Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Mindössze három dologra szeretnék reagálni, mert a többi kérdésről, azt gondolom, bőséggel lesz még lehetőségünk a részletes vitában szólni.

Tisztelve a pálinkaszövetség elnöki minőségében is Font Sándort, szeretném azt mondani, hogy az a szabályozás, ami most, jelenleg beterjesztésre került, éppen a megfogalmazásaival azt biztosítja, hogy Magyarországon továbbra is fennmaradhasson az a bérfőzési rendszer, ami kialakult, és ha úgy tetszik, akkor nemzeti sajátosságnak is tekintjük. Az ezzel kapcsolatban elhangzott pozitív jelzőket nem akarom megismételni, nem hiszem, hogy ebben alapvető véleménykülönbség lenne közöttünk, ugyanakkor két elvet figyelembe kell vennünk akkor, amikor uniós taggá válik Magyarország.

Az egyik elv úgy szól, hogy azért hagyja az Unió Magyarországon továbbra is működtetni ezt a rendszert, mert az az igazi alapelv, hogy a gyümölcstermelő háztartásokban keletkező alapanyag feldolgozásának a lehetőségét teremti meg ezzel. Ezért van így megfogalmazva az a néhány tétel, ami meg van fogalmazva.

Az 50 liter pedig nem hektoliterfokban értendő, ahogy az meghatározásra került, de szerintem ez nem újdonság a jelenlegi ellenzéki képviselőtársaknak, hiszen amikor kormányon voltak, ugyanez volt az Unió hozzáállása ehhez a kérdéshez. Ha azonban megnézzük azt, hogy milyen alkoholtartalmú lehet ezt követően a bérfőzetőnek kiadandó pálinka, akkor lényegében ugyanolyan mennyiséget lehet főzetni, mint a jelenlegi kedvezményes mértékkel - egy picivel kevesebbet. Ugyanakkor a gyümölcstermelő háztartás mint kategória azért van úgy megfogalmazva, hogy ne legyen akadálya egyetlenegy családnak sem vidéken, ahol komolyabb mennyiségű gyümölcs van a saját termelésben, a főzetésre alkalmas alapanyagként összegyűjthető, hogy minden további nélkül igénybe tudják venni a kedvezményes mértéket a főzetés során.

Arra a kérdésére pedig a képviselő úrnak, ami arra vonatkozott, hogy ha nem saját maga termeli meg, akkor mi van, egyelőre tényleg azt kell mondanom, hogy az a korrekt válasz, hogy nem a kedvezményes mérték vonatkozik erre a dologra. De természetesen létezik egy másik válasz is, amelyet szerintem a képviselő úr is tud, valamennyien, akik ebben a témában járatosak, megfelelőképpen meg tudják fogalmazni, de én most itt zárszóban ezt nem tudom elmondani önöknek.

A másik dolog, amire reagálni szeretnék… (Dr. Pap János közbeszólása.) Köszönöm. (Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.) Nem, egészen más a megoldása a dolognak, tehát semmiképpen nem buzdítanék senkit sem arra, hogy nem szabályos eljárások között próbáljon meg alkoholt nyerni olyan termékekből, amely termékek itt most megfogalmazódtak. Szabályos eljárások közepette is meg lehet ezt oldani, a megfelelő módszerek szerintem Font Sándor úr és a többiek számára is rendelkezésre állnak. (Dr. Kovács Zoltán: Font Sándor gyümölcsről beszélt!) Tudom, én is gyümölcsről beszélek természetesen.

A másik része a dolognak pedig pusztán arra vonatkozik, hogy kétszer is szóba hozta a képviselő úr az adó- és vámigazgatásban bekövetkező létszámleépítések esetleges negatív következményeit.

(20.40)

Azt kell mondjam, hogy figyelemmel az európai uniós csatlakozásra, a vám- és pénzügyőrség létszámleépítésénél a május 1-jei időpont mint olyan időpont, amelytől kezdve lényegesen megváltozik szerepe és feladata a hivatalnak, figyelembe van véve, ebből következően nem december 1-je és nem január 1-je érvényesül a létszámleépítés megvalósításnál.

Az pedig tényhelyzet, hogy azt követően Magyarország elég jelentős határszakaszán megszűnik az eddig alkalmazott vámellenőrzési kötelezettség és egyben a lehetőség is tulajdonképpen ilyen jellegű eljárások lefolytatására. Ehhez fog igazodni a vámigazgatás magyarországi szervezete is, mint ahogyan a jövedéki törvényből adódó kötelezettségek végrehajtásnál viszont nem lesz érdemi létszámváltoztatás éppen abból adódóan, hogy ezek a feladatok a későbbiek során is ellátandó úgynevezett belterületi vámfeladatok között fognak megjelenni a továbbiakban. Én, noha a képviselő urak azt mondták, hogy nem látják az egyetértés lehetőségét a törvény megfogalmazásai között, úgy vélem, hogy létezhet ebben egyetértés.

Az utolsó megjegyzésem arra vonatkozik, hogy miért nem beszéltünk erről az uniós népszavazást megelőzően. Szeretném elmondani, hogy beszéltünk róla, szakmai fórumokon a minisztérium ezzel foglalkozó munkatársai nem rejtették véka alá az ezzel kapcsolatos álláspontot. Én magam is részt vettem a hagyományos pálinkafőzők találkozóján, ahol az ezzel kapcsolatos szabályozási elemeket gyakorlatilag 2003 márciusában ismertettük, amikor az ott jelen levő szakmai kör megismerhette a feltételeket, e feltételek ismeretében a kialakult szakmai vitában megértették azt is, hogy milyen elszámolási és eljárási technikákkal tudják azt biztosítani, hogy akiknél fölmerül az 50 hektoliterfoknál nagyobb főzethető pálinka mennyisége, azoknál ez a továbbiakban is megoldhatóvá válik, nem kell hozzá semmifajta adatvédelmi szabályokat megsérteni senkinek, ezzel együtt is lehetővé válik a továbbiakban.

Tehát azt kell mondanom, hogy a szakma, a szakma jelen levő képviselői ezekre a kérdésekre kifejezetten fogékonyak voltak, és kifejezetten megértették azt, hogy az uniós szabályozás speciális elnevezési változásai nem szükségképpen jelentik azt, hogy ez a tevékenység Magyarországon meg fog szűnni. Igaz, hogy az eddig kialakult gyakorlatban immár hagyománnyá vált, 50 hektoliterfokkal kiadott pálinkával szemben valószínűleg az ezt követő időszakban a pálinkafőzdékből nem 50 hektoliterfokkal fogják kiadni a lefőzött pálinkát, hanem ettől magasabb hektoliterfokkal, és ebben az esetben egy desztillált vizes visszahígítással előállítható az a töménység vagy éppen az az alkoholtartalmú ital, amely az eddigi hagyományoknak megfelelően volt Magyarországon biztosítható.

Úgy gondolom, még egyszer mondom, hogy a szakma képviselői ebben a kérdésben alapvetően egyetértésre jutottak, és nem látták a dolgot olyan mértékben tragikusnak, mint ahogy az némely hozzászólásból itt most elhangzik.

Én köszönöm szépen a hozzászólásokat. Bocsánat, még egy dologra Tóth András képviselő úr hozzászólásából szeretnék reagálni, ez pedig az, hogy miután a helyzet abból a szempontból világos, hogy áprilisig Magyarországon a jelenleg érvényes jövedéki szabályok vannak érvényben, ezért természetesen aki ennek megfelelően fogja kifőzetni és majd május 1-jétől pedig az újnak megfelelően fogja kifőzetni, abból semmifajta jogsérelmet nem szenvedhet, azaz miután ő betartotta a szabályokat, ezért szabályosan jár el akkor is, ha februárban így, és akkor is, ha augusztusban pedig amúgy fog majd elszámolni. Az átmeneti évnek vannak ilyen speciális következményei, de még egyszer mondom, ez nem fog gondot jelenteni senki számára.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)