Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirend szerint a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/6590. számú törvényjavaslat általános vitájának folytatására és lezárására várhatóan következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót 5 perces időkeretben.

KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Április a tavasz ébredése. Túléltük a böjti szeleket, várjuk a jó időt. A magyar történelemben az április bővelkedik győzelmekben és tragédiákban is egyaránt. Vesztes csatáink között tartjuk számon az 1241-42. évi tatárjárást, amely 1241. április 11-12-én a muhi pusztában vívott csata elvesztésével kezdődött. De voltak győzelmeink is, mint például az isaszegi csata az 1849-es tavaszi hadjárat idején, ahol Görgey legyőzte Windisch-Grätz seregét.

Mai felszólalásom során gróf Széchenyi Istvánra szeretnék emlékezni, akit azért választottam, mert a Magyarországon folyó szisztematikus vasútpusztítás idején őt tudom példaképnek állítani, aki nem a rombolásban, hanem a vasút építésében látta Magyarország gazdasági felemelkedését. Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja pedig tolnai Festetics Julianna grófnő.

Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent tett gróf Széchenyi István a magyar hazáért. Többek között ő hozta létre a Tudós Társaságot, javaslatára 1827-ben megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet és a magyar nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása céljából. Az angol lósport hatására 1822-ben meghonosította hazánkban a lóversenyeket.

(15.10)

1825-ben létrehozta az első lótenyésztő egyesületet, 1827-ben pedig megalakította a Nemzeti Kaszinót. Széchenyi számára fontos volt a közlekedés megreformálása és ezáltal a piacnyitás a világ felé. Már abban az időben felismerte, hogy a gazdaság fellendítése csak így lehetséges. Hozzá kötődik az óbudai hajógyár létrehozása és a gőzhajózás fellendítése is a Dunán és a Balatonon.

A következő néhány percben egy kicsit bővebben szeretnék szólni Széchenyi István vasútfejlesztési programjáról, amely egy olcsó, viszonylag gyors módja volt az akkori magyar áruk világpiacra történő eljuttatásának, főként a fiumei kikötőbe.

1844-ben megkezdődött a Pestről kiinduló vasútvonalak kiépítése. Az első vasútvonalat Pest és Vác között nyitották meg 1846. július 15-én. 1847. szeptember 1-jén pedig a vasútvonal már elért Szolnokig. 1845-ben Széchenyit felkérték a közlekedési osztály vezetésére, amit el is vállalt abból a célból, hogy a vaspálya építkezésének terveit így biztosan végre tudja hajtani. "Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről" című munkáját 1848-ban készítette el, amelyben harmonizálta a vízi, a közúti és a vasúti közlekedést. Közlekedési koncepcióját gazdasági számításokkal is alátámasztotta, amely közlekedéspolitikánk igen színvonalas, meghatározó eleme lett. Már a korabeli térképen megrajzolta a vasútvonalak azon irányait, amelyek ma egybeesnek az Európai Unió által meghatározott vasúti korridorok irányaival.

Elszomorító, hogy a vasúthálózat fénykorában lévő kiépítettségnek ma már nyoma sincs. A sugarasan kiépült vasútvonalakat a trianoni tragédiánknak köszönhetően 1920. június 4-én levágták, a keskeny nyomközű vonalakat, majd a normál, mellék- és szárnyvonalak egy részét az 1960-as évektől részlegesen, 2007-től pedig intenzíven bezárták és tönkretették.

Ez a vasútromboló politika folytatódik napjainkban is, amikor a vasúti járatritkítások által a vasúti mellékvonalak teljes ellehetetlenítése történik. A jelenlegi kormány folytatja az előző kormány idején megkezdett "kókai utat", hiszen a közösségi közlekedés átalakítása során nem a magyar embereknek, hanem az IMF-nek akarnak megfelelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma is égetően szükség lenne egy Széchenyire, aki ha élne, biztos vagyok benne, hogy nem a környezetszennyező közutakat, autóutakat, hanem a környezetbarát és hosszú távon olcsóbban fenntartható vasúti hálózatot fejlesztené a magyar nép megelégedésére. Gróf Széchenyi István 1860. április 8-án hunyt el Bécs Döbling negyedében.

Őrizzük tisztelettel a legnagyobb magyar emlékét, aki nem a hazából, hanem a hazáért élt!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Felszólalások:   27-159   159-160   161-162      Ülésnap adatai