Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A hungarikumok kérdésében talán lehetne úgy fogalmazni, végre eljutott abba az állapotba ez a kérdéskör, hogy a magyar parlament is tárgyalja a hungarikumok magyarországi nemzeti megjelenítésének a kérdését.

Pár dologra szeretnék rávilágítani a módosító indítvánnyal kapcsolatban is. Egyrészt több éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel, többször volt nekem is a magyar parlamenten belül kérésem, hogy fogalmazzuk meg a magyar hungarikumok fontosságát, készítsünk egy olyan táblázatot, amely alapján tényleg kimondhatjuk, hogy ez a nemzeti örökségünk az élelmiszer, a kézművesség vagy a tudomány területén. Államtitkár úrral is több alkalommal tárgyaltunk erről a kérdésről.

Szeretnék egy nagyon fontos dolgot elmondani. Tavaly Erdélyben jártunk, Csíkszentimrén egy európai táborban, s ott Simicskó képviselőtársam a szürkemarhatartással kapcsolatban egy olyan csodálatos előadást tartott, aminél leragadtam, és rengeteg információt kaptam. De úgy érzem, Magyarországon ma pont az hiányzik, hogy tisztában legyünk azzal, milyen nemzeti örökségeink vannak a hungarikumok területén. A másik oldalon meg bejött a pálinka törvény erejű megjelenítése, az Európai Unióban sikerült a tokaji aszú védettségét biztosítani. De ugyanilyen a mézkérdés, és meg lehetne említeni akár a Ajka-kristály, a herendi porcelán, a Zsolnay, a Pick szalámi, a pápai hús kérdését, hisz ott is specialitások vannak, annak ellenére, hogy a gyártás több alkalommal is válságba került, és ezeket államtitkár úr is nagyon jól ismeri, csakúgy, mint a hungarikum fontosságának a kérdését.

Ha egy ország képes a saját nemzeti örökségét a hungarikumok területén rögzíteni, törvénybe iktatni, és annak úgy érvényt szerezni az Európai Unión belül, hogy Európában és a világban is védettséget kapjon, akkor ez azt jelenti, hogy az a termék világszínvonalra kerül, annak a terméknek az ismertetője kimondottan magyar nemzeti kötődéssel bír, és onnantól fogva a világpiacon is eszerint fog megjelenni, és nincs versenytársa, hisz speciálisan védetté lesz nyilvánítva az Európai Unión belül is.

A másik fontos kérdés, amit a magyar parlamentben nagyon sokszor elmondtunk, és nagyon jó lenne, ha erre közösen tudnánk odafigyelni: ha egy hungarikumot nevesítünk, akkor abban a pillanatban megjelenik mögötte a hazai termék- és piacvédelem. És bármennyi multinacionális bevásárlóközpont jön be Magyarországra, azt a védettséget, azt a hungarikumot nem tudja kiszorítani a piacról, mert annak neve és rangja van, hazai gyártás, hazai termelés van mögötte, és vele párhuzamosan egyből védi is magát a terméket.

Én nagyon helyesnek tartom a két képviselőtársam által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Itt a határidőket is nagyon komolyan be kellene tartani, és a határidőket is úgy megfogalmazni, hogy abban a pillanatban, amikor a magyar parlament képes lesz összeállítani a hungarikumok listáját, akkor szakmai háttérrel, anyaggal együtt az Európai Unión belül is a védettségét kezdeményezni annak érdekében, hogy valóban magyar hungarikumról tudjunk beszélni.

Nem véletlenül említettem az előbb az Ajka-kristályt, hiszen ha megnézik Európában a manufakturális termelést, azt látják, hogy egész Európában egyedül Ajkán csinálják az Ajka-kristályt, a többi helyen már mind kihalt, mert sajnos a piaci viszonyok azt vonták maguk után, hogy egyszerűen megszűnt már az ilyen jellegű gyártás. De ugyanilyen a herendi porcelánnak vagy a Zsolnaynak a kérdése is. Ha parlamenti döntéssel egy hungarikumlistát tudunk készíteni, akkor teljesen logikusan először be kell invesztálni egyrészt a turisztika, az idegenforgalom területén. Csak ezeket a termékeket próbáljuk meg elsődlegesen úgy nevesíteni a piacon, hogy emögött hungarikum, tehát magyar örökség áll, akár az élelmiszer területén, akár más területeken. Ezért is kérem, hogy ebben lehetőleg ötpárti megnyugtató egyezség tudjon kialakulni.

Beszéltünk az élelmiszer-biztonságról, a génmanipulációról, megteremtettük a magyar parlamenten belül egy országgyűlési határozati javaslattal a fenntartható fejlődés nemzeti tanácsának a létrehozását. Amikor a fenntartható fejlődés stratégiája készül, akkor ebbe a stratégiába eleve rakjuk bele a hungarikumokat is - mint speciális, regionális jellegből vagy nemzeti adottságból adódó védett termékeket -, és ezt az Európai Unión belül is próbáljuk meg levédetni.

De én nemcsak a hazai, tehát a határon belüli területről beszélek, hanem a Kárpát-medencében élő magyarság által termékként megjelenő hungarikumokról is, hisz az, hogy a határok elválasztottak bennünket valamilyen oknál fogva, attól még a magyar nemzetség által lakott területeken a hazai terméknek egyfajta hungarikumi védelmet tudni kell biztosítani.

Szeretnék még egy szegmensre rámutatni. Ma beszéltünk az oktatásról is. Voltak részek, amelyek kimondottan az oktatás kérdését is érintették. Az oktatás területén is fel kell világosítani a gyerekeket. Nagyon sok helyen működik például erdei iskola, ott, ahol a természethez és az élővilághoz tudják közelebb vinni a diákokat, és azt meg tudják szerettetni. De ugyanígy foglalkozzunk a hungarikumok kérdésével is az oktatás területén. Az ősmagyar élelmiszer-ipari és más termékek ismeretét is próbáljuk meghonosítani az iskolákban és ennek érvényt szerezni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)