Felszólalás adatai

DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok között a 22-estől egészen a 34. pontig terjedő módosító javaslatokat nyújtottam be a Magyar Igazság és Élet Pártja nevében. Ez mindenekelőtt abból a meggondolásból fakadt, hogy minden adóbefizetési kötelezettség természetesen akkor teljesíthető, ha van rá megfelelő fizetőképesség vagy teherbíró képesség. Ezt egyébként az általános vitában is elmondottam. Tehát amennyiben túl magasra emelik az adókulcsokat vagy bizonyos szociális megfontolásokat nem tartalmaznak az adókulcsok vagy az adóztatott termékek, szolgáltatások köre, akkor valójában a befizetésük is kérdőjeles, így a költségvetési befizetés is csökken.

A másik, ami nagyon lényeges szempont, hogy minden adótörvény módosításánál bizonyos szociális vagy egészségügyi szempontokat is figyelembe szükséges venni. A javaslatok között tulajdonképpen három csoportot lehet megkülönböztetni. Az egyik, amikor kértük, hogy a vakok számára különböző eszközöket a 12 százalékos áfakulcsból helyezzenek át a 0 százalékosba. Ezt egyébként a gazdasági bizottság, ahol ez megtárgyalásra került, elfogadta, egyenként lehetne sorban majd megszavazni. A kormányzat visszautasította azzal az indoklással, hogy nem fogadják el, mert az Európai Unió jogharmonizációja vagy adóharmonizációja alapján Nyugat-Európában ezek valójában áfakötelesek, csak elfelejtették hozzátenni, hogy nagyon sok országban a vakok ezeket az eszközöket ingyen kapják, függetlenül attól, hogy a kereskedőket áfáztatják avagy sem. Ezért kérjük azt a módosítást elfogadni, hogy kerüljön át a nullakulcsosba, így hozzájárulhat ahhoz, hogy az ilyen rokkantak olcsóbban jussanak hozzá ezekhez a készülékekhez, eszközökhöz, amelyek igen-igen magas áron kaphatók a forgalomban.

A másik: a tanulók, diákok védelmében vagy szociális helyzetük javítása érdekében hozott módosító javaslat. Az egyik a tankönyvekre vonatkozik, minden tankönyvet érintene, tehát az alap-, a közép- és a felsőoktatás esetében is, hogy ez is kerüljön át a nullakulcsosba a 12 százalékosból. Hiszen rendkívül magasak a tankönyvek árai, és vannak családok, akik nem is tudják megvenni a tankönyveket már az általános iskolában sem. Ez a középiskolára is vonatkozik, és kritikus az egyetemi hallgatók tankönyvellátása, illetve azon tankönyvek rendkívül magas ára, ami azt jelenti, hogy az egyetemi hallgatók jelentős része nem is vásárolja meg a tankönyveket, hanem megpróbálja az egyes tankönyveket sokszorosítani és úgy körbeadni. Ezért javasoltuk ezzel a tankönyv árát is csökkenteni.

Úgyszintén hasonló meggondolásból a csecsemők ellátásánál a csecsemőpelenkát vonják ki, és tegyék a nullakulcsos adóztatású termékek közé. Ez szintén szociális meggondolásokból került ide.

A gazdasági bizottság mindegyik javaslatot elfogadta teljes mértékű vagy több mint egyharmados támogatással. A kormányzati képviselők mindegyiket azzal a hivatkozással utasították vissza, hogy az európai uniós harmonizációhoz szükséges itt a megadóztatás. Természetesen ez rendkívül sok visszásságot jelent, hiszen ha hozok olyan - személyi jogokat sértő, jogharmonizációra alapozott - döntést, amely az Európai Unióval esetleg konformitást mutat, de ugyanakkor a magyar nemzet vagy az állampolgárok ellen szól, akkor is meg kell ezeket szavazni?

(18.10)

Tehát akkor is az Európai Uniót kell mindenekelőtt preferálni, az ottani jogharmonizációt, anélkül, hogy figyelembe vették volna az egyes országok belső jogszabályozását, amely pont ezeket a területeket nagyon erőteljesen támogatja, függetlenül az Európai Unióban érvényben levő adószabályoktól vagy azok ellenére? Tehát a szociális gondok fokozását jelenti, ha az említett tételek köre bent marad a 12 százalékos áfakulcsos termékek körében, illetve szerintem ez gyermek- és ifjúságellenes intézkedés, ha itt nem történik meg az ilyen kedvezményeknek a jóváhagyása.

Szerepel ebben az anyagban - bár ezt visszautasították, csak szeretném megemlíteni - még három tétel. Az egyik a szolgáltatások köréből a diákétkeztetés és a szociális étkeztetés, ezt végül nem fogadta el sem a gazdasági bizottság, sem a többi bizottság, azon a címen, hogy a diákétkeztetésre támogatás van, és ezért tulajdonképpen a 12 százalékos áfakulcs jogos. A frakció és személy szerint jómagam sem értek ezzel egyet, mert más szempontok is vannak. A diákétkeztetés a támogatások ellenére drága, és nagyon sok iskolában, középiskolában, egyetemen nem tudják megfizetni a diákétkeztetés magas árát. Azzal, hogy a nullakulcsosba kerülne át, valamelyest enyhíteni vagy csökkenteni lehetne ezeknek az árszínvonalát is.

Ez vonatkozik a szociális étkeztetésre is; ezt a szolgáltatást igen nagy mennyiségben veszik igénybe, különösen az idős emberek, és kicsi nyugdíjból bizony a 300 és 500 forint között mozgó szociális étkeztetési költséget nagyon sokan nem tudják megfizetni, jóllehet, ha alacsonyabb áron juttatnák el az idős, nyugdíjas korosztályhoz, akkor igénybe vennék.

Végül még egy tétel, ami itt szerepelt, ez a kutatások és fejlesztések nullakulcsos csoportba történő átsorolása. Ezt a gazdasági bizottság, a költségvetési bizottság és a kormányzat szintén elutasította, nem támogatták, jóllehet kiemelten kezelném a kutatások körében a pályázattal elnyert kutatási pénzeket, amelyek 12 százalékos áfakulcs alá esnek; ilyenek például az OTKA keretében elnyert pályázati pénzek. Ezt azért nehezményezzük, illetve azért kértük a megszüntetését, mert nagyon kevés kutatási pályázati pénzzel rendelkeznek az egyetemek vagy kutatóintézetek, és ha még azzal sújtjuk őket, hogy a kapott forrásokból 12 százalékot elvonnak, akkor az a kutatási pénzek további befagyasztását vagy csökkentését jelenti. Rendkívül silány, siralmas a helyzet ezen a téren, és ezzel lehetne valamelyest javítani a kutatások költségét vagy forráshelyzetét. Tehát itt kiemelten a pályázati úton nyert kutatási pénzek adómentességét szeretném még egyszer kiemelni, és javasolni, hogy ez kerüljön a 12 százalékosból a nullakulcsos szolgáltatások körébe.

Befejezésül: amennyiben a költségvetési vitánál is előjön, természetesen minden adózási rendszert együttesen kell értelmezni, és tekintettel arra, hogy a költségvetés bevételi oldalán az áfa adja a legnagyobb tételt, ezért nagyon lényegesnek tartanánk, ha ezeket a bevételeket a kiadási oldalon nem mindenekelőtt a kötvényadósság törlesztésére vagy annak kamatai törlesztésére fordítanák, hanem ezeket a szociális szempontokat vagy ifjúságtámogatási szempontokat is figyelembe vennék, ami egyébként a kormányzati programban is szerepel. Amennyiben ez nem történik meg, akkor azt hiszem, hogy bizony kezd újraéledni a Bokros-csomag bevezetésével teremtett igen kedvezőtlen helyzet, amit, gondolom, hogy társadalmi szinten is vissza kell majd utasítani.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.)