Készült: 2024.09.24.11:20:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (1999.09.06.),  23-27. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:12


Felszólalások:   19-23   23-27   27-31      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem könnyű ilyen előzmények után egyáltalán szóra emelkedni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ülj le!), tekintettel arra, hogy mind ez idáig, úgy tűnik... Ha én egyszer felállok, nem ülök le - ezt nem én mondtam, hanem Mikszáth. (Derültség, szórványos taps.) Nos, tisztelt Ház! A rágalmakat végig lehetett hallgatni, a válaszokat is; én most valami másról, arról, amit önök már megszoktak tőlünk, szeretnék beszélni.

Amikor ezelőtt néhány hónappal mi felvetettük, hogy a magyar vidéknek és mezőgazdaságnak 413 milliárd forintra van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán meginduljon valamilyen fejlődési pályán, akkor kétféle reakció volt. Az értelmesebbek kezdettől fogva nem vitatták az összeg nagyságát. Azoknak azonban, akiknek újra és újra el kell mondani, a gyengébbek kedvéért, akik csak értelmezni tudják mindazt, amit hallanak, nos, azoknak újra és újra el kell mondani, hogy mitől 413 milliárd a 413. Attól, tisztelt képviselőtársaim, hölgyeim és uraim, hogy ezt a mezőgazdaságot nem most, hanem évtizedek alatt olyan helyzetbe hozták, amiből most ennek a kormánynak és ennek a tárcának ki kell tudni mozdítania.

A Független Kisgazdapárt tudomásul veszi azokat a prioritásokat, amelyeket közösen fogadtunk el. Tudomásul vesszük, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a család, a lakásépítés, a kis- és középvállalkozások és a vidék- és mezőgazdaság-fejlesztés prioritást élveznek. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy kell lenni egy belső prioritásnak. Ennek a belső prioritásnak pedig egyfelől a célszerűség, másfelől pedig a szükségszerűség az, amely diktálja a feltételeit.

Mi hosszú időn keresztül úgy gondoltuk, hogy szerényebben is megpróbáljuk megoldani mindazt, ami a feladatunk - de lehetetlen. Hadd mondjak önöknek erre egy példát: ahhoz, hogy a mezőgazdaságon és a fejlesztésen belül eleget lehessen tenni a minimális követelményeknek, legalább három téren fejlesztést kell tudni elérni; a támogatások a termelés, a piacra jutás és nem utolsósorban a fejlesztés területén egyenlő mértékben meg kell hogy jelenjenek. Ennek hiányában ugyanis a mezőgazdaságon belül legfeljebb a tűzoltásra lehet vállalkozni, bármennyire is szemünkre hányják ezt, de nem lehet elmozdulni abból a lehetetlen és elmaradott helyzetből, ahová ezt a mezőgazdaságot juttatták.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már, úgy gondolom, a gondolkodók többsége - talán jól megfontolt szándékkal is - nem vitatja az összeg nagyságát. Két kifogást mondanak: miből és mikor. E két kifogás, úgy gondolom, egymással szorosan összefügg. Mi akkor, amikor a "miből"-ről van szó, ezt komolyan vesszük. Úgy gondoljuk, hogy valóban fel kell kutatni azokat a forrásokat, amelyek a mezőgazdaság felemelkedéséhez elengedhetetlenül szükségesek. De azt is gondoljuk, és ezt nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy a "mikor"-ra csak egyféle válasz lehet: 2000-ben. És tessenek elgondolkodni: ha mi komolyan vesszük, hogy 2002-ben szeretnénk csatlakozni az Unióhoz, ha 2002-től már azok a kvóták lesznek érvényesek, amelyek, úgy gondolom, megkerülhetetlenül ránk is vonatkoznak, oda olyan mezőgazdasággal nem juthatunk el, mint amilyen a jelenlegi; ahhoz a mai mezőgazdaságot fel kell tudnunk emelni olyan szintre, amely a kvótáknak képes és tud megfelelni. Ezért az időtényező a mi nézetünk szerint alapvetően fontos.

Végezetül szeretnék eloszlatni egy kételyt - vagy talán szándékoltan a közvéleménybe beoltott feltételezést? A Független Kisgazdapárt mindenkitől - jobbról és balról - várja és reméli a segítséget, de nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy a politikai támogatást, azt, ami a szavazással járó politikai felelősség, a koalíciótól várja és reméli, és úgy gondolja, hogy ebben változás nem következhet be, ez a támogatás innen, a koalíció oldaláról kell érkezzen.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy akkor, amikor mi ismételten, újra és újra elmondjuk mindazt, amit most elmondtam, sokakban már talán felmerülhet, hogy ezt már többször hallottuk. Nem tudom, hogy leírta-e Plinius, igaz-e vagy nem, de amikor Cato már sokadszor mondta el azt, hogy Karthágót el kell pusztítani, a félig alvó szenátorok egyike-másika azt mondta, hogy ezt már hallottuk - de azért Catónak volt igaza. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Torgyán József miniszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra. (Moraj az MSZP soraiban.)

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy azok a kérdések, amelyeket ön feltett nekem a napirend előtti felszólalásában, tehát hogy mennyi, miből, mikor, ez kiegészítendő még egy kérdéssel, mégpedig: miért. Ez fog választ adni mind a három előző kérdésére is.

Engedje meg, hogy azzal kezdjem a válaszadást, az már ismert, hogy a "mennyi" miből tevődik össze, hiszen számos alkalommal elmondtuk, hogy mennyi ebből a vidékfejlesztés, mennyi ebből a területfejlesztés, mennyi az agrártermelés és az azzal kapcsolatos fejlesztési kiadás, mennyi az Európai Unióhoz történő csatlakozás költsége, mennyi a stratégiai programok, projektek költsége, mennyi az intézményrendszeri költség, mennyi létszámemelkedés kell például a falugazdász-hálózatban, azoknak mi a költségvonzata. De azért, nehogy bárki félremagyarázza a szándékainkat, szavainkat, szeretném ezúton lerögzíteni - már nem tudom, hányadik alkalommal -, hogy természetesen a mezőgazdaság fejlesztése nem képzelhető el vidékfejlesztés nélkül, a vidék fejlesztése nem képzelhető el területfejlesztés nélkül, a mezőgazdaság fejlesztése, a vidék fejlesztése és a terület fejlesztése pedig együttesen jelenti a nemzetgazdaság fejlesztését. Tehát itt nem valamiféle falu-városi ellentétről van szó, hanem a nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatos múlhatatlan feladataink ellátásról.

Amikor a "mennyi" kérdésével kapcsolatban felmerült önben a "miből" kérdése, szeretném rögtön hangsúlyozni, hogy természetesen nem adóemelésből, ahogy azt egyes rágalmazóink megpróbálták - elferdítve a tényeket - beállítani, sőt egyrészt megmondjuk, hogy a költségvetésben hol vannak azok a költekező elemek, amelyeket le kell faragni, és azt országépítésre, adott esetben vidék- és területfejlesztésre, tehát a nemzetgazdaság fejlesztésére fordítani; megmondjuk, hogy hol nem eléggé feszes a költségvetés a bevételi oldal tervezését illetően, hol lehet még további bevételeket teremteni annak érdekében, hogy a gazdaságunkat dinamizáljuk. Tehát ezek olyan számsorok, amelyek mögött ott állnak a valóság tényei.

A "mikor" kérdése egyértelmű. Úgy gondolom, hogy a Pató Pál-i magatartás jóvátehetetlen kárára lenne a nemzetnek, hiszen az európai uniós csatlakozás várható időpontja 2002. január 1-je. Rohamosan közeledik ez az időpont, tehát nekünk azokat a fejlesztéseket, amelyek eddig elmaradtak, most kell megcsinálnunk.

És ezzel már rátértünk a "miért" kérdésére, hiszen az elfogadhatatlan, hogy a tűzoltó feladataink ellátása közben csődöt finanszírozzunk, hogy állandóan költsünk olyasmire, ami a nemzet szempontjából felelőtlen költekezés, mert ha azt a fejlesztés tükrében megvalósítandó új feladatok között megtennénk, akkor ebben az esetben ott jelentős többletbevételnek kellene lennie.

(15.50)

Hadd mondjak erre egy adatot! Kérem, a különböző okok miatt leromlott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcsösökben, mondjuk, az almások már jó, ha tíz tonna körüli termést adnak egy hektár területen. Ugyanez a modern csöpögtető öntözéses rendszerű telepítés kapcsán a harmadik, negyedik évben máshol már 60-80 tonnát, helyenként 100 tonnát is jelent. De amíg az elavult almásban egy olyan ipari almát termelünk, amelyet szinte lehetetlen eladni, a másik oldalon ugyanakkor pedig a legkitűnőbb étkezési almát, amelynek óriási és igen jól jövedelmező piaca van...

Ha tehát nem állandóan kiadni akarunk, tüzet oltani, ész nélküli csődöt finanszírozni, akkor fejlesztenünk kell. Miután ez az ország mezőgazdasági ország, amelynek a vidék teszi ki a négyötödét, csupán a kis falvakban lakók száma (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - befejezem a mondatot, elnök úr - 3,5 millió, egyértelmű, hogy ennek a fejlesztésével kell kezdenünk a nemzetgazdaság fejlesztését. Erre van szükség, az igényelt pénzösszegre, amely nem koalíciós feszültség, hanem egy szakmai vita kérdése.

Köszönöm a türelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. Megadom a szót.




Felszólalások:   19-23   23-27   27-31      Ülésnap adatai