Felszólalás adatai

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki részt venni az általános vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelzést nem látok.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására várhatóan következő ülésünkön kerül sor.

Most pedig soron következi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4096. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4096/1-2. számokon kapták kézhez képviselőtársaim.

Most pedig megadom a szót Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

A miniszter urat illeti a szó.

DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy röviden megvilágítsam önöknek a törvényjavaslat kidolgozásának hátterét, amely az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatékonyabb hazai végrehajtására biztosít számunkra lehetőséget egy új jogintézmény segítségével, ami elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az Európai Unió pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogának megfeleljünk.

Tisztelt Országgyűlés! A terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység miatt elrendelt korlátozó intézkedések hagyományos eszközei - úgymint az államokkal szembeni gazdasági szankciók, kiemelten a fegyverembargó, továbbá egyes személyek beutazásának megtiltása -, nos, ezek mellett az utóbbi években előtérbe került az úgynevezett vagyonbefagyasztás intézménye.

A korlátozó intézkedések vonatkozásában a vagyonbefagyasztás alatt meghatározott természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól függetlenül történő elvonását érjük, amely ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből származó jogosultságok gyakorlásának lehetetlenné tételét.

(17.20)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa számos határozatában kötelezte a tagállamokat diktatórikus rezsimek, háborús bűnösök, illetve terrorizmussal érintett személyek, szervezetek javainak befagyasztására. Az ilyen jellegű intézkedések alá eső személyek, szervezetek listáinak vezetésére külön testületet hozott létre, és rendszeresen monitorozza, hogy a tagállamok megfelelően végrehajtják-e a határozatokat.

Az ENSZ intézkedéseit követően az Európai Unió is megalkotta saját rezsimjét a 2001. szeptemberi terrortámadások nyomán. Az Európai Unió nemcsak a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek, szervezetek ellen alkalmazza a vagyonbefagyasztás eszközét, hanem különböző, az Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen tevékenységek kapcsán is. Ma már igen nagy számban léteznek közösségi jogi aktusok ezen a területen.

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a szóban forgó közösségi jogi aktusok a hazai jog részévé váltak. Ezzel elméleti síkon részben megoldódott a végrehajtásukkal összefüggő kérdések többsége, azonban az elmúlt időszak tapasztalatai és a nemzetközi felmérések eredményei alapján kijelenthetjük, hogy korántsem teljes mértékben. Teljes körű vagyonbefagyasztásra ugyanis a magyar jog szerint jelenleg csak büntetőeljárás keretében van lehetőség. Ugyanakkor a probléma lényege az, hogy a különböző listákon szereplő természetes személyek nem feltétlenül állnak egyben büntetőeljárás hatálya alatt is, továbbá a korlátozó intézkedések alkalmazási köre kiterjed a vonatkozó közösségi jogi aktusokban meghatározott szervezetekre, csoportokra, illetve egyéb entitásokra is.

Így tehát azokban az esetekben, amikor az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben nem folyik büntetőeljárás, illetve egyetlen külföldi állam sem fordul hozzánk bűnügyi jogsegély keretében korlátozó intézkedések foganatosítását célzó megkereséssel, nem tudunk megfelelni teljes mértékben a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban támasztott követelményeknek.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a következőkben felvázoljam az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó, részben többször módosított közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvényi szintű rendelkezések legfontosabb ismérveit. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatékonyabb hazai végrehajtása érdekében már létező jogintézmények analógiájára új jogintézményt hoz létre a törvény annak érdekében, hogy az Európai Unió jogának, természetesen a magyar alkotmányossági követelményekre is figyelemmel, megfeleljünk.

A büntetőeljárásban alkalmazott, a vagyon biztosítására elrendelt zárlat biztosítási intézkedésének analógiájára hozza létre az új jogintézményt a törvény, amely megfelelő jogi garanciákkal, pontos hatáskör-telepítéssel biztosítja a megfelelő szintű nemzeti végrehajtást. Tekintettel arra, hogy a tagállamok csupán a kötelezettség nemzeti szintű végrehajtásának aspektusai tekintetében rendelkeznek szabályozási hatáskörrel, a törvény szigorúan a végrehajtási mozzanatra koncentrál, és kerül minden olyan megoldást, amely sértené a közvetlen alkalmazhatóság elvét.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot előzetesen megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta egyhangú szavazással az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága, az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság. A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és azt fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Tóth Gyula képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának, ötperces időkeretben.

TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elsősorban arra volt tekintettel, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása szükségszerűen együtt jár adatkezelési tevékenységgel, mivel a törvény a végrehajtásáért felelős szervezetet felhatalmazza arra, hogy meghatározott adatkörre vonatkozóan, természetesen a törvényjavaslatban meghatározott célhoz kötötten és az abban meghatározott feltételek szerint személyes adatokat kezeljen.

Ebből következően annak megállapítása során, hogy az intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközökkel vagy gazdasági erőforrásokkal, kezelnie kell az intézkedés alanyának születési és házassági adatait, nevét, tartózkodási helyét és egyéb azonosító adatait is.

Mi több, a szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek kötelesek a személyes adatok közlésével bejelenteni minden olyan ügyletre vonatkozó adatot, tényt vagy éppen körülményt, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.

Mindezek mellett számolni kell azzal is, hogy a közigazgatási jogsegély mintájára a végrehajtásért felelős szerv közigazgatási hatóságot is megkereshet abban az esetben, ha pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos feladatai ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg, olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál van, vagy éppen onnét szerezhető be.

A törvényjavaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy a megkeresésben meg kell jelölni az adat, az irat, más bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt is, hogy a személyes adat beszerzésére e törvény alapján került sor.

Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság így természetesen arra várt választ az előterjesztő képviselőjétől, hogy a törvényjavaslat előkészítése során kérték-e az adatvédelmi biztos állásfoglalását, az előterjesztett törvényjavaslat bírja-e az ombudsman egyetértését. Mivel a válasz egyértelmű volt, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 19 egyhangú igen szavazattal támogatja a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP.

DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Különböző nemzetközi és uniós felmérések alapján megállapítást nyert, hogy a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Európai Unió Tanácsa által 2001 óta számos esetben elrendelt adminisztratív, úgynevezett vagyon-befagyasztást a magyar jog már nem tudja maradéktalanul a hatályos jogintézmények között kezelni.

Alapvető problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg csak büntetőeljárás keretében van lehetőség teljes körű vagyonbefagyasztásra. Erre tekintettel egy új jogintézményt kíván a törvényjavaslat létrehozni. A büntetőeljárás keretében alkalmazott zárlat, illetve biztosítási intézkedés analógiájára építve a javaslat a bíróságra delegálja azt a hatáskört, hogy ezt a fajta adminisztratív zárlatot elrendelhesse. Hazai jogunk ennek révén várhatóan képessé válik az uniós kötelezettségvállalások maradéktalan végrehajtására.

A befagyasztás nem jelenti a vagyon, gazdasági erőforrások és pénzügyi eszközök végleges elvonását, csupán a jogosultságok gyakorlási lehetőségének felfüggesztését. Mindaddig, amíg az illető személy, szervezet szerepel a vonatkozó közösségi aktusban található listán, a tulajdonhoz való alkotmányos joga jelentős mértékben korlátozódik.

Mint minden alapjogot korlátozó jogszabály elfogadásakor, kettős mércét kell az elénk tárt javaslat elé állítanunk: egyrészt a szükségesség, másrészt az arányosság mércéjét. 2001. szeptember 11-e óta a terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység megakadályozását célzó nemzetközi és nemzeti intézkedések szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. A terrorizmus sajnos, nem áll meg a határoknál, ezért mi sem tehetjük.

(17.30)

Nemzetközi összefogásra és hatékony ellenlépésekre van szükség. A hatékonyság azonban nem vezethet jogtalansághoz, ezért nem tekinthetünk el a javaslat céljainak és rendelkezéseinek arányossági vizsgálatától sem. Az arányosság meglétének tanulmányozása több kérdést is felvet. Vizsgálnunk kell, hogy pontosan mire is vonatkozik az intézkedés, illetőleg azt, hogy milyen következményekkel jár, ha az intézkedés megalapozatlan, és hogyan kell és lehet kezelni az így okozott hátrányokat.

Az első kérdésre vonatkozó részletszabályok nem kerültek a törvénytervezetben kidolgozásra. Ennek oka az, hogy a szóba jöhető esetek köre gyakorlatilag áttekinthetetlenül komplex. Azt, hogy a konkrét élethelyzetekben milyen vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök esnek zárolás alá, előre megmondani nem lehet. A bírósági végrehajtásról szóló törvény mondja ki, hogy mely vagyontárgyra, vagyontárgyak körére milyen végrehajtási szabályok az irányadóak. A tény, hogy a törvényjavaslat a zárlat elrendelésének hatáskörét a megyei bírósághoz, a vagyoni jellegű és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását pedig a megyei bírósági végrehajtóhoz telepíti, garancia arra, hogy az intézkedés alá vont vagyontárgyak, illetve pénzügyi eszközök köre a törvényes mértéket ne haladja meg.

A második kérdés megválaszolása is megköveteli azt, hogy a javaslatot ne önmagában, hanem a magyar jogrendszer részeként értelmezzük. Azokban a kérdésekben, amelyekben a tervezet speciális részletszabályokat nem tartalmaz, az általános szabályok kerülnek alkalmazásra. A kérdés vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a megalapozatlan befagyasztás által okozott következmények kezelésére a polgári törvénykönyv államigazgatási jogkörben okozott kárra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Szólni kell arról is, hogy a javaslat lehetőséget biztosít az eseti mentesítésre kérelem alapján, abban az esetben, ha az illető személy valami legitim célra kíván hozzáférni gazdasági erőforrásaihoz, és ezt valószínűsíti. Tehát a befagyasztás gyakorlatilag nem fosztja meg alanyát a tulajdona feletti rendelkezési jogtól, hanem csak korlátokat állít annak érvényesítése elé, mintegy engedélyhez köti.

Összességében megállapítható, hogy a tervezet egy új, analógián alapuló jogintézmény bevezetésével át kívánja hidalni a jelenleg belső jogunkban tapasztalható hiányosságokat úgy, hogy az Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően lehetővé teszi meghatározott természetes személyek, jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól függetlenül történő elvonását, amely ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből származó jogosultságok gyakorlásának korlátozását.

A javaslatban kijelölt célkitűzések, illetve az ezekhez igazított, a magyar rendszerrel szerves egységet alkotó új intézmény bevezetése jelenti a megoldást a jelenleg tapasztalható joghézag orvoslására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt az expozé természetesen minden lényeges dolgot tartalmazott, és aki figyelemmel kíséri a törvényjavaslat vitáját, ebből mindent megtudhatott, de ha netán véletlenül maradt valami, ami kimaradt volna az expozéból, akkor azt az előttem szóló kolléga úr, Legény Zsolt képviselőtársam végképp ismertette, tehát én azt hiszem, hogy nagyon mélyen nem érdemes a dolgokba belemenni, hiszen a törvényjavaslat tartalmát így már mindenki ismerheti.

2001. szeptember 11-én, azt hiszem, visszavonhatatlanul megváltozott a világ körülöttünk, a New York-i merénylet és aztán a madridi merénylet is olyan mértékben alakította át az életünket, hogy annak a következményei a mai napig is beláthatatlanok, pedig azóta már évek teltek el, és nagyon sok mindent tettünk annak érdekében, hogy megpróbáljuk elhárítani azokat a veszélyeket, amelyek időnként emberek százainak, ezreinek halálát jelentik.

Való igaz, hogy az ENSZ is és az Európai Unió is a közösségi jogalkotással is, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival - kettő is született ebben a tárgyban, amelyet a javaslat is indokolásában idéz - megpróbál a jogalkotás szintjén és az intézkedések szintjén is reagálni. Arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztésére mindenképpen szükség volt, már utalt miniszter úr is, hiszen alacsonyabb szintű jogszabályok és egyébként maga a közösségi jog tartalmaz rendelkezéseket, de a hazai jog az ilyen típusú, vagyonbefagyasztásnak is nevezhető intézkedésekre vonatkozóan jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket. Illetve a büntetőeljárási törvény persze igen, mert az a 159. és a 160. §-ában ismeri a zár alá vételt és a biztosítási intézkedést, amely tulajdonképpen egymást kiegészítő két intézkedés, annak érdekében, hogy a zár alá vétel eredményes legyen, kell biztonsági intézkedéseket foganatosítani. De kétségtelen tény, hogy a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságának elvéből is következik, hogy azokat a közösségi jogi aktusokat, rendeleteket, amelyek ebben a tárgykörben születtek, közvetlenül kell alkalmazniuk a tagállamoknak. Erről egy időben csak beszéltünk, és aztán az elmúlt években láthatjuk, hogy ez mennyire hétköznapi valósággá vált.

A törvényjavaslat a záró rendelkezések között fölsorolja azt a, ha jól számoltam, összesen 14 közösségi aktust, 14 rendeletet, amely 2001. december 27-e és 2007. április 19-e között született. Kétségtelen tény, hogy talán ez az a terület, ahol az európai közösségi együttműködés a leggyorsabban mélyül és a legintenzívebbé válik, és napról napra születnek ezen a téren jogszabályok, nekünk pedig az a kötelezettségünk, hogy ehhez megfelelően alkalmazkodjunk. Úgy gondolom, a törvényjavaslat minden tekintetben eleget tesz ezeknek a követelményeknek. Való igaz, hogy a megyei bírósági végrehajtók lesznek részben az ügyintézők és az ügy urai, és természetesen a bíróság, amely erre vonatkozóan dönt majd, ha ez szükséges lesz.

Nincsenek adataink, de talán nem is sokat lehetne fölsorolni azok közül az intézkedések közül, amelyeket az ilyen típusú közösségi rendeletek hatálya következtében kellett Magyarországon foganatosítani. Csak reménykedhetünk abban, hogy a következő években sem kell majd sokszor alkalmazni ilyen vagyonbefagyasztásra vonatkozó intézkedést, mert ha ez így lenne, akkor az nyilván azt jelentené, hogy valamilyen tisztességtelen, törvénytelen, antidemokratikus cselekményekkel összefüggő magatartásokat lehetne felfedezni Magyarországon, és ilyen vagyontárgyakra lehetne bukkanni, amelyek ilyen típusú tevékenység biztosítására szolgálnak.

Reméljük, hogy nagyon kevésszer kell alkalmazni, de hogy erre a törvényjavaslatra és majdan a törvényre szükség van, az egyértelmű, és nem képezheti vita tárgyát, és azt hiszem, ez tükröződött azokban a bizottsági döntésekben is, amelyeket miniszter úr is idézett a felszólalása végén, hiszen, ha jól emlékszem, mindegyik bizottságban egyhangú támogatásra talált a javaslat. Én azt hiszem, megvédhetem annyiban az ellenzéki kollégákat, hogy most nem azért nincsenek itt, mert a javaslatot ne tartanák fontosnak vagy ne tartanák indokoltnak, hanem talán nem tartják indokoltnak, hogy felszólaljanak mellette, mert a támogatásukat a bizottsági üléseken is kifejtették és biztosították.

A törvényjavaslat elfogadásának, úgy gondolom, semmilyen akadálya nem lesz, és hamarosan hatályba léphet.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Karsai Péter képviselő úrnak, MDF.

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint ellenzéki képviselő azért hadd mondjam el a Magyar Demokrata Fórum álláspontját, és legalább olyan rövid és lényegre törő lesz, mint amennyire itt az érdeklődés most rövid és nem célratörő, ez az előbbi megjegyzéshez talán hozzátartozik. Tényleg kár, hogy ennyire kevesen vagyunk már csak e törvényjavaslat vitáján.

Hat évvel ezelőtt az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadás, majd az annak megtorlását célzó és mindmáig tartó iraki háború elindításával új fejezet kezdődött az Európai Unió életében is. Először Madridban, majd Londonban követelt emberéleteket az értelmetlen, vallási álcába öltöztetett fanatizmus. Ezek a radikális cselekmények az értelmetlen pusztításon túl egész Európára komoly csapást mértek, hiszen folyamatos gyanakvásra kényszerítik az egyes országokat, a félelem pedig az emberek hétköznapjaiban is megjelent.

A terrorcselekmények elkövetői Európa több évszázados alapvető értékei ellen intéztek támadást, a szabadság és a rend ellen, s bár a terrorizmus elleni harc eszközeinek megválogatásában az Unió tagállamai eltérő álláspontokat képviseltek és képviselnek máig, az öreg kontinens közös kulturális gyökerei, emberi alapértékei mégis arra szólítanak, hogy ezen értékek védelmében minden, a demokráciában hívő erőnek fel kell lépnie. Ezt a közös fellépést szolgálja az a javaslat, amely a terrorizmus elleni harc egyik legfontosabb területén, a terrorizmust kiszolgáló, annak forrásokat biztosító gazdasági háttér befagyasztása érdekében fogalmaz meg közös intézkedéseket.

(17.40)

Az előttünk fekvő T/4096. számú törvényjavaslat megítélésünk szerint szakmailag jól előkészített, ezért annak támogatása a Magyar Demokrata Fórum részéről természetesen meg fog történni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így megkérdezem a miniszter urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Takács Albert: Nem.) Jelzi, hogy nem. Köszönöm.

Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, a következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Most soron következik az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4180. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4180/2. és 3. számokon kapták kézhez képviselőtársaim.

Megadom a szót ismételten Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.