Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. A vita e szakaszában a 30., illetve a 31. sorszámon benyújtott módosító indítványomhoz szeretnék majd a jegyzőkönyv segítségével támogatókat találni, mert itt a helyszínen ez már úgyis teljesen hiábavaló.

A 30. sorszám alatt a cégbejegyzési illetékek emelésével kapcsolatosan nyújtottam be módosító indítványt, ami azt mondja, hogy jogi személyiségű társaság alapításánál 2 százalék, de legalább 60 ezer forint, legfeljebb 600 ezer forint az az illeték, amit le kell róni. Ezt úgy kívánom módosítani, hogy a minimumösszeg 30 ezer forint, és legfeljebb 300 ezer forint legyen az az összeg, amit ilyenkor a cégalapító köteles befizetni. Itt is olyan mérvű emelés következett be az előterjesztésben, ami messze nincs összhangban az időközi inflációval, illetve a költségek növekedésével, tehát látszik, hogy a törvényalkotói szándék mind a bírósági eljárási illetékeknél, mind pedig a cégbejegyzési eljárási illetékeknél nem elsősorban a költségek növekedését célozza, illetve nem az inflációt követő emelés, hanem egy többlet-államibevétel megszerzése, nyilvánvalóan hasznos és jó költségvetési kiadások fedezésére.

A 31. módosítóban ugyancsak azt a célt próbáljuk meg elérni, hogy a cégbejegyzési illetéknél a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál ne az előterjesztés szerinti 20 ezer forint, hanem 10 ezer forint legyen a minimum, amit be kell fizetni, és ne 200 ezer forintot, hanem legfeljebb 100 ezer forintot kelljen befizetni. Tudom, hogy mechanikusan kezeljük ezeket az emeléseket, a korábbi gyakorlatban is ez volt sajnos a szemlélet. Ezt szokták fiskális metódusként emlegetni a gazdaságtörténetben, hogy ha cégbejegyzési illetéket emelünk, akkor rápakoljuk azt az 50-100 százalékot, amit előirányoztunk, felszorozzuk vele az illeték nagyságát, és odarakjuk.

(19.40)

Azt gondolom, nem helyes ez a gyakorlat. Ha a tisztelt kormányzat nem is tudja értékelni azon módosító indítványomat, amelyben a jogi személyiségű társaságoknál kívánom csökkenteni a cégbejegyzési illetéket, akkor - figyelemmel arra a kormányprogramban is megfogalmazott ígéretre, amely a kis- és közepes vállalkozások indítását, működését próbálja meg szorgalmazni és minden közgazdasági és állami eszközzel segíteni - legyünk méltányosak!

Azok a vállalkozók, akiknek jó része - és ebben a Házban már kormányzati és ellenzéki oldalról is számtalanszor hallottuk - kényszervállalkozóként indul, mert bizonyos térségekben kiszorulnak a munkaerőpiacról, kénytelenek saját vállalkozásba kezdeni, hogy tudják ezt elkezdeni? Vagy úgy, hogy egyéni vállalkozók lesznek, vagy úgy, hogy nem jogi személyiségű társaságot alapítanak. Tehát csinálnak egy bt.-t vagy egy közkereseti társaságot, mert erre futja nekik. A kisember, a kisvállalkozó nem azzal indít, hogy kft.-t vagy részvénytársaságot hoz létre, hiszen annak a kötelezően előírt törzstőkéjét sem lenne képes befizetni.

Ezzel az illetékkel viszont, ami cégbejegyzési illetékként a korábbi gyakorlat szerintinek a többszöröse lesz, nem fog tudni még elindulni sem. Elképzelhető egy olyan betéti társaság, aminek az egész induló vagyona 10 ezer forint, és ezt az illetéket már 100 százalékban, mert minimumösszeg, sőt 200 százalékban - 20 ezer forinttal indítva - be kell hogy fizesse. Tehát el sem fog jutni addig, hogy cégformát alapítson, pedig az neki is jó, nekünk is jó, mert a legális gazdaság része lesz, ellenőrizhető, adót fizet, bizonyos adatszolgáltatásra kötelezhető. Ha éppen ezen rárakódó járulékos terhek mellett nem képes ezt elindítani, akkor feketevállalkozó lesz, vagy, ahogy szoktuk mondani, stikában végzi az ipart.

Nem gondolom, hogy most, első nekifutásból az új kormánynak ezen emberek számára egy olyan jogi szabályozást kellene adni, ami az ő vállalkozásba vetett hitüket már a cégbejegyzési illeték megfizetése során is megrendítheti. Köszönöm szépen, elnök asszony.