Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát azzal zárom le, ahogy ez korábban is elhangzott, hogy a módosító javaslatok benyújtására 18 óráig van lehetőség. Tekintettel arra, hogy már eddig is érkeztek módosító javaslatok, a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára a későbbi ülésünkön kerül majd sor.

Most pedig soron következik a viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4151. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/4151/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Megadom a szót Tátrai Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban gyors ütemben zajlik a pénz, a tőke és a biztosítási piac egységesítése. A piac szereplőire vonatkozó előírások egységesítése azt a célt szolgálja, hogy az Unió alapértékei mind jobban érvényesüljenek, a tőke szabad áramlása biztosított legyen.

Az uniós jogszabályalkotással a tagállamoknak, így Magyarországnak is lépést kell tartania. Ezért került sor az idén már több alkalommal pénzügyi tárgyú, pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó törvények módosítására, és ezért született meg ez a törvényjavaslat is a viszontbiztosítókról.

A törvény megalkotásának célja egyrészt a viszontbiztosítókra és e szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása, másrészt a biztosítók viszontbiztosítási tevékenységére vonatkozó szabályok továbbfejlesztése, harmadrészt a biztonságos piaci működés érdekében a prudenciális szabályozási keretek létrehozása, negyedrészt pedig a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlesztése, korszerűsítése. Alapvetően tehát uniós irányelv átültetéséről, vagyis a fennálló jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítéséről van szó.

A törvényjavaslat, igazodva az uniós szabályozáshoz, a direktbiztosítással összevetve könnyített feltételeket tartalmaz, így többek között az ügyfelek tájékoztatását, a közvetítést és a szerződési feltételeket nem szabályozza. A javaslat tárgyi és személyi hatályával kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy viszontbiztosító nem folytathat direktbiztosítási tevékenységet, biztosító viszont végezhet viszontbiztosítási tevékenységet a biztosítási törvény rendelkezései alapján. Ennek megfelelően a viszontbiztosítókról szóló törvényjavaslat hatálya nem terjed ki az általános biztosítók viszontbiztosítási tevékenységére.

A viszontbiztosító tevékenységének megkezdése és gyakorlása azon tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott egységes engedélynek a megadásától függ, amely tagállamban a viszontbiztosító székhelye van. A fióktelep vagy a szolgáltatásnyújtás szerinti tagállam már nem követelheti meg az ott viszontbiztosítási tevékenységet folytatni kívánó vállalkozástól új engedély kérését, illetve beszerzését, ha a székhelyük szerinti tagállamban már rendelkeznek ilyen engedéllyel. A viszontbiztosítás, összehasonlítva a biztosítókkal, kevesebb adminisztrációs teherrel is jár. Igaz ez a határon átnyúló tevékenység megkezdésére is, és a tagállami székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a létesítésére is.

A javaslat rendelkezéseit alkalmazni kell a biztosítóktól vagy a viszontbiztosítóktól eltérő pénzügyi vállalkozások által létrehozott vagy általuk birtokolt úgynevezett zárt viszontbiztosítókra is, amelyek célja kizárólag azon vállalkozások kockázatainak viszontbiztosítása, amelyeknek a tulajdonát képezik.

Az állományátruházásra vonatkozó rendelkezések összhangban vannak az uniós irányelvben meghatározott egységes engedélyezési rendszerrel. Az állományátruházásra vonatkozó rendelkezések szabályozzák a határon átnyúló tevékenység keretében létrejött szerződésállománynak a másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozásra történő átruházását is.

A viszontbiztosítók prudens működése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy megfelelő biztosítástechnikai tartalékot köteles képezni. A viszontbiztosítónak olyan eszközökkel kell rendelkeznie a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére, melyek figyelembe veszik a végzett tevékenység típusát, különösen a várható kárkifizetések természetét, összegét és futamidejét, így lehetővé teszik, hogy megfelelően reagáljon a változó gazdasági körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy akár nagy hatású, katasztrófajellegű eseményekre is.

Annak érdekében, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet, a törvényjavaslat előírja a megfelelő mértékű szavatolótőke képzését, amely tartalékot biztosít az üzletmenet ingadozásaira is. A szavatolótőke mellett a jogszabály meghatározza a biztonsági tőke minimális mértékét, amely egyben azt is garantálja, hogy a tevékenységüket megkezdő, illetve a kisebb állománnyal rendelkező viszontbiztosítók szavatolótőkéje ne essen egy adott biztonsági szint alá.

(14.10)

A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor a viszontbiztosító pénzügyi helyzetében bekövetkező változás megnehezíti a vállalt kockázatokból eredő kötelezettségek teljesítését. E rendelkezések alapján a felügyelet kellő időben intézkedéseket hozhat, betartva a megfelelő garanciális szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat korszerű szabályozási környezet kialakításával a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlődését, korszerűsítését segíti elő, a szükséges jogi keretek megteremtésével pedig előremozdítja a pénzügyi piac, ezen belül a biztosítás és az ezzel szorosan összefüggő viszontbiztosítás biztonságos működését. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Szabados József képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának, 5 perces időkeretben.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság első helyen kijelölt bizottságként megtárgyalta a viszontbiztosítókról szóló törvényt, és azt egyhangúlag elfogadásra javasolja.

A bizottság néhány fontos dologra fölhívná az Országgyűlés figyelmét. A törvényjavaslat a biztosítási piac szabályozásának fontos eleme, és elsősorban jogharmonizációs kötelezettségeket is teljesít. Szeretném itt megjegyezni, hogy nem egy új keletű üzletágról van szó, hiszen viszontbiztosítás ma is működik a piacon, az üzleti biztosítók ma is folytatnak viszontbiztosítást, azonban a törvényjavaslat a klasszikus viszontbiztosítókra terjed ki, tehát akik más üzleti tevékenységet nem folytathatnak.

A törvény lényeges és fontos eleme, hogy a biztosítottak teljes körű védelmét célozza meg, hiszen a viszontbiztosítás önmaga egy kockázat- és díjmegosztási művelet, a biztosítók a veszélyes és nagy kockázatot rejtő biztosításaik kockázatát megosztják egymás között, és nyilván ezért egymásnak díjat is fizetnek. Mindezzel együtt szolgálják természetesen az ügyfelek biztonságát.

A törvény szabályozza a viszontbiztosító alapításának feltételeit, formáit, amelyek közül szeretném kiemelni, hogy működhet szövetkezeti, részvénytársasági formában és külföldi biztosító fióktelepi formájában is. Meghatározza a törvény az alapításhoz szükséges indulótőkét, amely jelentős, nyilván a viszontbiztosító tevékenységéhez és kockázatához mérten. Szabályozza a törvény a biztosítástechnikai tartalék képzésének feltételeit, mely nagyon fontos, hiszen a biztosítástechnikai tartalék a várható károk és kötelezettségek, veszteségek biztos megtérülésére szolgál, és természetesen ezzel is a biztosítottak érdekeit védi.

Szabályozza a törvény a szavatoló tőke mértékét és képzését. Lényege, hogy a viszontbiztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell megfelelő nagyságú szavatoló tőkével az ingadozó károk fedezetére, valamint a folyamatosan fenntartható fizetőképesség megőrzésére.

A törvény szabályozza a biztosítási felügyelet eljárásainak szabályait, kereteit, nyilván ezzel is a biztosítottak érdekeit védi. A törvény meghatározza, hogy mikor kell felügyeleti biztost kijelölni, mikor kell a biztosító tevékenységét felfüggeszteni, és esetlegesen mikor kell az engedélyét visszavonni.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság mindezekkel együtt ajánlja elfogadásra a törvényt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Így elsőként ismételten Szabados József képviselő úrnak, MSZP. (Szabados József nemet int.) Jelzi, hogy nem kíván felszólalni. Köszönöm.

Akkor megadom a szót Gegesy Ferenc képviselő úrnak, SZDSZ.

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az előző napirendi pont vitájának a vége felé elhangzott, hogy a vita során a 15 írásbeli jelzés alapján a 15 hozzászólóból összesen három kormánypárti képviselő beszélt, és ez nyilván vagy feltehetően azért volt így, mert a kormánypártiaknak se tetszik az előző törvényjavaslat. Most nézem itt a bejelentkezett képviselők darabszámát, és azt látom, hogy összesen két bejelentkezett képviselő van, és egyik sem az ellenzék részéről. Ebből akár azt is le lehetne vonni, hogy az ellenzéknek annyira nem tetszik ez a törvényjavaslat, de kollégám már az előbb lelőtte, hogy a költségvetési bizottságban - amelyik ennek a törvényjavaslatnak az elsődleges gazdája - a vita során egyhangú döntés született. Úgyhogy valószínűleg a törvény szükségessége és a színvonala alapján nincs sok javítanivaló rajta.

Hogy ez a törvény fontos, az nyilvánvaló, hiszen az államtitkár úr is a felvezető szövegében jelezte, hogy Európa egységesülő pénzügyi piacán nálunk még nem vagy csak mellékes módon, tehát más jogszabályok által részlegesen szabályozott módon működnek, működhetnek viszontbiztosítók. Ahogy az utóbbi fél évben, évben több ilyen pénzügyi intézmény tevékenységére született újraszabályozási törvényjavaslat - a PSZÁF-ra, vagy alapvetően új előírásokat tartalmazó javaslat befektetési vállalkozókkal kapcsolatban -, itt most ennek a területnek az önálló szabályozására kerül sor.

Azon túlmenően, hogy ez európai tendencia, egy egységesülő piac körülményeinek a Magyarországra való átültetése, fontos azért is, hiszen a pénzügyi rendszer kiépülésénél a biztonság elsősorban azt jelenti, hogy a közvetlen hitelkihelyezésre, a közvetlen káreseményekre, a mindennapi káreseményekre olyan szervezetek jöjjenek létre, amelyek erre megfelelő szakértelemmel, alaptőkével rendelkeznek. Arra is oda kell figyelnünk, ami szerencsére Magyarországon eddig még nem fordult elő, terrortámadásra vagy a szélsőséges időjárás okozta nagy kárra, bár ez utóbbi az utóbbi néhány évben jelentkezik, s hogy ilyen esetben a biztosítók rendszere mellett nehogy a biztosítók maradjanak pénz nélkül, tehát hogy ne tudják teljesíteni az ilyenkor vállalt feladataikat. Tehát fontos területet szabályoz.

A részletkérdésben feltehetően lehet vitatkozni. Én a magam részéről nem teljesen látom, hogy mondjuk, egy szövetkezeti formában működő biztosító hogyan egyezteti össze azt a dolgot, hogy a jogok egyenlőek, viszont a befektetés, a ráfordítás a szövetkezet lényegéből adódóan nem ugyanaz vagy nem feltétlenül ugyanaz. Vagy másik kisebb kérdés, hogy az előírt minimális költségeknél a fióktelep drágább például a szövetkezeti formában működő biztosítónál, és megegyezik a társasági formában működő biztosító előírt minimális költségével. De ezek összességében kisebb fajsúlyú kérdések. Lehet, hogy a részletes vitában erre majd sor kerül, illetve lehet, hogy ezzel kapcsolatos módosítások születnek.

Én a magam részéről, illetve a frakcióm nevében a törvényt elfogadásra javasolom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.20)

ELNÖK: Most megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF.

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gegesy képviselő úr kritikáját magamra, illetve magunkra vettem. Egyébként az állítása valóban igaz.

Azért nem gondoltuk, hogy ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólunk, mert egyetértünk az előterjesztéssel. Én most csak azért nyomtam be a gombot, hogy az előterjesztéssel való egyetértésnek hangot adjak. Nem baj az, hogyha a parlamentben nem mindenhez szólunk hozzá szószátyár módon; és ha csak szaporítjuk azt, amit előttünk elmondtak, annak nem biztos, hogy mindig sok teteje van, de ez egy olyan jogharmonizációs törvénycsomag, aminek az átvétele megkerülhetetlen. Segíteni fogja a hazai biztosítók működését, tisztázza a viszonyokat, tehát tisztább jogviszonyokat teremt, ezért támogatjuk.

És ellenzéki pozícióból is az a véleményünk, hogy ez egy szakmailag meglehetősen alaposan és jól kidolgozott törvény, és a Magyar Demokrata Fórum ezt a javaslatot támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Tátrai Miklós nemet int.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Tekintettel arra, hogy az előbbi vitát illetően az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, ezért részletes vitára nem kerül sor. A következő ülésünkön pedig a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk majd.

Most pedig tárgysoron következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/4191. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4191/2. és 3. számokon kapták kézhez képviselőtársaim.

Nincs a kormány részéről előterjesztő, ezért ötperces szünetet rendelek el.

(Rövid szünet. - Dr. Garamhegyi Ábel megérkezik a terembe.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Garamhegyi Ábel államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó.