Készült: 2024.04.29.18:34:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2008.12.09.), 20. felszólalás
Felszólaló Csizmár Gábor (MSZP)
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 10:11


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szülőföld Alap a 2006. év végén bekövetkezett jogszabályváltozások és forrásnövekedés következtében a tavalyi évtől a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb intézményévé vált.

Az Országgyűlés 2005-ben fogadta el a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló 2005. évi II. törvényt a határon túli magyar szervezetek egyetértésével. A Szülőföld Alap olyan milliárdos nagyságrendű elkülönített állami pénzalapként jött létre, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához.

A Szülőföld Alap 2007-ben összességében több mint 2 milliárd forint összegben nyújtott támogatást a szomszédos államokban élő magyarok számára. A 2006 végén lezajlott jogszabályváltozások folytán alapvetően változott meg az alap irányítása, illetve működtetése. A korábbi irányító testület, a tanács feladatait a Regionális Egyeztető Fórum látja el, amelynek keretében a miniszterelnök vezetésével a kormány képviselői és a külhoni magyarság választott vezetői együttesen határozzák meg az adott régiók aktuális fejlesztési céljait.

A kollégiumok az alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai döntéshozó testületei, amelyek döntései a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé. Az új kollégiumok szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett politikamentesen végzik szakmai tevékenységüket, így elérhetővé válik, hogy az érintett célcsoportok legitim vezetőivel való egyeztetés után, véleményük messzemenő figyelembevétele mellett szakmailag megalapozott, depolitizált döntések szülessenek felelős magyarországi tisztségviselők részvételével.

Az alapot az Szülőföld Alap Iroda kezeli, amely részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként felelős az alap működtetési, pályázatkezelői feladatainak ellátásáért. Az alapból pályázat útján igényelhetnek támogatást magyarországi és határon túli magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok. Az alap működésének költsége - ideértve a testületek tevékenységéből fakadó, jogszabályban meghatározott költségeket és a Szülőföld Alap Iroda mint az alap működtetéséért és a pályázatkezelésért felelős szerv működését - 2007-ben a jogszabályokban meghatározott keret, az alap bevételeinek legfeljebb 10 százaléka alatt maradt.

Tisztelt Országgyűlés! A támogatások megosztása az egyes régiók, illetve szakmai kollégiumok között a Regionális Egyeztető Fórum döntésének megfelelően történt. Az egyeztető fórum tagjai a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a magyar-magyar szolidaritás jegyében 2007-ben is egyetértettek abban, hogy a vajdasági és a kárpátaljai magyarságot kiemelten kell kezelni, és számukra a lakosságszámot meghaladó arányban kell támogatást biztosítani.

(9.50)

A támogatások regionális megoszlása a következőképpen alakult. Románia 40 százalék, Szlovákia 15 százalék, Szerbia 22 százalék, Ukrajna 19 százalék, Horvátország 2 százalék, Szlovénia 1 százalék, Ausztria 1 százalék. A megállapított arányokon belül a keretek 5 százaléka erejéig olyan magyarországi szervezetek is támogatásban részesülhettek, amelyek a külhoni magyarsággal kapcsolatos programot valósítottak meg.

A támogatások szétosztásáról három szakmai kollégium döntött a következő arányban. Oktatási és szakképzési kollégium 50 százalék, kulturális és egyházi kollégium 35 százalék, önkormányzati együttműködési, informatikai, médiakollégium 15 százalék. Az egyeztető fórum döntése alapján a kisösszegű programok támogatására a kollégiumok a rendelkezésre álló keret 10 százalékát különíthették el, és erre régiónként egy alapítvány vagy más civil szervezet pályázhatott, amely gondoskodott a kisösszegű programok támogatásáról, továbbpályáztatás útján.

Az egyeztető fórum a külhoni magyarság vezetőinek javaslata alapján elfogadta a legfontosabb támogatási célokat, prioritásokat is. A speciális célokon túl valamennyi közösség esetében megfogalmazódott támogatási prioritás a köz- és felsőoktatás, valamint a színvonalas kulturális és szakfolyóiratok támogatása. További célként jelent meg az önkormányzati kistérségi programok, illetve az általuk megvalósított információ- és tudástranszfer támogatása.

Tisztelt Országgyűlés! Románia esetében kiemelt szerepet kapott a művelődési egyesületek, mint például az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Múzeum Egyesület, valamint a kulturális programok támogatása, így az Ars Hungarica programsorozat, a Munkácsy-képek kiállítása a Csíki Székely Múzeumban vagy a Kulturális Félsziget megrendezése. Ezen túl az alap támogatása hozzájárult a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály-székesegyház felújításához is.

Oktatási téren az alap támogatta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport fejlesztését, valamint a Kallós Zoltán Alapítványon keresztül a válaszúti szórványkollégium működését. Egyes programjainak megvalósításához kiegészítő forráshoz jutott a nemzeti jelentőségű intézményként megjelölt Sapientia Egyetem is, kiemelt szerepet kapott az uniós strukturális alapok forrásbevonásának ösztönzése a romániai önkormányzatokban, valamint a falugondnoki hálózat kiépítése is.

Szlovákiában az alap elsősorban a művelődési ernyőszervezetek támogatásán keresztül járult hozzá a kulturális programok megvalósításához. Az oktatás fejlesztése sem szorult háttérbe, amelyet a Selye János Egyetem támogatása, valamint a felnőttképzés keretében több Start-képzés megszervezése is igazolt. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége támogatása egész évben biztosította a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos programok megvalósítását.

Az alap forrásaiból került sor a "Közösen Európáért" határ menti együttműködés támogatására is, amely a felvidéki és magyarországi önkormányzatok kapcsolatát erősítette.

Szerbia esetében kiemelt figyelmet kapott a könyvkiadás támogatása, illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Dokumentációs Központjának kialakítása. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség lebonyolításában több szórvány művelődési ház került felújításra. Az alapból jelentős fejlesztési támogatáshoz juthatott a zentai és a szabadkai tehetséggondozó gimnázium és az Újvidéki Tudományegyetem magyar kara is, de sor kerülhetett a Szerbián kívül szervezett graduális és posztgraduális képesítések honosítási költségeinek támogatására is.

A magyar nyelvű média jelentős szerepet kapott, a Mozaik TV és a Pannon TV is támogatásból valósíthatta meg tavalyi programjait. Ezen túlmenően az alap hozzájárult az e-magyar pontok eszköz- és tartalomfejlesztéséhez is.

Ukrajnában a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház nagyterme fényfelszerelésének bővítését említeném többek között, de az alap támogatásából került sor az ukrajnai magyar kulturális napok megrendezésére, valamint a tiszacsomai görög katolikus templom építésének befejezésére is.

A felsőoktatás a tavalyi évben is a figyelem központjában állt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelvű tanszékeinek fejlesztése is támogatást kapott. Ezenkívül a szakmai kollégiumok a kárpátaljai szórványiskolák működési feltételeinek javítását és egy magyar szórványközpont létrehozását is támogatandónak ítélték.

Horvátország esetében a támogatások között meg kell említeni a pélmonostori Tájház és Népfőiskola felújítását, valamint a laskói református templom külső tatarozását.

Szlovéniában egyebek mellett a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretében működő Bánffy Központ programjai, valamint a Szlovén Rádió és Televízió Magyar Műsorok Stúdiója részesültek kiemelt támogatásban.

Ausztriában a Burgenlandi Magyar Népfőiskola kulturális programjai, továbbá a Bécsi Magyar Iskola működtetése kapott fontos támogatást.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szülőföld Alap 2007-ben is bebizonyította, hogy lehet átlátható, jól működő, az uniós normáknak megfelelő támogatási struktúrát működtetni. Remélem, hogy a kibővült anyagi forrásokkal rendelkező alap a jövőben is képes lesz hatékonyan hozzájárulni a külhoni magyar közösségek nemzeti identitásának megőrzéséhez.

Kérem, hogy az alap működéséről szóló beszámolót szíveskedjenek elfogadni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai