Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ahogy hallhattuk Hörcsik Richárd képviselő úr, az Európai ügyek bizottságának elnöke hozzászólásában, valóban 25 évvel ezelőtt, 1992-ben alakult meg az Európai ügyek bizottsága, elsőként a kelet-közép-európai régióban. A testület valóban kulcsszerepet játszott a 2004-es uniós csatlakozásunk előkészítésében, majd jelentősen hozzájárult a 2011-es magyar uniós elnökség sikeréhez is.

Az elmúlt 25 évben a szakbizottság elnevezése, feladatköre és tevékenysége változott. A 2009-ben hatályba lépő lisszaboni szerződés, majd az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény pedig jelentősen átalakította a nemzeti törvényhozás és benne az Európai ügyek bizottságának európai uniós feladatait is.

Az Európai ügyek bizottságának legfontosabb feladata az, hogy a Magyar Országgyűlés ezen a testületen keresztül gyakorolja ellenőrzését a kormány és az Európai Unió jogalkotási tevékenysége felett, amely főként három formában valósul meg. Egyrészt a szakbizottság ülésein az egyes uniós szervezetek és uniós jogszabálytervezetek kapcsán rendszeresen beszámolnak a feladatkörrel rendelkező kormánytagok, köztük minden évben legalább egyszer a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az igazságügyi miniszter, illetve az Európai Bizottság képviselői is.

Ez a testület meghallgatja a kormány uniós intézményekbe kinevezendő jelöltjeit, továbbá az aktuális uniós elnökséget betöltő tagállam nagykövete is minden félévben bemutatja hazája prioritásait. Másrészt az úgynevezett egyeztetési eljárás keretében a kormány és az Országgyűlés együttesen alakítja ki a képviselendő magyar álláspontot a hazánk szempontjából meghatározó jelentőségű uniós kezdeményezések kapcsán. Ez jelenti talán az Európai ügyek bizottságának legfontosabb jogosítványát, hiszen az egyeztetési eljárás során a testület ügydöntő hatáskörrel rendelkezik, tehát a teljes Országgyűlés nevében fogadhatja el állásfoglalását, amely kötelező erővel meghatározza a kormány uniós fórumokon képviselendő álláspontját.

A szakbizottság legutóbb 2017. április 18-i ülésén kezdeményezett egyeztetési eljárást azokkal az aktuális uniós javaslatokkal kapcsolatban, amelyek Magyarország számára gazdasági-társadalmi és politikai szempontból is rendkívüli jelentőséggel bírnak: a villamos energia belső piacáról szóló rendelet- és irányelvtervezetéről, az energiaszabályozók európai uniós együttműködési ügynöksége létrehozásáról, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, valamint az európai szolgáltatási E-kártya bevezetéséhez kapcsolódó rendelet- és irányelvtervezetéről.

Harmadszor: a lisszaboni szerződés által a nemzeti parlamentekre ruházott egyik legfontosabb uniós jogosítvány, hogy felügyelje a szubszidiaritás elvének érvényesülését. Ennek keretében a törvényhozás megvizsgálja az adott uniós tervezetet, és ellenőrzi, hogy az Unió csak akkor és annyiban járjon el egy adott területen, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az Unió szintjén jobban érvényesíthetőek.

Az elmúlt időszakban ‑ ahogy hallhattuk elnök úrtól is ‑, a Magyar Országgyűlés hat, indoklással ellátott véleményt fogadott el, amelyben megállapította a szubszidiaritás elvének megsértését: az európai ügyészség létrehozatala, a menekültügyi áthelyezési válságmechanizmus, a kiküldetési irányelv felülvizsgálata, a villamos energia belső piaca és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok, valamint a Dublin IV-rendelettervezet kapcsán.

Rendkívül sajnálatos valóban, hogy a kiküldetési irányelvnek a tagállamokat súlyosan megosztó és a belső piacot jelentősen torzító tervezetét annak ellenére változatlanul fenntartja az Európai Bizottság, hogy 11 tagállam összesen 14 nemzeti parlamenti kamarája az eddigi legnagyobb számú indokolt véleménnyel indított úgynevezett sárga lapos eljárást.

A magyar kormány következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az Európai Uniónak az átláthatóságra, valamint a szerződéses hatáskörök és a demokratikus legitimáció tiszteletben tartására kell alapoznia a politikáját, és ennek fontos elemeként támogatjuk a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését az uniós döntéshozatalban.

(10.00)

Így rendszeresen hangsúlyozzuk, hogy az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia és tiszteletben kell tartania a nemzeti indokolt véleményekben vagy politikai párbeszéd keretében megküldött, véleményekben megfogalmazott kifogásokat, és nem söpörheti le az asztalról több mint egy tucatnyi demokratikusan megválasztott törvényhozás indokolt álláspontját. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Az Országgyűlés és az Európai ügyek bizottsága továbbra is számíthat a kormány támogatására a magyar emberek érdekeinek képviseletében és a nemzeti célkitűzéseink védelmében. Két és fél évtizednyi sikeres együttműködéssel a hátunk mögött bízom benne…

ELNÖK: Államtitkár úr!

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára: …,hogy számottevő eredményeink ellenére elmondhatjuk, hogy a legnagyobb sikerek még előttünk állnak. Tisztelt elnök úr, sok sikert kívánok a bizottság munkájához. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)