Felszólalás adatai
99. ülésnap (1999.11.10.), 154. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Pósán László (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:54 |
Felszólalások: Előző 154 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A 2000. évi költségvetés részletes vitájában a határon túli magyar kisebbségek támogatásának kérdéséhez kívánok hozzászólni.
A kormányprogram azt a célt tűzte maga elé, hogy elősegítse a környező országokban élő magyarság szülőföldön maradását, gyarapodását, s ennek érdekében növeli a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó anyagi támogatást, és segíti az ezt szolgáló intézményrendszer erősítését. A nemzetpolitikai elvek mellett hosszabb távon társadalmi és gazdasági érdekeink is erre ösztönöznek. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság figyelemre méltó növekedést ért el az Európai Unió piacain, és reméljük, hogy ennek mértéke a jövőben még tovább nőhet, de előbb-utóbb elérjük azt a határértéket, amit már nem nagyon fogunk tudni tovább bővíteni.
(12.50)
Gazdaságunk számára a további növekedés lehetőségét a magyar kisebbségek által lakott környező országok piacainak befektetési lehetőségei kínálhatják, ahol - éppen az ott élő magyarságnak köszönhetően - minden versenytársunknál kedvezőbb helyzeti előnnyel rendelkezünk. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a kisebbségi magyar közösségek rendelkezzenek jól képzett szakemberekkel, akikre olyan életképes magyar-magyar kapcsolatokat lehet építeni, amelyek egyúttal - természetesen a kölcsönös érdekek alapján - az országok közötti kapcsolatokat is erősítik.
Több mint fél évszázaddal ezelőtt már Teleki Pál kimutatta, hogy a Kárpát-medence különböző tájegységei gazdasági értelemben szerves egységet alkotnak. A trianoni határok ezt mesterségesen - és tegyük hozzá: brutálisan - megszüntették, de most, amikor Európa az integráció útján halad, elemi érdekünk az összetartozó régiók együttműködése, amelyben nagyon fontos szerepet játszhatnak a határon túli magyarok. A hazai gazdaság szereplői ezt jól tudják, hiszen nem véletlen, hogy a szomszédos országokban az elmúlt évek során már megjelentek a magyar befektetők is. Talán az sem véletlen, hogy a legjelentősebb magyar tőkeexport a felkészült magyar szakemberekkel még leginkább rendelkező Románia irányába történt.
Egy kormánynak és kormányzó pártnak nemcsak négyéves ciklusban kell gondolkodnia, hanem az ország fejlődését hosszabb távon meghatározó lépésekben is. Erre vonatkozik a kormányprogramnak az a megfogalmazása, amely a természetes földrajzi, gazdasági és történelmi tájegységek szerepének növeléséről szól.
A határon túli magyarság erőteljesebb támogatása terén az Orbán-kormány már ebben az esztendőben is jelentős lépéseket tett. Az Illyés Közalapítvány támogatását az 1998. évi 506 millióról 801 millióra emelte, továbbá a kisebbségi magyar felsőoktatás és szakképzés támogatására létrehozta az Apáczai Közalapítványt. Ezek az alapítványok a kultúra és az oktatás támogatása révén igyekeznek elősegíteni a határon túli magyarság szülőföldön maradását és szakmai felkészültségének erősítését. Tekintettel arra, hogy a környező országok jelenleg sem mutatnak komolyabb hajlandóságot a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására, nekünk már most, amíg lépéselőnyünket e téren a nagy világcégekkel szemben még biztosítani tudjuk, tekintettel kell lennünk országunk és az egész magyarság távolabbi jövőjének a megalapozására, elemi érdekünk tehát a határon túli magyarság fejlődésének az előmozdítása.
A költségvetésben elkülönített 2 milliárd forint a határon túli magyar felsőoktatás, az erdélyi magyar egyetem támogatására ezt a célt szolgálja. Az eredményes regionális politikára épülhet ugyanis a kiegyensúlyozott szomszédságpolitika, amely a térség egészének integrációját segítheti elő. Konkrétan ennek az előmozdítása a feladata az új Kézfogás Közalapítványnak, amelynek profilváltása - a kormányprogrammal összhangban - a gazdaságfejlesztési támogatások hatékonyabb felhasználását célozza. A határon túli magyar vállalkozásokat nem a vissza nem térítendő támogatásokkal kívánja erősíteni - ahogyan ez korábban volt -, amikor ellenőrizhetetlen volt a pénzfelhasználás, hanem azt a saját felelősséget is igénylő formát választotta, hogy a hitelfelvételek megkönnyítése érdekében a kamatok fizetéséhez nyújt támogatást.
A 2000. évi költségvetésben a határon túli magyar kisebbségeknek nyújtandó támogatás - a lehetőségekhez mérten - a kormányprogramban vázolt elveket igyekszik megvalósítani, ami a magyar gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából is igen lényeges elem. Mindezt az összmagyarság érdekében tett, a jövőben megtérülő befektetésnek tekintjük, amely a magyarság egésze gyarapodásának lehetőségét is jelenti.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a költségvetés külügyi fejezetében e célra megfogalmazott rovatokat támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 154 Következő Ülésnap adatai