Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Hadd kezdjem egy reagálással - hogy ne kelljen külön két percet kérni - a Göndör István által elmondottakra.

Nyilván, feltehetően más a felfogásunk azzal kapcsolatban, hogy ha megnyílik ez a villamosenergia-piac, akkor mi a kormányzat felelőssége. Nem véletlenül nyújtottuk be azt a módosító indítványt, amelyet a gazdasági bizottság támogatott, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságáért a kormány a felelős. A közüzemi piacon nekünk ezt a biztonságot valamilyen módon el kell érni. Hogy az állam ezt a feladatát tulajdonosi szerep nélkül el tudja-e látni vagy sem, ebben eltérhet az álláspontunk.

A mi álláspontunk az, hogy ha a piaci viszonyok között az állam ebben a kérdésben kell hogy rendelkezzen elegendő erővel, ahhoz a mi véleményünk szerint igen, az államnak a piacon tulajdonosként is meg kell tudni jelennie. Tehát egy későbbi vitaszakaszban térek ki arra, hogy mi ezért tartjuk fontosnak az MVM és a Paks állami tulajdonának a megtartását, összhangban a Fidesz jól ismert negyven pontjával.

Áttérve a magam által benyújtott módosító indítványokra, ezek egyike az árképzésre vonatkozik. Teljesen világos a törvény, és helyes is, hogy az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembevételével a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. A mi módosításunk arra vonatkozik, hogy szerintünk az árképzés alapelveit ebben a törvényben kell rögzíteni, és ehhez igazodva kell a részletes szabályokat; az általunk megfogalmazott alapelve az árképzésnek: a villamos energia termelői, átviteli, elosztási és szolgáltatási árának, díjának, az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges méltányos nyereséget kell tartalmaznia. Tehát úgy véljük, hogy egy ilyen alapelvet törvényileg kell meghatározni, amihez igazodva a hivatal aztán kialakítja az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait.

A másik két módosító indítvány a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzésre vonatkozik. Ez nyilván megint piaci filozófiai felfogás kérdése. Nevezetesen arról van szó, hogy mi ennek a befolyásszerzési határnak kisebb értékeit szeretnénk megállapítani, tudniillik egy piac igazán akkor működik, ha monopóliumok nem alakulnak ki, ha nincsenek nemkívánatos tulajdonosi koncentrációk, és ezért e javaslatban az erőművi névleges teljesítmények összességéhez viszonyítva az engedélyes vállalkozások együttes teljesítményeit nem harmincban, hanem huszonötben határolnánk be. Az elosztóhálózatok esetében pedig nem háromnál több nem lehet, hanem kettőnél több nem lehet.

Gondoljunk bele, a három azt jelenti a hatból, hogy 50 százalékot minden további nélkül megengedünk. Ha ez még földrajzilag is elhatárolható egy adott területre, azért megkérdezem, ha azért liberalizálunk, hogy egy jó versenypiac kialakuljon, s kiderül, hogy egy tulajdonosnál van az 50 százalék, akkor meglehetősen kérdéses, hogy ez milyen piacot eredményez. A szolgáltatott energia tekintetében nézve a piaci részesedést, az 50 százalék szerepel az eredeti törvényjavaslatban - mi 33 százalékot, egyharmadot javaslunk. Egyébként ebben a tekintetben igen, kialakult monopólium, hiszen az egyik tulajdonos ebben a tekintetben 44 százalékkal rendelkezik energetikai piaci szinten az éves fogyasztás tekintetében. Tehát úgy véljük, hogy ha versenypiacot akarunk, akkor ne monopóliumot hagyjunk meg vagy tegyünk lehetővé.

Egy másik javaslat módosítását részben egy területére vonatkozóan a bizottság támogatta és az előterjesztő is, hiszen az egy rendkívüli ellentmondás volt, hogy a rendszerirányítóra, a Mavillra le volt írva, hogy természetesen ez százszázalékosan állami tulajdonú, utána egy másik paragrafusban pedig arról van szó, hogy 10 százaléknál több szavazat megszerzése, tehát ez egy nyilvánvaló törvényen belüli ellentmondás. Mondjuk, most már úgy tűnik, hogy ez ebből kikerül. Köszönöm szépen.