Felszólalás adatai

HERCZOG EDIT (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a megértését. Tisztelt Ház! A bérfőzéshez szeretnék hozzászólni, és szeretném indokolni, hogy miért tettem azt a módosító javaslatot, amit tettem, és amelyet a Ház legnagyobb meglepetésemre elutasított, holott ez költségvetési bevételt jelentene a kormány számára.

A javaslatomban a kedvezményezett 100 hektoliterfok bérfőzést túlzottnak találtam, hiszen ez 200 liter pálinkának felel meg, ami jellemzően nagyobb, mint egy család átlagos saját célra lefőzött pálinkamennyisége, annál is inkább, mivel az előterjesztő javaslata szerint semmilyen korlátozás nincs arra, hogy egy családban hány személy főzethet le 100 hektoliterfoknak megfelelő pálinkát. Ezért könnyen elképzelhető, hogy, mondjuk, egy háromfős család ebben az esetben 300 hektoliterfok, azaz 600 liter 50 fokos pálinkát tud bérfőzésben lefőzni a törvényjavaslat szerint 500 forintos áron.

(18.40)

Úgy gondoljuk, hogy helyesebb lenne talán valóban a családi fogyasztásra, tehát a saját fogyasztásra használt szeszes italokra, illetve gyümölcspálinkákra korlátozni ezt a mennyiséget, hiszen a bérfőzés eredetileg is erről szól. Itt viszont javasolnánk a 390 forintos adótétel megmaradását, hiszen a saját fogyasztást, mondjuk, egy disznóölésen elfogyasztott pálinkát nem kell ennél nagyobb adótétellel sújtani.

Ha viszont a mostani adatokat vesszük figyelembe, a jelenlegi bérfőzés adatai azt mutatják, hogy mintegy 8,7 millió tiszta szesznek megfelelő pálinkát főztek le bérfőzés keretében, ami körülbelül 20 millió liter pálinkát jelent. Ha megnézzük a 10 millió magyar lakosra vetítve, akkor ez gyakorlatilag a csecsemőtől a százéves aggastyánig két liter saját főzésű, saját célra főzött pálinka felhasználását jelenti. Itt nyilvánvalóan nem erről van szó. Egészen biztos, hogy ennek a pálinkának a nagyobbik része burkoltan a kereskedelem különböző csatornáin jelenik meg.

Ezért ezzel a ponttal nekünk két gondunk is van. Az egyik az, hogy ha itt kereskedelmi csatornába megy az a pálinka, amelyik bérfőzésből származik, akkor teljesen jogosnak tartanánk a kormánynak azt az igényét - ezért vagyunk nagyon meglepve, hogy a kormány nem támogatta ezt a módosító indítványt -, hogy ne 390, hanem 1170 forintos, tehát a legális kereskedelmi forgalomra szánt gyümölcspálinkák adótételével terheltessék meg a bérfőzésből származó pálinka, hiszen tulajdonképpen nem saját felhasználásra, hanem egészen nyilvánvaló módon - ha nem is legális csatornákon, de - végül is kereskedelmi forgalomba kerül.

Ez két dolgot is eredményezhetne a kormánynak. Az egyik az, ha ezt az adótételt egyszerűen csak beszedné, ezzel mintegy 8 milliárd forint többletbevételhez juttatná a költségvetést. Igazán azt gondoltam, hogy a kormánypárti képviselőtársak és a kormány tagjai örülni fognak egy ilyen javaslatnak. Viszont ha a kormány úgy gondolja, hogy neki bőségesen elég az a költségvetési bevétel, amely rendelkezésére áll - mi ezt is el tudjuk fogadni -, akkor természetesen a legális piaci szereplők által kereskedelmi forgalomra legyártott gyümölcspálinkát, illetve a nem gyümölcs-, hanem tiszta szesz adóját csökkenteni lehetne, tehát nem 1450 és nem 1170 forintos, hanem ennél kisebb adótételt lehetne bevezetni.

Még egyszer kifejezem csodálkozásomat azon, hogy a kormány ezt a javaslatunkat - amely, hangsúlyozom, költségvetési bevételt jelentene - egyáltalán nem tudta, még egyharmados arányban sem támogatni, ezért a javaslatomat fenntartom. Kérem a pénzügyminiszter képviselőjét, hogy gondolja, meg, hátha jól jönne egy kis pénz a konyhára, amit talán másra lehetne felhasználni.