Felszólalás adatai
| 20. ülésnap (1998.10.26.), 38-40. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Farkas Imre (MSZP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 15:26 |
Felszólalások: Előző 38 - 40 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azokhoz a javaslatokhoz szeretnék hozzászólni, amelyek tartalmilag a tb-járulék APEH általi beszedésével hozhatók összefüggésbe.
A kormányzati előterjesztés azt tartalmazza, hogy a tb-járulékot 1999. január 1-jétől az APEH szedje be, az általam és Soós Győző képviselő úr által beadott indítványsorozat pedig azt tartalmazza, hogy ez a beszedés ne történjen meg 1999-től, hanem a kormány végezzen egy alapos elemzést, és megfontoltan terjessze elő az ezzel kapcsolatos változtatási szándékát. Az általános vita során hosszan és több alkalommal fejtettem ki véleményt, úgy is mint a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója, úgy is mint hozzászóló; több képviselőtársam szintén elmondta és megindokolta ezt az álláspontot. Tartalmilag tehát ezzel nem kívánok már nagyon sokat foglalkozni, inkább a vita jellegéhez szeretnék ebben a kérdéskörben hozzászólni.
Az általános vitában is jellemző volt, hogy szinte kizárólag ellenzéki észrevételek hangzottak el, az általános vitában a kormánypárti képviselők nagyon rövid, négy-ötperces általános jellegű hozzászólást tettek. Úgy érzem, az ellenzék bizonyos kérdésekre összpontosítva hosszan és viszonylag tartalmasan elmondta a kifogásait. Észrevételeinkre tulajdonképpen semmiféle hosszas válasz nem történt, Varga Mihály államtitkár úr néhányszor reagált, és elmondta, hogy azért mégiscsak jó a kormányzat elképzelése.
Azt szeretném azonban kifogásolni, hogy azok a képviselők, akik kormányzati oldalról tartalmilag kívántak volna ehhez a kérdéshez hozzászólni, azt nem tették meg. Nem is tudtuk, hogy a kormányzati oldalon többféle vélemény van jelen. Erre akkor figyelhettünk fel az első alkalommal, amikor megkaptuk a bizottsági ajánlások tervezetét, és abból világossá vált számunkra, hogy Frajna és Surján képviselőtársak a mi indítványunkhoz igen közel álló módosítójavaslat-sorozatot terjesztettek elő. Így különösebb indoklást természetesen az ő indítványukkal kapcsolatban nem tudtunk meg, a gazdasági bizottság ülésére nem jöttek el, az ő indítványukat gyakorlatilag a kormánypárti oldalon senki nem méltatta, se nem támogatta, se nem kritizálta. A gazdasági bizottság ülésén elmondtam, hogy természetesen mi a saját indítványunkat támogatjuk, de tartalmilag helyesnek tartjuk a Frajna- és Surján-csomagot is. A gazdasági bizottság ülésén az ellenzéki képviselők támogatták a Frajna-féle indítványt, és megjegyzem, így kapta meg a bizottságban az egyharmados támogatást, hasonlóan a mi indítványunkhoz.
Ezt követően izgalmas, máig nem ismert körülmények között szombaton, amikor megnéztem az ajánlás tervezetét, abból kiderült, hogy a gazdasági bizottság nem egyharmadot adott a Frajna-Surján-indítványnak, hanem ezt az indítványt a gazdasági bizottság egyértelműen támogatja. Hogy ez hogyan született meg, erről fogalmunk sincs; gyakorlatilag megváltozott a szavazás végeredménye a szerdai bizottsági ülést követően, és ezt szombaton így láttuk meg az ajánlásban is. Megjegyzem - utánanéztem ennek a dolognak -, úgy hallom másoktól is, hogy erre a gyakorlatra korábban nem volt példa. Remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni, hiszen így teljesen tisztázatlanná válik, hogy a bizottsági ülésen leadott szavazatoknak milyen jelentősége van.
Most tehát az áll előttünk, hogy a kormánypárti oldalról Frajna és Surján képviselőtársaink ezt az indítványt támogatják, és az is nyilvánvaló most már az ajánlásokból, hogy a többi bizottsággal ellentétben a gazdasági bizottság többsége támogatja ezt az indítványt.
Rendkívül sajnálom, hogy gyakorlatilag a részletes vita is az általános vita stílusát ismétli; csak ellenzéki képviselők szóltak eddig hozzá a részletes vitához, és azok a képviselőtársaim, akik beadták ezt az indítványukat... - bár Frajna képviselőtársamat többször láttam itt a teremben, eddig hozzászólásra nem jelentkezett; nem tudom, hogy meg kívánja-e a majd indokolni az ő indítványát, mert azt hiszem, hogy a vitához kedvezően járulna hozzá, ha ő is elmondaná a véleményét ezzel kapcsolatban.
Így aztán megmondom őszintén, fogalmam sincs arról - gondolom, több képviselőtársamnak sem, és nem csak ellenzéki képviselőtársaknak -, hogy mi fog történni ezzel a csomaggal kapcsolatban. Most a kormányzat fogja-e ezt támogatni? Eddig az jelent meg a bizottsági üléseken, hogy nem támogatja. Kíváncsi vagyok, hogy ez fog-e majd változni; illetve ha ez változik vagy ha a kormányzat nem változtatja meg mégis az álláspontját, akkor vajon mit fognak tenni kormánypárti képviselőtársaink. Hiszen van olyan indítványuk, amely a mi javaslatunkhoz hasonlót tartalmaz, és a gazdasági bizottságban pedig - amely úgy érzem, a témával kapcsolatban egy prominens bizottság - a bizottság többsége támogatja most már ezt a javaslatot.
A gazdasági bizottság ülésén is elmondtam, hogy a magunk részéről mi is támogatni tudjuk ezt az indítványt, mi következetesen a bizottság ülésén is támogattuk, és úgy érzem, a szavazások alkalmával is támogatni fogjuk ezt, hiszen az ő indítványuk - készséggel elismerem - olyan szempontból még talán kedvezőbb is a mi indítványunknál, hogy az nemcsak a korábbi állapotot kívánja rögzíteni, hanem igenis előrelépést próbál alkalmazni a jelenlegi gyakorlathoz képest, mégpedig a közös ellenőrzés és végrehajtás területére próbál koncentrálni.
A magunk részéről tehát ezt az indítványt támogatni tudjuk, és kérem kormánypárti képviselőtársaimat is - ha megismerik az ő javaslatukat -, ha nem is a mi indítványunkat, de legalább Frajna képviselő úrét támogassák.
Azt szeretném megkérdezni az elnök úrtól, mielőtt folytatnám a hozzászólásomat, hogy a 16. és a 41. ajánlás még ebbe a csomagba tartozik-e.
ELNÖK: Igen.
FARKAS IMRE (MSZP): Akkor szeretnék a 16. és a 41. indítványhoz hozzászólni, hiszen azt szintén én nyújtottam be Soós Győző képviselőtársammal.
A 16. ajánlásban a következőről van szó: a kormányzat azt javasolja, hogy a készpénzzel fizetők körében az átláthatóságot erősíteni kell, és ilyen tekintetben az a vállalkozó, aki társas vállalkozás esetén 1, egyéb vállalkozás esetén 5 millió forintot meghaladó értékben teljesít készpénzfizetést, az az APEH részére bejelentéssel tartozik. Ez a kormányzati előterjesztés tartalma. A módosító indítványunk lényege az, hogy ne 5 millió forint legyen ez az értékhatár, hanem 2 millió forint.
Az indítványunkkal kapcsolatban szeretném elmondani annak megalapozásaként, hogy már korábban is tett az Országgyűlés, illetve az előző kormány is kísérletet arra, hogy a készpénzzel történő fizetést próbálja visszaszorítani.
(17.00)
Erre vonatkozóan született is törvényjavaslat, pontosabban törvény, ezt az ominózus részt azonban az Alkotmánybíróság érvénytelenítette. Ez a kormányzat - véleményem szerint nagyon helyesen - továbbra is próbál ezen az úton járni, nyilván törvényes, alkotmányba illő megoldást javasol.
Az általános vita során is elmondtam, hogy ez az indítvány, amit a kormányzat tett, tartalmát tekintve végeredményben alatta marad az előző indítványnak. Az előző indítvány szankciókat próbált alkalmazni a nagy összegű készpénzzel történő kifizetéshez, míg ennek a kormányzatnak az indítványa a szankciót gyakorlatilag csak ahhoz köti, hogy be kell jelenteni az adóhivatalnak a nagy összegű kifizetést, és amennyiben az érintett vállalkozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor gyakorlatilag olyan bírsággal sújtható, ami azt illeti, aki adózással kapcsolatos adatszolgáltatásának nem tesz eleget. Úgy érzem tehát, hogy ez tartalmilag lényegesen kisebb súlyú lépés, mint a korábbi elképzelés, illetve megfogalmazás volt.
Ráadásul véleményünk szerint az is kifogásolható, hogy értékhatárként a korábbi 1 millió forinttal szemben az 5 millió forint lett megjelölve. Ez azt jelenti, hogy vélhetően nagyon kevés lesz a bejelentések száma - már ha ennek természetesen minden vállalkozó eleget tesz is -, hiszen az 5 millió forintos értékhatár ma még igen jelentősnek mondható.
Megnéztem különböző forrásokban, és például arról győződhettem meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ez a bejelentési kötelezettség 10 ezer dollárhoz van kötve. Én is hallottam már, hogy a magyar gazdaság fejlettebb, mint az amerikai gazdaság, de azért úgy gondolom, hogy abban a gazdaságban, ahol eddig ilyen gyakorlat semmilyen formában nem lett alkalmazva, ott véleményem szerint egyelőre megelégedhetnénk azzal a színvonallal, azzal a szinttel, amit, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államok alkalmaz.
Ezért javasoljuk mi - nem pontosan átszámítva az összeget -, hogy ez az értékhatár 5 millió forint helyett 2 millió forint legyen. Így remélhetőleg több olyan eset lesz, amikor az APEH majd áttekintheti, nem is egyszerű nyilvántartások és elemzések után, hogy mit tud kezdeni ezzel az adatmennyiséggel, amihez ily módon majd hozzájut.
A következő ilyen indítványunk a 41. pontban van rögzítve, ezt szintén Soós Győző képviselőtársammal adtam be. A kormány javaslata a következőket tartalmazza, amit mi javasolunk eltörölni: "A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer, más adózók 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha hibás, valótlan vagy hiányos adatszolgáltatást alkalmaznak."
Azt tudni kell hozzá, hogy a törvény korábban ugyanezt az eljárást vagy szankciót alkalmazta, azzal a kivétellel, hogy a bírságot nem terjesztette ki az adatszolgáltatásra. Tehát ilyen bírsággal csak annak kellett szembenézni, aki hibás vagy valótlan bevallást tett. Úgy érzem, ez tartalmilag jogos is, tehát aki ilyen szempontból nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségeinek, az vállalja a következményeket.
A kormányzati előterjesztésben vannak olyan indítványok, olyan javaslatok, amelyek azt tartalmazzák, hogy lényeges módon ki kell szélesíteni az adóazonosító jel alkalmazását, és ezután ezt gyakorlatilag mindenféle APEH-hel kapcsolatos nyomtatványra, bevallásra, iratra rá kell írni. Véleményem szerint ez is egy helyes lépés, mert így gyakorlatilag az a nyilvántartás, elszámolás sokkal könnyebben kezelhető.
Azt azonban a magunk részéről már nehezen tudjuk elképzelni, hogy aki véletlenül elfelejti felírni az adóazonosító jelet egy ilyen beadványra, az automatikusan, mivel hiányos adatszolgáltatást teljesít, máris szembenézzen akár egy 100 vagy 200 ezer forintos bírsággal. Ez véleményünk szerint méltatlan. Méltatlan azok számára, akik át akarnak állni, de mondjuk, elkövetnek ilyen hibákat, és ezeket az eseteket gyakorlatilag azonossá teszi a hibás és valótlan adóbevallást teljesítőkkel.
A gazdasági bizottság ülésén a kormányzat képviselője elmondta, hogy ez nem feltétlenül ezekre az esetekre vonatkozik. Szeretném hangsúlyozni, hogy márpedig ez így van, ahogy mi ezt értékeltük. A törvénytervezet indoklásában a következő szerepel: "Az új rendelkezések alapján az adatszolgáltatásra kötelezettek, ha tőlük elvárható gondossággal járnak el, várhatóan képesek lesznek magánszemélyek adóazonosító jelének beszerzésére és használatára." Látjuk, hogy "várhatóan képesek lesznek". Ezzel szemben a végén az szerepel: "Ezzel összefüggésben az adatszolgáltatási kötelezettség megsértésére vonatkozó mulasztási bírság törvényi tényállása kiegészül, és a hibás adatszolgáltatás mellett a hiányos, például az adóazonosító jelet nem tartalmazó adatszolgáltatást is bírságolni rendeli a jövőben." Úgy érzem, ez teljesen félreérthetetlen, ezért méltatlannak tartjuk, hogy ilyen súlyos szankciót alkalmazzanak ezekkel a személyekkel szemben.
Azt is szeretném elmondani, hogy jelenleg is van olyan szankció, ami a hiányos adatszolgáltatásra vonatkozik: ennek felső határa 50 ezer forint. Véleményünk szerint ezt nem kellene tovább erősíteni, nem hiszem, hogy a valorizálást feltétlenül itt kell elkezdeni. Úgy érzem, hogy azt, aki ma nem írja rá az adóazonosító jelet, elég lesz, ha 50 ezer forintig terjedő bírsággal fogják a jövőben is megbüntetni.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket az elképzeléseinket a szavazás alkalmával támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban. - Keller László ügyrendi kérdésben szót kér.)
Felszólalások: Előző 38 - 40 Következő Ülésnap adatai