Felszólalás adatai

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Én is unalmasabb hozzászólással készültem, de az előzőekben elhangzott vitát azért nem szeretném szó nélkül hagyni. Úgy tűnik, most már szinte minden napra jut egy ilyen, ma éppen Kóka Jánost, tegnap más képviselőket próbáltak a fideszes képviselők megfenyegetni. Én azt tudom mondani, hogy persze ennek lesz következménye, nyilván az a következménye, hogy ma még itt vannak, itt a parlamentben lévő képviselőket fenyegetik, de a tévénézők jó, ha tudják, hogy holnap már otthon lesznek, és ki-ki a saját megyéjében, városában, falujában fogja azokat a választópolgárokat, azokat a tisztségviselőket, azokat a tanárokat, orvosokat fenyegetni, akik esetleg nem úgy ugrálnak, ahogy önök gondolják, ahogy önök fütyülnek. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Így van! - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Na, ez a riogatás! - Merész következtetés.)

Térjünk rá akkor erre az unalmasabb részére, a törvényjavaslat tárgyalására! Én három módosítást emelnék ki a törvényjavaslatból. Az egyik a társadalombiztosítási eljárásra vonatkozó változás. Ez a bevételi oldalt kívánja megalapozni, bevezetve, illetve tulajdonképpen fenntartva egy kvázi egészségügyi kártya típusú szabályozást. Akik nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot egyéb jövedelmük híján, azok számára korábban is a jogszabály tételes hozzájárulás fizetését írta elő.

Ezt most a törvényjavaslat azon magánszemélyek esetén egy emeltebb összegben, 4950 forintban határozza meg, de a költségvetés is egy 9300 forintos összeg fizetését vállalja a társadalombiztosítási kassza, egész pontosan az egészségügyi alap irányába, amely állampolgárok esetén akár a gyed, a gyes igénybevétele vagy nyugdíjjogosultság miatt ilyen típusú ellátásfizetés nincsen járulékfizetéssel lefedve. Még egyszer tehát: abból a durván 1200 milliárdos költségvetési támogatásból, amit kap a társadalombiztosítás két alrendszere, itt az Egészségbiztosítási Alap a központi alrendszerből fejenként 9300 forintot kap.

A másik ilyen törvényjavaslat, amire szeretnék utalni, az állami vagyonnal kapcsolatos jogszabály módosítása, a vagyontörvény módosítása. A 2008. évi zárszámadás és az amellett külön célvizsgálatként megjelenő állami számvevőszéki anyag több szempontból kifogásolta a vagyonkezelés és a vagyonkezelő szervezet működését. A jogszabályunk - amiről most tárgyalunk - beterjesztéséig számos kérdés, különösen azok, amik törvényalkotással összefüggés nélkül is rendezhetők voltak, már megoldódtak.

Néhány kérdést még nem tudunk kipipálni, de a legtöbb hiátusra ez a törvényjavaslat választ ad. Így a vagyonkezelő által követett stratégia tekintetében a megalkotás, illetve a kormány általi jóváhagyása, ha nem megfelelő, az átdolgozásra visszaadás körülményei rendezésre kerülnek. A tanács, tehát a nemzeti vagyontanács hatáskörei jobban tisztázódnak most a jogszabályban lévő javaslatok által, mint ez korábban volt, voltak ezekben a gyakorlatban megjelenő ellentmondások. Az is tisztázódik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság a saját tevékenysége tekintetében üzleti tervet, míg a hozzárendelt, a kezelt állami vagyon tekintetében egy vagyonkezelési tervet, tehát két önálló dokumentációt kell hogy készítsen.

A beszámolási kötelezettség határidővel rögzítésre kerül: a parlamentnek minden év szeptember 30-ig be kell számolnia a vagyonkezelés adott évi időszaki teljesítményéről a vagyontanácsnak. Egy apró módosítás még: az ellenőrző bizottság tagjainak az országos választások időpontjával nem szűnik meg automatikusan a mandátumuk, nehogy ellenőrző bizottság nélkül maradjon azon időszakra a vagyonkezelő szervezet, illetve maga a vagyontanács, amíg föl nem áll az új parlament, és delegált tagokról nem tud dönteni. Ezzel tehát - mint mondtam - a vagyontörvény az átalakításokkal jórészt választ ad azokra a kifogásokra, amik az Állami Számvevőszék célvizsgálatában megjelentek.

A másik ilyen, pénzügyi területet érintő jogszabály, ami igen terjedelmesen változik ebben a salátajellegű törvényben, az az államháztartásról szóló törvényjavaslat. Itt azonban csak két elemet szeretnék hangsúlyozni. Az egyik elem az, hogy az önkormányzatok, illetve az önkormányzati társulások vagy ehhez hasonló önkormányzati szervezetek a jövőben saját döntésük alapján - semmiféle kényszer nincs - vezethetik a Kincstárnál is a pénzforgalmi számlájukat. Egyébként éppen tegnap az egyik ellenzéki képviselő tette fel ezt a kérdést, és akkor is sikerült ilyen tartalmú választ adni. Most egyébként értetlenséggel fogadom, hogy a Fidesz vezérszónoka milyen problémát talál ebben az egyébként régóta szorgalmazott változatban, hogy ne csak a versenyszféra kínálatából lehessen választani, hanem egy stabil állami szféra lehetőségét is használhassák az önkormányzatok. Nyilván azt el tudják dönteni, hogy a költségek, az előnyök, hátrányok tekintetében a közbeszerzésen kiválasztott bankot vagy az Államkincstárt egyedi döntésük alapján választják erre a célra.

A másik ilyen, ami megint a Fidesz vezérszónokának beszédében hangzott el, de mintha nem értette volna, hogy mi van oda leírva: az önkormányzatok közzétételi kötelezettsége - ugyanúgy, mint az állami szervek, az állami gazdálkodás szereplőinek - a cégvezetők jövedelmére vonatkozóan van meg, akik bizonyos paraméterek között tevékenykednek. Nos, a törvényi szabályzás arra vonatkozik, hogy ha ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor addig nem tarthatnak igényt az állami támogatásra. Azt hiszem, ez teljesen egyensúlyban lévő, a társadalom által elvárt teljesítménye kell hogy legyen az önkormányzatoknak is. Tehát igenis támogatom és támogatjuk ezt a fajta szabályozást is. Ezzel együtt a megalapozó törvények elfogadását szintén elfogadásra ajánlom a parlamentnek.

Elnök úr, köszönöm a szót. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)