A felszólalás szövege:

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság megtárgyalta, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági vitában felmerült a hazai szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és az európai szövetkezetekről szóló törvény kapcsolata, annak fontossága, hogy a jelen törvény csak akkor kerülhetett a tisztelt Ház elé, miután az Országgyűlés az említett törvényt elfogadta.

A szövetkezetek a gazdaság fontos szereplői Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A bizottsági vitában megfogalmazódott, nem feltétlenül szövetkezet kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság szereplői kikerüljenek az európai gazdasági piacra. Felmerült a vitában az is, hogy Magyarországon a 2006. évi X. törvény után is szűnnek meg szövetkezetek, aminek elsősorban gazdasági okai vannak. A bizottságban érdeklődés mutatkozott az európai szövetkezetek várható alakulására, valamint a már meglévő szövetkezetek számára vonatkozóan. A kormány jelen lévő képviselője tájékoztatta a bizottságot arról, hogy pontosan nem becsülhető meg az alakuló szövetkezetek száma, de biztató jelek mutatkoznak elsősorban a feldolgozóiparban és a kereskedelemben. Az Európai Unió tagállamai ez év augusztusában elfogadják a törvényt, ezt követően élhetnek a gazdasági élet szereplői az előttünk álló törvény adta lehetőségekkel.

A bizottság felhívta a kormány figyelmét a kommunikáció fontosságára, arra, hogy az érdekeltek figyelmét hívja fel a lehetőségekre, a szövetkezetek érdek-képviseleti szervei kapjanak időben kellő információt és segítséget, ami már megtörtént, illetve folyamatban van. A törvény tehát lehetőséget ad arra, hogy a magyar gazdaság szereplői - magánszemélyek, társas vállalkozások - a belső piacon túl részt vehessenek a jogi kereteken belül szövetkezet alapításában határainkon túl is, és e formában is kapcsolódhassanak az európai piachoz. A törvényjavaslat jogi keretet nyújt az európai szövetkezet alapításához és működéséhez, melynek előnyei: a letelepedés rugalmas, székhelyét áthelyezheti egy másik tagállamba anélkül, hogy az áthelyezés a szövetkezet megszűnését és új jogi személy létrehozását eredményezné. A szövetkezeti forma nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban, a kulturális életben, valamint szociális és egészségügyi területen is fontos szerepet kaphat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai törvény által biztosított jog érvényesül az európai szövetkezetben is: az egy tag-egy szavazat elv, valamint a tagok tőke-hozzájárulásának azonos mértéke. A nyereséghozadék korlátozott, a tagság érdekét szolgálja, mely különböző formában jelenhet meg. A törvényjavaslat szabályozza az európai szövetkezet alapelveire, alapítására, működésére, alapszabályára és szerkezetére vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket figyelembe véve a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte.

Köszönöm szépen.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt többségi szavazattal támogatja. A bizottság vitájában fontos kérdések merültek fel, amelyeket szeretnék az államtitkár úrnak és az Országgyűlésnek tolmácsolni. A bizottsági vélemény az, hogy a törvényjavaslat célja és szándéka egyértelműen pozitív a mezőgazdasági termelők számára.

A biztosítási díjak részbeni megtérítésének megszűnése visszavetette a kereskedelmi biztosítói védettséget, a mezőgazdasági termelők egy része az egyre gyakoribb természeti csapások ellen védettség nélkül maradt, természeti csapások esetén nagy nyomás nehezedett a kormányra kárenyhítő támogatás nyújtása érdekében, melynek forrását átcsoportosítások árán sem volt mód teljesíteni.

A fentiek miatt fontos kialakítani egy, a mezőgazdasági termelők és az állam közös tehervállalásán és kockázatán alapuló kárenyhítési rendszert, mely elemi csapás esetén kárenyhítő juttatást nyújt a bekapcsolódó termelők részére. Természetesen előre pontosan nem határozható meg a rendszerbe bekapcsolódók száma és az általuk befizetett díj, így az állam kötelezettségvállalása sem, ebből adódóan az sem, hogy a hozamérték-csökkenés milyen mértékig kártalanítható a befolyt befizetésekből.

A rendszer eltér a kereskedelmi biztosító kártérítési rendszerétől annyiban, hogy nem határozható meg előre a kártérítési összeg, nem látható előre a kockázati közösség összetétele, így a rendelkezésre álló pénzügyi alap sem. Az előzetes hatástanulmányok 2 plusz 2 milliárd forinttal számolnak évente. Ez nem nagy kártérítési alap ugyan, de mivel a fel nem használt összeg nem vonható el, a következő évekre átvihető, kármentes évek esetén, ami általában 5 és 7 év is lehet, létrejöhet jelentős kártérítési alap.

Javasoljuk vizsgálni a törvény keretében azt is, hogyan lehet ösztönözni a biztosítható elemi károk - jég, vihar, tűz - megkötésére a termelőket úgy, hogy előnyt élvezhessenek ebben a kárenyhítési rendszerben. Rugalmassá javasoljuk tenni az ezer forint szántóra és háromezer forintos gyümölcsre a hektáronkénti díjat. Át kellene gondolni, nem lenne-e célszerűbb a végrehajtási rendeletben szabályozni ennek mértékét, valamint azt is átgondolásra javasoljuk, hogy a szeptember 30-i fizetési határidőt áprilisra tenni annak érdekében, hogy kevesebb manipulációra legyen lehetőség, tudatában annak is, hogy természetesen tavasszal a mezőgazdaságban nem sok a szabad pénz.

Célszerű lenne szabályozni a szerződések időtartamát és a szerződéskötések intervallumát is. Arra gondolunk konkrétan, hogy egy év, három év legyen az időtartam, jobban belátható. A törvénytervezetben vagy a végrehajtási rendeletben egyértelműen rögzíteni kellene az elemi károk fogalmát. Mit ért pontosan aszály, árvíz, belvíz, fagykár alatt a törvénytervezet? Milyen mértékű a csapás ahhoz, hogy kárenyhítésre lehessen jogosult a termelő? Ismerjük a 30 százalékos hozamérték-kiesést természetesen. Jelentős elemi kárkockázat a vihar, a tűz és a jégverés. A tervezet ezekkel nem számol ugyan, ugyanakkor nem ösztönöz biztosításkötésre sem.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet célja és szándéka pozitív üzenet a mezőgazdasági termelők számára: a termelők és az állam közös tehervállalásán és kockázaton alapuló rendszer. A költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak tartja, és többségi szavazattal javasolja ennek elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság a törvénymódosító javaslatot megtárgyalta, és többségi szavazattal támogatta. A többségi vélemény három pont köré csoportosítódik, amit szeretnék ismertetni.

Mi a törvénymódosítás célja? A cél az, hogy a kötelező gépjármű-biztosítási piacon részt vevő biztosítók a meglévő nyilvántartási rendszerüket egészítsék ki, korszerűsítsék, és két adattal bővítsék azt az adatbázist, amit jelenleg is prezentálnak a nyilvántartó hivatalnak. Arról van tehát szó, hogy a kártörténetre az úgynevezett bonus-malus rendszer nyilvántartását a rendszerükbe építsék be, illetve, helyesebben, ami be van építve a biztosítók rendszerébe, ezt az adatot továbbítsák az adatnyilvántartónak. Úgy gondoljuk, hogy ez nem kerül annyiba, mint az aggályoskodók ettől félnek, hiszen adatkiegészítésről van szó.

A másik nagyon fontos dolog, hogy gyorsul a rendszer, hiszen a jelenlegi negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget a törvényjavaslat felgyorsítja 15 napra, azon túl pedig a megszűnt szerződésekről az információt folyamatosan szolgáltatják a biztosítók az adatnyilvántartásnak. Ez volt a javaslat megítélésünk szerint fontos két célja, amely ráépül egy meglévő rendszerre, és adatokkal egészíti ki a nyilvántartást.

A második: kinek jelent előnyt a törvénymódosítás? Mi úgy ítéljük meg, hogy feltétlen előnyt nyújt a biztosítottaknak, mert nem kell biztosítóváltásnál azt a procedúrát végigjárniuk biztosítóról biztosítóra, ami jelenleg gyakorlat. A bonus-igazolást nem nekik kell kikérniük az előző biztosítótól, ami eléggé aggályos, és 30-90 napot is igénybe vesz, hanem ebből a rendszerből lekérhető a kártörténet. És, ami nagyon fontos, hogy ehhez az adathoz nem juthat hozzá, csak a biztosított és az a biztosító, amely az állományt kezeli.

A második: előnyt jelent a kötelező gépjármű-biztosítási piac szereplőinek, a biztosítóknak is és a szerződőknek is, mert kiszűri a jelenleg előforduló visszaéléseket a rendszerből, könnyebbé válik a biztosítók közötti választás, ezzel együtt növekszik a verseny a biztosítók között. Ma a biztosítási igazolások kiadása és beszerzése időigényes.

Egyet szeretnék még, amit javaslunk pontosítani az előterjesztő felé: egy biztosítási szerződés megszűnésének három oka van, az érdekmúlás, a szerződés felmondása bármelyik részről, tehát a biztosító vagy a szerződő részéről, és díjnemfizetéssel is megszűnik a biztosítás.

(21.10)

Ellentmondást érzünk a 4. és a 6. § között, ugyanis a 4. § azt mondja, hogy a biztosítóknak nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a szerződés díjnemfizetéssel szűnik meg. Ebben az esetben a büntetőpontos szerződések előnyt élveznek, és ezt javasoljuk kiszűrni.

Ezek figyelembevételével a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvénymódosítást, és elfogadását javasolja.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a T/1095. számú, a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az október 30-án tartott ülésén megtárgyalta, és azt többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja, javasolja a törvénymódosítás elfogadását.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézetek a pénzügyi vállalkozásoktól is vásároljanak jelzáloghiteleket, ezzel bővül a hitelintézetek finanszírozási lehetősége. A törvény lehetővé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézet az EGT-állam területén lévő ingatlan fedezete mellett nyújtson jelzáloghitelt, ha az a magyar szabályozás szerinti azonos biztonságot nyújt.

A törvény módosítja a jelzálog-hitelintézet felszámolására vonatkozó szabályokat a jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont ügyletek partnereinek érdekében. A jelzálog-hitelintézet elleni felszámolás esetén a felszámolás megindulásakor a jelzáloglevelekből eredő követelések, valamint a fedezetbe vont ügyfelek szerződött partnereinek követelései nem válnak lejárttá. A fedezeti gondnok gondoskodik a követelések kifizetéséről a jelzáloglevélben, illetve a szerződésben foglalt törlesztési időpontoknak megfelelően. A fedezeti gondnok nem lehet azonos a jelzálog-hitelintézet felszámolóbiztosával.

A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettek egyoldalú kötelezettségvállalásának közokiratba foglalása esetén a jelzálog-hitelszerződés közokiratba foglalásától a hitelintézet eltekintsen.

(9.50)

Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen felmerült, hogy ezzel nem növekszik-e aránytalanul a hitelintézet kockázata. A vitában az előadótól erre a felvetésre megnyugtató választ kapott a bizottság, figyelembe véve azt is, hogy az ügyfél részére ez tehercsökkentést jelent.

A bizottság vitájában hangsúlyt kapott az is, hogy a fedezetbe vont vagyontárgyak értékbecslésében meglévő anomáliákat fel kell számolni, erre vonatkozóan módosító javaslat benyújtása is várható. A törvényjavaslat rendezi a felügyelet ellenőrzési jogosítványait, rögzíti annak fontosságát, a problémásnak ítélt folyamatokat ellenőrzi éves rendszerességgel.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket figyelembe véve a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és javasolja annak elfogadását.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan a Magyar Köztársaság költségvetése, úgy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése is három pillérre épül, azaz az egyensúlyra, a reformra és a fejlesztésre. Néhány gondolatban szeretném kifejteni, mi rejlik a fejezet költségvetésében.

Kezdjük az egyensúllyal! Kiderül az előterjesztésből, hogy az egyensúlyra való törekvés megmutatkozik abban, hogy a kiadás 5,7 százalékkal nő, hogy az intézményhálózat korszerűsödik, hogy az intézmények költségvetése 25,8 százalékkal csökken, hogy szinkronban van a konvergenciaprogrammal, hogy a saját bevétel növelése 11 milliárddal nő, hogy az igazgatási létszám 15 888 főről 12 833 főre csökken, azaz 3 055 fővel.

Mit tartalmaznak a reformelemek? Tartalmazzák a törekvést a közösségi támogatások kihasználására, hogy a közigazgatás átalakul, hogy a feladatok, funkciók centralizálásra kerülnek, hogy a szakképző intézmények koncentrálódnak, hogy a kutatóintézeti hálózat korszerűsödik.

(21.20)

Új típusú kárenyhítési rendszer kerül bevezetésre. És mit tartalmaz a fejlesztés? Két pillért emelnék ki, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program 36 milliárddal bővül, és összesen fejlesztésre 127 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy foglalnám össze, hogy a minisztérium költségvetésében, ha nem is a szükséges, de az elégséges fedezet rendelkezésre áll.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a 2006. évi költségvetésről szóló törvénymódosítási javaslatot megtárgyalta, és azt többségi szavazattal támogatja.

A bizottság hat fontos dolgot emelt ki a vitában. Az egyik legfontosabb, hogy a törvénymódosítással rendeződnek az év közben keletkezett, nem tervezett pénzügyi tárgyú intézkedések, melyeket a törvénymódosítás rendez, a belépett adó- és járuléktörvény-módosítások hatásait a költségvetési törvény rendezni kívánja ezzel. A Budapest Airport privatizációjával kapcsolatos, költségvetést befolyásoló korrekciókat rendezi a törvénymódosítás. A megnövekedett gázár-kompenzáció hatásait a költségvetésben át kell vezetni. A Magyar Televízió által fölvett 4 milliárd forint hitel készfizető kezességvállalása miatt fennálló tartozás adók módjára történő behajtásáról az állam lemond. A nyugdíj- és egészségügyi, tb-kiadások jelentősen meghaladják az eredetileg tervezett mértéket, ezen tételeket rendezni kívánja a módosítás. A törvénymódosítás lehetővé teszi a többcélú kistérségi társulások részére a költségvetési támogatások igénylését, amelyek működési engedélyüket önhibájukon kívül 2006. január 1-je után kapták meg, természetesen időarányosan.

Mindezeket figyelembe véve a költségvetési bizottság javasolja a törvénymódosítás elfogadását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

(19.40)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A költségvetési és pénzügyi bizottság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat tervezetét megtárgyalta, és egyhangúlag javasolja általános vitára alkalmasnak, és javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra.

A bizottság vitájából szeretnék néhány dolgot kiemelni. A módosítás célja, mint ahogy azt a pénzügyminiszter úr is az expozéjában előadta, hogy a törvényjavaslat orvosol az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentésében Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott egyes kritikai észrevételeket, és időszerűsít egyes egyéb rendelkezéseket a pénzpiac tekintetében.

(16.20)

A bizottság fontosnak tartja kiemelni, hogy a törvénytervezet tovább egyszerűsíti, illetve biztosítja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, többek között azzal is, hogy a bank elnökének rendelettervezetét illetően az igazságügyi miniszter véleményezési joga megszűnik, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése, valótlan adat közlése nem lehet indoka a felmentésnek, a vagyonnyilatkozatokat az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság kezeli, és az Országgyűlés elnöke hozza nyilvánosságra. A bizottság fontosnak és pozitívnak ítéli, hogy a módosítás előkészítésében a Pénzügyminisztérium együttműködött a jegybankkal, és egyetértésben terjesztette e törvénytervezetet benyújtásra.

A bizottságban vitát váltott ki, hogy miért nem kerül ismertetésre a Pénzügyminisztérium által két változatban készült B-változat, ami tisztázódott a bizottsági ülésen, ami szerint a kormány az A-változatot terjesztette az Európai Központi Bank felé véleményezésre, amely biztosítja a jegybank nagyobb önállóságát.

A bizottsági vitában, a támogatás mellett megfogalmazódott az is, hogy szeretné a bizottság elérni és látni, hogy nem készülnek olyan lényeges módosító javaslatok, amelyek az eredetileg benyújtott törvénytervezetet lényegileg megváltoztatják. Ebben bízva és természetesen a módosító javaslatokkal kiegészítve a pénzügyi bizottság támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Az eddigi hozzászólásokból és a pénzügyminiszter úr expozéjából is követhető volt, hogy a törvénymódosítás egyik indítója a 2004-es konvergenciajelentésen alapszik, és ennek megfelelően készült el - mint ahogy Herényi képviselő úr is mondta -, már tavaly ősszel elkészült a törvényjavaslat, 2006 októberében került beterjesztésre az Európai Központi Bank felé. A véleményezést követően került majd a tisztelt Ház elé, és az akkori jelentés is felhívja a figyelmünket arra, a Központi Bank figyelmeztet bennünket arra, hogy a 2006. évi konvergenciajelentés készítése folyamatban van, és felhívja a figyelmünket arra, hogy a módosításkor ezt is vegyük figyelembe.

Az előttünk álló törvényjavaslat tehát nem mindenben tudta figyelembe venni a 2006-os konvergenciajelentést, amely időközben megérkezett, és további önállóságot biztosít ez a konvergenciajelentés a Magyar Nemzeti Banknak, ezért a költségvetési bizottság holnapi ülésén a jelentésnek megfelelően a bizottság módosító indítványokat kezdeményez annak érdekében, hogy a pénzügyminiszter úr által is előadott következő módosításra ne kerülhessen sor, csak az euróövezethez való csatlakozás folyamán, ezért ki tudjuk küszöbölni a beadandó módosító javaslatainkkal azt, hogy hamarabb is kerülhessen sor a törvény módosítására.

Szeretném Dancsó képviselő úr figyelmét felhívni, hogy a készülőben lévő és egyeztetett, az MNB-vel és a Pénzügyminisztériummal egyeztetett bizottsági módosító javaslatok nem tartalmaznak olyat, amely a bizottsági ülésen meghozott félelmeinket alátámasztaná.

Köszönöm szépen.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság - ellentétben a mezőgazdasági bizottsággal - olyan határozatot hozott, amely a ritka pillanatok egyike, hogy egyhangúlag támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Természetesen adódik ez a költségvetési és pénzügyi bizottság feladatköréből is, hiszen a bizottság teljesen más szemszögből vizsgálta a törvényjavaslatot.

Kiemelte a bizottság a vitájában, hogy pozitív a törvényjavaslatban az, hogy egységes eljárási rendet vezet be az EMGA-ban, az EMVA-ban és az EHA-ban egyaránt, tehát megszünteti azt az anomáliát, amely eddig volt a pályázatok elbírálásában és készítésében, hogy ahány jogcím volt, annyi eljárási rendet kellett a pályázóknak megtanulniuk, és jól vagy rosszul a pályázatban érvényesíteniük. Egyszerűsíti tehát a pályázók körét, egyszerűsíti az eljárási rendet; ez a legfontosabb.

A bizottság támogatja, hogy átlátható a törvénytervezet, és lehetőséget ad egyáltalán megismerni, hogy mik az EMGA és mik az EMVA feladatkörébe sorolt legfontosabb célkitűzések. Szeretném kiemelni, hogy az EMGA-ba az agrárpiaci támogatások, közvetlen támogatások sorolandók, de azt is hozzá kell tenni, hogy ezek kifizetését meg kell előlegezni a magyar költségvetésből.

Az EMVA-ban a vidékfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. A vidékfejlesztési támogatásoknál miniszter úr is szólt arról az expozéjában, hogy 58 jogcím kerül fokozatosan kiírásra; 1300 vagy 1400-1500 milliárd forint - eltérő számok forognak -, de a lényege az, hogy a vidékfejlesztési alap valóban a vidékre koncentrál. Ami nagy előnye az EMVA-nak, hogy próbál egy rést is betömni, ugyanis amíg a GVOP-ban kiírt támogatások az 5000 lélekszám feletti településekre koncentrálnak, addig az EMVA a kistelepülésekre koncentrál. A bizottsági vitában megfogalmazódott, ami közvetlenül érinti az embereket, hogy gyorsabb lesz-e ennek a törvénynek az elfogadásával az eljárás; hogy könnyebb lesz-e a pályázatkészítés; a harmadik, hogy olcsóbb lesz-e ezzel vagy drágább lesz.

A bizottsági vitában az ott lévő főosztályvezető-helyettes úr válaszából is kiderült, hogy ez jó a termelőknek, jó a gazdáknak, hiszen gyorsabb, könnyebb és olcsóbb lesz. Megnyugtató választ kaptunk tehát ezekre a kérdésekre, többek között ezért is támogatta a bizottság.

A törvényjavaslat szektorsemlegesen rögzíti a pályázók jogait és kötelezettségeit. Szabályozza az irányító hatóság jogait, szabályozza a támogatási szervek feladatait, az együttműködő szervezetek - így a szakértők, technikai segítők, pályázatot bírálók - feladatait, a hatósági jogkörrel rendelkezők feladatait. A vidékfejlesztési hálózatoknak kiemelt szerepet szán az előttünk lévő anyag is és a törvénytervezet is, és megfelelően kezeli az adatkezelési, nyilvántartási, beszámolási és elszámolási kötelezettségeket.

A törvénytervezet tartalmazza a pályázati eljárás szabályait, amelybe most nem mennék bele - majd esetleg, ha lesz lehetőségem hozzászólásban -, a jogkövetkezmények szabályait. Mindezeket összerakva a bizottság jól előkészítettnek, általános vitára alkalmasnak minősíti az előttünk álló törvénytervezetet, és javasolja is elfogadásra.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásomban elsősorban a vidékfejlesztési résszel szeretnék majd foglalkozni, de mielőtt ezt megtenném, szeretném kihangsúlyozni, hogy a mai Országgyűlés vitájában - az előttünk lévő törvénytől egy picikét eltérve ugyan - mi ma két dologról beszélünk az államtitkár úrral egyetértve, a kezünkben lévő Új Magyarország vidékfejlesztési programról. Nyilvánvalóan összefügg a két dolog annyiban, hogy a törvény elfogadása biztosítja azt, hogy a részünkre biztosított 3300 milliárd forintot el tudjuk-e hasznosan költeni, jó célokra költeni úgy, hogy abból a vidék boldoguljon.

Mivel a hozzászólók eddig elsősorban kifejezetten a mezőgazdaság különböző ágazatairól, fejlesztési és támogatási lehetőségeiről szóltak, ezért abba nem mennék bele, de nagyon fontos része ennek a programnak maga a vidékfejlesztés. A vidékfejlesztés ebben az anyagban is hét témakört jelöl meg, amit ki kell használni. Szeretnék egy picit gyakorlatias úton közelíteni ehhez a témához. Amikor vidékfejlesztési témában valakinek pályázati gondolata van, négy dologra gondol.

(13.40)

Mire lehet pályázni? Ez talán rossz megközelítés, nem mindig a szükségletet, nem mindig egy előre meghatározott célt takar, azt nézi, hogy mire lehet pénzt szerezni. Nem biztos, hogy az teljesen összhangban van egy-egy város, térség hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel emiatt. Aztán a másik kérdés, hogy mennyit adnak, mennyi az a pénz, amire lehet pályázni, magyarul: mekkora a támogatás intenzitása? A harmadik az, hogy ha megnyertünk egy pályázatot, el tudunk-e majd ezzel korrektül számolni. Ezekről szeretnék a hozzászólásomban néhány dolgot felvillantani.

Szeretném kiemelni, hogy a program lehetőséget ad arra, hogy azok a települések, kisvárosok, kistérségi központok, amelyek lakosságszáma nem éri el az 5000 főt vagy a népsűrűség a 100 fő/négyzetkilométert... - ebből a pályázati rendszerből a GVOP-os pályázatok kizárták ezen településeket. Még azokat is kizárták, akik hátrányos helyzetű kistérségekben élnek, és ez igen kedvezőtlenül érintette elsősorban a mikrovállalkozásokat. Úgy gondolom, hogy ez tudatos ebben a programban, hogy lehetőséget ad a mikrovállalkozásoknak pályázat benyújtására vidékfejlesztésben, ami nyilvánvalóan összefügg a falufejlesztéssel, és összefügg a programban megfogalmazottakkal. A támogatások intenzitása jogcímenként eltér, 40 százaléktól egészen 90 százalékig, és nyilvánvalóan ebben nagyobb támogatásintenzitásúak a vidékfejlesztési programok.

Ezekről szeretnék néhány szót szólni. Bár nem kifejezetten vidékfejlesztési, de én odasorolnám az energiaültetvények témakörét. Napjainkban fölerősödött az energianövények telepítésére, feldolgozására indított pályázati források megszerzése, és elsősorban azokon a területeken, ahol alacsony aranykorona-értékű földterületek vannak kihasználatlanul, magas a munkanélküliség, és ha szabad olyat mondanom, barnamezős területek, elsősorban korábbi elhanyagolt mezőgazdasági épületek találhatók; ezek felfedezése elindult.

Hogy függ ez össze a vidékfejlesztéssel? Ezeken a területeken a legnagyobb a munkanélküliségi ráta, az önkormányzatokon kívül más munkaadó gyakorlatilag nincs a településen. Ha az energiaültetvények telepítésére - amelyek támogatásintenzitása 75 ezertől egészen 160 ezer forint/hektárig terjed - ki tudjuk használni ezeken a kistelepüléseken - és a kis parcellák is kihasználhatók erre a célra -, abban az esetben segítünk a kistelepüléseken élőknek, és valamilyen munkához és fix bevételhez juttathatjuk; a pályázati elképzelések szerint legalább öt évig kell vállalnia a termelést és a termeltetést. Ezt nagyon fontos dolognak tartom.

Szeretném fölhívni az illetékesek figyelmét hozzászólásomban arra is, hogy a termeltetéshez a feltételek, úgy tűnik, hogy rendben lehetnének, azonban magának az üzem megépítésének vagy telepítésének a feltételeit, pályázati lehetőségét ma még nem látom személy szerint, és nem is találkoztam ilyen kiírással, amely legalább 40-50 százalékban megtámogatná magának az üzemnek a létrehozását; nem a termeltetést, hanem magának az üzemnek a létrehozását.

A második dolog, amiről szeretnék szólni, a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére vonatkozó pályázati lehetőség. Ebben két témát szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy a kistérségekben, kistelepüléseken segíteni kell a kis- és mikrovállalkozók létrejöttét, szaktanácsadással elsősorban. Ma hogyan áll ez a dolog? Nagyon jól működnek a falugazdász-hálózatok, azt gondolom azonban, hogy erre nincs kapacitásuk sajnálatos módon. Ha a programban felvázolt helyi vidékfejlesztési irodák összehangolják a kistérség vidékfejlesztési programjait, és tanácsokat tudnak adni vállalkozások létrehozásában, esetleg a szövetkezés felgyorsításában, előrébb juthatunk ebben a kérdésben.

A harmadik dolog, amelyről részben már szóltak az előttem hozzászólók, a turisztikai tevékenység ösztönzése. Ennek a lényege az, hogy mi magyarok fogyasszuk jobban a saját termékeinket, erre céloz és ösztönöz a turisztikai tevékenység fejlesztése. Csak azért, hogy nemcsak a lovasturizmus, hanem a halászati, vadászati és a borturisztika is meg van említve ebben a pályázati lehetőségben, kihasználatlan lehetőségek vannak: fel nem tárt kastélyok, várak, földvárak, tanyák, és sorolhatnám.

A negyedik téma a vidéki gazdaság és a lakosság alapszolgáltatásának támogatása. Itt elsősorban a közösségi terek kialakítását szeretném kiemelni, és ami igen fontos, a szociális földprogramot. Ebben is javasolnék a két minisztérium között valamilyen koordinációt is. Jelenleg a szociális földprogram két kézben van, ha szabad ilyet mondanom: a Szociális Minisztériumnál, és most már láthatóan ebben a programban is szerepel, de a szociális földprogram az elmaradott térségekben és a hátrányos helyzetű településeken nagyon fontos dolog. A falumegújítást, falufejlesztést, falukép, parkok, terek, sétálóutcák, piacok létrehozását a kistérségek központjaiban tartom kiemelt fontosságúnak.

Szólt már előttem Csontos képviselőtársam a LEADER-programról. Annyival szeretném kiegészíteni, hogy az idén és jövőre még futó programok lejárnak, és nyilván új LEADER-lehetőségek nyílnak meg, nagyobb pályázati pénzforrással, nyilvánvalóan nagyobb lehetőségekkel is. Ki kell használni a jelenlegi akciócsoportok tapasztalatait. Azt javasolnám, hogy a jelenleg a kistérségben működő akciócsoportok töltsenek be kvázi tanácsadó hálózatot a következő pályázati lehetőségekben.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat és az előttünk álló vidékfejlesztési program összehangolt; azt gondolom, hogy a vidék felemelkedésének útját mutatja.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Magda Sándor: Nem tapsoltatok a miniszternek? - Jakab István: Ott úriemberek voltak!)

ELNÖK: Tessék, képviselő úr!

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdhetném úgy is a hozzászólásomat, hogy az ellenzéki oldalról jövő (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) néhány hozzászóló azt feltételezi, hogy az itt ülő szocialista képviselők szándékosan tönkretették a falut, azért választották meg őket, és ne is menjenek haza, mert még tovább akarják rombolni a falut. Azt gondolom, hogy ez helytelen. Az eredményekről beszéljünk, hiszen a napirend is úgy szól, hogy falufejlesztés, vidékfejlesztés. Én a fejlesztési oldaláról szeretnék szólni, és arról, amit az államtitkár úr mondott.

Nyilvánvalóan számokat szeretnék mondani, amivel talán nem lehet vitatkozni, mert olyan számok, amelyek megjelennek, és amelyekről vitatkozni nem túl érdemes.

(14.40)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A sikeres vidékfejlesztés sokszereplős. A vidékfejlesztés részesei nemcsak az önkormányzatok, hanem a vállalkozók, civil közösségek, a civil társadalom. És a sikeres vidékfejlesztés valóban nem csak pénzkérdés; összefogás kérdése. A sikeres vidékfejlesztés egyik fontos eleme tehát, hogy van-e rá forrás. Ha van forrás, akkor a résztvevőknek el kell dönteniük, mit akar egyáltalán a vidékfejlesztésben, van-e programja, van-e projektje, vannak-e kidolgozott ötletei. A másik fontos kérdés, ezt követően meg tudja-e valósítani, tehát van-e hozzá forrás, van-e saját ereje, és van-e hozzá pályázható forrás. Hozzászólásom erről szólna nagyon röviden.

A nemzeti fejlesztési terv, amely 2004 és 2006 között fontos fejlesztési lehetősége volt a vidéknek, öt prioritást tartalmazott: az agrár- és vidékfejlesztési operatív programot, a gazdasági versenyképesség operatív programját, a KIOP-ot, a környezetvédelmi és operatív programot, valamint a regionális operatív programot.

Az AVOP-ba összesen 11 076 pályázat érkezett be, ebből 4201 darab nyert, és a megítélt támogatás 110 milliárd forint; két évről beszélek. És hozzáteszem még, ami plusz jött, a LEADER-program, amely 118 akciócsoportot, 700 települést ölelt fel, és 5,7 milliárd fejlesztési támogatásban részesült. A gazdasági versenyképesség operatív programjára összesen 21 392 darab pályázat érkezett - két évről beszélek -, 9764 pályázat nyert, és 165 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesült. A humán erőforrás fejlesztési programra összesen 5941 pályázat érkezett, ebből 2307 darab nyert, és több mint 190 milliárd forint támogatásban részesült. A KIOP-ra beadott pályázatok száma 370 darab, ebből 175 darab nyert, és több mint 115 milliárd forint támogatásban részesült.

És beszélnék azokról a pályázati lehetőségekről, amelyek talán még közelebb vannak a vidékhez, ezek a regionális operatív programok, amelyek közvetlenül érintették a falut, illetve a vidéket. Ebben szerepeltek a turisztikai támogatások, a térségi infrastruktúra-fejlesztések, a humánerőforrás-fejlesztések. Összesen 2306 darab pályázat került benyújtásra, ebből 760 nyert, és több mint 124 milliárd forint támogatásban részesült. Megépült 127 óvoda, 82 alsórendű út, 143 képzési és foglalkoztatási támogatás, 131 turisztikai fejlesztés és sorolhatnám. A keretet teljes egészében lekötöttük.

Ezeknek a pályázati forrásoknak 40 százaléka vidékre került - ez már itt a hozzászólásokból is elhangzott -, és megközelítette a 300 milliárd forintot. A számok tehát mutatják, hogy a vidék tud élni, ha lehetőséget kap.

A következő évek, a 2007-2013-as fejlesztési lehetőségek még nagyobbak, de tudjuk, hogy legalább évente 1000 milliárd forint áll rendelkezésre. Nem akarom felsorolni a lehetőségeket, de ha vidéken összefogunk, ha a vidék felkészült, ha a vidéknek vannak felelős vezetői, és a vidék összefog a civil társadalommal, a vállalkozókkal, legyen az mezőgazdasági vagy egyéb, akkor sikerre vihető.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló előterjesztést tegnap megtárgyalta, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság egyetért azzal, hogy a törvénymódosítást elsősorban jogharmonizációs, másodsorban a biztosítási piacon négy éven keresztül végbement szakmai okok indokolják. A törvény elfogadása óta nőtt a biztosítótársaságok és a biztosítóegyesületek száma, a biztosítók a nemzetgazdaság fontos szereplőivé váltak.

A bizottság a törvénymódosítás fontos elemének tekinti az alábbiakat. A törvénymódosítás rendezi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatban a kártörténeti igazolás kiadására vonatkozó eljárási rendet, a biztosítási tevékenységet folytatókra pontosítja a gazdasági törvény vagy a szövetkezeti törvény előírásait. A törvényjavaslat pontosítja a biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételeket, a nyilvántartási rendszert, a felügyelet rendjét és a tőkegaranciát. A törvény pontosítja a függő biztosításközvetítőkre, az úgynevezett ügynökökre vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat 12. §-a szabályozza a harmadik országbeli biztosítók fióktelepeinek minimális biztonsági tőkeszükségletét, azokat emeli. A törvényjavaslat 15. §-a mentesít a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól, ha az az adatvédelmi biztos kérésére szükséges, vagy ha a kártörténeti adatokra vonatkozik. A törvényjavaslat pontosítja a felügyelet tevékenységét, módosítja a felügyeleti díjat.

A fentieken túl a törvényjavaslat további pontosításokat, jogharmonizációkat tartalmaz. A bizottság javasolja a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvénymódosítás elfogadását. Köszönöm a szót.

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény célja a biztosítók érdekének védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét, a versenyegyenlőséget garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése, figyelembe véve az Európai Unió szabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel.

A biztosítási törvény kiállta az idők próbáját, jól szolgálta mind a biztosítók, mind a biztosítottak érdekeit. A biztosítási piac szabályozottabbá vált, beilleszkedett az európai uniós rendszerbe, nőtt a piaci résztvevők száma, működik az ellenőrzés rendszere. A 2003-ban megalkotott törvény egyes elemeit az előttünk lévő törvénymódosítás az európai uniós irányelvekhez igazítja, pontosításokat tartalmaz, elsősorban a biztosítottak érdekeit védő szabályozásmódosításokat pontosít. A korábbi jogharmonizációs célú módosítások és a gyakorlati tapasztalatok alapján vált szükségessé a felülvizsgálat, valamint azért is, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködési összhang megteremtése érvényesüljön.

A hazai biztosítási piac fejlődése során szükségessé vált főként a biztosításközvetítői szolgáltatást érintő szabályozás felülvizsgálata, az ügyfelek jobb tájékoztatását, megalapozottabb döntéshozatalát, felkészültebb, átláthatóbb, kiegyensúlyozottabb feltételek megteremtését szolgáló környezet kialakítását teremti meg a törvénymódosítás a biztosítottak védelme érdekében. A hazai biztosítási piacon a szereplők száma egyre növekszik úgy a biztosítók, mint a biztosítottak vonatkozásában, a biztosítási termékek kínálata egyre bővül, az öngondoskodás egyre nagyobb szerepet kap. Az állam kiemelt feladata, hogy törvényi szabályozással, a verseny tisztasága megőrzésének szem előtt tartásával, a biztosítottak érdekeinek védelme érdekében törvényi szinten kísérje figyelemmel a szükséges módosítási igényeket, teremtsen összhangot az európai uniós elvárásokkal.

Ma a magyar biztosítási piacon a PSZÁF nyilvántartása szerint 24 biztosítótársaság és 34 biztosítási egyesület harcol az ügyfelek érdekeiért. Hozzászólásom nem terjedhet ki a törvényjavaslat minden részletére, szeretnék azonban az indoklásban is szereplő, a biztosítottak érdekeit szolgáló néhány tételre rámutatni, illetve kiemelni. A törvénymódosítás pontosítja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás vonatkozásában a kötelezettségviselés tagállama fogalmát, a rendeltetés szerinti meghatározással. A korábbi szabályozás a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállamra korlátozódott. A törvénymódosítás pontosítja a versengő termékek fogalmát, amely szerint a versengő termék az a termék, amely ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon alágazatba tartozó kockázatokat fedez. Pontosítja a törvényjavaslat az ágazat és az alágazatok kapcsolatát, a biztosítási kockázatokat.

A javaslat rendezi a kártörténetre vonatkozó adatok rendszerét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatban, amelynek egy része az elmúlt évben volt a parlament napirendjén. Ezt a kérdést a biztosítási törvényhez igazodóan a 190/2004. (VI. 8.) számú kormányrendelet módosításáról szóló kormány-előterjesztés pontosítja, illetve módosítja az elsősorban a kárrendezésre vonatkozó új szabályozással. A törvényjavaslat 4. §-a a biztosítási törvény 33. §-ának (1) és (2) bekezdését azzal a szándékkal módosítja, hogy a biztosítási rendszer résztvevői, a biztosításközvetítői rendszer feladatait pontosítja. A szabályozás azért fontos, mert közvetlenül kapcsolódik az ügyfélhez, a biztosító szolgáltatásaihoz, az ügyféllel közvetlenül a biztosítót személyesíti meg a biztosításközvetítő.

Új a javaslatban, hogy biztosításközvetítőnek nem minősül a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha az azt végző személy a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső ügyfelek igényeinek szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt. Ezzel együtt pontosításra kerül a függő biztosításközvetítő, azaz az ügynök fogalma is, aki az ügyféltől biztosítási díjat vesz át a biztosító részére, azonban az ügyfél részére a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem veheti át. A törvény a biztosításközvetítőkre szigorításokat és pontosításokat tartalmaz. A 6. §-ban pontosítja a biztosításközvetítők nyilvántartását, a 7. §-ban bővül az eredeti törvény azzal, hogy a biztosításközvetítő tájékoztatási kötelezettségét pontosítja, azzal, hogy a biztosításközvetítő kiért áll helyt, és azzal, hogy függő vagy független biztosításközvetítő, azzal, hogy melyik biztosító nevében jár el.

A 11. §-ban a biztosítási törvény 109. §-ának (2) bekezdését módosítja a kártörténeti igazolás kiadási rendjére vonatkozóan, amely az ügyfél és a biztosító részére egyaránt meghatároz határidőhöz, azaz 15 naphoz kötött kötelezettségeket az igazolás kiadásához. A továbbiakban a törvényjavaslat módosítja, illetve kiegészíti a biztosítási titokra vonatkozó szabályokat, az információk külföldre továbbításának kötelezettségét.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a törvényjavaslat a 2003. évi LX. törvényt akként módosítja, hogy az illeszkedjen az európai uniós normákhoz, jobban szolgálja az ügyfelek érdekeit, ezért javaslom a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság az előttünk fekvő törvényjavaslatot megtárgyalta és azt egyhangú szavazattal általános vitára ajánlja.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében jött létre. Az Európai Unió 2002-ben ratifikálta, és tagállamaira átlagosan 8 százalékos csökkenést vállalt, Magyarország 6 százalékos csökkentésre kötelezte önmagát. Hazánk szén-dioxid-kibocsátási kvótája 2005 és 2007 között 93,8 millió tonna. A második kiosztási terv, mely a 2008 és 2012 közötti évekre vonatkozik, évi 30,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást engedélyez, melyből az állam 25 millió tonnát kiosztott, 10 százalékot tartalékolt az új belépőknek, 5 százalék tartalékban maradt.

A kvóták, a kiotói egységek korlátozottan forgalomképes vagyonértékű jogok, a kincstári vagyon részét képezik, a vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja. A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet. A fel nem használt kiotói egységeket szén-dioxid-aukción értékesíteni lehet, az ebből származó bevételt a kibocsátások csökkentésére kell fordítani, a bevételek felhasználásáról a kormány évente beszámol az Országgyűlésnek.

A törvényjavaslat szerint a kormánynak ki kell dolgoznia a 2008-tól 2025-ig terjedő éghajlat-változási stratégiát, és a 2008-tól 2012-ig terjedő éghajlat-változási programot. Ki kell dolgoznia a kormánynak az üvegházhatású gázok nyilvántartási-adatszolgáltatási rendszerét, ki kell dolgozni a kiotói egységekkel való gazdálkodás, valamint az értékesítési eljárás részletes szabályait.

(19.40)

A miniszter felhatalmazást kap a végrehajtási rendeletek kidolgozására, a szakmai, személyi javaslatokra vonatkozóan. A törvény az államháztartási törvény módosításával rendezi a kiotói egységek kincstári vagyonba tartozási rendjét.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a fentiek alapján a törvényjavaslatot általános vitára, illetve elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság a törvényjavaslatot 16 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett támogatja. Arra kéri a kormányt, hogy - a törvénytervezetben foglaltaknak megfelelően - a többlettámogatás mértéke lehetőleg annyi legyen, amit az Európai Unió engedélyez, tehát minél több.

A kárenyhítési szerződések határidejének meghosszabbítását üdvözli a bizottság, és felhívja a figyelmet arra, hogy a falugazdászokat is vonja be a támogatási szerződések megkötésébe.

Tudomásul veszi a bizottság, hogy a többlettámogatás mértéke nem a jövedelem kiegészítésére, hanem a termelőalapok megőrzésére szolgál, ezzel a feltétellel támogatja a törvényjavaslatot a bizottság.

Természetesen megfogalmazódott kisebbségi vélemény is. Jómagam is mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő tudom, hogy a gazdákat milyen súlyos kár érte, de természetesen megértjük azt, hogy arra van lehetőség, amit az Unió is és a saját kasszánk is enged.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a T/3807. számú, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és egyhangúlag támogatja.

A törvényjavaslat négy törvénymódosítást tartalmaz, illetve érint. Elsősorban az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényt, másodsorban a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényt. Mindkét törvényt illetően fontos kiemelni, hogy a módosításnak a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása, a nemek közötti megkülönböztetés tilalma a legfontosabb célja. Lényege, hogy a pénztárak és a biztosítók díjai és szolgáltatásai nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, az eltérő mértékű és jellegű szolgáltatásokat, az azokat alátámasztó adatokat köteles nyilvánosságra hozni és évente aktualizálni, a felügyeletnek megküldeni. Harmadsorban módosítja a tőkepiacról szóló törvényt azért, mert új törvények kerültek benyújtásra a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatásokra vonatkozóan. Negyedsorban módosítja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt, amely kiegészül az áruk fogalma és a szolgáltatások igénybevétele című fejezettel. A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért a törvény ezt egyértelműen rendezi.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság az elmondottak alapján egyhangúlag támogatja a törvényjavaslatot, és általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

SZABADOS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az államtitkári expozéban is elhangzott, három olyan törvényjavaslat szerepel a mai napirenden, amelyek egymással szorosan összekapcsolódnak. Engedjék meg ezért, hogy hozzászólásomban én is együttesen értékeljem a benyújtott törvényjavaslatokat.

Számos alkalommal hangzik el, hogy az utóbbi években igen gyakran szerepelnek az Országgyűlés napirendjén a pénzügyi szolgáltatási szektor szabályozását érintő törvényjavaslatok, illetve ezek módosításai, s ezek indokaként az egységes belső piac megteremtése érdekében létrehozott, összhangteremtő célzatú európai szabályok átültetési kötelezettsége.

(14.10)

Látni kell azonban, hogy ezen európai törekvések végső soron az egységességen keresztül a jobb átláthatóságot, az ügyfelek, befektetők számára egyszerűbb tájékozódást, illetve a versenyt korlátozó tényezők, feltételek felszámolását célozzák.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslat fő hangsúlya is a befektetővédelem. A korábbi európai szabályozási kereteket felváltó új rendszer lényegében az ügyfelek jobb kiszolgálásával összefüggő többletkötelezettségeket tartalmaz, elősegítve ezzel egyidejűleg a befektetők megalapozottabb befektetési döntéseit. E szabályok jelentős része az előzetes és utólagos tájékoztatási kötelezettségeket részletezi, az ügyfél minősítésének kötelezettségét írja elő, amihez a későbbiekben az ügyfelek felé fennálló kötelezettségek részletszabályai kapcsolódnak, valamint az ügyfelek megbízásai esetében a számukra legkedvezőbb végrehajtás kötelezettségét rendelik el.

A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat legnagyobb terjedelemben a tőkepiaci törvény módosítását tartalmazza, amelyben a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozó átláthatósági követelmények kerülnek összhangba az európai kötelezettségekkel. A törvényjavaslatban megjelenő új rendelkezés célja, hogy a nyilvánosság számára elérhetők legyenek mind az értékpapírok kibocsátóira vonatkozó vagyoni, jövedelmi helyzetet, működést érintő főbb adatok, mind az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információk. További cél ezen információk mind szélesebb körben, mihamarabb történő közzététele.

Ez a törvényjavaslat tartalmazza a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítását is, mely terjedelmében kisebb, jelentőségét tekintve jóval nagyobb jelentőségű. Eszerint a biztosító a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyelőségről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján alkalmazhat eltérő díjakat, és nyújthat eltérő szolgáltatásokat. A szolgáltatás alapjául szolgáló adatokat köteles nyilvánosságra hozni, és évente aktualizálni. A nemi hovatartozás szerint eltérő díjakat és szolgáltatásokat alátámasztó adatokat a biztosítóknak az éves adatszolgáltatások keretében meg kell küldeni a felügyeletnek.

Az eltérő díjak megállapítása és eltérő tartalmú szolgáltatás megfelel a mai gyakorlatnak, azonban a vonatkozó európai szabályozás szerint, annak főszabályaként a megkülönböztetés tilalma érvényesül. Az egyes tagállamoknak egy jogvesztő határidőig van lehetősége az irányelv kínálta kivételes lehetőséggel élni, amely az említett megkülönböztetés fenntartását lehetővé teszi, ha az elétérés statisztikai adatokkal alátámasztható. A tagállamok többségéhez hasonlóan hazánk e jogszabály módosításával az eltérés fenntartása mellett foglal állást. Kiemelendő azonban, hogy a férfiak és nők közötti megkülönböztetési lehetőség fenntartása esetében nem alkalmazható a terhességgel és anyasággal kapcsolatos költségek miatti különbségtétel, mert ez mindenképpen sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Szintén az egyszerűsítés, a hatékonyság javítása irányába történő elmozdulásnak tekinthető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény újraszövegezése, amely amellett, hogy a már bevált szervezeti és gazdálkodási szabályokat érdemben változatlanul hagyja, kiegészül olyan eljárási szabályokkal, amelyek az egyes szektorokban egységesen alkalmazhatók. Ezzel az egységesítéssel a felügyeleti munka során csökkenthetők az indokolatlan különbségekből adódó adminisztratív terhek, és ezzel lehetővé válik egy változatlanul jó minőségű felügyeleti gyakorlat kisebb ráfordításokkal való fenntartása. Egyidejűleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ügyfelei számára világosabb, kiszámíthatóbb eljárási szabályokat alkalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatok tartalmi változása mellett még egy technikai változásra is szeretnék kitérni, amely a pénzügyi szolgáltatásokat érintő jogszabályok szerkezetével kapcsolatos. Az államtitkár úr expozéja során elhangzott, hogy a most benyújtott törvényjavaslatok egy hosszabb folyamat első lépéseiként is értékelhetőek, amelyeknek hosszú távú célja egy kisebb egységekből álló, rugalmasabb, de egymással továbbra is összhangban álló szabályozási környezet kialakítása.

Üdvözlendőnek tartjuk azt a törekvést, amely mind a hatóságok, mind a piaci szereplők, mind a befektetők számára világosabb, áttekinthetőbb és ezzel együtt alkalmazhatóbb jogszabályokat eredményez. Ezzel egyidejűleg lehetővé válik az európai kötelezettségeknek való megfelelés oly módon, hogy nem szükséges minden egyes változtatás esetén egy nagyobb volumenű joganyag egészét újra és újra áttekinteni, újraértelmezni, hanem elegendő csak az éppen aktuális változtatási igényekkel érintett részek összhangba hozása az elvárásokkal.

Tekintettel tehát arra, hogy az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel az egységes belső piac következetes és mielőbbi megvalósításának, és ennek egyik kulcselemeként tekinti a pénzügyi szolgáltatási szektor egységességét, az elkövetkező években még számos ülésszak során fogunk ilyen tárgyú törvényjavaslatokkal és módosításokkal találkozni. Éppen ezért fontosnak tartjuk a pozitív kezdeményezést, amely úgy kerül megvalósításra, hogy az Országgyűlés terheit csak a lehető legszűkebb és lehető legkisebb mértékben növelje.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló T/3806. számú törvényjavaslat célja tehát elsősorban az ügyfélvédelem további szigorítása, az ügyfelek megalapozottabb döntéshozatalának lehetővé tétele, az egységes európai szabályok érvényesülése és a verseny elősegítése a szolgáltatók között.

A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/3807. számú törvényjavaslat tőkepiaci törvény módosítását célzó részei a szabályozottabb piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozó átláthatósági követelményeket szigorítják, a biztosítási törvény módosítását célzó részei pedig a férfiak és nők közötti megkülönböztetés fenntartását teszik lehetővé ott, ahol azt a statisztikai adatok alátámasztják.

Ehhez kapcsolódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló T/3808. számú törvényjavaslat, amely a korábbi törvényt felváltva egységesít eljárási szabályokat, lehetővé téve a hatékonyabb felügyeleti tevékenységet, és csökkentve az indokolatlan adminisztratív terheket.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát e három törvényjavaslat célkitűzései összhangban vannak mindazon elvárásokkal, amelyeket az európai kötelezettségeken túl hazánk állampolgárai is méltán várnak el: jobb kiszolgálás, jobb minőségű szolgáltatás, egységesség, európai szintű áttekinthetőség, átláthatóság, verseny és hatékony hatósági feladatellátás.

(14.20)

Jobb kiszolgálás, jobb minőségű szolgáltatás, egységesség, európai szintű áttekinthetőség, átláthatóság, a verseny és a hatékony hatósági feladatellátás - mindezt egy korszerű szabályozási környezetben, rugalmasabb és egyidejűleg áttekinthetőbb szerkezeti felülvizsgálat első lépéseként tehetjük meg.

Fentiek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy a szükséges és indokolt módosító javaslatokkal együtt támogassák a törvényjavaslatok elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A hozzászólásomban két témával szeretnék foglalkozni, a vidékfejlesztéssel és a mezőgazdaság költségvetést érintő kapcsolataival. Mielőtt ebbe a kifejtésbe belekezdenék, szeretném bevezetni azzal, hogy a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozták a 2006. évben meghozott döntések és azok végrehajtása a 2007. évben.

A költségvetési törvényjavaslat megalapozza a nyitást a magyar vidék felé; a haladó szellemű vidékpolitika, illetve a minden szektorra, minden ágazatra kiterjedő vidékfejlesztés forrása az Új Magyarország vidékfejlesztési program. Az ennek keretében rendelkezésre álló források új esélyt jelentenek a vidék felzárkóztatásában. A vidékfejlesztési program indítására 2008-ban 121 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben. A rendelkezésre álló forrás 74 százaléka, azaz 89,6 milliárd forint uniós, míg 26 százaléka, azaz 31,4 milliárd forint hazai forrásból tevődik össze.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési terv célkitűzései 8 ágazati és 7 regionális program keretében valósulnak meg. Ezen belül a program 5 prioritási tengely szerint tagozódik. Mint már említettem, erre a célra 2008-ban 121 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben. Megállapíthatjuk, hogy a magyar vidék elindult a program megvalósításának útján. Ennek kézzelfogható jele és első eredménye, hogy lezárultak a helyi vidékfejlesztési közösségek regisztrációi. Az országban több mint 100 közösség regisztráltatta magát teljes lefedettségben az egész országban, és lefedi a magyar vidéket. Nagyon fontos megjegyeznem, hogy a magyar vidék alatt e tekintetben a 10 ezer lakos alatti településeket, valamint a 120 fő/négyzetkilométer lakónépsűrűségű településeket értjük.

A regisztrált helyi vidékfejlesztési közösségek nem ismernek sem kistérségi, sem megyei, sem régiós földrajzi határokat, ismernek azonban közös fejlesztési programokat, felismerik azon fontos célt, hogy együtt az önkormányzatokkal, a helyi vállalkozókkal, a civil szervezetekkel; a hosszú távú célok egybeesnek, a fejlődéshez szükséges források megszerzése pályázatok útján, csak közösségben lehetséges.

A 2008. évi költségvetési törvénytervezet az Új Magyarország vidékfejlesztési programhoz tehát 121 milliárd forintot biztosított. Ha távolabbra is kitekintünk, a 2009 és 2011 közötti időszakban éves szinten mintegy 163-167 milliárd forint közötti összeg áll rendelkezésre. Ehhez évi 122-126 milliárd forint közötti uniós és közel 41 milliárd forint összegű hazai társfinanszírozás áll majd rendelkezésre. Mindezekkel együtt biztosítható és biztatónak látszik az a cél, hogy a XXI. századi vidéki élet hosszú távon alapminőségében nem különbözhet a várositól, legfeljebb életvitelében, stílusában és árnyalataiban. Ehhez kellő indulási alapot nyújt a költségvetési törvénytervezet.

Tisztelt Országgyűlés! Az FVM tevékenysége a magyar költségvetésben kiemelt szerepet játszik. Hangsúlyozása fontos a magyar vidék, az ország sikere szempontjából. Alapvető cél, hogy a költségvetés is biztosítsa a jó minőségű magyar élelmiszer termelésének, forgalmazásának és exportjának feltételeit.

A Magyar Köztársaság jövő évi költségvetési javaslatában a Földművelésügyi Minisztérium előirányzatát 338 milliárd forint bevételi, 135 milliárd forint saját bevételi és 202 milliárd forint támogatási összegben javasolja elfogadni. A 2008. évi költségvetési támogatás 3,5 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal haladja meg az ez évit. A költségvetésben meghatározó forrást képez az Új Magyarország vidékfejlesztési program.

(18.10)

Az ebből a forrásból megvalósuló vidékfejlesztési és halászati programok adta lehetőséggel 131,5 milliárd forint támogatáshoz juthat a magyar vidék, juthatnak a magyar gazdák.

Az FVM költségvetésén túl európai uniós közvetlen forrásból közvetlenül érkező területalapú, valamint piaci támogatások összege 190 milliárd forint. Ez a támogatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok közreműködésével közvetlenül jut el a gazdákhoz. A fentiekkel együtt az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható költségvetési forrás 438 milliárd forint, duplája az európai uniós csatlakozás előtti évinek. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a 438 milliárd forint forrás nem tartalmazza az intézményi és szakmai előirányzatokat. Az ágazat összes támogatásának megoszlása tehát európai uniós forrásból 286 milliárd, 65,5 százalék, nemzeti költségvetésből 151 milliárd, 34,5 százalék.

Tisztelt Országgyűlés! Komoly kockázatot jelent az, hogy az ez évben bevezetett kárenyhítési alaphoz való csatlakozás komoly politikai feszültségeket és a csatlakozás nem kellő szándékát mutatta a gazdák között. Ezért itt is szeretném felhívni a figyelmet, hogy amennyiben nem növekszik az aktivitás, ez évben komoly, nem várt károk várhatóak az ágazatban.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés-tervezet e tekintetben tehát biztató a gazdák számára, kérem ennek támogatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tasó Képviselő Úr! Nem állhatom meg, hogy egy percben legalább ne reagáljak arra, amit mondott a képviselő úr. Ott, ahol a politika felhangot kapott a helyi vidékfejlesztési közösségek megalakításában, ott valóban voltak problémák. De állíthatom, szűkebb megyémben, Szabolcs megyében egy kivétellel, egy helyi vidékfejlesztési közösség megalakításának kivételével a politika sem jobbról, sem balról nem szólt bele, és ott, ahol nem szólt bele sem jobbról, sem balról a politika, ott sikeresen megalakultak a vidékfejlesztési közösségek.

Átfedés sincs a megyében, azt szeretném elmondani, a megyében előfordult három olyan település, amely Hajdú megyéhez, illetve kettő, amelyik Borsod megyéhez csatlakozott, de amint a hozzászólásomban is elmondtam, a helyi közösségek nem ismernek sem kistérségi, sem megyei, sem régiós határt.

Abban bízom, hogy lecsillapodtak a kedélyek, megalakultak a közösségek, készülhetnek a programok; legfeljebb majd akkor lehet vita, hogy melyik program miért nyert. Remélem, hogy mind sikeres lesz.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság első helyen kijelölt bizottságként megtárgyalta a viszontbiztosítókról szóló törvényt, és azt egyhangúlag elfogadásra javasolja.

A bizottság néhány fontos dologra fölhívná az Országgyűlés figyelmét. A törvényjavaslat a biztosítási piac szabályozásának fontos eleme, és elsősorban jogharmonizációs kötelezettségeket is teljesít. Szeretném itt megjegyezni, hogy nem egy új keletű üzletágról van szó, hiszen viszontbiztosítás ma is működik a piacon, az üzleti biztosítók ma is folytatnak viszontbiztosítást, azonban a törvényjavaslat a klasszikus viszontbiztosítókra terjed ki, tehát akik más üzleti tevékenységet nem folytathatnak.

A törvény lényeges és fontos eleme, hogy a biztosítottak teljes körű védelmét célozza meg, hiszen a viszontbiztosítás önmaga egy kockázat- és díjmegosztási művelet, a biztosítók a veszélyes és nagy kockázatot rejtő biztosításaik kockázatát megosztják egymás között, és nyilván ezért egymásnak díjat is fizetnek. Mindezzel együtt szolgálják természetesen az ügyfelek biztonságát.

A törvény szabályozza a viszontbiztosító alapításának feltételeit, formáit, amelyek közül szeretném kiemelni, hogy működhet szövetkezeti, részvénytársasági formában és külföldi biztosító fióktelepi formájában is. Meghatározza a törvény az alapításhoz szükséges indulótőkét, amely jelentős, nyilván a viszontbiztosító tevékenységéhez és kockázatához mérten. Szabályozza a törvény a biztosítástechnikai tartalék képzésének feltételeit, mely nagyon fontos, hiszen a biztosítástechnikai tartalék a várható károk és kötelezettségek, veszteségek biztos megtérülésére szolgál, és természetesen ezzel is a biztosítottak érdekeit védi.

Szabályozza a törvény a szavatoló tőke mértékét és képzését. Lényege, hogy a viszontbiztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell megfelelő nagyságú szavatoló tőkével az ingadozó károk fedezetére, valamint a folyamatosan fenntartható fizetőképesség megőrzésére.

A törvény szabályozza a biztosítási felügyelet eljárásainak szabályait, kereteit, nyilván ezzel is a biztosítottak érdekeit védi. A törvény meghatározza, hogy mikor kell felügyeleti biztost kijelölni, mikor kell a biztosító tevékenységét felfüggeszteni, és esetlegesen mikor kell az engedélyét visszavonni.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság mindezekkel együtt ajánlja elfogadásra a törvényt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámolót megtárgyalta, és 16 igennel, 7 tartózkodással általános vitára ajánlja. A bizottság többségi véleményét az alábbiakban tolmácsolom. A bizottság is megerősítette és hangsúlyozta, hogy a 2006. évi időjárási viszonyok kedvezően hatottak az agrárgazdaság 2006. évi teljesítményére; sajnálatos módon a 2007-ben bekövetkezett természeti katasztrófák nehézséget okozhatnak a következő beszámolóknál.

A főbb eredményeket az alábbiakban fogalmazta meg a bizottság. A mezőgazdaság kibocsátása 2006-ban elérte az 1600 milliárd forintot, amely 6 százalékkal magasabb az előző évinél. Az agrárgazdasághoz kapcsolódó elő- és utótevékenységekkel együtt az agrárgazdaság GDP-arányos megoszlása 12 és 13 százalék között van. Az agrár-külkereskedelemben az export meghaladta a 3,6 milliárdot, az egyenleg pedig közel egymilliárd eurót tett ki. A társas vállalkozások nyeresége 71,2 milliárd, több mint 50 százalékkal meghaladja az előző évit. Közel ennyi várható a magángazdálkodók nyereségeként, tehát összességében az agrárgazdaságban 140 milliárd jövedelem képződött 2006-ban.

Az élelmiszer-ipari eredmény 46 milliárdot tett ki, amely 6,8 százalékkal több az előző évinél. Negatív, hogy a mezőgazdasági beruházás volumene visszaesett 14 százalékkal, amely 113 milliárdot tett ki 2006-ban. Ennek okaként a bizottság - egybehangzóan az expozéban elhangzottakkal és a bizottság beszámolójával - a SAPARD és az AVOP pályázati rendszerek kifutását tartotta. 2008-tól reméljük a felfutást a beruházások tekintetében, hiszen az Új Magyarország vidékfejlesztési program erre lehetőséget fog biztosítani.

Fontosnak tartja a bizottság megemlíteni és hangsúlyozni az agrárgazdaság társadalomban betöltött szerepét. Az agrárgazdaságban 14 ezer társas vállalkozó tevékenykedik, és meghatározó jelentőséggel bír. A magángazdálkodók száma eléri a 700 ezer főt. Ha úgy számoljuk, hogy összességében a mezőgazdasággal kik vannak kapcsolatban, akkor kijelenthetjük, hogy közel másfél millió embert érint az agrárgazdaság és a mezőgazdaság tevékenysége, a vidéki ember sorsa.

2006-ban az agrárgazdaság 429 milliárd forinttal gazdálkodott, ebből közvetlen európai uniós támogatás, területalapú és piaci támogatás tehát 153 milliárd, költségvetési támogatás pedig 141 milliárd.

(9.40)

Az agrárágazat hitelállománya 305 milliárd forintot tett ki, emögött van természetesen az állam felelőssége a kamattámogatással és a garanciákkal.

Összességében, tisztelt Országgyűlés, az agrárgazdaság beszámolóját a költségvetési bizottság támogatja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban az agrár- és vidékfejlesztést érintő módosító javaslatokhoz szeretnék véleményt fűzni, megfogadva Kovács Zoltán képviselőnek azt a tanácsát, hogy foglalkozzunk a saját javaslatainkkal. Ezt teszem, mert félek, hogy az ideszánt pénzek átcsoportosítására vonatkozó javaslat elfogadása esetén azok a szervezetek, amelyek hivatottak felügyelni, végrehajtani, ellenőrizni, elszámolni a hazai és uniós források felhasználását, veszélybe kerülhetnek. Emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat, hogy 131 milliárd forint vidékfejlesztési keret áll rendelkezésre 2008-ban, és 190 milliárd forint közvetlen európai uniós forrás kifizetésére kerül sor, amelyeket többek között a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok és a földhivatalok hivatottak megfelelőképpen szervezni, kiszolgálni, és a rendelkezésükre álló apparátussal ezt megtenni.

(16.00)

A fejezetet érintő módosítások tanulmányozása során néhány aggályos dologra szeretném fölhívni a figyelmet. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetésében a 16 milliárd 830 millió forintból több mint 9,5 milliárd forint átcsoportosítására érkezett javaslat, amely veszélybe sodorja az ott dolgozó 4791 fő foglalkoztatását, valamint természetesen a szakigazgatási hivatalok előtt álló feladatok végrehajtását. Ezért azt gondolom, hogy átgondolásra érdemes ez a tétel.

Szeretnék belőle néhányat kiemelni, és nem nevesítve Demendi képviselőtársam már említett ebből konkrét dolgokat, de természetesen az a probléma, hogy elsősorban nem az ágazathoz kötődő feladatok megoldására kívánja fordítani, márpedig az ágazatnak erre a pénzre, úgy gondolom, szüksége van.

Visszacsatolnék egy pillanatra az előzőhöz: a szakigazgatási hivatalokban dolgozik többek között több mint 600 falugazdász, és azt gondolom, hogy az itt lévő szakemberek alá tudják támasztani, hogy nélkülük a mezőgazdaságot, a vidéket érintő ügyek rendezése nehézkessé válhat, tehát az ő foglalkoztatásuk is veszélybe kerülhet, és azt gondolom, hogy ez nem célunk egyikünknek sem.

A másik: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok ügyéhez szeretnék annyit hozzátenni, hogy itt már a módosító javaslatok egy picikét szerényebbek, hiszen itt 1142 fő dolgozik. A 10,6 milliárdból 1 milliárd forintra érkezett átcsoportosítási javaslat, de azt hiszem, mivel a hivatalok egy részét ismerem, főleg a vidéki hivatalokat: olyan körülmények között dolgoznak, bérelt, lelakott épületekben, építményekben, amelyek katasztrofális helyzetben vannak, ez az 1 milliárd forint a sorsukat pecsételné meg. Ez az egyik.

A másik pedig: mindhárom ágazatra tudom mondani, hogy a költségvetésüket megvizsgáltuk, egyikben sem szerepelhet sajnos, beruházásra fordítható forrás.

A földhivatalokról annyit szeretnék elmondani, hogy bár egy tétel foglalkozik azzal a külön kerettel, miszerint az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek kimérésére 200 millió el van különítve még ezen túl, de azt hiszem, hogy a földhivatalokra e tekintetben nagy munka vár, és azt gondolom, hogy a földhivataloktól elvenni pénzt, forrást a dologi kiadásaikból felelőtlenség lenne.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a frakciónk azon álláspontját, hogy az agrár- és vidékfejlesztési hivatalok fennmaradásának létkérdése az, hogy ne vegyünk el tőlük pénzt. Hiszen megismétlem: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési források, támogatások, beruházások, vidékfejlesztési programok, uniós pénzforrások, legyen az közvetlen területalapú vagy piaci alapú és legyen az pályázati alapú pénzelosztás, ezeknek a szabályos elszámolhatóságát, nyomonkövethetőségét figyelemmel kísérni ezen hivatalok feladata, és akkor tudnak eleget tenni ennek, ha a költségvetésüket meghagyjuk.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetés részletes vitájában elsősorban a vidékfejlesztési ügyekhez szeretnék szólni, azon módosító indítványokhoz kapcsolódva, amelyek e célra kívánnak átcsoportosítani pénzeszközöket.

Konkrétan az 557., 558., 652. számú ajánlási pontok tartalmazzák azokat a fejezeten belüli átcsoportosítási igényeket, amelyeket képviselőtársaim agrár- és vidékfejlesztési célok elősegítésére nyújtottak be. Hozzászólásom kapcsolódik némelyest Demendi képviselő úr és Jakab képviselő úr hozzászólásához is, erősítve azt a tendenciát, ami a vidékért történő aggódást fejezi ki pártoktól függetlenül mindkét képviselő részéről. Szeretném elmondani, hogy az elsőkörös módosítások kapcsán az agrár- és vidékfejlesztési költség, illetve a főszám 592 millió forinttal már csökkent, éppen ezért azok a számok, amelyek majd megjelennek a módosító indítványokban, nem engednek további csökkenést. Természetesen a vidékfejlesztés nemcsak az agrártárca költségvetési fejezetében jelenik meg, hanem megjelenik az ÖTM fejezetben is, nyilvánvalóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretein belül. Azonban mivel a vidékfejlesztés fontos szereplői azok az intézmények, amelyek végrehajtják, felügyelik, megpályázzák, elszámolják ezeket a pénzeket, ezért az aggódásomat szeretném kifejezni a benyújtott módosítások kapcsán is.

A benyújtott módosító javaslatok a nemzeti támogatás kiegészítésére, az állattenyésztés támogatására, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatására, agrár-kutatóintézetek támogatására kívánnak átcsoportosítani pénzeszközöket, sajnálatos módon olyan intézményektől, amely intézmények működtetését ezzel veszélybe sodornák. Azt tapasztalhatjuk a javaslatokban, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivataloktól, a mezőgazdasági szakigazgatási hivataloktól, a földhivataloktól gondolnak átcsoportosítani pénzeszközöket képviselőtársaim; ezzel veszélybe sodorhatjuk a Magyarországra érkező uniós források pályázhatóságát, elszámolhatóságát és felügyeletét.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési terv szervezését, ellenőrzését végrehajtó apparátus, valamint a helyi vidékfejlesztési közösségek szervezését, felügyeletét, munkaszervezését ellátó apparátusok lehetőségét csökkentjük. Ma elindult komoly energiával a vidékfejlesztésben a helyi vidékfejlesztési közösségek megszervezése, és ezek támogatási rendszerének kiépítése. Arra kérném képviselőtársaimat, mivel a szocialista frakció nem fogja ezeket az átcsoportosításokat támogatni, értsék meg, hogy nem azzal a szándékkal tesszük ezt, mert nincs szükség, mondjuk, az állattenyésztés további támogatására, vagy nincs szükség a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatására, azonban megítélésünk szerint a költségvetésbe betervezett forrás erre elegendő fedezetet nyújt azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket beterveztünk.

(11.30)

Ezért a frakciónk sajnálatos módon nem tudja támogatni ezeket az átcsoportosítási kezdeményezéseket. Ráadásul olyan módosító indítványok is bent maradtak, amelyek nem fejezeten belüli átcsoportosításokat tartalmaznak, hanem más ágazatoktól is el kívánnak vonni pénzeket. Mivel azonban ezek lezárultak, nem akarok róluk beszélni, hanem kifejezetten azokról a kérdésekről beszélek, amelyek az agrár- és vidékfejlesztést érintik, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy az általunk szorgalmazott és támogatott célok mellett vegyék figyelembe, hogy a költségvetés keretei mire nyújtanak lehetőséget, módosító indítványaink ne sodorják veszélybe a hivatalok működését, azokét a hivatalokét, amelyek felelősek úgy az uniós források, mint a hazai források elköltéséért.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés napirendjén szereplő, lévő egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról szóló előterjesztést a szocialista frakció támogatni fogja, mint ahogy ezt tette a költségvetési és pénzügyi bizottság is. A frakció nevében szeretném kiemelni és megerősíteni, hogy az előterjesztés az Európai Parlament és Tanács által elfogadott irányelvek átültetésére tesz elsősorban javaslatot. A hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések kisebb, de fontos pontosítását rendezi a törvény. A törvény hatálybalépésétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a biztosítóegyesületek vagyonkezelési tevékenységét olyan személy kezelheti, aki rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti engedéllyel. A törvény hatálybalépésétől módosul a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 132. §-a is, amelynek lényegi eleme, hogy a biztosító a befektetési egységhez kötött úgynevezett unit-linked típusú vagy módozatú biztosítások tartalékának fedezetét képező eszközalapok tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra is garanciát vállalhat.

A hozamra vállalt garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére és a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles megfelelő biztosítékokkal garantálni. A megfelelő biztosítékokról szeretném kiemelni az alábbiakat. Biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújthat, nem csak bankgarancia. A biztosíték írásban vállalt kötelezettségvállalás, a biztosíték a tőke és a hozamgarancia teljes összegére is kiterjed. A biztosíték valamennyi joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

Szeretném kiemelni, mint ahogy a bizottság előadója is megtette, hogy a törvénymódosítást szükségessé teszi, hogy az irányelv átültetésének okán Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amelyre megfelelő választ kell adni, ennek a törvénymódosítás eleget tesz. Szükséges és fontos megjegyeznem, hogy a törvénymódosításnak közvetlen költségvetési kihatása nincs.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket figyelembe véve ismételten szeretném megerősíteni, hogy a frakciónk támogatja a törvény elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2008. május 26-ai ülésén 181 igen szavazattal, 184 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el a dr. Veres János pénzügyminiszter úr által adott választ.

A Házszabály 117. § (4) bekezdése alapján az Országgyűlés elnöke az interpellációt a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságnak adta ki vizsgálat céljából. A bizottság június 3-ai ülésén az interpelláció tárgyalását lefolytatta, ahol a külföldön tartózkodó pénzügyminisztert Keller László államtitkár úr helyettesítette.

(14.20)

Keller László államtitkár úr a plenáris ülésen elhangzott választ a bizottsági ülésen szóban, az interpellációban megfogalmazott kérdések sorrendjében a következők szerint egészítette ki. Keller László államtitkár úr megerősítette a pénzügyminiszter úr által a plenáris ülésen is kifejtett álláspontot, amely szerint a kormány minden törvényből fakadó kötelezettségét teljesítette, s ezen felül is olyan döntéseket hozott, amelyek garantálják a Ménesbirtok Kft. működését. A kormány egyetért a törvényalkotó szándékával, a ménesbirtokot jelentős nemzeti kincsnek, nemzeti értéknek tekinti, s nem hagyja, hogy lehetetlen helyzetbe kerüljön.

A nemzeti vagyonkezelő 2008 első félévében 180 millió forintos tulajdonosi támogatást nyújtott, és ha szükséges, az év második felében is kap támogatást a társaság. Az interpelláló képviselő úr kijelentésével ellentétben nincs szó a ménesbirtok széthullásáról vagy lehetetlen helyzetbe hozásáról; a kormány a jogszabályokat betartja és betartatja. Meggyőződésünk, hogy a felelős vagyonkezelés szabályait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Ménesbirtok Kft.-vel kapcsolatban betartja.

Az államtitkár úr felidézte a Ménesbirtok Kft. 2001-ben történt létrejöttének körülményeit és előzményeit, felidézte a társasági működés gazdasági összefüggéseit. A képviselő úr aggodalmait az államtitkár úr alaptalannak tartja. Tartós megoldást az jelenthet, ha a hazai lótenyésztéssel kapcsolatos átfogó koncepció kerül kidolgozásra.

A bábolnai külterületi földek értékesítése nem érinti a Ménesbirtok Kft.-t és a lóállományt. A képviselő úr által említett kormányrendelet szerint a Bábolna Zrt. privatizációja előtt kellett volna földterületet biztosítani a ménesbirtok részére, mivel a Bábolna Zrt. privatizációjára a megindult felszámolási eljárás miatt nem kerül sor. Ennek ellenére a kérdést valóban meg kell oldani, ezen a kormány hivatalai dolgoznak. Nem valószínű, hogy olyan megoldás születik, amely mellett a társaságnak nem lesz majd állami pénzügyi támogatásra szüksége.

A szakiskola alapítványi iskola, vezetőjét nyilvános pályázat útján választották ki; a szakmai konferenciákra sor fog kerülni.

Az interpellációban szereplő dióspusztai vezetőváltásra rendes felmondással került sor. Az államtitkár úr rögzítette, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felelős vezetőket delegált a Ménesbirtok Kft. élére. 2007-ben eredménytelen volt a vagyonkezelésbe adás kísérlete, ezért erre további kísérletet nem kívánnak tenni. Tényleges veszély nincs, a vezetés szakszerűen működik, a finanszírozást az állam biztosítja. A kormány a lóállománnyal kapcsolatos szakmai kérdésekben nem kívánt állást foglalni. A Ménesbirtok Kft. helyzete megnyugtató, eltekintve attól, hogy állami pénzügyi segítségre a jövőben is szüksége lesz.

A kormánypárti képviselők szerint a bizottsági ülésen elhangzott kiegészítések alapján a kormány képviselője a plenáris ülésen kifejtett álláspontját megerősítette. A kormány továbbra is minden törvényi kötelezettségét teljesíti, ezenfelül olyan döntéseket is hoz, amelyek garantálják a bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. működését. Felidézték azokat a jelentős összegeket, amelyeket a költségvetéstől kapott a társaság, és az egyébként veszteséges társaság hatékony működéséhez szükséges egyéb állami intézkedéseket is. Nincs szó a Ménesbirtok Kft. széthullásáról, lehetetlen helyzetbe hozásáról; a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntései a hosszú távú fennmaradást biztosítják. Véleményünk szerint nincs tényleges veszély, megnyugtató a bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzete.

Az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy láthatólag egyetértés van a ménesbirtok értékeinek fenntartásával kapcsolatban. Javasolta, hogy a mezőgazdasági bizottság legyen az, amely megvizsgálja a társaság új vezetőjének kibontakozási tervét. A Ménesbirtok Kft. hosszú távú érték, és ennek ellenőrzésére az Országgyűlés kérje fel a mezőgazdasági bizottságot.

A Fidesz képviselőjének álláspontjaként a következők hangzottak el. A bábolnai Ménesbirtok Kft.-t 2001-ben alapította a polgári kormány vezetése alatt az ÁPV Rt., deklaráltan azzal a céllal, hogy a kft. működtesse a Bábolna Rt. nemzeti értéknek tekinthető, de leginkább veszteséget termelő, illetve komoly ráfordítást igénylő vagyonelemét.

Az átalakítás célja bizonyos értelemben profiltisztítás is volt, hiszen ide apportálták a Bábolna alaptevékenységétől különböző vagy idegen tevékenységi köreit.

A 2002-es kormányváltás után, gyakorlatilag a Medgyessy-kormány beiktatása után azonnal új koncepció mentén kezdett működni a bábolnai vertikum, ám a koncepció folyamatosan változott, de a társaságok kiürítése folyamatos volt a különböző vagyonelemek értékesítése révén. Jellemző, hogy először az Élelmiszeripari Rt.-t igyekeztek felfuttatni és az anyacéget végelszámolni, később az Élelmiszeripari Rt. került végelszámolás alá. Bizonytalan helyzetet teremtett a tulajdonosi koncepciótlanság, melynek következménye, hogy Bábolna folyamatosan veszteséges, fejetlenség és folyamatos vagyonvesztés tapasztalható. A következményekért a kezelő szervezetek, illetve vezetőik, Veres János és Tátrai Miklós felelőssége is egyértelmű.

Mindezek alapján a bizottság döntése. A bizottság Keller László államtitkár úr interpellációra adott kiegészítő válaszát 14 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a Házszabály 117. § (4) bekezdés b) pontja alapján fogadja el a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság a június 3-án tartott ülésén a T/5883. számú törvényjavaslatot általános vitára ajánlja 14 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 4 tartózkodással. A bizottsági ülésen az alábbi fontosabb dolgokat emelte ki a bizottság.

Egyetértve államtitkár úrral, a törvényjavaslatot nagy jelentőségűnek minősítette a bizottság, hiszen 200 ezer mezőgazdasági vállalkozót, áttételesen a magyar vidék nagy részét érinti. Éppen ezért felhívta a figyelmet a bizottság arra, hogy azért helyeselte a bizottság az általános vita megkezdését és a vita folytatását majd ősszel, hogy a nyár folyamán folytatni kell a megkezdett tárgyalásokat, egyeztetéseket az érdekképviseletekkel, terméktanácsokkal, a gazdák minél szélesebb körével, és jó lenne, ha a Fidesz is talán a vita után változtatni tudna a véleményén, és egy konszenzusos törvény kerülne elfogadásra.

(21.20)

Az új támogatási rendszerből kiemelésre került, hogy a törvény nem kényszeríti a termelőt felesleges, eladhatatlan termékek előállítására, hanem jövedelembiztonságának garantálása mellett a piaci kereslethez igazodó, racionális magatartásra ösztönöz, fékezi a rossz minőségű földek rendszerbe való áramlását, ezzel az egyezségre jutó támogatás csökkentését.

A támogatási jogosultság egyénileg kerül megállapításra, leírása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelő tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie, vagyis a támogatás néhány kivételtől eltekintve területalapon történik. A támogatásért cserébe a gazdálkodóknak egységes, egészséges terméket kell előállítaniuk, úgy, hogy a környezetet ne károsítsák. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-higiéniai előírás betartása.

Az új támogatási rendszer stabilizálja az üzemi struktúrát, egyszerűsíti az adminisztrációt, kiszámíthatóvá teszi hosszú távon a támogatás mértékét. A rendszer fékezi a spekulációt. A rendszer korlátozottan forgalomképes, termelési kötelezettségtől elszakadó, vagyoni értékű jogot ad a termelők számára. A támogatás a termelési feltételek betartása mellett területalapon történik, vagyoni értékű jog, a föld használóját illeti meg, a földdel együtt értékesíthető, és ahogyan az államtitkár úr is kiemelte, örökölhető.

A 2011. évi földpiaci nyitáskényszer miatt célszerű a jogosultságok 2009-ben történő kiosztása, hiszen a földet vásárolni kívánó külföldinek a földet a jogosultsággal együtt kellene megvásárolnia. Az új támogatási rendszer megakadályozza a földtulajdon nélküli állattartók tönkremenetelét.

Mindezekkel együtt a bizottság általános vitára és majd a vitában elfogadásra ajánlja a törvénytervezetet.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt Mádi László képviselő úr elmenne, nagyon örülök, hogy elnök úr nekem szót adott. A hozzászólásában megismételte nagyrészt azokat a nagyon súlyos szavakat, amiket a bizottsági ülésen is elmondott. Szeretném Mádi urat figyelmeztetni, a parlamentben olyat mondani, hogy az országnak nincs kormánya, igen merész és felelőtlen kijelentés.

A következő hozzászólásában már azt mondta, a kormánynak az a dolga, hogy kormányozzon, meg az, hogy a Fidesz javaslatait vegye figyelembe. Én azt gondolom, figyelembe is venné, ha lenne olyan javaslat, amely használható és megvitatható.

Azt is mondta a képviselő úr, hogy nincs az országban egyetlen szakember sem, aki ezt az adócsomagot támogatná. Szeretném elmondani Mádi úrnak, hogy a kormány és a költségvetési munkacsoport egész nyáron dolgozott és egyeztetett különböző szervezetekkel, szakemberekkel, még az adótanácsadókkal is.

Végül azzal vitatkoznék, hogy nincs társadalmi támogatottsága. Honnan tudja azt Mádi úr megítélni, hogy nincs támogatottsága? Csak az adósáv szélesítése 1 millió 700 ezer embert érint közvetlenül, ön meg azt mondja, hogy nincs támogatottsága. Lehet ilyet mondani, de ez csak hasbeszéd és nem igazán ide való.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által beterjesztett adó- és járulékszabályozás-módosításról képviselőtársaim a vitában a mai napon bőven kifejtették támogató és ellenző véleményeiket. De ellenzéki képviselőtársaim számára szeretnék megismételni néhány olyan fontos javaslatot, ami a törvényben szerepel, hátha megjegyzik, és hátha támogatni fogják majd a végén a benyújtott törvényjavaslatot.

Az alapfeltétel, azt hiszem, mindannyiunk számára adott, világos: a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok teljesítése, vagyis az államháztartási hiány csökkentése, az egyensúly megtartása mindenekelőtt. Ennek függvényében kellett a kormánynak a javaslatait megfogalmaznia, szem előtt tartva a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás ösztönzését, a járulékok csökkentését, a személyi jövedelemadó-terhelés csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését, a feketegazdaság visszaszorítására vonatkozó javaslatokat.

Elsőciklusos országgyűlési képviselőként és a költségvetési bizottság tagjaként részt vettem a 2006-os költségvetési vitában, amely a 2007-es törvényjavaslatról szólt. Meggyőződésem, hogy akkor jó irányba indult el a kormány és az Országgyűlés, hisz két év kemény konszolidációs időszakot követően eljuthattunk odáig - a mai vita is erről tanúskodik -, hogy vissza tudunk adni azoknak az embereknek, akik elszenvedték a konszolidáció nehéz időszakát.

A javaslat olyan adócsökkentést tartalmaz, melynek fedezete akkor is megvan, ha nem növeljük a terheket, kivéve természetesen egyet-kettőt: a jövedéki adóról szó volt már, hogy két lépcsőben emelkedik; vagy a 4 százalékos különadó eltörlése miatt 16-ról 18 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa. A nagyobb adócsökkentésnek nincs forrása. Csak akkor lenne, ha a költségvetési kiadások közül jelentősen csökkentenénk a jóléti kiadásokat, amely a költségvetés kiadásai között a legmagasabb, meghaladja az összes kiadás 60 százalékát. Nem akarjuk tehát, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, a szociális és egyéb pénzbeli ellátások, az anyagsági és rokkantsági ellátások, a családi pótlék, kifejezetten nem akarjuk, hogy a nyugdíjak csökkenjenek.

Az nem állítható, hogy nincs a szociális rendszerben átalakítanivaló. Ezt a célt szolgálja az a program is, amelyben segély helyett munkát ajánlunk, mely összhangban van a társadalom többségének támogatásával. Olyan adómódosítást javaslunk tehát, amely lehetőségeink figyelembevételével nem néhány százezer, elsősorban módosabb társadalmi réteg, hanem a többség támogatását bírja.

Az adó- és járulékszabályozás módosításának természetesen vannak pozitív és negatív intézkedései, többségében pozitívak. Képviselőtársaim szóltak már róla, csak szeretném megismételni az adótáblában a sávhatárok szélesítését, az adókedvezmények egyszerűsítését, a munkáltatók által adható adómentes, béren kívüli juttatások felső határának eltörlését, az átalányadózásban bekövetkező változtatásokat, a vállalkozók különadójának eltörlését, és sorolhatnám. Lehetne persze lényegesen nagyobb adócsökkentést is javasolni, de keveset beszélünk ennek forrásáról. Nem hiszem, hogy bármely képviselőtársam ne hinné el, hogy a kormány javaslatában mindent mérlegelt a törvényjavaslat beterjesztésénél.

A legnagyobb vita a járulékok csökkentéséről a munkahelyteremtéssel összefüggésben volt a mai nap. Akik például a Munkaerő-piaci Alap csökkentését szorgalmazzák, nem veszik figyelembe, hogy a munkaerő-kínálat oldalán vannak a legnagyobb gondjaink, az alulképzettek, szakképzetlenek körében. Lehet azt állítani, hogy a foglalkoztatottság növelésének egyetlen eszköze az adó- és járulékcsökkentés, de megítélésem szerint nem egyedüli megoldás, mert ha nincs piac, ha nincs befektetői bizalom, ha mondvacsinált politikai indokok alapján elkergetünk befektetőket, akkor sokat ártunk a foglalkoztatáspolitikában.

Itt említeném meg azt a nagyon fontos intézkedést, amiről már Nagy László képviselőtársam beszélt, hogy bevezetjük a Start Régió kártyát a hátrányos helyzetű kistérségekben. Olyan tempót kell hát diktálnunk, ami a társadalom többségének támogatását bírja.

(17.40)

A mindenáron reformot, a lehetőségeinken túli adócsökkentést a szociális kiadások lefaragásával lehet megteremteni, amit véleményünk szerint a társadalom nem tud elviselni, mi sem támogatjuk. És nem támogatjuk az erre vonatkozó módosító javaslatokat sem.

Szólnom kellett volna végül még az agráriumot és a vidéket, főleg az őstermelőket érintő változtatásokról. Szeretnék hármat-négyet kiemelni belőle. Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre is kiterjed a számlatartási kötelezettség, azaz a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásról a számlákat meg kell őrizni. Az adótábla sávhatárának módosítása pozitívan érinti az őstermelőket. Az értékcsökkenési leírások változtatása hasonlóképpen történik, mint az egyéb vállalkozóknál. Még egyet szeretnék megemlíteni: a társasági adó 2 százalékos emelése és a különadó megszüntetése együttes hatásaként az ágazatban 700 millió forint adócsökkentéssel kell számolni.

Összességében tehát azt gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat módosításokkal támogatható.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság a jelentést az október 21-ei ülésén megtárgyalta, és azt többségi szavazattal elfogadásra javasolja.

A bizottság megállapította, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett jelentés a 2007. évi agrárgazdaságról valós és objektív adatokra épül, az adatok a KSH 2008 júliusában publikált adatbázisára épülnek. A jelentést az Agrárgazdasági Tanács megtárgyalta, a jelentésről véleményt készített, és azt a beterjesztéssel együtt nyilvánosságra hozta. A bizottság az alábbiakat emelte ki a bizottsági vitában.

A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságon belül 3,6 százalékot tett ki, vagyis az előző évhez képest jelentősen nem változott. Ennek számos oka van, de feltétlenül meg kell említeni a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülményeket, a tavaszi fagykárokat, az aszály-, vihar- és jégkárokat egyaránt. A mezőgazdaság 2007. évi kibocsátása folyó áron számítva 4,4 százalékkal emelkedett, ez azonban döntően a magasabb árak következménye. A termelői árak 2007-ben 22,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a gabonafélék 69,6, a gyümölcsök 42,7 százalékkal, aminek hátterében eseti hatások, a már említett fagy-, aszály- és viharkárok is álltak. Meg kell azonban jegyezni azt a fontos tényt is, hogy a ráfordítások színvonala is nőtt az előző évihez képest 14,2 százalékkal. A bizottsági vitában is megfogalmazódott, hogy tovább csökkent a foglalkoztatottak száma mintegy 8 ezer fővel, amely visszavezethető az ágazatot érintő csapásokra, a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulására is.

Az ágazat a rendelkezésére álló forrásokkal hatékonyan gazdálkodott. Az EU-alapokból és a központi költségvetésből rendelkezésére álló források 2007 végéig 435,7 milliárd forintot tettek ki, ami a 2006. évi kifizetéstől 5 milliárd forinttal több. A mezőgazdasági termelésben továbbra is meghatározó a növénytermesztés aránya, az állattenyésztés lecsúszó pályán mozog, amit az államtitkár úr is említett. Az élelmiszer-termelés súlyos piacveszteséget könyvelhetett el az elmúlt évben. Az élelmiszer-fogyasztásból 20 százalékot tesz ki az importtermékek aránya, de ennél még súlyosabb a helyzet, ha az alapvető élelmiszerek felhasználását vizsgáljuk, e tekintetben már a 30 százalékot is elérjük. Ugyanakkor örvendetes tény, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is pozitív a külkereskedelmi mérlege az ágazatnak.

A bizottsági vitában felmerült még az erdőtelepítések fontosságának hangsúlyozása, főleg az alacsony aranykorona értékű földeken.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekkel együtt a bizottság többsége javasolja a jelentés elfogadását és ennek megvitatását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2009. évi költségvetés a kényszereké, a korlátoké és sajnos nem a lehetőségeké. Ennek a kényszernek következtében kellett átdolgozni a törvényjavaslatot. Szeretném elmondani Ivanics képviselő úrnak, hogy nincs harmadik költségvetés, a benyújtott költségvetéshez van módosító javaslat benyújtva, amit meg lehet vitatni természetesen, de nem úgy, hogy az egyik közgazdász képviselőtársuk ezt lobogtatta 20 percen keresztül a bizottsági ülésen, és bele sem nézett a 66 oldalas módosító javaslatba.

A világon végigsöprő pénzügyi és gazdasági válság nem kerülte el kicsi Magyarországunkat sem, amely nyitott a világgazdaság felé. Ennek ellenére lehetőségeink szerint a legnagyobb védelmet adjuk, hogy enyhíthessünk a kényszerű sebeken. Ezért megvédjük a közalkalmazottak munkahelyeit, igaz, azon az áron, hogy jövőre nem nő a fizetésük, és nem kapnak 13. havi fizetést, de biztos marad a munkahelyük és a bérük. Megvédjük, amennyire csak lehet, a piaci szférában foglalkoztatottak többségének munkahelyeit (Babák Mihály: Mivel?), mert ők azok, akik nagy veszélyben vannak, például munkahelymegőrző támogatásokkal, például piac- és hiteljuttatási feltételekkel. Megvédjük az uniós fejlesztések lehetőségeit, azokhoz a költségvetésben biztosítjuk a hazai forrásokat. Megvédjük, amennyire csak lehetséges, az életképes és tisztességes hazai vállalkozásokat.

Képviselőtársaim! Az ilyen körülmények között benyújtott költségvetésnek három prioritása van. Nem arany háromszög, nevezhetjük, mondjuk, ezüstnek is: a stabilizáció, a munkahelymegőrzés és az egyensúly megőrzése. (Babák Mihály: Ezt képtelenek vagytok megoldani.) Az egyensúlyjavulás, a kiadáscsökkentés érdekében elmaradó adócsökkentés, a tárcák kiadásainak csökkentése, a bérbefagyasztási intézkedések, a 13. havi bérek kifizetésének felfüggesztése a vidéken élőket is negatívan fogja érinteni, de pozitívan érinti az uniós források igénybevételéhez szükséges hazai források biztosítása a vidékfejlesztést, a közösségi összefogásra épülő kezdeményezések támogatását. (Babák Mihály közbeszól.)

Hozzászólásomban elsősorban tehát a vidékről szeretnék beszélni, Babák képviselő úr. A minisztérium felelőssége nagy, a társadalmi-gazdasági hatása a vidékre kihatással van. A tárca a programjához igazodóan alapfeladataiból kiindulva határozta meg költségvetési gazdálkodásának célkitűzéseit. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjaként, a változó agrárpolitikai tevékenység alakítójaként érdekelt abban, hogy a megváltozott világgazdasági és élelmiszer-termelési kihívásokhoz igazodva a mindenkori közös agrárpolitika keretei között növelje termelését, és éljen az összes támogatási konstrukció teljes használatával. Figyelembe kell vennünk, hogy a csatlakozással a piac kitágult, de a verseny éleződött, a támogatási rendszer átalakult.

Az agrárgazdaság 2007. évi jelentésének vitájában a tárca államtitkára, ha nem is tudom szó szerint idézni, de arra hívta fel a politikai szereplők figyelmét, hogy a jelenlegi pénzügyi világválság idején és az ezt követő sajnálatos gazdasági recesszió idején az ágazatban különleges összefogásra van szükség, mert az élelmiszer aranyat fog érni, az emberiségnek a válságok idején is fontosabb az élelmiszer, mint sok egyéb más, a magyar élelmiszer-gazdaság tehát kitüntetett helyzetbe kerülhet. Ha félre tudjuk tenni a hangzatos politikai vitákat, az ágazat eredményessége a válságból kivezető út egyik fontos eszközévé válhat.

A fentiek alapján az agrárpolitika legfontosabb törekvései az alábbiak. 1. A több mint tízmillió hazai fogyasztó és a bővülő exportpiacok egészséges élelmiszerekkel való ellátása. 2. A vidéken élők jövedelembiztonságának és megélhetőségének javítása. 3. A közös agrárpolitika keretében hazánk számára rendelkezésre álló ágazati és vidékfejlesztési források lehívása, célszerű és eredményes felhasználása.

A fenti célok elérése érdekében, hogy a gazdálkodók felkészüljenek a piacon dúló hatékonysági versenyre, a követelmények betartására, a környezet védelmére, a gazdák öngondoskodáshoz való segítésére van szükség.

(19.10)

A törvényjavaslat, valamint a benyújtott módosító javaslat a tárca költségvetésében változást csak a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok vonatkozásában jelentene. A költségvetési szigorítások ellenére is a közép- és hosszú távú agrárpolitikai célkitűzéseinket teljesíteni tudjuk. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program előirányzata 148 milliárd 439 millió forint, amelyből az uniós támogatás 109 milliárd 264 millió forint. A tárca költségvetésében nem szereplő közvetlen uniós támogatások összege több mint 228 milliárd forint, amely tartalmazza a területalapú és piaci támogatásokat. Ez a támogatási összeg több mint 37 milliárddal meghaladja az előző évit.

Szeretnék szólni az általam a vidék szempontjából fontosnak tartott Új Magyarország vidékfejlesztési programról. A program megvalósítására 148 milliárd 439 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás mértéke intézkedéscsoportonként, úgynevezett tengelyenként eltér. Az első tengely keretében a támogatás mértéke 71,77 százalékos. Ebben az intézkedésben a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, az erdészeti ágazat, a fenntartható fejlődés támogatására kerülhet sor. A második tengely keretében a támogatás intenzitása 78,86 százalékos, ebben a környezet és a vidék állapotának javítása a támogatott cél.

A harmadik tengely támogatási intenzitása 71,77 százalékos. Az intézkedésben a mikrovállalkozások támogatása, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, falumegújítás és -fejlesztés, az épített örökség megőrzése, integrált közösségi terek kialakítása, a vidéken élő lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése, például az úgynevezett tanyabuszok című cél szerepel. Végül, de nem utolsósorban a LEADER-programok megvalósításához szükséges helyi közösségek megalakítását is ebből a programból segíti a tárca.

Az országban 96 helyi vidékfejlesztési közösség alakult, lefedve a tízezer fő feletti városok kivételével az egész országot. Cselekvési terveink megvalósítását megkezdték, forrását az Új Magyarország vidékfejlesztési program tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatából tudom idézni, hogy amennyiben nem következett volna be a világban a pénzügyi válság, abban az esetben a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány által szeptemberben benyújtott költségvetés az utóbbi tíz év legjobb költségvetése lehetett volna.

Összességében tehát a benyújtott költségvetés biztosítja a lehetséges forrásokat a kitűzött célok megvalósításához, a vidék fejlődéséhez, az életminőség javításához, ezért ennek elfogadását javasolom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A költségvetési bizottság megtárgyalta a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, és annak elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. A bizottság vitájában egyértelműen kitűnt, az előadó is elmondotta, hogy ezen törvény előkészítése már a tavasszal elkezdődött, és nincs összefüggésben a jelenlegi pénzügyi válsággal, és nyilván nem azok kezelésére történt a törvénymódosítás.

A javaslat nagyrészt jogharmonizációs kötelezettségeket teljesít, szeretnék néhányat ezekből kiemelni. A törvénytervezet a takarékbetétekről szóló törvényben a kedvezményezettre is kiterjeszti a pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak tevékenységét szabályozza. A törvényjavaslatban a közraktározásról szóló törvény aktualizálása megtörténik. A törvényjavaslatban a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló módosítás történik, valamint a magánnyugdíjpénztárakról és a magánnyugdíjakról szóló törvényben is történik módosítás. A Magyar Fejlesztési Bankról szóló módosítás: tulajdonosi joggal rendelkezhet a Magyar Nemzeti Bank a magyar-orosz földgáztranzit-szolgáltatást szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos gazdasági társaságban. A törvényjavaslatban a tőkepiacokról szóló törvény módosítása történik.

Végül a miniszter úr által is említett, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben történő módosításra szeretnék néhány gondolattal kitérni. A biztosítóegyesületek tevékenységét szabályozná a törvény 2011. december 31-éig, ami nem azt jelenti, hogy a biztosítóegyesületek ilyen tevékenysége gyakorlatilag megszűnik, hanem arra ad lehetőséget, hogy alakuljanak át gazdasági társasággá, és folytathassák felelősségbiztosítási tevékenységüket. Valamint addig is, amíg ez megtörténhet, 2011-ig, rendezi a törvény azokat az eseteket, amikor befizetési kötelezettséget ír elő az egyesületnek abban az esetben, ha kötelezettségeik teljesítésére nincs kellő fedezet. Ezért a korábban megismétlődött egyesületi probléma, azt hiszem, átmenetileg kerül rendezésre, és nyilván majd a gépjárműfelelősség-biztosításról szóló törvényben részletesen is kell rendelkezni a problémákról. És végül a törvényjavaslat a viszontbiztosítókról szóló törvényt is aktualizálja.

Mindezekkel együtt a költségvetési bizottság a törvénytervezet elfogadását javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság az önálló képviselői indítványt megtárgyalta, és a költségvetési bizottság egyhangúlag támogatja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítását.

A bizottság egyetért azzal, hogy a gabonapiacon megjelent zavarok levezetésére, a termelők megmentésére, a vidéki munkahelyek megtartására, egyáltalán a túlélésre szüksége van a magyar agráriumnak. A bizottság egyetért azzal, hogy az intézkedés egyedi jellegű és átmeneti, az igénybevételhez egyedi kormányhatározat szükséges. Az éven túli hitel vagy közvetlen a közraktáraknak, vagy a kereskedelmi bankokon keresztül folyósítható.

A bizottság tagjai a vitában az egyértelmű támogatások mellett a módosítás átmeneti jellegére, a kockázat minimalizálására hívták fel a figyelmet. Fontos a törvénymódosítás - még egyszer megerősítem - a vidéki lakosság munkahelymegőrzése szempontjából, és elősegíti, hogy jövőre is indulhasson az élet a vidéken.

Elnök úr, köszönöm, a bizottság támogatja, és bízunk abban, hogy az Országgyűlés is nagy többséggel támogatni fogja ezt a módosítást.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés részletes vitájában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetéhez kapcsolódó módosító javaslatokhoz kívánok hozzászólni, nevezetesen a 77., 82., 84., 92., 167. és 171. számú módosító javaslatokhoz. A módosító javaslatok célja az, hogy a minisztérium fejezetéből átcsoportosítást eszközöljön szociális célokra és örökségvédelemre. A 420 millió forintos átcsoportosítási javaslatból szociális célra 176 milliárd forintot, örökségvédelemre 244 milliárd forintot (Sic!) céloznak meg a javaslattevők.

Azt gondolom, hogy az átcsoportosítás veszélybe sodorhatja az agrár- és vidékfejlesztési célok végrehajtását, ezért nem támogatnánk ezen javaslatokat. Szeretném majd ezeket megindokolni, és nyilvánvalóan ezen célok felhasználásának a fontosságáról beszélni.

Az agrár- és vidékfejlesztési fejezet nagyon fontos eleme az Új Magyarország vidékfejlesztési program, és amennyiben ebből elvonásra kerül sor, veszélyezteti a helyi vidékfejlesztési irodák működését, veszélyezteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok, a VKSZI és az irányító hatóság működését. Azt gondolom, hogy a vidék felemelkedésében, a vidéki élet javításában, a vidék fejlesztésében kiemelkedő az az összeg, amely a költségvetésben betervezésre került, az a 148 milliárd 439 millió forint, amelyből 109 milliárd 264 millió forint európai uniós forrás, és 39 milliárd 174 millió forint nemzeti forrás.

Nézzük meg, ha elvonásra kerülnének azok az összegek, amelyek a módosító javaslatokban szerepelnek, mit veszélyeztetnének. A vidékfejlesztési program megvalósítását veszélyeztetik, azt a négy pillért, amelynek a végrehajtása megkezdődött a vidéken, a falumegújítást és a falufejlesztést, a vidéki örökség megőrzését, a turisztikai tevékenység ösztönzését, és a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének akadályai lehetnek.

Szeretném ezek fontosságát kiemelni. Elsősorban a mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtandó támogatásokról szeretnék először is szólni. A mai pénzügyi és gazdasági válsággal súlyos foglalkoztatási gondok jelentkeznek várhatóan vidéken, és már egy munkahely megőrzése vagy fejlesztése is fontos eredménynek számíthat. Ezért is célozza meg a program a mikrovállalkozások létrehozását, illetve a működő mikrovállalkozások fejlesztését, beruházásainak, műszaki, technológiai színvonalának fejlesztését. Azért fontos, hiszen munkahelyek teremtődhetnek, és a jelenlegi foglalkoztatási színvonal megőrzésre kerülhet. Ezért a mikrovállalkozások léte nagyon fontos a vidéken. Szeretném megemlíteni, hogy nyilvánvalóan ez a tíz fő foglalkoztatottig érvényes. A támogatás mértéke 200 eurónak megfelelő összeg, és a támogatás intenzitása a hátrányos helyzetű kistérségekben 65 százalékos, egyéb területeken pedig 60 százalékos.

A második fontos pillére a vidékfejlesztésnek a vidéki örökség megőrzéséhez és fejlesztéséhez igényelhető támogatások. A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített természeti és kulturális örökség megőrzése. Támogatásra azok a települések jogosultak, amelyeknek a lakosságszáma nem haladja meg az 5 ezer főt, a népsűrűség pedig 100 fő/négyzetkilométer alatti a településen. Támogatás vehető igénybe ezen a területen az építmények rendszeres látogathatóságának biztosítása érdekében, a zöldfelületek védelme érdekében és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések érdekében. A támogatás mértéke 60 százalékos, és igénybe vehetik önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak.

Nagyon fontosnak tartjuk a következő lépésként a falusi turizmus ösztönzését. A támogatás célja az, hogy a vidéki munkahelyek megőrzésre kerülhessenek, a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi agroturizmus és ökoturizmus fejlődjön. Támogatás vehető igénybe az alábbi célterületeken: a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségű, a magánszemélyek, kereskedelmi és fizetővendéglátó-szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló rendelet kivételével a kereskedelmi szálláshelyek, a már működő szálláshelyek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére.

(9.00)

A vidéki térségekben fontos fejlesztendő cél az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek fejlesztése, a program erre is lehetőséget biztosít. A támogatás mértéke 200 eurónak megfelelő összeg, kivéve a borturizmust, ahol a támogatás mértéke 100 ezer forint. (Sic!)

A támogatás intenzitása a hátrányos helyzetű térségekben 65 százalékos, egyéb területeken az összes elszámolható kiadás 60 százaléka a támogatás mértéke. Erre a célra pályázhatnak a települési önkormányzatok, települési kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi és jogi személyek, nonprofit szervezetek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a szervezet közhasznú tevékenységet végez, akkor az elszámolható kiadás 100 százaléka támogatható. Amennyiben a beruházás nem közhasznú tevékenység ellátásához köthető, és hátrányos helyzetű területeken valósul meg, abban az esetben a támogatás mértéke 65 százalék. Amennyiben a beruházás az ügyfél nem közhasznú tevékenységének ellátásához köthető, és nem hátrányos helyzetű kistérségben valósul meg, úgy a támogatás intenzitása 60 százalékos.

Szeretném végül megemlíteni, hogy a vidékfejlesztési közösségekben - amelyből 96 alakult meg az országban, és lefedik Magyarország egész területét, kivéve természetesen a 10 ezer fő feletti településeket és városokat -, a 96 vidékfejlesztési közösségben a munka megkezdődött, és ezekre a célokra a támogatási kérelmek befogadása, feldolgozása elindult. A vidékfejlesztési irodák a támogatási kérelmek benyújtását követően azokat továbbítják a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Hivatalnak, megtörténik a szakmai pontozási rendszer, és amennyiben ezeken az uniós követelményeknek megfelelő rendszereken keresztülmegy, akkor a támogatás elbírálását követően határozatban értesítik a pályázókat. Reményeink szerint 2009 tavaszától ezek a pénzek lehívhatók lesznek, hiszen a támogatás, amely vidékfejlesztési közösségenként eltérő mértékben áll rendelkezésre, településszámtól és a vidékfejlesztési közösség lakosságszámától függően 1-4 milliárd forint között is mozog - vagy mozoghat - vidékfejlesztési közösségenként.

Azt gondolom, az ágazatból elvonandó pénz akadály lehet ennek a programnak a végrehajtásában, ezért ezeket nem támogatjuk.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság a T/6753. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és 16 igennel, 12 tartózkodással és nem szavazat nélkül általános vitára ajánlja. A bizottság vitájában az alábbiakra hívta fel a figyelmet.

A törvényjavaslat az agrár- és vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokat egyszerűsíti, a kölcsönös megfeleltetés bevezetéséhez szükséges intézményi háttér biztosításához teremt lehetőséget.

A kölcsönös megfeleltetés a közösségi mezőgazdasági támogatásokhoz való hozzájutáshoz betartandó szakmai előírások és követelmények összessége, valamint az ezekhez tartozó ellenőrző és szankciórendszer. A kölcsönös megfeleltetés végrehajtása érdekében létre kell hozni az egységes mezőgazdasági ügyfél-nyilvántartási rendszert, amely egységes, közös törzsadatbázis létrehozását biztosítja a regisztrációs szám bevezetésével. A regisztrációs számmal valamennyi ügyfélnek rendelkezni kell.

Lényeges módosításnak tekintjük a kivételek alkalmazásának lehetősége mellett, hogy kötelező jellegű az elektronikus úton való kérelembenyújtás, amelyet korábban eredményesen alkalmazott egyes intézkedések esetén az ágazat. Az elektronikusan benyújtott támogatási mód alkalmazása jelentősen csökkenti az elkövethető hibák számát, ezáltal egyszerűsíti, gyorsítja, nem utolsósorban olcsóbbá teszi az eljárást mind az ügyfélnek, mind a közigazgatás számára.

Fontosnak tartjuk, hogy a törvénytervezet a LEADER helyi akciócsoportokat a törvény hatálya alá tartozó végrehajtási feladatot ellátó szerveknek, szervezeteknek tekinti. A LEADER helyi akciócsoportok és munkaszervezetei az Új Magyarország vidékfejlesztési program 3-as tengelyében megnyitott kérelmek befogadásában napjainkban már fontos munkát végeznek, amely az egész vidéki Magyarországot felöleli.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekkel együtt még egyszer megerősítem, hogy a költségvetési bizottság támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság is megtárgyalta az agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslatot, és a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta, és támogatja. Természetesen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amelyet a bizottság tagja kisebbségi véleményként el fog mondani.

A bizottság nagyon fontosnak tartja a törvény megalkotását, hiszen a 2007-ben megalkotott, önkéntességre épülő törvény sajnos nem állta ki az idők próbáját. Én magam is szorgalmazója voltam annak idején, 2006-ban a törvényelfogadásnak, de sajnos szenvedői is voltunk mi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2007-ben a már bevezetett törvénynek. Elsősorban azért, hiszen az önkéntesség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem alakultak ki azok a veszélyközösségek, kockázatközösségek, amelyek megfelelő alapot teremthettek volna a közös kártérítési vagy kárenyhítési alap létrehozására. Nem alakult ki a termelőkben saját felelősségük erősítése, és az állami gondoskodásban hittek, hisznek még sajnos ma is többen.

A törvény célja tehát az, hogy a termelők befizetéséhez az állam ugyanannyi költségvetési hozzájárulást tegyen hozzá, és a nem biztosítható károk fedezetére kárenyhítést tudjon nyújtani a gazdáknak. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvény címe is agrárkár-enyhítési és nem agrárkár-térítési rendszerről szól, hiszen maga a törvény is megfogalmazza azt a hozamértékcsökkenés-mértéket, amelytől belép a kárenyhítés, és megfogalmazza természetesen a kártérítés mértékét is, azt is 80 százalék hozamérték-kiesésig, illetve a kedvezőtlen adottságú területeken 90 százalékos hozamértékig fogalmazza meg. A törvény kötelező jellegűvé tétele, azt gondoljuk mi is, a közös kockázat megfelelő alapot teremt a kárenyhítés mértékéhez.

A törvény nagyon korrekten és egyértelműen megfogalmazza az alapfogalmakat, a hozamérték-csökkenést, a referencia-hozamértéket, a tárgyévi hozamértéket, megfelelőképpen meghatározza a kárenyhítési hozzájárulás mértékét, a befizetési határidőt és természetesen azt is, hogy nem fizetés esetén adók módjára behajthatók a díjak.

Azt gondolja a költségvetési bizottság többsége tehát, hogy bízva abban, hogy nemcsak a kötelező mezőgazdasági vállalkozások és szövetkezetek vagy szervezetek lépnek be, hanem az őstermelők többsége is magáénak érzi a törvény fontosságát, megfelelő alap képződik. Azért szeretném aláhúzni az őstermelők önkéntes hozzájárulását, amely nyilván az önkéntes vállalásból következően kötelezővé válik, hogy azokat az embereket sújtják ezek a természeti károk általában, akik minden bajnak ki vannak téve a mezőgazdaságban is, sajnos őket érintheti legérzékenyebben egy elemi csapás, ezért e helyről is szeretném felhívni a figyelmet az önkéntes csatlakozás fontosságára.

Köszönöm, elnök úr a figyelmet.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság első helyen kijelölt bizottságként április 15-én tárgyalta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, és támogatásáról biztosította.

A bizottsági ülésen kiemelésre kerültek az alábbi fontos kritériumok. A javaslatban érzékelhető a közel kétéves szakmai előkészítő munka, az alapos előkészítésben a Pénzügyminisztérium szervei hatékony munkát végeztek. Egyeztetésre került sor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Biztosítók Szövetségével, a szakmai szervezetekkel, biztosítótársaságokkal, érdekképviseletekkel, a fogyasztóvédelemmel, a fogyasztóvédelmi eseti bizottsággal.

Az államtitkár úr is szólt arról, hogy fontos ezen biztosítási ágazat törvényi szintű szabályozása, hiszen közvetve 4 millió embert érint szerződőként, illetve biztosítottként, és tízmillió embert is érinthet károsultként. A törvény jól szolgálja a károsultak fokozottabb védelmét, a fogyasztói érdekvédelmet, a verseny szabadságát, a hatékonyabb ellenőrzést, a piac biztonságos működését, a kártérítési igények kielégítését.

A törvényjavaslat megoldást kínál az elavult bonus-malus rendszer kiváltására a központi kártörténeti nyilvántartás bevezetésével. Fontos a törvényjavaslatban a biztosítási évforduló naptári évhez való kötésének feladása. Ezáltal az év végi biztosítóváltással kapcsolatos fejetlenségek megszűnnek, a kampányidőszak költségei elmaradnak, a piac és a felügyeleti munka kiegyensúlyozottabbá, pontosabbá válik. A szerződések feldolgozása hatékonyabbá válik, az ügyfélpanaszok várhatóan csökkenni fognak. Fontos a díjat nem fizetők ellen bevezetendő úgynevezett fedezetlenségi díj bevezetésének rendszere.

Összességében a költségvetési bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvény jól előkészített, szakmailag megalapozott, támogatható, és a bizottság módosító javaslatokkal fogja segíteni a törvény még színvonalasabbá tételét.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

SZABADOS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jelenlegi rendszere már közel két évtizede működik, igaz, megváltozott formában, de alapvetően jól betöltötte funkcióját.

Az alapfeltételek kialakítása, a rendszer alapjainak megteremtése mintegy 20 évvel ezelőtt kezdődött. Az idők folyamán természetesen bekövetkeztek kisebb-nagyobb horderejű változások a gazdasági életben, a társadalmi életben, az informatikai és egyéb területeken. Ezek a változások szükségszerűen idézték elő azt a helyzetet, hogy átfogó felülvizsgálatra, korszerűsítésre, változtatásra szorulnak a feltételek a kötelező gépjármű-felelősség rendszerében. Szakmai konszenzus alakult ki az előkészítések során abban, hogy a rendszert célszerű általános felülvizsgálat alá vonni azzal a céllal, hogy korszerűbb, ügyfélbarátabb, kevesebb adminisztrációs terhet jelentő, hatékonyabb ellenőrzést biztosító, modern törvényi szabályozás szülessen.

Hazánkban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítottként közel 4 millió polgárt érint, míg veszélyes üzemből eredő károkozás következtében károsultként bárki lehet érintett, ezért fontosnak ítéljük meg a törvényi szintű szabályozást.

Szakmai körökben felmerül természetesen a törvényi szintű szabályozásból eredő hátrányok megfogalmazása is, amely szerint a törvény módosítása hosszadalmas, nehézkes, a piaci körülményekhez való alkalmazkodást nehezíti. Figyelembe véve a szakmai aggályokat is, a törvénytervezet azzal tesz eleget ezen aggályok feloldásának, hogy a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek egészítik ki a törvényt, például a gépjármű-kategóriákra, a biztosítás fennállását tanúsító igazoló eszközökre vonatkozóan.

A törvényi szintű szabályozás mellett szól az is, hogy az egységes törvényi szintre kerülő szabályozás a jogbiztonság szempontjából is kedvezőbb, az érintettek jelentős számára és sokszínűségére való tekintettel javíthatja a szabályozás sikerességét és eredményességét. Nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy ezzel az egységes törvényi szintű szabályozással hazánk összhangba kerül az európai uniós tagállamok többsége által megvalósított gyakorlattal is.

A biztosítási ágazattal kapcsolatos tennivalókat a fogyasztóvédelmi eseti bizottság is megtárgyalta, a piaci szereplők jelenlétével fogalmazta meg piaci, fogyasztóvédelmi aggályait, amelyek többségét a törvénytervezet is figyelembe veszi. A bizottság ülésén a piaci szereplőkön túl részt vettek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének munkatársai, a Magyar Biztosítók Szövetségének munkatársai, valamint a Versenyhivatal is.

Nagyon fontos kérdések fogalmazódnak meg szakmai körökben a biztosítási ágazat értelmezésével kapcsolatban is. Ezt az előttem felszólaló képviselőtársaim is megemlítették. Jogi értelemben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében a károsult nem ügyfele az érintett biztosítónak, és nem minősül fogyasztónak. A károsult és a biztosító jogviszonya nem szerződéses jellegű, szerződéses viszony a károkozóhoz köti. E tekintetben megoldás lehetne, ha a jövőben a károkozás pillanatától a biztosító passzív ügyfelének tekinthetné a károsultat. Ezen a területen további szabályozásra lehet szükség, erről szólt Püski András képviselőtársam is.

A törvénytervezet egyértelműsíti a szerződés megkötésére jogosult személyt, amely kritikus eleme volt a felelősségbiztosítási rendszernek. A törvény egyértelműen szerződéses kötelezettséget ír elő minden magyarországi telephelyű gépjármű-üzembentartójának. A biztosítási kötelezettség az üzembentartót a gépjármű hatósági engedéllyel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig - néhány kivételtől eltekintve - terheli.

(14.30)

A törvénytervezet egyértelműsíti a flották fogalmát, az alkalmazható szabályokat. A flottákra vonatkozóan is kötelezővé teszi a következő naptári évre vonatkozó díjtarifákat és annak jogszabály szerinti meghirdetését.

A törvényjavaslat szerint a biztosítók helytállási kötelezettsége dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forintban, személyi sérüléses károk esetén legalább 1 milliárd 600 millió forintban kerül megállapításra. Fontos itt megemlíteni, hogy természetesen a jogos és megállapított kártérítési igények mértékéről van szó.

Új fogalomként kerül a törvénybe a fedezetlenségi díj fogalma. A fedezetlenségi díj a károsultak védelme érdekében, a biztosítatlanság elkerülése, illetve annak megfelelő pótdíjazása érdekében kerül bevezetésre. Ennek megfelelően a fedezetlenségi díjat az üzembentartó akkor köteles fizetni, ha biztosítási kötelezettsége ellenére nem rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással. Az elmaradt, azaz fedezetlenségi díjat a kártalanítási számla vezetője állapítja meg, amelyet a törvény szerint a biztosítók díjtarifáinak közlési kötelezettségével azonosan közzé kell tenni.

A korábbi szabályozásnak megfelelően érvényben marad, hogy a biztosítók a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján kötelesek közzétenni, és azt az adott biztosítási időszak, azaz egy éven belül nem változtathatják meg.

Itt kell szólnom a biztosítási évforduló kérdéséről. Szakmai körökben, fogyasztóvédelmi körökben számos alkalommal merült már fel a naptári évtől eltérő biztosítási évforduló lehetővé tételének biztosítása, részben azért, mert a ma érvényes, a szerződések felmondását az év végére koncentráló, sehol Európában fel nem lelhető gyakorlat sok probléma forrása volt.

A Magyar Biztosítók Szövetsége javaslatai szerint is az év végi szerződésváltást az alábbi szakmai indokok sem indokolják. A kialakult gépjármű-felelősségbiztosítás év végi kampánya egy hónapra koncentrálja a felmondások, valamint újabb egy hónapra a helyettesítő szerződések megkötésének lehetőségét. A döntéseik meghozatalához az üzembentartóknak jelentősen hosszabb idő szükséges. A kialakult kampányidőszak jelentős adminisztratív terheket jelent a biztosítóknak, növeli a hibák elkövetésének lehetőségét, károkat okoz a határidők betartásában, a kötvényfeldolgozásban, a díjfizetésben, a károk rendezésében. A rendszer magában hordozza a biztosítóváltást generáló, megalapozatlan, téves vagy tévedésbe ejtő közlemények megjelenését. A kampányidőszakban csak a díjak összevetésére nyílik lehetőség, az újrakötési időpont egybeesik az év végi ünnepekkel.

A törvényjavaslat szerint a biztosítási évforduló naptári évhez kötésének feladása feltétele és lehetősége annak, hogy megszűnhessen az egyetlen biztosítási módozat, amely naptári évhez kötött - jelenleg a biztosítási módok között csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás év végi évfordulós -, megszűnhessenek az év végi, szakmailag kifogásolható kampányok, a biztosításfelügyeleti és a piacfelügyeleti munka kiegyensúlyozottabbá, pontosabbá válhasson, a szerződések feldolgozása hatékonyabbá válhasson, és a legfontosabb, hogy mindezek eredményeként az ügyfélpanaszok csökkenhessenek.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a biztosítók díjközzétételi kötelezettsége nem változik, év közben nem változtatható, a szerződés lejárta előtt 50 nappal az ügyfelet írásban kell tájékoztatni a biztosítás lejáratának időpontjáról és a következő év esedékes díjáról.

A károsultak védelme érdekében a jövőben következetesebb szabályok vonatkoznak azokra, akik késlekednek a biztosítási díj befizetésével. Ha valaki az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti be a biztosítási díjat, a szerződés megszűnik, és a továbbiakban a gépjármű biztosítottsága közigazgatási eszközökkel kényszeríthető ki. A biztosítónak a szerződés megszűnése előtt figyelmeztetnie, a szerződés megszűnése után pedig tájékoztatnia kell majd az ügyfelet annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a jogszabályból eredő kötelezettségeinek.

A törvény fontos eleme, hogy a jelenlegi bonus-malus rendszer korszerűsödik. A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a károk pontos nyilvántartását, a biztosítók közötti naprakész átadást, a rendszer nehézkes, és érdeksérelmeket okozhat az autósoknak.

Mindezek kiküszöbölésére, valamint ténylegesen a károkozáson, illetve annak hiányán alapuló díjképzés megvalósítása érdekében központi kárnyilvántartási rendszer kerül bevezetésre, amely a korábbi korszerűtlen rendszerhez képest jelentős előrelépést jelent, jobban megfelel az európai uniós elvárásoknak is.

Az új kártörténeti nyilvántartási rendszer a jelenleg kedvezőbb bónuszbesorolásban lévők számára további kedvezmények nyújtására ad majd lehetőséget. A tervezet rögzíti a kárnyilvántartás célját, az abban kezelt adatok, illetve adatszolgáltatók körét, a nyilvántartásban szereplő adatok kezelhetőségének idejét, amelyet a törvény hét évben határoz meg. A kártörténeti nyilvántartás a biztosítással nem rendelkező üzemben tartók által okozott károk nyilvántartására is lehetőséget biztosít, mely fontos abból a szempontból, hogy ha az ilyen károkozó a felelősségbiztosítási rendszerbe bekerül, követhető a kártörténete.

A törvényben alapvető elvárásként fogalmazódik meg a közlekedési igazgatási hatósági eljárásokban, hogy az üzembentartó eleget tegyen biztosítási kötelezettségének. A szabályozás részletei külön végrehajtási rendeletekben kerülnek szabályozásra. Fontos ez, mert a statisztikai adatok szerint a biztosításra kötelezettek 3-3,2 százaléka nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Alátámasztja az adatot az a tény is, hogy a biztosítással nem rendelkező károk száma 2001 és 2007 között 6000-6500 között változott, az okozott kár nagysága pedig 1,5 milliárdtól 2,2 milliárd forintig terjedt.

Végrehajtási rendeletben kerülne a jövőben szabályozásra a köbcentiméteres kategóriabesorolás helyett a teljesítmény szerinti díjfizetési kategória bevezetése a személygépkocsik és motorkerékpárok esetében. Az autóbuszok és a tehergépkocsik a megengedett össztömeg szerint kerülnének besorolásra.

Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlendőnek és fontosnak tartjuk a törvényjavaslat által tartalmazott azon változásokat, amelyek a nyilvántartásokban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, az elektronikus ügyintézés körének bővítésével a korszerűsítés felé mutatnak, és számos esetben mentesítik az üzembentartót a felesleges adminisztrációtól. Középtávon eredményeket kell hoznia a kötvénynyilvántartás javításának is, amelynek hozzá kell járulnia a biztosítottság naprakész ellenőrzéshez, a további fejlesztéshez. Tudom, ehhez a biztosítók és a felügyeli szervek hatékony együttműködésére van szükség.

(14.40)

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Biztosítók Szövetsége, a Mabisz fontos információtovábbítási, kártalanítási, kárrendezési feladatokat lát el a gépjármű-biztosítási piacon. A Mabisz kezeli a kártalanítási számlát, ellátja a nemzetközi iroda feladatait, működteti a kártalanítási szervezetet és az információs központot. Ezen feladatok ellátásához a költségek fedezetét a biztosítók biztosítják.

Tisztelt Országgyűlés! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapos, kétéves szakmai egyeztetéssorozat után került beterjesztésre. A törvény jól szolgálhatja a károsultak fokozottabb védelmét, a fogyasztói érdekvédelmet, a verseny szabadságát és tisztaságát, a hatékonyabb ellenőrzést, a piac biztonságos működését, a kártérítési igények kielégítését. Ezért a szocialista frakció a törvényjavaslatot támogatja, módosító javaslatokkal, szakmai egyeztetések után javasolja majd az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság április 21-én megtárgyalta a betétbiztosítást érintő törvény módosításáról szóló előterjesztést, és a bizottság 14 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta a törvényjavaslat elfogadását.

Nagy vita a bizottsági ülésen nem bontakozott ki, azonban megfogalmazódott három fontos dolog. A törvényjavaslat egyrészt, ahogyan az államtitkár úr is elmondta az expozéjában, jogharmonizációs célú. Másodszor: a törvényjavaslat célja a betétesek védelmének és a betétesek biztonságának a növelése. A betétesek korábban megállapított 13 millió forintos kártalanítási összegét 50 ezer euróban állapítja meg a törvényjavaslat, ami gyakorlatilag nem emelkedést, hanem biztonságot, az euró árfolyamának változásához való igazodást jelent.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a kifizetés forintban történik, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján kerül átszámításra. A kártérítés összegét összevontan kell érteni, hitelintézetenként és személyenként. A törvényjavaslat a kártalanítás folyamatának gyorsítása érdekében pontosítja a kamatszámítás módját, amely szerint az alap a szerződés szerinti kamatlábat téríti meg a kártalanítás kezdő időpontjáig.

A törvényjavaslat szabályozza a hitelintézet és a betétes közötti lejárt tartozás beszámításának szabályait. Az ügyfél követelését az alappal szemben korrigálni kell a fennálló tartozással. A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek valamennyi befagyott követelését össze kell számítani.

A törvényjavaslat a hitelintézetekre is kötelezettségeket állapít meg, amely szerint a hitelintézet a kártalanítás megállapításához köteles az alap részére naprakészen biztosítani a betétesekre és a betétekre vonatkozó nyilvántartásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát a bizottság a betétesek védelmének, biztonságának fokozását fontosnak tartja, ezért a törvényjavaslat elfogadását javasolja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Püski képviselő úr által elmondottak egyikére szeretnék reagálni, a tekintetben, amikor arról szól, hogy a biztosítók piacra lépésének feltételeit nem szabályozza a törvényjavaslat.

Szeretném itt megjegyezni, hogy nagyon fontos, hogy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény egyértelműen szabályozza a piacra lépés feltételeit, és ne felejtsük el, hogy a biztosítási piacon nemcsak kötelező gépjármű-biztosítás van, hanem nagyon sok módozat van még, amelyet egyébként a biztosítási törvény szabályoz. Szabályozza az alapítás feltételeit, szabályozza a biztonsági tőke, szavatoló tőke, a biztonsági tartalék képzésének a feltételeit, és természetesen szabályozza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is a tevékenységét.

Sőt csak egy példát ragadnék ki, hogy a biztosítóknak negyedévente jelentési kötelezettségük van a PSZÁF felé, amelyből egyébként a felügyelet megállapíthatja - ha kellő körültekintéssel kezeli a dolgot természetesen -, hogy melyik az a társaság, amely egyébként várhatóan vészhelyzetben van, és valamilyen beavatkozás szükségeltetik.

Tehát akkor, amikor arról beszélünk, hogy védeni kell az ügyfeleket, akkor természetesen igaza van a képviselő úrnak, de nem hinném, hogy a biztosításról szóló törvényt felül kellene írni most egy kötelező gépjármű-biztosításról szóló törvénnyel.

Köszönöm, elnök úr.

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összesen 21 módosító indítvány került benyújtásra. Szeretném kiemelni, hogy ebből 12 ellenzéki képviselői indítvány volt, és a költségvetési bizottság mint első helyen kijelölt bizottság, valamint a kormány az ellenzéki képviselők által beterjesztett szakmai javaslatokból négyet támogatott, nyolcat pedig módosításokkal, pontosításokkal, kiegészítésekkel, bizottsági módosító indítványként terjesztettünk az Országgyűlés elé.

(20.00)

Ebből az látszik, és azt szeretném kiemelni, hogy amikor szakmáról beszélünk, és nagyon sok embert érintő fontos törvényről, akkor lehet konszenzussal is jó törvényt alkotni. Én biztató jeleket látok arra vonatkozóan, hogy a folyamatos szakmai egyeztetések az ellenzéki szakértőkkel, valamint a Pénzügyminisztériummal, a fogyasztóvédelemmel, a Versenyhivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével oda fognak vezetni, hogy a végszavazásnál egy jó törvény születhet.

Egyet szeretnék kiemelni a Püski képviselő úr által is előadottakból, amelyen még jelenleg is folynak ugyan a szakmai viták, hiszen kormánypárti képviselő és ellenzéki képviselő is adott be módosító javaslatot a fizetésképtelenné vált biztosítók helyetti kártérítés megoldására. Azonban egyik módosító javaslat sem volt olyan, hogy azt a minisztérium és a szakma egyöntetűen tudta volna támogatni. Ezért a minisztérium az érdekelt felek bevonásával kidolgozott egy olyan javaslatot, amely bizottsági módosítóként még beadhatóvá válik - a pontosítások megtörténtek -, amely oda fog vezetni, hogy lesz olyan szakasza a törvénynek, amely a fizetésképtelenné vált biztosítók helyett is a károsultaknak kártérítést tud nyújtani.

Azt hiszem, hogy olyan fontos dolog ez, amelyre még nem volt példa. A módosító indítványok mindegyike arra irányult, hogy a szerződéskötés feltételei, az ajánlat elfogadásának feltételei pontosan megteremtődhessenek, a flottaszerződések értelmezése egyértelművé váljon. Amit a képviselő úr is benyújtott a kárrendezés gyorsítása érdekében, azt támogatta a bizottság és a minisztérium is; abban az esetben, ha minden adat rendelkezésre áll, akkor a biztosító 15 napon belül legyen köteles kifizetni a károsult részére a kárt.

Azt gondolom, hogy összességében egy szakmailag jól előkészített, az egyeztetési mechanizmusokkal jól kezelt, a szakmával jól egyeztetett törvényről van szó, és azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy majd támogassa a kormány által támogatott módosítókat és a végszavazásnál magát a törvényt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság május 19-i ülésén megtárgyalta a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénymódosítást.

A bizottsági ülésen - hasonlóképpen a parlamenti üléshez - együttes általános vitát folytatott le a bizottság. A költségvetési bizottságban nagy vita nem alakult ki. Támogatta a bizottság a javaslatokat, ezért kisebbségi előadót sem állított a bizottság. A bizottság hangsúlyozta, hogy a pénzforgalmi törvény elfogadása - amely új intézmény, a pénzforgalmi intézmény alakulását teszi lehetővé - szükségessé teszi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását is. Az új intézmény státusszabályait a törvénytervezet a hitelintézeti törvénybe helyezi, biztosítva ezzel, hogy az intézmény megjelenhessen az egységes piacon.

A javaslat az új pénzforgalmi intézmény engedélyezésével, felügyeletével, működésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Az Európai Unió területén növekszik a pénzügyi szolgáltatások nagyságrendje. A pénzforgalmi fejlődést akadályozó nemzeti határok felszámolása, az egységes európai fizetési termékek és szolgáltatások kialakítása fontos, a törvény tehát jogharmonizációs, a tagállamok területén azonos időpontban egységesen kerül bevezetésre - mint államtitkár úr is elmondta - ez év novemberében.

A tervezet pénzforgalmi szolgáltatásként definiálja a fizetési számla vezetését, a fizetési számlára készpénzbefizetést, illetve -kifizetést, a fizetési műveletek számlák közötti teljesítését átutalással, beszedéssel, illetve fizetési eszközökkel, a fizetési eszközök kibocsátását és elfogadását, a készpénzátutalást.

A tervezet a pénzforgalmi szolgáltatók hat típusát különbözteti meg, akik kizárólagosan jogosultak pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására; nevezetesen: a hitelintézetek, az elektronikus pénzkibocsátó szakosított hitelintézetek, a postai elszámolóközpontot működtető intézmény, a Magyar Nemzeti Bank, a Kincstár és a hitelintézeti törvényben megjelenő új szolgáltatóként a pénzforgalmi intézmény.

A tervezet a pénzforgalmi intézmény felügyeletére vonatkozó szabályokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörébe utalja.

(10.00)

A tervezet a hatékony felügyeleti feladatok ellátásához szükséges eljárásokat és eszközöket - az engedélyezést, nyilvántartást, ellenőrzést, intézkedést - egyaránt biztosítja. Mindezeket figyelembe véve a bizottság a törvénytervezeteket támogatja, és javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Reggel kilenc óra óta hallgatom a vitát, és azért mentem ki többször a teremből, mert többször hívtak a választókerületemből a választók. Én Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttem, onnan, ahol vasárnap nagy természeti csapás volt: hatezer ember, hatezer lakás, hatezer család maradt fedél nélkül.

Azt üzenték nekem, mondjam el politikai ellenfeleinknek - ezt most önöknek alkalmam van megtenni -, hogy őket nem érdeklik az off-shore cégek, nem érdekli a GDP, nem érdekli a konvergenciaprogram, őket az érdekli, hogy mikor lesz fedél a fejük felett. Azt üzenik, hogy legyünk szolidárisak velük, és ha megtehetem, kérjem a kormány jelen lévő tagját, hogy holnap a kormányülésen támogassa a segítségüket, hogy segítsünk nekik. Ezt megtettem.

A másik üzenet az volt, hogy mondjam el még azt, ha megtehetem, hogy fogadjuk meg a politikai ellenfeleink tanácsát. Miért nem fogadjuk meg, ha olyan okosakat mondanak, hogy radikálisan adót kell csökkenteni, hogy egymillió munkahelyet kell létrehozni, hogy el kell törölni az adókat, hogy el kell törölni a járulékokat, nem kell emelni a jövedéki adót, mert akkor 2010-ben is megválasztanak bennünket. Miért nem tesszük ezt?

Én erre azt mondtam, és azt mondom itt is: mert felelősséget érzünk az országért. (Derültség a Fidesz soraiban.) Felelősséget érzünk gyermekeinkért, unokáinkért és a jövőért, és ez nem nevetség tárgya, képviselő úr, ezt én halál komolyan mondom. (Taps az MSZP soraiban.) Ezért azokat nem ismétlem meg, amire készültem, nem azt a hozzászólást mondom el (Tállai András felé:), hanem azt mondom el, képviselő úr, hogy higgye el, nem mindenki született - hogy finom legyek saját magunkkal szemben - butának, aki ezen az oldalon ül, és nem mindenki okos, aki azon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A Magyar Köztársaság 2010. évi, beterjesztett költségvetésének tervezete visszatükrözi azt a következetes, három éve tartó gazdaságpolitikát, amely jól szolgálta a gazdasági stabilitás kibontakozását, azonban a gazdasági válság erősen behatárolta a kormány és az Országgyűlés mozgásterét. Sajnálatos, hogy a globális válság a konszolidációs program végrehajtása közben érte a magyar gazdaságot.

A rövid távú kiadáscsökkentésen túl a kormány és az Országgyűlés már az elmúlt évben, valamint ez év első felében számos fontos gazdaságpolitikai döntést hozott, amelyek hozzájárultak a versenyképesség javításához, az államháztartási hiány mérsékléséhez, a lakosság nagy részét negatívan érintő pénzügyi válsághelyzetek kezeléséhez.

Az eddig meghozott intézkedések és a költségvetés sarokszámai garanciát nyújthatnak arra, hogy két fontos cél teljesüljön, nevezetesen, hogy növekedjen a gazdaság teljesítménye, és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az európai átlaghoz. Az eddig meghozott intézkedésekből szeretném megerősíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára, a társadalmi juttatások igazságosabbá tételére, a takarékosabb állami intézményrendszer működtetésére meghozott intézkedéseket. A válság lassulása után meginduló egyensúlyjavulás kedvezőbb feltételeket teremt a vállalkozások növekedéséhez, bővülhetnek a hitellehetőségek, az elkövetkezendő időszak fejlesztéseibe bekapcsolódva javulhat versenyképességük.

Számos, ez év első felében meghozott törvény 2010-től kedvezően hat majd a gazdaságra. A teljesség igénye nélkül csak néhányra hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét. A foglalkoztatás ösztönzése érdekében 27 százalékra csökkentek a munkáltatói közterhek, a személyi jövedelemadó alsó határa 17 százalékra csökkent, 1,7 millió forintról 5 millió forintra növekedett az alsó sávhatár. Megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, ugyanakkor a társadalmi szolidaritás növelése érdekében érvénybe lép az egyes nagy értékű vagyontárgyak adóztatása. Megszűnik a társaságok 4 százalékos különadója, ugyanakkor a társasági adó mértéke 19 százalékra módosul.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós támogatások felhasználásáról, a vidékfejlesztés előttünk álló feladatairól szeretnék szólni. Elöljáróban fontos leszögezni, hogy a költségvetés fedezetet biztosít az európai uniós források lehívására, a nemzeti önerő biztosítására. A cél az, hogy minél több forrást tudjunk lekötni, minél több forrást tudjunk lehívni, ehhez tudjuk biztosítani a nemzeti önerőt.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fontos szerepet tölt be a vidéki életminőség javításában. Ennek szellemében, alkalmazkodva a kormány programjához és a támogatási keretekhez igazodva tervezte meg a 2010. évi költségvetési célkitűzéseit. A tárca felelős az agrárpolitika alakításáért, az agrár- és vidékfejlesztés szervezéséért, az uniós és nemzetközi támogatások kifizető ügynökségeinek felügyeletéért, a növény- és állategészségügyért, az élelmiszer-biztonságért, a belvízvédelemért, a földügyek intézéséért és még számos intézmény irányításáért. E kiterjedt feladatrendszer kellő mérlegelése és a rendelkezésre álló költségvetési forrás determinálta a tárca költségvetésének megtervezését, szem előtt tartva a vidéki Magyarország érdekeinek érvényesítését. A gazdasági válság körülményei között mind az intézményrendszer működtetésére, mind a szakmai előirányzatokra kevesebb forrás jut az elkövetkezendő évben.

Fontos kiemelni, hogy az agrárium szereplői nemcsak a tárca költségvetéséből, hanem közvetlen uniós forrásból is kapnak támogatásokat, ilyen a területalapú, valamint a piaci támogatás. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2010-ben az összes forrás 462 milliárd 974 millió forint, amely összeg több mint kétszerese az uniós csatlakozás előtti forrásnak, de azt is el kell mondani, hogy összességében 10 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évben rendelkezésre álló összegnél.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési programra 2010-ben 129 milliárd 158 millió forint jut, amelyből az európai uniós finanszírozás több mint 95 milliárd forint. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programból kerülnek finanszírozásra: a mezőgazdaság, az élelmiszer-ipari feldolgozás, az erdészeti ágazat az I. tengely keretében, a környezet és vidék állapotának javítása a II. tengely keretében, az életminőség javítása a III., a LEADER-intézkedések a IV. tengely keretében. Az uniós támogatások aránya tengelyenként változó, 71 és 77 százalék között mozog.

A III. tengelyen belül kerültek meghirdetésre többek között a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások, a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése - már napjainkban is számos, Új Magyarország-felirattal közlekedő kisbuszokat látunk az országban -, hozzájuttatva ezzel a vidéki, tanyákon élő embereket is a normális szolgáltatások eléréséhez.

A napjainkban zajló, de a következő évre, évekre is áthúzódó, fontos intézkedéseknek tartom a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások elérését az integrált közösségi szolgáltató terek kialakításával, amelyek száma jó pályázatok esetén meghaladhatja az ötszázat. A kérelmek beadása október 15-éig megtörténik, megvalósításuk 2010 első felében lehetséges.

A falumegújítás keretében a fejlesztési forrásokból már ez évben elkezdődhet, a jövő évben folytatódhat a kis léptékű településkép-javítás, amelyben nagyon fontosnak tartom, hogy a helyi közösségek meghatározó szerepe érvényesüljön. Azoknak a mikrovállalkozásoknak, amelyek más forrásból nem pályázhatnak, az Új Magyarország vidékfejlesztési program erre lehetőséget biztosít. Ennek keretében napjainkban születnek döntések az elsőkörös kérelmekről a maga kezdeti nehézségeivel együtt is, de a vidék fejlődésének szem előtt tartásával, a foglalkoztatás bővítésének igényével.

A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztésének támogatása olyan lehetőséget biztosít a helyi örökségek megmentésére, amelyre eddig nem volt sem példa, sem lehetőség. Megújulhatnak a helyi védett épületek, megújulhatnak a vidéki templomok, ezek megmentésére helyi közösségek összefoghatnak, és jelentős, akár projektenként 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek.

A vidéki turizmus, a vidéki turisztikai tevékenységek ösztönzésére rendelkezésre álló forrásból megújulhatnak és létrejöhetnek új, a vidéki emberek közérzetét javító, a városról a vidékre vágyó emberek pihenését, kikapcsolódását szolgáló fejlesztések. A programok elindultak, zökkenőkkel ugyan, de döntések után vagy előtte állnak, folytatásuk az új szervezeti formában a vidék számára elengedhetetlen. Ezekben megvalósul az a társadalmi igény és felelősség, amelyek folytatásra méltóak.

(A III. tengelyen belül beadott kérelmek száma meghaladja az ötezret, és a várható...)

Hész/Mandur-Móring/(Szabados József)/bl

(13.50)

A III. tengelyen belül beadott kérelmek száma meghaladja az ötezret, és a várható nyertesek száma is meg fogja haladni a négyezret.

Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban fontos kihívás előtt állnak a helyi akciócsoportok. Október 15-éig kell koordinálniuk az integrált közösségi szolgáltató terek pályázatainak beadását, fel kell készülniük a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivataloktól való feladatátvételre, a kérelmek befogadására, feldolgozására, a helyszíni szemlék lebonyolítására, a hiánypótlások elvégzésére, a pályázatok elbírálására, a döntések előkészítésére és a pályázatok elszámoltatására is. Ezen munka kiterjed a LEADER-tengelyre és az újra megnyíló III. tengelyre egyaránt.

Helyesnek tartom azt a kormányzati döntést, amely a források felhasználásának gyorsítása érdekében született, nevezetesen: a feladatok áthelyezését a helyi akciócsoportokhoz, szorosabb, hatékonyabb együttműködés kialakítását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalokkal, az irányító hatósággal. Természetesen a nagyobb lehetőség nagyobb felelősséggel is jár helyben.

Tisztelt Országgyűlés! A válság okozta gondjaink ellenére is jelentős eredményeket értünk el, a benyújtott költségvetés alkalmas arra, hogy folytatódjon az elkezdett munka, és ezt a szocialista frakció támogatni fogja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)