Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem adjuk fel, hogy az alaptörvény-módosítással kapcsolatosan, amely a bevándorlási ügyet érintette, felhívjuk a figyelmet és rádöbbentsük a magyar társadalmat, hogy a Fidesz képmutató módon a saját politikai céljai kihasználására terjesztette be ezt a javaslatot, és nem azért, mert valójában az országot meg szerette volna védeni. Illetve meg szerette volna védeni, de nem olyan áron, hogy a nagy pénztől elessenek, és nem olyan áron, hogy a letelepedési kötvényt tavaly kivezették volna.

Ugye, tavaly novemberben került sor az első szavazásra, amikor a Jobbik azt mondta, hogy se a gazdag, se a szegény migráns ne jöhessen Magyarországra, és csak egy olyan javaslathoz tudjuk a támogató szavazatunkat adni, amely egy tökéletes, mindenre kiterjedő megoldást nyújt. Sem a Juncker-, sem a Rogán-kvótáknak nem voltunk és nem is lehettünk támogatói. Akkor egy nagy vita alakult ki, nyilvánvalóan egy adok-kapokban sok minden elhangzott. Most lehetőségük lett volna, illetve az országgyűlési szavazáson lehetőségük lesz, hogy ezt a csorbát kiküszöböljék.

Hiszen miről van szó? Önök azt mondják, hogy a letelepedési kötvényt nem szeretnék visszavezetni. Ebben azért vannak kérdőjelek, hiszen annak ellenére, hogy Orbán Viktor elmondta, hogy megszüntetésre került a konstrukció, ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen csak szünetel. Jelen pillanatban nem kerül sor több kötvény eladására. De tudhatjuk, hogy ha a Fidesz adott esetben megnyerné a ’18-as választást, akkor visszavezethetné, még törvényt sem kellene módosítani.

Ennélfogva az előttünk fekvő javaslat egyrészről ugyanazt az alaptörvény-módosítást tartalmazza, ami a zárószavazáson novemberben elbukott, és ugyanazt a módosító javaslatot tartalmazza, amit már akkor benyújtottunk, hogy semmilyen módon, sem most, sem a jövőben egy kormány se tehesse meg azt, hogy a letelepedés jogát ellenszolgáltatásért adja, bárkiről is legyen szó. Beszélnek önök itt nagyjából 1300 kvótakérőről, és már bőven 20 ezer fölött lehet azok száma ‑ még a végső számokat nem tudjuk az utolsó nagy roham után ‑, akik Magyarországra a pénz kifizetése után bejöhetnek, és gyakorlatilag az a négyes ellenőrzés, amit önök oly erősként emlegetnek, gyakorlatilag elítélt bűnözőknek is megadta a lehetőséget, hogy letelepedési jogot nyerjenek, egyébként az Európai Unióban is.

Feltettük azt a kérdést, és választ nem adtak rá, hogy ha ezek alapján akkor Junckerék vettek volna minden letelepülőnek letelepedési kötvényt, vagy ide­telepítendő, egyébként korábban migránsként vagy menekültként beérkezett embernek kötvényt, ak­kor jöhettek volna.

Igen, jöhettek volna, formálisan ez mindenképpen megtörténhetett volna. Ráadásul úgy, hogy még négyszeres kamatot is kellett volna az Európai Unió felé fizetni ezen kötvények után. Tehát azt kell mondjam, hogy még az Európai Uniónak busás hasznot is hozott volna a konstrukció.

Azt is el kell mondjuk új információként, hogy egy genfi nemzetközi konferencián, olvashatták önök is a sajtóban, arról esett szó, hogy a magyar lete­le­pe­désikötvény-konstrukciót mint egy olyan példát említették, hogy hogyan nem lehet letelepedési kötvényhez juttatni az arra vágyókat, és hogy tud veszíteni ezen az állam. És a nyereség az offshore cégeknél fel tud halmozódni, illetőleg egyéb úton-módon bárki nyertese a konstrukciónak, csak és kizárólag a magyar állam és a magyar adófizetők nem. Egyébként a konferencián is elmondták, hogy ilyenkor fel szokták függeszteni az eladásokat, amikor jön a választás, de utána az a gyakorlat, hogy ezt újraindítják. Egyébként a kínaiak mellett, akik a legnagyobb számban kaptak letelepedési kötvényeket, afgán, iraki, iráni, jemeni, pakisztáni, szíriai, szaúd-arábiai emberek is bejöhettek Magyarországra, hogy csak néhány országot említsek.

És ha az összegszerűséget nézzük, hogy ez mennyire megéri a magyar államnak, kap 271 ezer eurót, amit vissza kell fizetni kamatokkal, illetve 300 ezret, hiszen ebben már benne van az a 29 ezer euró kedvezmény, ami szintén ott marad az offshore cégeknél; plusz még nagyjából egy 60 ezer eurós jutalék is a cégek hasznát gyarapítja.

Ami azt jelenti, hogy 271 ezer euró az államnak, négyszeres kamattal, visszafizetési kötelezettséggel, és nagyjából 90 ezer euró ezeknek a cégeknek. Nyilván nekik ezt már csak zsebre kell tenni offshore cégeken keresztül. Tehát kétharmad-egyharmad az arány ‑ mindenki eldöntheti, hogy ez a konstrukció kinek érte meg. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)