Felszólalás adatai

DR. GYENESEI ISTVÁN önkormányzati miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudomásom szerint az önkormányzati törvény nem tiltja sem polgármesternek, sem miniszternek, sem országgyűlési képviselőnek, hogy tájékozott legyen a kultúra területén is. (Derültség az MSZP soraiban.)

A levél formájában megjelent kultúrmissziót elsősorban mint turizmusért is felelős miniszter vállaltam fel. Az ajánlott produkciók ugyanis a nyári turisztikai szezon teltházas attrakciói közé tartoztak, a jövő év pedig, ha nem tudná, képviselő úr, a kulturális turizmus éve lesz. Ha valakinek az érzékenységét mégis megbántottam volna ezzel a szelíd ajánlással, én itt elnézést kérek tőle. Nem állt szándékomban a legkisebb nyomást sem gyakorolni senkire sem. Amíg a drámaírókat nem a szél sodorja a rendezők látókörébe, hanem a művük és annak ajánlója, addig szükség van ajánlókra is.

Kedves Képviselő Úr! Érdekesnek és mindenképpen szomorúnak tartom, hogy az ön gondolkodása szerint a hatalom birtokában csak utasítani, befolyásolni, pénzt osztogatni és elvonni lehet. Az meg sem fordult a fejében, hogy a tehetségnek pusztán a figyelemfelkeltés igényével történő ajánlása, az is feladata lehet egy politikusnak?

Hogy nem volt hiábavaló az ajánlólevelem, azt bizonyítja, hogy számos, a levelet kézhez vevő fideszes és MSZP-s polgármester is pozitívan jelzett vissza a producernek. Talán jelzésértékű, hogy levelem, amelyben egy kortárs zseni két művét ajánlottam, éppen a magyar dráma napjának környékén íródott. Amúgy a teltházas darabok egyikéről az önöktől sem távol álló Duray Miklós azt írta: élni segít.

Képviselő úr, mélyen meghat, hogy milyen figyelemmel olvassa a blogomat. Folytassa csak tovább is, hasznára fog válni. (Derültség az MSZP soraiban.) Máris érdemes volt közreadnom a több mint háromszáz bejegyzést. Ígérem, a honlapomon tovább fogom folytatni.

Kérdéseire válaszolva mondom: egy színházi előadás igazi támogatója ne az állam legyen, hanem a közönség, ő ítéljen a nézettséggel, ő ítéljen a tapsával. Azzal sajnos nem tudok mit kezdeni, ha valaki azonos szinten emlegeti, és ezt az írásos anyagából olvastam ki, a női fehérneműt és a kortárs drámairodalmat. De lehet, hogy ez csak az életkorával járó átmeneti tünet. (Derültség és szórványos taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne irigykedj!)

Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjában családtagjaimat is emlegeti.

(14.50)

Bár idősebb vagyok önnél, de bizonyos helyzetekben e vonatkozásban tapasztalatlanabb vagyok a képviselő úrnál. (Derültség az MSZP soraiban.) Higgye el, őszintén kívánom önnek, hogy legyen lehetősége gyerekeit segíteni, amikor azoknak szükségük lesz erre. És azt is kívánom, legyen annyi öröme gyermekeiben, mint amennyi nekem megadatott mindhárom gyermekemben.

Egyébként ahhoz, hogy én valakinek segítsek, ahhoz nem kell, hogy valaki zseni legyen, elég, ha csak azt érzem, hogy a teljesítménye igazolja a segítség szükségét, vagy éppen rászorul a segítségre. Nézze el nekem, képviselő úr, ha részben az ön korábbi székében is ülve, miniszterként ember akarok, és remélhetőleg tudok is maradni a jövőben is.

És ha ennyi sem volt elég válaszként, úgy a képviselő úr és a tisztelt parlament figyelmébe ajánlom, hogy Siposhegyi Péter - akiről szó van - "Halottak napjától virágvasárnapig" című darabjának terjesztése felett korábban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem kisebb személyiség, mint Orbán Viktor vállalt személyes védnökséget (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.), s ajánlotta levelével széles körben. De bemutatták a Polgárok Házában is.

Köszönöm szépen. (Nagy taps az MSZP padsoraiban.)