Készült: 2024.09.25.22:07:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (1999.09.27.),  33-37. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 12:01


Felszólalások:   29-33   33-37   37-41      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Miniszter Úr! Arra szeretném kérni, hogy a jövőben a napirend előtti felszólalások tekintetében tartózkodjon a képviselők név szerinti megszólításától, hiszen a Házszabály szerint nincs lehetőség arra, hogy ilyenkor az, akit név szerint megszólított, bármilyen módon is reagálhasson az elhangzottakra. Ezért nem is adok most szót Szekeres Imre képviselő úrnak (Derültség a Fidesz padsoraiban.), a Házszabály szerint ilyen lehetőség ugyanis nincs. (Moraj az MSZP soraiban.)

Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes úr, Független Kisgazdapárt.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nem volt váratlan, számítottunk rá már hónapokkal ezelőtt, amikor felvetettük azt a problémát, hogy nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a költségvetés nem betesz a vidék és a mezőgazdaság pénztárcájába, hanem onnan évek alatt folyamatosan mintegy 1000 milliárd forintot kivon. Nem folytatható ez a gyakorlat, mert a mi nézetünk szerint ez olyan helyzethez vezet, amely végső soron veszélyeztetheti az uniós csatlakozásunkat is.

Számítottunk rá, hogy értetlenség lesz, számítottunk rá, hogy számos helyről támadások fognak minket érni. Meg kell mondanom, arra azonban nem számítottunk, hogy kezdetben olyan általános elutasításra kerüljön ez a gondolat, mint amilyenre valójában akkor került.

Az áttörést nézetem szerint az hozta meg, amikor a miniszterelnök úr egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az igényt jogosnak és indokoltnak tartja, ugyanakkor felvetette azt az egyébként is általunk is általánosan elfogadott nézetet, mely szerint a forrásokat meg kell találni.

Nos, a Független Kisgazdapárt éppen ezért felállított egy bizottságot, amelynek az a célja, az a most is kimondott célja, hogy megtalálja ezeket a forrásokat. Valóban, a miniszterelnök úr ezt a bizottságot kincskereső bizottságnak nevezte. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kisködmön!) Nos, ez a bizottság, én azt hiszem, szorgalmasan és keményen dolgozott, és nemcsak megtalálta ezeket a forrásokat, de rátalált olyan anomáliákra is, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Rátalált olyan anomáliákra, amelyek arra utalnak, hogy hosszú ideje valójában hiába nő a mi GDP-nk, hiába történik meg, hogy a bérek és a nyugdíjak kiáramlása meglehetősen szűkösen történik, mégis a költségvetésen belül valamilyen módon nincsenek megfelelő források. Nos, felmerült a kérdés, hogy vajon az a bankrendszer, amelyben több mint 500 milliárd forint van, jól hasznosítja-e ezt az 500 milliárd forintot, ha haszon alig vagy semmi nincs. Hacsak nem tekintjük haszonnak - mert lehet, hogy ez is haszon -, hogy vannak olyan kitűnően élő, azt hiszem, nyugat-európai színvonalon élő menedzserek a bankvilágban, akik úgy érezhetik, hogy ez a bankrendszer jól működik.

De továbbmegyek! Felmerült annak a kérdése is mindezen vizsgálatok során, hogy vajon, ha egyszer több mint 600 milliárd forint van kint egyes cégeknél adó- és tb-tartozásokként, mi az oka annak, hogy ezt nem lehet behajtani. Nyilvánvalóan be kell tudni hajtani, mert ha be tudjuk hajtani, akkor a források megnőnek és rendelkezésre állnak. Nos, mi nyíltan hangot adtunk mindezen aggályainknak, nyíltan elmondtuk, hogy a Független Kisgazdapárt ezeket megoldandó problémáknak tekinti.

Hozzá kell tennem, hogy engem személy szerint nem lepett meg az a reflexió, amely a legnagyobb ellenzéki párt részéről következett be, hiszen a Szocialista Párt köztudottan igen nagy politikai és nagy kormányzati múlttal rendelkezik. Nyilvánvaló volt, hogy a reflexió az volt, hogy miközben korábban teljes elutasításban volt részünk, most váratlanul és kéretlenül támogatóink akadtak. (Fütty a Fidesz soraiból.) Olyan támogatóink akadtak, akik már most kilátásba helyezték azokat a költségvetést módosító javaslatokat, amelyek nézetük szerint forrásokhoz juttatnák a mezőgazdaságot.

Szeretném nyomatékkal leszögezni, hogy a Független Kisgazdapárt és annak támogatói nem kérnek kegyelemkenyeret, nem kívánnak alamizsnát, és meg vagyunk győződve arról, hogy a koalíció megtalálja mindazokat a forrásokat, amelyek a vidék, a mezőgazdaság fejlesztéséhez feltétlenül szükségesek.

Ki kell jelentenem, hogy azok a várakozások, amelyeket nézetem szerint a sajtó, a média - nyilvánvalóan sugallatra - folyamatosan terjesztett, hogy itt van már rövidesen a nagy lehetőség az előrehozott választásra, álom marad. Ez sem most, sem a jövőben, egészen addig, amíg a törvényes rend szerint el nem érkezik a választások ideje, nem fog bekövetkezni.

A Független Kisgazdapárt töretlenül és szilárdan áll a koalíció mellett, és szilárd meggyőződésünk, hogy nem a Független Kisgazdapárt, nem a Fidesz, nem az MDF érdeke ez, hanem az egész nemzet érdeke, hogy ez a koalíció munkálkodással, hasznos munkálkodással töltse ki a teljes idejét.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A kormány nevében Torgyán József miniszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra. (Derültség az MSZP soraiban.)

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, ön most az egész társadalmat feszítő olyan kérdésről szólt a Házban, amelyről eszmecserét kell folytatnunk egymással, hiszen az európai uniós csatlakozásunk várhatóan 2002. január 1-jén bekövetkezik, a hátralévő idő vészesen fogy.

Tény az, hogy az Európai Unió kizárólagosan a mezőgazdaságot érinti olyan vonatkozásban, hogy ott a kvótarendszer előírásait az uniós csatlakozás előtt kell teljesíteni, az összes többi népgazdasági ágat figyelembe véve viszont egyértelmű, hogy a fejlesztésre az uniós csatlakozás után is lehetőség van. A 2002. január 1-jében mindenki egyetért: a miniszterelnök úr, a kormány tagjai, a kormányoldal, de az ellenzéki oldal is. Hiszen nagyon fontos lenne az, hogy most már olyan helyzetbe kerüljön az ország, hogy az európai uniós csatlakozásnak ne csak a hátrányait, hanem az előnyeit is élvezzük.

Addig, amíg a csatlakozás be nem következik, bizonyos értelemben a hátrányai sújtanak minket, mert hiszen mi szélesre tártuk a kapuinkat az Unió előtt akkor, amikor a társulási szerződést aláírtuk, az ő kapuik akkor fognak kitárulni előttünk, amikor a felvételünk bekövetkezik. Ezért tehát a felvétel bekövetkezésének időpontját semmilyen körülmények között sem szabad tovább tolni, hanem azt sürgetni kell, amint csak lehet.

Én úgy gondolom, hogy látni kell azt is, hogy az Európai Unióban megsokszorozódnak a lehetőségeink. Elég, ha annyit említek, hogy a különböző jogcímeken, a 2006 végéig elnyerhető jogcímeken a mi számításaink szerint úgy 1800 milliárd forintot lehet megpályázni. Az is egy rendkívül fontos dolog, hogy most mindösszesen tízmilliós piac áll rendelkezésünkre, az uniós csatlakozással hirtelen ez megnegyvenötszöröződik: 450 milliós piaccá bővül. Én azt hiszem, ezt a kérdést tehát mindenkinek meg kell értenie, ez alapvető fontosságú az ország szempontjából.

 

(15.10)

 

Igen ám, de miután ténylegesen már csak két teljes év áll rendelkezésre 2002. január 1-jéig, ebből fakadóan nekünk most a költségvetési szükségleteinket meg kellett határoznunk. Ezt meghatároztuk 413,1 milliárd forintban, és megadtuk a technikáját, miként biztosítható ez a költségvetésben úgy, hogy a költségvetést ne veszélyeztesse, ugyanakkor többletpénzeket tudjunk feltárni az ország számára, amelyekből mindenekelőtt részesülnie kell a mezőgazdaságnak és a vidékfejlesztésnek, de hitünk szerint juthat abból az egészségügynek, az oktatásnak és a nyugdíjasoknak is.

Azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdaság milyen helyzetbe került, hadd említsem meg, hogy a GDP 1989-től kezdve átlagosan évente több mint 250 milliárd forintot vesz el az agráriumtól. 1989-ben 10,6 százalék volt a mezőgazdasági beruházások aránya, 1998-ban ez már csak 3,6 százalék volt. Mindenféle tekintetben óriási veszteségeket szenvedett a mezőgazdaság, márpedig a beruházások elmaradása miatt az ágazat feléli a termelő alapjait, ezért mindenképpen szükség van azokra a tőkeinjekciókra, amelyeket mi kértünk.

De nagyon helyesen mondta, igen tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, ezek nem koalíciót feszítő kérdések, hanem egy szakmai vita. Azt a kérdést kell eldönteni, hogy vajon a mi számításaink helyesek-e, hogy ilyen többletpénzeket tudunk kimunkálni vagy a nem mi számításaink a helyesek. Ha a mi számításunk helyes, akkor az egész Ház hálás lehet a Független Kisgazdapártnak, hogy ezeket a többletforrásokat felderítettük, és ezeket az ország rendelkezésére bocsátottuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt és a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. (Közbeszólások: Ő volt az! - Derültség. - Taps az MSZP soraiból.) Elnézést. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Az elnök úr már tud valamit!) Örülök, hogy derültséget sikerült előidéznem, viszont van még egy napirend előtti felszólalás. Időnként az elnök is lehet indiszponált.

Sasvári Szilárd frakcióvezető-helyettes úr következik, aki az utolsó napirend előtti felszólalást kívánja elmondani.




Felszólalások:   29-33   33-37   37-41      Ülésnap adatai