Felszólalás adatai

DR. ŐRY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Próbálom címszavakba sűríteni a mondandóm, több minden hangzott el eddig. Tényleg felesleges vitatkozni a statisztikáról. Kétféle nyilvántartás van, és ezt önök legalább annyira tudják, mint ahogy mi tudjuk; egyébként az előző kormány is örökölte önöktől, önök pedig örökölték az Antall-kormánytól. Kisebb-nagyobb módosításokkal, de lényegében ugyanarról van szó. Az egyik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet definíciója szerinti nyilvántartás, az előző kormány ezt használta négy éven keresztül, és ebben az értelemben ezzel nem lehetett ravaszkodni, hiszen mintavételes eljárás alapján, statisztikai módszerekkel előállított mutatókról volt szó, nem lehetett beleavatkozni különféle adminisztratív trükkökkel.

A másik a mindenkori munkaügyi szolgáltató szervezet nyilvántartása, ami sok minden mást minősít; nem egyszerűen csak a munkanélküliekre vonatkozik, hanem például arra is, hogy hogyan dolgozik a szervezet. Amikor jól dolgozik egy foglalkoztatási szervezet, nagyon gyakran magasabb - és általában magasabb - a nyilvántartottak száma, mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet statisztikája szerint.

Egyetértünk abban, hogy a közmunka, a közcélú munka vagy a közhasznú munka egyaránt borzasztóan hatékonytalan abból a szempontból, hogy visszavisz-e a munkaerőpiacra. Öt-hat százalék marad ott tartósan, ezt önök is tudják, sőt akkor talán még sokat is mondtam. Éppen az a problémánk ezzel a törvénytervezettel, hogy ezt az utat, a közpénzből fenntartott, alacsony hatékonyságú, drága munkahelyteremtést ösztönzik, részesítik előnyben a valódi munkahelyeket teremtő, koherens gazdaságpolitikával szemben, ahol viszont megszorításokat alkalmaznak.

Nem társadalombiztosítási járulékról, hanem munkaadói járulékról van szó, és ez minőségében más, mint a társadalombiztosítási járulék csökkentése; tehát nem pont ugyanazt nyújtottuk be, ezt csak Göndör képviselő úrnak mondom. Szerintem ez jobb és adekvátabb magához a problémához.

Az ellátatlanság kérdéséről pedig annyit, hogy valóban nem kell ellátatlanul hagyni mindenkit, csak nem biztos, hogy munkaerő-piaci eszközöket kell alkalmazni szociális eszközök helyett és fordítva, mert mindennek megvan a maga logikája.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.