Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tapolczai Gergely előterjesztése egy olyan módosítás, ami a szolidaritás dokumentuma. Ez az akadályozottsággal küzdő embertársainkkal való szolidaritás, és ahhoz, hogy megértsük ennek a mélységét, talán érdemes az emberképünk egy vonására figyelnünk.

Mi, emberek mindnyájan egymásra vagyunk utalva. Tehát nem csupán a közösségi lény mivoltunk az, ami egy ilyenfajta szolidaritásra késztet minket, hiszen senki sem sziget, és az egyén maga a közösségben teljesedik ki, hanem a közösségi lény mivoltán túl minden embernek megvannak a maga korlátai.

Ez egy nagyon fontos szempont, hiszen mi hajlamosak vagyunk néha úgy gondolni, hogy mi, épek szívességet teszünk, segítséget nyújtunk azoknak, akiknek erre szükségük van. Holott mi egymásra vagyunk utalva, mindenki, azok is, akik épnek tartják magukat. Csak ez az egymásrautaltság kinél erősebb, kinél kevésbé, különböző jellegű, de mindenképpen megvan.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A módosítás a jelnyelven kommunikáló nyelvi kisebbség jogainak érvényesítését és a társadalmi kapcsolatainak az erősítését, segítségét szolgálja. Itt megjegyzem azt, amit már hallottunk többször, hogy nem csupán a jelnyelvről van szó, hanem egy másik szempontnak, a segítő kutyák képzésének, pontosabban: a képzők képzésének a gondolatáról is. Ez törvény adta lehetőséget biztosít a szakminiszter számára.

Az emberképünkön túl egy másik indok is van, amivel ezt az előterjesztést meg tudjuk erősíteni, ez pedig a jogi háttér. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország a 2007-ben ratifikált fogyatékosügyi ENSZ-egyezményt rövidesen, 2009-ben a jelnyelvi törvénnyel folytatta, hiszen ez az egyezmény a tagországok számára ilyenfajta előírást is tartalmazott. Az egyik legtartalmasabb jelnyelvi szabályozásról van szó. És itt ki kell emelnünk a térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatást, illetve a televíziós műsorok és egyéb kulturális rendezvényeknek a feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolását.

Azt gondolom, hogy nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy Magyarország Alaptörvénye kimondja azt a mondatot, amely így hangzik: „Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.”

Amikor ez az előterjesztés elénk került, akkor tulajdonképpen három célját tudjuk megjelölni: a siket és nagyothalló emberek közszolgáltatásokhoz való hozzáférését, a színvonalas oktatásnak a megteremtését és ennek keretében a jelnyelvi órakereteknek a növelését.

Én úgy gondolom, hogy mindaz, amit igyekeztem megfogalmazni az emberképünkről mint háttérről, illetve a jogi környezetről, ami megelőzte ezt az előterjesztést, indokolja azt, hogy feltétel nélkül támogassa a frakciónk, és reményeink szerint, ahogy már ennek a törvénynek az előzetes megszületésénél is történt, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az egész parlament megtegye ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)