Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvénytervezet a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról egy folyamat része. Annak a folyamatnak a része, amely abba az irányba próbálja a magyar mezőgazdaság alapjait és adminisztrációját elvinni, amely egyrészt megfelel az európai uniós feltételeknek, másrészt egy olyan biztonságot is nyújt, amely a támogatási rendszerben, a piacra jutásban és a minőségvédelemben elkerülhetetlenül szükséges.

Hogy adatokra szükség van, ezt mindenki tudja. Hogy az adatokat hogy gyűjti be, s milyen módszerrel próbálja saját számára, az adminisztráció számára alkalmazni, ott már különbségek vannak. A kétperceseket hallgatva úgy tűnt, hogy ez a vita egyik olyan indítója, okozója, amely már politikai felhangot is vesz.

Visszautalnak kormánypárti képviselők arra, hogy bizony 1996-ban, 1997-ben az az adatbázis, amely akkor megalkotásra került, kényszer hatására és egy drasztikus, nagyobb teherrel próbálta meg a mezőgazdasági termelőket a piaci szabályoknak megfelelő legális termelés vonatkozásában elindítani.

Nos, én azt hiszem, hogy a politikai felhangokat félre téve be kell lássuk, ha azt akarjuk, hogy versenyképesek maradjanak a termelőink, s az Európai Uniónak a hatalmas piacán ne vesszünk el, s a támogatásból is megfelelően részesedjünk, akkor bizony tudnunk kell, hogy ki mit, milyen módon termel, milyen alapadatokkal rendelkezik. Ennek egyik állomása volt a nemzeti kataszteri programnak az elindítása - amely, sajnos, nem megy úgy, ahogy kellene, s nemcsak pénzügyi, hanem egy picikét talán már politikai okokból sem annyira fontos, mint azt 1994-ben gondoltuk; a másik állomása a nagy összeírás, amely ebben az évben mezőgazdasági területen tavasszal megtörtént, amelynek, úgy tűnik, vannak hézagos pontjai, s a jelenlegi törvény-előterjesztés is ezt hivatott pótolni, hogy akkor terjesszük már ki a szőlőre és a gyümölcsre is az összeírást.

Valóban igaz az, amit Font Sándor képviselő úr az előbb elmondott, hogy a szőlőnél más a regisztráció, más a tényleges helyzet. Nem tudni, hogy valóban mennyire ad alapot a jelenlegi, nem teljesen egyértelmű állapot a borhamisítóknak, illetve a piacon megjelenő rossz minőségű termékek forgalmazására, s így nem utolsósorban a tisztességes emberek jövedelemtermelő képességének a csökkentésére és a borpiacon megjelenő kevésbé minőségi - és akkor nagyon finoman fogalmaztam - áru kárai az egész ország megítéltetése vonatkozásában. Hogy kell egy ilyen szabályozás, az rendben van, azt hiszem, hogy azon nem szabad vitatkozni. Azt azonban, hogy ez a folyamat és ez az előterjesztés hol áll meg, s mi lesz ennek a vége, azt nem mi fogjuk eldönteni, hanem azok a folyamatok, amelyek Európában bekövetkeztek és amihez nekünk alkalmazkodni kell.

Miniszter úr 1998-ban azt mondta - amivel egyébként én akkor egyet is értettem, s várom azóta is, hogy elinduljon -, hogy teljes körű mezőgazdasági regisztrációt vezetünk be, és a támogatásokat, valamint a piacon való részvételt ennek függvényében fogjuk engedélyezni, támogatni vagy tiltani. Én nagyon örültem, mert azt gondoltam, hogy meglesz az a politikai bátorság, amelyet mi 1996-ban nem tettünk meg - megmondom őszintén, meg kellett volna tenni, ebből lehet, hogy megint kétpercesek lesznek -, hogy valóban látszódjon, hogy kik az igazi mezőgazdasági termelők. Különösen igaz ez a gyümölcs-, szőlő-, valamint a zöldségterületek terén.

Nos, ezt a regisztrációt elkezdtük. Lett őstermelői igazolvány, lett a bor jövedéki szabályozása, a VPOP-tól kezdve a hegyközségeken keresztül, az APEH-ig mindenfelé adjuk az adminisztrációs kötelezettségnek megfelelő adatokat, és nem érzi a termelő, hogy ebből neki ténylegesen milyen haszna van. Tehát nem látja, és ennek az összeírásnak sem fogja egzakt módon az előnyeit élvezni, ha ezt nem kötjük egy olyan szabályozáshoz, hogy aki adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz... - de egy vonalon tegyük meg. Ne ötfelé, nyolcfelé, tízfelé kelljen adminisztrációs szolgáltatást teljesíteni, hanem egy irányba, de az valamennyi adatra kiterjedjen. Akkor egyrészt megkapja a támogatást a piacon való részvételre, másrészt a legalitást, hogy termelhessen. Aki ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget nem teljesíti, az nemcsak hogy támogatást nem kap, nem vehet részt a piaci termelésben. Ez így működik. Ez egy kegyetlen dolog, kegyetlen szabályozás, de a világ ebbe az irányba ment el, és azt hiszem, hogy ettől mi nem lehetünk függetlenek.

Ezt kellene egy politikai akarattal felvállalni, és azt hiszem, hogy a Házban e vonatkozásban konszenzus lesz - bár nem hiszem, hogy a választások előtt ezt fel fogja vállalni ez a kormány, de a következőnek, azt hiszem, nincs más lehetősége, mint hogy piaci szabályozás alapadatokon keresztül. Az alapadatokat részben most állami eszközökkel beszerezzük, másrészt magától az adatszolgáltatótól várjuk el, s minél részletesebb, minél több irányú területre vonatkozóan szolgáltatja ezeket az adatokat, annál inkább számíthat arra, hogy mögötte áll az állam, és nemcsak olyan jellegű támogatásokkal, ami a költségcsökkentést és a termelési beruházásokat illeti, hanem piaci zavar esetén az intervenciós támogatást is, mert csak azt az árut tudja az állam segítséggel elhelyezni a piacon, amelyről már eredetileg információval rendelkezik.

Miniszter úr hányszor mondja el az almatermeléssel kapcsolatban, hogy a léalmával nem szabad foglalkozni! Én emlékszem, hogy 1997-ben, amikor a tévéhíradó bemutatott egy gazdát, aki nekiesett az almása kivágásához, persze azzal a szöveggel, hogy nem lehet itt most már almát termelni, tönkremegy bele az ember, inkább kivágom, akkor mint államtitkár a televízió megkeresésére erre reagáltam, s azt mondtam, hogy nagyon helyes, hogy végre most már kivágja, inkább a telepítési támogatást vegye igénybe, és mozduljon el olyan fajták felé, ami az európai piacon eladható.

Lett is ám csinnadratta, hogy én arra buzdítom a népet, hogy vágják ki a harminc-negyven éves ültetvényeket. Bizony a fajtaváltással, a telepítéssel ez is együtt jár. Ez pedig az alapadatok alapján azon rendszerben működtethető, amiről az állam tud. S akkor azt mondom, hogy adtam támogatást, x hektárt ilyen és ilyen minőségű gyümölcsös telepítésére, amelynek termőre fordulásától számítottan a minőségben és mennyiségben már egy kalibrálható és tervezhető áruval kell foglalkoznom, és ha a piaci zavar miatt a jó minőségű áru nem adható el olyan áron, és intervenciós eszközökre van szükség, akkor azt megkaphassa az, aki ennek a kötelezettségének eleget tett. Nos, ebben a rendszerben egy ilyen összeírás nem lehet több, mint egy mozzanat abba az irányba, hogy valóban egy szabályozott termelői, feldolgozói, értékesítési rendszerben, adatbázisban és piacszabályozásban gondolkozunk. Mert az agrárpiac mindenütt regulált piac, szabályozott piac. Ebben a szabályozásban az alfa az adat, az ómega pedig a fogyasztó. A kettő között a rendszer működtetésében a termelő, akinek a jövedelemtermelő képessége bizony ott tart, ahol tart, függvénye annak, hogy mit tudok - és ez volt a Zsikla Győző úr problémája - a jövedelemtermelő képességből regisztrálni. Honnan kapom meg az állami adatokat, hogy mennyibe került egy adott termék előállítása, és mennyi volt a haszon? Ez bizony adminisztrációval jár.

(11.10)

S hogy belelátunk a termelők zsebébe? Be kell látni annak érdekében, hogy segíthessünk neki, illetve hogy az állami szabályozásban a piaci zavarok lehetőségét minél kisebb szinte vigyük le. Enélkül nem megy, még akkor is, ha ez bizonyos köröket sért, és bizonyos köröknek - elsősorban a szürkegazdaságban működőknek - jövedelemcsökkenést fog jelenteni. A magyar mezőgazdaságban jelen pillanatban egyes becslések szerint évente 300 milliárd forintnyi összeg az, ami a fekete- és a szürkegazdaságban forog. Ezt nekünk csökkenteni kell. Ezt pedig - még egyszer mondom - csak a hiteles adatokkal és a hiteles szabályozással, s az ehhez kötött támogatási és piacszabályozó rendszerrel tudjuk megtenni.

Nos, ennek a törvénynek egy kicsit van pótcselekvésíze is, de szándékát tekintve mindenféleképpen kívánatos. Mi nem kívánjuk ennek a törvénynek az elfogadását megakadályozni, de kérjük a tisztelt kormányzatot, hogy az agrárszabályozás további fejlesztésében az adatbázis megteremtése érdekében a következő évre a szabályozásban mozduljon abba az irányba, amit az Európai Unió tőlünk egyébként is megkövetel, és a saját gazdáink érdekeit is ez szolgálni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)