Felszólalás adatai

KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház által jelenleg tárgyalt T/3313. számú, a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló törvényjavaslat látszólag euroharmonizációs rutinfeladat, de ha alaposan szemügyre vesszük, egyes kérdésekben sokkal több annál; olyan nem teljesen egyértelmű szabályozásokat is tartalmaz, mely komoly mértékben befolyásolja a szőlőkistermelők helyzetét.

Mindjárt itt kívánom leszögezni, hogy a MIÉP nem támogatja a 6. §-ban foglalt módosítást, mely a házikerti szőlőt újra visszamódosítaná 1500-ról 500 négyzetméterre, megkeserítve az ehhez kapcsolódó hatósági vegzatúrával a kiskerttulajdonosok életét, csupán némi EU-érdekek miatt, vagy talán azért, hogy a globalizált borkereskedelem busás hasznai még az itt termelt borok elfogyasztásával se sérüljenek.

Mivel ez a rendelkezés a hagyományainkon kívül az ésszerűséggel is mereven szembenáll, hiszen ha elfogadjuk a 6. §-ra vonatkozóan közölt 40 ezer hektár területet, akkor ez azt jelenti a maximális 1000 négyzetméter különbség figyelembevételével, hogy 400 ezer, azaz négyszázezer állampolgár hobbikertje kerül szoros hatósági ellenőrzés alá, de ez a szám nyilvánvalóan sokkal több, hiszen nem valószínű, hogy minden telek pont 1500 négyzetméteres, tehát józan becslés szerint félmillió állampolgárt is érinthet az ügy.

Ha ezt vesszük alapul, hogy a munkanapokon egy-egy pénzügyőr három-négy ellenőrzést tud teljesíteni, ez azt jelenti, hogy hétszáz új pénzügyőrt kell alkalmazni, aki csak kizárólag ezzel foglalkozik, ami a legszerényebb becslés szerint 1,5 milliárdos pluszkiadást jelent a költségvetésnek, nem számítva a főnökök fizetését, az infrastruktúra árát és így tovább.

A másik kérdés, hogyan fogják a hegyközségek ezt az adminisztrációs többletet elviselni és mennyiért. Arra sem kapunk választ az indoklásból, hogy honnan vették ezt a számot a tervezet benyújtói, hiszen pontosan arról értesülünk az általános indoklásból, hogy "Magyarországon legutóbb közel negyven éve volt teljes körű gyümölcsfa- és szőlőösszeírás. Ez után alakult ki még nagyon sok zártkert az új osztások miatt."

Mint közismert, a zártkerti szőlőültetvények nem pontosan 500 négyzetméteresek, melyek egy részét szőlő foglalja el. Milyen a térállása, a fajtamegoszlása, talán a hobbitulajdonos sem tudja, az Alföld valamely csücskében szőlészeti szakember sem található ennek megállapítására, a területnagyság megállapítására pedig hivatalos felmérés szükséges. Különösen vonatkozik ez az alföldi falvak mellett még nagy számban található régi szőlőskertekre, melyek a szőlővidékektől esetleg 100 kilométert meghaladó távolságban vannak, mértékegységük annak idején a nyilas és a vékás volt - igaz, azóta már a négyzetméteres felmérés is megtörtént -, rendszerint még az apák, nagyapák telepítették, és a sokszor hatvan-hetven éves tőkéket az unokák művelik hagyományból, tiszteletből, és azért, mert szüretre összejön a család, amely a disznóöléshez hasonló családi közös szórakozásra ad alkalmat, a termést is a család issza meg karácsonykor, húsvétkor, keresztelőkön, névnapokon vagy éppen nemzeti ünnepeinken. Ezt akarja a magyar állam törvénnyel megszüntetni - mert ezt teszi.

Az alföldi parasztember nem fogja a vegzatúrát tűrni, igazolásokért 100 kilométereket utazgatni, inkább fogja a csákányt, és a magyar Mahomed prófétát emlegeti, kivágja szőlőjét, közben szégyellve magát szavazataiért, melyeket a Kisgazdapártra adott, "nesze neked Kert-Magyarország"-alapon. Lehet, hogy pont ez a cél, a multik így piacot nyernek, a polgári kormány pedig sok százezer szavazatot veszít.

Vajon eszébe jutottak ezek a tények a polgároktól fényévnyi távolságban élő törvény-előkészítőknek? Mert a miniszternek nem kellett eszébe jusson, hiszen ő csak egy kiérdemesült, november 16-án 68 évet betöltött sztárügyvéd - mi köze neki a magyar mezőgazdaság valóságához? Körülbelül annyi, mint nekem, agrármérnöknek egy bonyolult polgári perhez. Ja, hogy ő a miniszter...? Tapasztaljuk.

(11.20)

Nem kisebb balfogás a törvénytervezetben a felmérés időpontjának meghatározása sem. A tervezet szerint ugyanis a 2001. május 31-i használati adatokat kívánja október 15-i felmérés befejezéssel rögzíteni, és nem veszi tekintetbe azt a tényt, hogy a szőlő, de különösen a gyümölcsös esetében használt változás általában a termés betakarítása után azonnal meg szokott történni.

Kukorica esetén érthető lenne ez az időpont, mert azt április-májusban vetik, és az idén állítólag a miniszter úr születésnapjáig betakarították a termést, így az ez idő alatt történt felmérés pontos adatokat adna. De nem kukoricafelmérésről van szó, hanem szőlőről és gyümölcsösről, melynek - mint ezt a leggyengébb szakemberek is tudják - a művelése jóval korábban megkezdődik. Ebből következően, ha legalább az elkészültekor pontos nyilvántartáshoz kíván az FVM jutni, akkor a kezdő időpontot sokkal célszerűbb lett volna március 1-jei dátumban meghatározni, és a felmérést legkésőbb augusztus 31-én befejezni.

A törvénytervezetben meghatározott időszak azonban kevésnek is látszik, hiszen csak az általunk vitatott 40 ezer hektáron fekvő 500 ezer szőlőterület felmérése, az időszak 137 napját tekintetbe véve, napi 3649 felmérést jelent, mely egy-egy felmérőbrigádnak napi négy felméréssel kalkulálva 912 csoport létrehozását teszi szükségessé, és akkor még hol van a 99 ezer hektár! A kérdés megelőzése miatt fontosnak látom leszögezni, hogy a területeket itt nem lehet becsülni. Nem mindegy egy tulajdonosnak a jogkövetkezmények miatt, sem az államnak a törvény komolyságának a védelmében, hogy az udvarán 499 vagy 501 négyzetméter szőlő van, ezt mérni kötelező. Tehát hiteles felmérőnek jelen kell lenni és ott munkát végezni.

A 3. § (2) bekezdésére vonatkozó adatokat amennyiben a tulajdonos nem vagy rosszul ismeri, csak szőlész-borász szakember tudja hivatalosan megállapítani, tehát ilyen szakember is jelen kell hogy legyen. A b) pontban előírtak szakszerű megállapításához elengedhetetlen a pénzügyőr jelenléte. A törvényben rejlő korrupciós lehetőség elhárítására, valamint a brigád védelmére a jogos felháborodás miatt a rendőr sem nélkülözhető. Ha a jogállamiságból eredő törvényességet vesszük alapul, bármennyire nevetségesnek tűnik, más megoldás a jelen törvénytervezet végrehajtására nem jöhet számításba, annál is inkább, mert jövedéki törvényről van szó.

Vajon van arra lehetőség, hogy ezt a 4 ezer szakembert a jövő évben 137 napon keresztül folyamatosan erre a célra vegye igénybe az állam, lakóhelyüktől, munkahelyüktől távol? Vagy a törvénytervezet végrehajthatatlan, mert itt szó sem lehet körülbelülről.

A Magyar Igazság és Élet Pártja mindenesetre elzárkózik a törvényjavaslat megszavazásától, és elfogadása esetén - amennyiben nem a törvénynek megfelelő lesz a végrehajtás - az állampolgároknak javasolni fogja a tömeges bírósághoz fordulást, mivel a törvénytervezetet politikailag is rossznak tartja a jobboldali koalícióra nézve, és az embertelen is.

Számításaimat természetesen a törvényjavaslatban található adatokból végeztem, de merem remélni, hogy helyes adatokat tartalmaz az előttünk fekvő tervezet. Ha mégsem, az az előterjesztőt minősíti. Bár meg kell mondanom, hogy az indoklás 6. §-ára vonatkozó részében megadott 40 ezer hektárt nehezen tudom elképzelni.

Véleményem szerint a tervezetet vissza kell vonni, és az EU-t pontosan tájékoztatni kellene szőlő- és borkultúránk eltérő hagyományairól és arról, hogy az eltérés nem veszélyezteti, hanem színesíti az európai borkultúrát. Ott ezt bizonyára meg is értenék, és így elkerülhető lenne egy rossz törvény miatt a polgárok felesleges zaklatása és megkárosítása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)