Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi, valamint a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr; egyidejűleg kérem megértését, hogy egyúttal a mezőgazdasági bizottság előadójaként is szólhassak. Igyekszem öt percben mindkettőt, ha nem, akkor azt a néhány perces vagy néhány másodperces kiegészítést kérem engedélyezni.

Mint ebből a kérésből is kiderül, az Országgyűlés mezőgazdasági és a környezetvédelmi bizottsága is megtárgyalta a Btk. és más törvények módosítását kezdeményező T/16127. számú indítványt. A két bizottságban mindkettőben rövid vita, szavazás és más-más végeredmény: a mezőgazdasági bizottságban kormányoldal és ellenzéki oldal egyhangúlag támogatta és általános vitára javasolta a törvénymódosítást; a környezetvédelmi bizottságban azonban a rövid vitát követően 6 igen, 4 nem, 2 tartózkodás szavazati arány alakult ki, mondhatni, itt is a relatív többség a javaslatot támogatta.

Mind a két bizottságban elsősorban a Btk.-nak a környezetvédelemmel kapcsolatos tényállásai körül folyt a vita és a polémia, nemigen terjedt ki arra a széles tartalomra, amelyről itt az államtitkár úr is szólt, nyilván az érintettség okán, illetőleg valószínűleg azon oknál fogva, hogy mindkét területen, mind a mezőgazdasági bizottságban, mind pedig a környezetvédelmi bizottságban a büntető törvénykönyv elsősorban akkor élvez nagy érdeklődést, amikor annak az ő konkrét tárgyukat érintő területeiről van szó, mint ahogy ez volt például akkor, amikor az állatkínzás törvényi tényállását a Btk.-ba beemeltük.

Él egy vágy a környezettel kapcsolatosan is, amely egyrészt szigorítani kíván bizonyos tényállásokat, és azt gondolja, hogy a környezettudatos magatartás kialakítása mellett a büntetőjog eszközeivel is egyre keményebben föl kell lépni a környezetünk és a természet károsítóival szemben. Ez az álláspontja mind a két bizottságnak. Az igazi álláspontunkbéli különbség éppen ekörül alakult ki, nevesen, hogy vajon a szavakban és az előterjesztő szándékai szerint is ebbe az irányba mozduló módosítás valóban jelenti-e a környezeti elemek, a talaj, a levegő, a víz, a táj korábbiaknál fokozottabb védelmét.

A többségnek az volt az álláspontja mind a két bizottságban, hogy azok az egyszerűsítések és azok az értelmezések, amelyekről az államtitkár úr is szólt, alkalmazhatóbbá teszik a büntető törvénykönyvet, tehát a büntetőjog eszközét egyáltalán alkalmas eszközzé formálják ahhoz, hogy a környezeti elemeket védjék, már csak annál fogva is, hogy egyáltalán így alkalmazhatóvá válik; ha pedig alkalmazhatóvá válik, akkor alkalmazzák, és az így megbüntetett emberek példája elrettentő erővel állhat a nem jogkövető magatartás felé kacsingató más emberek számára. Magyarán: a megelőzést jól tudja szolgálni, hogyha alkalmazható büntetőjogi eszköz van.

A többség álláspontja az, hogy azok az egyszerűsítések és értelmezések, amelyek a mostani törvényjavaslatban szerepelnek, ezt a célt szolgálják, ezáltal nemcsak egyszerűen alkalmazhatóvá válik, hanem mivel a korábbi gyakorlat hiánya igazából nem mondathatta velünk azt, hogy bármilyen hatékony büntetőjogi eszköz állt volna a rendelkezésünkre, önmagában már az, hogy most már ezek után rendelkezésre fog állni, ezáltal ez a szigorítás követelményének is meg tud felelni.

Mindezek mellett a két bizottság többségi álláspontjaként, egyetértve az előterjesztővel, a törvényjavaslat megvitatását és környezeti elemeink védelme érdekében való elfogadását javaslom.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)