Felszólalás adatai

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése a külföldiek termõföldtulajdon-szerzésének kérdése volt, és még a mai nap is az.

Ha ennek az ügynek a történetét átnézzük, akkor talán sokaknak eszébe jut, hogy korábban nagyon kevesen hittek abban - mi több, talán lehetetlennek tartották -, hogy el lehet érni azt, hogy az Európai Unió elfogadja azt, hogy egy átmeneti idõn keresztül Magyarország korlátozza a külföldiek földtulajdonszerzését. És voltak olyanok is, akik ezt egyenesen értelmetlen törekvésnek tartották, és talán ez volt az oka annak, hogy már 1997-ben voltak olyan kormányzati törekvések, amelyek a külföldiek számára lehetõvé akarták tenni a földtulajdonszerzést. Ezt akkor egy népszavazás akadályozta meg.

Végül azok az erõfeszítések, amelyeket a magyar politika a csatlakozási tárgyalások során kifejtett, eredményre vezettek, mert az Európai Unió 7+3 éves átmeneti idõt adott arra, hogy a külföldiek, az EU-s állampolgárok földtulajdonszerzését korlátozzuk. Ez nagyon nagy siker.

A most tárgyalt törvényjavaslatban az a kérdés, hogy a csatlakozási szerzõdésben elért eredményeket aprópénzre tudjuk-e váltani, tudunk-e olyan törvényt alkotni, amely ténylegesen lehetõvé teszi azt, hogy ez alatt a tízéves átmeneti idõszak alatt a lehetõ legnagyobb mértékben korlátozzuk a külföldiek termõföldtulajdon-szerzését.

Nos, ebbõl a szempontból a törvényjavaslatot megvizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy ennek a feltételnek a törvényjavaslat nem felel meg, lényegesen szélesebb körben ad lehetõséget, nagyobb mértékben ad lehetõséget a külföldiek földtulajdon-vásárlására, mint amit a csatlakozási szerzõdés alapján megtehetnénk, mi több, lerontja azokat a kedvezményeket, amiket a csatlakozási szerzõdés tárgyalása során elértünk.

Ezért ez a törvényjavaslat elfogadhatatlan, különösképpen azért, mert a birtokomban van egy olyan kormányzati elõterjesztés, amely tavaly novemberben született a földmûvelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter elõterjesztésében, s amely a most benyújtott törvényjavaslatnál lényegesen nagyobb mértékben korlátozza a külföldiek földtulajdonszerzésének a lehetõségét.

(22.20)

Mi a legfontosabb kérdésnek viszont mégsem azt tekintjük, amiről ez a törvényjavaslat szól, hanem azt, amiről ez a törvényjavaslat nem szól. Amikor a polgári kormány tárgyalásokat folytatott az Európai Unióval a külföldiek termőföldtulajdon-szerzéséről, akkor a polgári kormány megalkotott egy intézkedési programot arra vonatkozóan, hogy az átmeneti időben, illetve azt követően is milyen módon lehet korlátozni a külföldiek földtulajdonszerzését.

Ennek az egyik legfontosabb pontja az volt, hogy még a csatlakozás előtt a magyar gazdák elővásárlási jogát biztosítani kell, mert ez védi ki az átmeneti időben a spekulációt. Enélkül ugyanis az történik, hogy bár a külföldi az átmeneti időben nem vásárolhat termőföldtulajdont, de bérelhet jogi személyként például, és ha a csatlakozási szerződésben rögzített átmeneti idő lejár, akkor ezt a bérleti jogát elővásárlási joggal átváltja vételi szerződésre, mert nyilvánvalóan olyan szerződést fog kötni, amely az átmeneti idő lejárta után számára egy előre kifizetett összeg fejében vételi jogot biztosít. Az ilyen vételi opciós jogot biztosító szerződéseket, az ilyen strómanszerződéseket, zsebszerződéseket csak a polgári kormány által megalkotott, a magyar gazdák számára elővásárlási jogot biztosító törvénnyel lehetett volna kivédeni. Sajnos, a szocialista-szabad demokrata kormány egyik első intézkedése volt, hogy a jogi személyek számára adták át az elővásárlási jogot, és ezzel egyébként a külföldiek majdani földtulajdonszerzése előtt is kaput nyitottak.

Ugyanakkor, ha viszont összehasonlítjuk azokat a szabályokat, amelyeket a novemberi kormány-előterjesztés tartalmaz, és azokat, amelyeket most találunk a benyújtott törvényjavaslatban, akkor legalább hat pontban lényeges eltéréseket találunk, és nekünk az a véleményünk, hogy vissza kell térni a novemberi előterjesztéshez. Illetve egy lényeges eljárásjogi kérdést is fölvetnénk, amit alapvetően fontosnak tartunk azért, hogy a magyar földtulajdont jobban meg tudjuk védeni.

Nézzük, hol kellene szigorítani a törvényjavaslatot! Az első ilyen pont, hogy kik vehetnek földtulajdont. Azt mondja ki a csatlakozási szerződés, hogy azok a külföldiek vehetnek, akik a szerzés előtt három éven keresztül jogszerűen Magyarországon tartózkodtak, itt éltek, mezőgazdasági tevékenységet folytattak, és vállalják a föld megművelését. Nos, a törvényjavaslat eredeti változata azt mondja ki, hogy azok tekinthetők olyan személyeknek, akik három éven keresztül mezőgazdasági tevékenységet folytattak, akik saját nevükben, saját kockázatukra végezték ezt a mezőgazdasági tevékenységet. Ez a szabály kimaradt a mostani előterjesztésből.

Miért fontos, hogy ez a szabály benne legyen a törvényjavaslatban? Erre a választ maga a novemberi előterjesztés indoklása adja meg, méghozzá olyan formában, hogy azt mondja, hogy amennyiben ez a szabály benne lenne a törvényjavaslatban, akkor a külföldiek termőföldtulajdon-vásárlási lehetősége csak azokra vonatkozna, akik saját felelősségükre végezték a mezőgazdasági tevékenységet, nem pedig alkalmazottként vagy társas vállalkozás formájában. Tehát a csatlakozási szerződésben foglaltaktól eltérően a most benyújtott javaslat kiterjesztené a földvásárlás lehetőségét azokra is, akik alkalmazottként vagy társas vállalkozás formájában végezték a mezőgazdasági tevékenységet. Ez egy olyan mértékű szélesítése a földvásárlásra jogosultak körének, ami számunkra elfogadhatatlan.

Az eredeti törvényjavaslat, amit még novemberben írtak le, azt tartalmazta, hogy három éven keresztül a vásárlást megelőzően árbevételt kell igazolni a mezőgazdasági tevékenységből, éppen azért, hogy az elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytató tagállami állampolgár szerezhessen csak termőföldtulajdont. Nos, ezt a szabályt megint csak kihagyták a törvényjavaslatból, ez megint egy olyan indokolatlan szélesítése a vásárlásra jogosultak körének, ami elfogadhatatlan.

Az eredeti törvényjavaslat azt mondta, hogy vállalnia kell a vevőnek, hogy az 50 százalékot el fogja érni a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele, és ha ezt nem teljesíti, akkor különböző büntetésekben lesz része, akár visszaveszik tőle a földet. Nos, ezt megint csak elhagyták a most tárgyalt törvényjavaslatból, indokolhatatlan módon szélesítik ezzel a vásárlásra jogosultak körét.

Negyedik pontként, a termőföld használatának átengedési kérdése, vagyis, hogy mennyi földet adhat bérbe a megvásárolt földből. Itt szigorít a törvényjavaslat, mert az eredeti azt tartalmazta, hogy legföljebb a bevételének 50 százaléka származhat ebből, az új változat azt mondja, hogy csak 25 százalék, mi viszont a Fidesz részéről azt gondoljuk, hogy semmiképpen se adhasson több földet bérbe, mint amennyit maga is bérel. Ebben az esetben ugyanis megint csak a spekulációt táplálnánk.

Milyen bírságot érdemel az, aki nem tartja be a művelésre vonatkozó kötelezettségeit? Egyetértünk azzal, hogy első körben az aranykorona-érték húszezerszeresének megfelelő bírságot kell kiszabni, de a korábbi változat b) változatában szereplő javaslatokat is szükségesnek tartjuk beiktatni, vagyis ha nem műveli meg a földet, abban az esetben hat hónap múlva ezt a Nemzeti Földalap részére vagy másnak el kelljen adnia. Azt gondoljuk, hogy ha valaki az átmeneti időben a földjét eladja, abban az esetben a vételi ár és az eladási ár különbözetét fizesse be, ezzel is a spekulációt akadályoznánk meg.

Fontos eljárásjogi kérdés, hogy milyen sorrendben történjék a földvásárlás engedélyeztetése. A kormány javaslata azt mondja, hogy előbb szerződést köt a külföldi, majd utána engedélyezik számára azt, hogy ezt be is jegyeztesse a földhivataloknál. Mi azt mondjuk, hogy az engedélyeztetésnek a földvásárlást is meg kell előznie, tehát előbb engedélyeztetés, csak utána földvásárlás, utána egy újbóli vizsgálat, és utána jegyzik be a földtulajdonát. Ellenkező esetben ugyanis az történhet, hogy a földhivatal újbóli és újbóli hiánypótlásokat rendel el a külföldi esetében, és ez mindaddig húzódik, ameddig az átmeneti időszak le nem jár, és így végül mégiscsak tulajdonjogot szerez. Szerintünk a törvényjavaslatnak azt is ki kell mondania, hogy amennyiben előzetes engedély nélkül vásárolt a külföldi földet, akkor ez a tulajdonszerzés semmis, és a szerződés is érvénytelen.

Úgy ítéljük meg tehát, hogy ez a törvényjavaslat indokolatlanul széles körben, nagyobb mértékben enged tulajdonvásárlási lehetőséget a külföldieknek, mint ami a csatlakozási szerződésből fakad, lerontja azokat a kedvezményeket, amelyeket a csatlakozási tárgyalásokon elértünk, és ezért ez elfogadhatatlan. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Javasoljuk, hogy egyrészt térjünk vissza a korábbi, novemberi állapothoz, illetve keressük meg közösen azokat a lehetőségeket, hogy tudjuk ténylegesen megvédeni a magyar termőföldtulajdont.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)