Felszólalás adatai

TÓTH ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2001. október 29-ei ülésén a többi előterjesztéssel együtt megtárgyalta a termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslathoz fűzött szóbeli kiegészítésében az előterjesztő képviselője kifejtette, hogy a törvényjavaslat célja a piac szabadságának tiszteletben tartása mellett elsősorban az élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozók földszükségletének kielégítése, a családi gazdaságok megerősítése, valamint a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés. A javaslat a termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszásának megakadályozására törekszik, és kedvezőbb lehetőségekhez kívánja juttatni a családi gazdaságokat.

Maga a javaslat néhány fogalompontosítással kezdődik, többek között a tanya fogalma kerül pontosításra. A kormányprogramban meghatározott cél, a családi gazdaságok megerősítése érdekében definiálja a törvényjavaslat magának a családi gazdaságnak a fogalmát. A termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó korlátozások kijátszását célzó szerződések elleni fellépés érdekében a javaslat szűkíteni kívánja azt a kört, amely a termőföld tulajdonjogát megszerezheti, így kikerülnek a legelőbirtokosságok és az erdőbirtokossági társulások is. Módosul a haszonélvezeti jog szabályozása is, ezzel szintén a zsebszerződések elleni harcot igyekszik segíteni a törvényjavaslat.

Szigorodik a földhasználati ellenőrzés, a földhasználati nyilvántartást teljes körűvé kívánja tenni a javaslat. A bejelentés elmulasztásához a korábbinál precízebb szankciók és érvénytelenségi jogkövetkezmények fűződnek. Részletesebb szabályozásra kerül az elővásárlási jog kérdése, ezzel a szabályozással is elsődlegesen a termőföld megművelésével foglalkozó személyek tulajdonszerzését igyekszik a törvényjavaslat elősegíteni.

Egységesítési javaslat szerepel a törvényjavaslatban a föld haszonbérletére vonatkozóan - itt korábban differenciált volt a magánszemélyek és a gazdasági társaságok, szövetkezetek haszonbérleti lehetősége, ez kerül egységesítésre -, valamint érdemes megemlíteni, hogy bővül a földvédelmi járulék megfizetése alóli mentesség köre: a 400 négyzetméternél nem nagyobb területre vonatkozó, más célú hasznosítással, továbbá a saját célra történő lakásépítéssel és önkormányzati bérlakásépítéssel.

Természetesen a törvényjavaslattal kapcsolatosan több észrevétel, kifogás is megfogalmazódott még kormánypárti képviselők részéről is, de ezek olyan jellegű kritikák voltak, amelyek nem befolyásolták azt, hogy egyébként a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak nyilvánítsák. Ilyen kormánypárti észrevétel, illetve kritika volt a törvényjavaslattal szemben, hogy szűken határozza meg a családi gazdaságok fogalmát, különösen a tekintetben, hogy egy főélethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó családtagot követel meg a törvényjavaslat. Úgy gondolom, ezen mindenképpen el kell majd gondolkodnunk a későbbiekben.

Szintén kormánypárti kételyként fogalmazódott meg az, hogy a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a végrehajtása igen kétséges, például az, hogy a megfelelő nyilvántartási rendszer hiányában miképpen történik majd az egyes földrészletek összeszámítása.

Összességében, a többségi álláspont szerint a javaslat teljesíti a megfogalmazott hármas célt, feladatot, mégpedig a termőföldet megművelők földszerzésének a segítését, a családi gazdaságok erősítését, illetve a termőföldtulajdon-szerzés korlátozásainak kijátszására irányuló szerződések elleni küzdelemnek a sikerét. Mint ahogy említettem, a kormánypárti észrevételek miatt is módosításokra, pontosításokra van szükség, de a többség a törvénymódosítást úgy értékeli, hogy az keretet biztosít ahhoz, hogy a föld azé legyen, aki megműveli.

A bizottsági álláspont szerint 15 igen szavazattal, 9 nem ellenében a törvényjavaslat általános vitára alkalmas.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)