Felszólalás adatai

VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Először is szeretnék a módosító javaslatok és az eddig elhangzott vita kapcsán felolvasni egy indoklást.

Az indoklás így szól: "A javaslat címe olyan minősítéseket tartalmaz, amelyek a még meg nem kezdett vizsgálatnak a javaslat előterjesztője által óhajtott eredményét sugallják, és nem a tényeken, hanem az írott sajtóban megjelent állításokon és következtetésen alapulnak. Ilyen minősítések nem szerepelhetnek egy vizsgálóbizottság elnevezésében." Találós kérdésként tehetném fel a kérdést Kosztolányi képviselőtársamnak: ugyan ki írhatta ezt és ugyan miről? Elárulom, ne gondolkodjék: dr. Rubovszky György úr írta, szintén egy vizsgálóbizottság címéhez. Erre utaltam, hogy ezt is meg lehetne kérdőjelezni.

Az indoklás tökéletes, amit a képviselőtársam teljesen házszabályszerűtlenül ad - de tökéletes. Ennél a bizottsági javaslatnál az előterjesztő olyan, általa tényeknek vélt dolgokból indul ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselők minden aggálya... - és ha megengedik a MIÉP-es képviselőtársaim, mondanám, hogy az ellenzék közé számítom őket, a bizottság létszámára vonatkozóan a Bauer-javaslatra ki fogok térni, ott is el fogom ezt mondani -, az ellenzéki képviselők joggal gyanakodhatnak akkor, amikor ilyen jellegű címmel látnak el egy parlamenti vizsgálatot. Itt egész egyszerűen azt kellene vizsgálni, mint ahogy a módosító javaslatban szerepel is, hogy megfelel-e a tényeknek mindaz, amit Magyarország miniszterelnöke mondott. Gyanakszunk persze, mert a belügyminiszter után, akiről kiderült, hogy kétszer se mond igazat, lassan úgy tűnik, hogy a miniszterelnök úr is csak a levegőbe beszélt, és ez mindegyikünk számára, a mi számunkra, ellenzéki képviselők számára is rettenetes következményekkel járna, mint ahogy a kormánypárti képviselők számára is.

Ezt el kell kerülni, és ezért van igaza Antalóczy képviselőtársamnak abban, hogy elemi érdekünk ennek a bizottságnak a működése, az ügy teljes kivizsgálása. Teljesen természetes, és itt kapcsolódnék... - csak nehogy gondja legyen valakinek, hogy a Házszabálynak megfelelően beszélek-e, tehát kapcsolódok-e az egyes módosító javaslatokhoz -, itt szeretném elmondani, Nikolits úr és társai 2. pontban szereplő javaslata világosan leírja: először azt kellene megvizsgálni, megállják-e a helyüket azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor úr tett. Ezt nagyon egyszerűen meg lehet állapítani; ha Orbán Viktor úrnak lenne valamilyen bizonyítéka, akkor azt az asztalra tehetné. Ezt egyébként azért mondom így, hogy ha lenne, mert ha lenne, akkor már régen a nemzetbiztonsági bizottság asztalára tette volna, ugyanis az a kijelentés hangzott el, hogy ez szélesebb, mint a nemzetbiztonsági bizottság jogköre. Nem igazán tudom elképzelni, mi minden lehet még azon túl, ami a nemzetbiztonsági bizottság jogköre a nemzetbiztonsági törvény kapcsán, hiszen az élet szinte minden területéről ami a titkosszolgálatokkal, az adatgyűjtéssel, a megfigyeléssel, a követéssel, a lehallgatással kapcsolatos - s ahogy hallottuk az általános vitában az előterjesztőtől és Deutsch Tamástól a televízióban, tudom, hogy ezek elszólások, csak úgy mondom, hogy még ha azok is lennének -, mind-mind a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe tartozik.

Tehát ha valaki komolyan veszi azt, amit Mikes Éva előterjesztőként a parlament színe elé tett, akkor azt kell mondjam: tévedésben van. Önök ezzel megakadályozzák, hogy ennek a dolognak az igazságtartalma valaha is kiderüljön.

Szeretném a Bauer Tamás által beadott módosító javaslatokat részletesen érinteni, például a 4-est, amelyik arról szól, hogy a vizsgálóbizottság hány főből álljon. Azt hiszem, kedves ellenzéki képviselőtársaim, hogy elkövettünk egy óriási hibát, amikor jóhiszeműen belementünk abba, hogy térjünk el a Házszabálytól, nevezetesen azon alkotmánybírósági döntés kapcsán, hogy bizottságokat, vizsgálóbizottságokat, eseti bizottságokat a jövőben is létre lehessen hozni. Ez óriási hiba volt, mert jóhiszeműek voltunk, s azt hittük, valóban arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság a független képviselő szerepét illetően foglalkozott ezekkel, és helyezte hatályon kívül ezeket a pontokat. Bíztunk abban, hogy lesz olyan javaslat, amelyik majd helyre teszi ezt, villámgyorsan visszaemeli, és konszenzussal a bizottságok létrehozásával kapcsolatos összes passzus megvalósulhat a Házszabályban. Önök behúztak bennünket a csőbe, ezt kétségtelenül elismerem. Belementünk ebbe, és most kényükre-kedvükre magyarázzák a dolgokat, amint szemléletes példám is bizonyítja; Kosztolányi képviselő úr így értelmezi, Rubovszky György képviselő úr egészen másképp értelmezi, és akkor még nem beszéltem arról, hogyan értelmezi mindezt az ügyrendi bizottság vagy annak elnöke, dr. Salamon László - erre is ki szeretnék térni.

Tehát ami a létszámot illeti, az teljesen világos. Most még egyszer mondom, a MIÉP-et ellenzéki frakciónak tartom, mivel ezen az oldalon ül, hiszen a kormányoldal úgy nyilatkozott, hogy nem tartja arra a helyre valónak a MIÉP-et, nem tagja a kormánynak egyetlen egy MIÉP-es országgyűlési képviselő, tisztségviselő vagy párttag sem - vagy nem tudom, hogy fogalmazzak. Tehát minden külső jel arra utal, hogy ellenzéki képviselőkkel van dolgunk, és ezt elfogadom. Az a javaslat, amelyik úgy szól, hogy azonos a kormánypárti és a MIÉP-pel együtt az ellenzéki képviselők - bocsánat a kifejezésért - száma, majdnem azt mondtam, hogy darabszáma, de nem mondom, hat-hat, és a hetedik - így jön össze a tizenhárom - az a független képviselő, akit a módosító javaslatommal egyben a bizottság elnökének javaslok - a másik javaslat is erre vonatkozik -, teljesen korrekt, és teljesen elfogadható.

Itt arról van szó, hogy Magyarország miniszterelnöke ura-e a szavának, amit Magyarország miniszterelnöke kijelentett, igaz-e, és ha igaz, akkor ezt a galádságot kik, hogyan, miképp követték el. Miután egy vizsgálóbizottságnak javaslatot is kell tennie, ha ez mind igaz, akkor nyilvánvaló, majd arra is kitér a bizottság, hogy mit javasol a felelősségre vonás tekintetében. Mondom előre, főleg Kosztolányi képviselőtársamnak, hogy az ellenzéki képviselők - gondolom, a MIÉP nevében is tudok nyilatkozni ebben az ügyben - teljes kivizsgálást kérnek, és amennyiben vannak felelősök, azok teljes felelősségre vonása mellett fognak kiállni.

Tehát ez a mi véleményünk ebben az ügyben. Ha önök igazán komolyan gondolják, hogy demokrácia és jogállam van ebben az országban és ebben a parlamentben, és a parlament ellenőrzése megvalósul, akkor nem térnek el a paritásos bizottság elvétől.

(21.20)

Paritásos bizottságot nem lehet másképp a magyar parlamentben létrehozni, csak úgy, ha az ellenzéki és kormánypárti oldal azonos számban van. Az, hogy az Alkotmánybíróság a független képviselők státuszával foglalkozott, azt jelenti, hogy a független képviselőt ebben az esetben a mérleg nyelveként el tudjuk fogadni ellenzéki oldalról. Persze, jogilag lehet csűrni és csavarni a dolgokat, csak senki nem tudja hitelt érdemlően bebizonyítani, 100 százalékos bizonyítékokkal, hogy minek számít egy független képviselő; én tartózkodom attól, hogy azt mondjam, kormánypártinak, önök nem tartózkodnak attól, hogy azt mondják, ellenzékinek.

Nagy tiszteletem - ha megengedik, így fogalmazok, és talán nem sértek senkit - Salamon Lászlónak, ha megmagyarázná, hogy milyen jogi érvek, milyen paragrafus, milyen szabály vagy milyen bevett szokások vagy bármi alapján, ami elfogadható számunkra - mondjuk, nem az időkeret alapján, amit Bauer Tamás már említett. Mert az időkeret is hogyan van? Salamon Lászlónak emlékeznie kell - a házbizottságban többször szerepeltünk együtt az elmúlt ciklusban -, a szocialista frakció részéről általában én voltam az, aki fölajánlotta a függetleneknek a kötött időkeretben a pluszidőket, mert elég sok időnk volt, s hogy a függetlenek is, akik elég szép számban voltak, meg tudjanak szólalni, általában öt percet, tíz percet lefaragtunk az időnkből - és adtuk. Ez azt jelenti talán, hogy akkor a független képviselők kormánypártinak számítanak? Eszembe se jut ilyet mondani! De miután istenigazából nincs meghatározva és jogilag alátámasztva a státuszuk, úgy gondolom, hogy ez a Bauer-javaslat megállja a helyét, és tisztelettel kérem az előterjesztőt, ha őszintén akarja, hogy komoly vizsgálat legyen, akkor szíveskedjék ezt elfogadni.

A másik javaslat, ami szintén Bauer Tamásé... - ebben az esetben számomra bármilyen mértékben szimpatikus is, és érzem, értem, hogy miről van szó, hiszen az olajgate-bizottság alelnökeként megtapasztaltam az akkori trükköt és az eljárásban kákán csomót keresést és minden mást, amit az akkori ellenzék velünk, kormánypártiakkal szemben elővezetett, de mégis azt kell mondanom Mikes Éva képviselőtársamnak, hogy az olajgate-bizottság volt az egyik, majdhogynem egyetlen olyan bizottság, amely le tudta tenni a jelentését a parlament asztalára javaslatokkal együtt, jóllehet, ott patikamérlegen ki volt mérve az ellenzéki és kormánypárti képviselők száma. Tehát lehetséges ilyet tenni.

Amennyiben önök elfogadnák Bauer Tamás javaslatát az összetételre vonatkozóan és a független képviselő bizottságvezetését illetően, tehát a 13 főt, abban az esetben le tudnék mondani a 9. számon jelzett és a határozati javaslat 7. pontjának kiegészítéséről, ami szimpatikus és a garanciákat is megadja a számomra; de talán, hogy lássák önök a bizalmat a részünkről, ha valóban paritásos bizottságot óhajtanának működtetni, ezeket a biztosítékokat személy szerint nem óhajtanám, s akkor maradnék a kétötödös meghallgatási ügynél, amit azt hiszem, az előzőekben kitárgyaltunk. Csak Salamon Lászlónak mondanám, hogy többször említettem, az ajánlás 9. pontjában szereplő Bauer-javaslat kapcsán emlegettem a kétötödöt, miután Kosztolányi képviselőtársam hozta be a mai vitába a Házszabály megfelelő paragrafusában előírt kétötödös meghallgatási dolgot. Nem is én találtam ki, én csak erre reflektáltam.

Ami a továbbiakat illeti, azt szeretném megtudni - ha a részletes vita erre lehetőséget ad - kivétel nélkül mindegyik, az előterjesztésben szereplő mindegyik javaslatnál, hogy az ügyrendi bizottság és annak is általam valóban tisztelt elnöke, Salamon László úr álláspontja, véleménye hogyan passzol azzal, ami itt le van írva. Én Salamon Lászlót egy talpig becsületes jogászembernek ismertem az elmúlt négy év alatt, gondolom, nem kell megváltoztatni a véleményemet, most is annak ismerem, kétség ne férjen hozzá. Ezért szeretném megkérdezni, ha erre van lehetőség, hogy a csodában van az, hogy az ügyrendi bizottság nem támogat egy olyan javaslatot, ami színtisztán a paritásra irányul?! Hogy a csudába nem lehet azt elfogadni egy ilyen tapasztalt jogászembernek, hogy hat meg hat ugyanannyi, és a független a hetedik? Mi ebben az, ami odaviszi az ügyrendi bizottságot, hogy elutasítsa?

Arról már nem is beszélve, hogy az 1., 2. sorszámon szereplő Nikolits és társai - ha szabad ezt a kifejezést használni - által aláírt javaslatokról szól, ami a vizsgálóbizottságból a lényeget ragadja meg az (1) bekezdésben, nevezetesen, hogy azt kell megállapítanunk, hogy az előző parlamenti ciklusban folyt-e közpénzen törvénytelen és titkos adatgyűjtés. Tehát egyáltalán megvalósult-e ez a dolog? Hogy a csudába nem ért egyet az ügyrendi bizottság egy ilyen dologgal? Hát nem azt kell megtudnunk végre, hogy folyt-e egyáltalán ilyesmi? És ha folyt, ha ezt meg tudjuk állapítani, ha a dokumentumok a kezünkben vannak, akkor lehet ezt követően megállapítani, hogy kik követték el? Vagy hogy a csudába?! Itt tulajdonképpen van egy tettes, és elkezdjük keresni hozzá a hullát is, a kést is, meg a helyszínt is, meg az indítékot, meg a motivációt és minden kutyafülét, hogy egyszer meg tudjuk írni egy bohózatban, hogy el tudjuk játszani? Szóval, nem egészen értem ezt a metódust: hogy a csodába van az, hogy ezt az 1., 2. számon szereplő két javaslatot lazán az ügyrendi bizottság egyharmada sem támogatja? Ha erre kapnék felvilágosítást, nagyon-nagyon megköszönném.

Még egy dolgot szeretnék említeni, és utána be fogom fejezni. Ez pedig az, Bauer Tamás már említette, hogy melyik kormány érintett ebben az ügyben. Attól függ persze, hogy miből indulunk ki, de szeretném ezt önöktől hallani. Ha Deutsch Tamás szövegéből indulok ki, amit a miniszterelnöki bejelentést követően az Aktuális című televíziós műsorban volt szerencsém végignézni, akkor abból azt tudtam meg, hogy ez a fránya MSZP-SZDSZ-es kormány folytatott ilyen vizsgálatokat, és miután ezeknek a vizsgálódásoknak nem volt eredménye, azaz negatív lett a lehallgatás - mert ő még ezt a szót is használta, meg egyéb ilyen dolgok -, így a választásban, a választás előtt a kampányban ezt nem tudta felhasználni. Ebből a szempontból - és ha még ténynek is fogadnám el, amit Deutsch Tamás ott majdnem könnyezve elmondott - úgy lenne értékelhető a dolog, hogy na, ez az MSZP-kormány érintettségét jelenti.

No, de Deutsch Tamás nem tud semmit, mert ha tudna valamit, már régen előadta volna a dokumentumokat, amelyek nála vagy a miniszterelnöknél vannak. Nyilván blöffölt egy nagyot, és belekeverte a rokonait, majdnem krokodilkönnyeket ejtettem helyette, mert a tévében mégsem illik sírni. De ha úgy fogom föl, hogy Magyarország miniszterelnöke egy pártgyűlésen érzékeltetve azt, hogy az előző kormány áll a dolog mögött, ki nem mondva, de érzékeltetve, hogy az előző kormány rendelte meg, az előző kormány a kampányban nem használta fel, elmondta, hogy őt, másokat, a jelenlegi kormánytagokat és leendő minisztereket, annak családtagját vizsgálta meg, akkor talán az Orbán-kormány az érintett, hiszen őellene történt a megfigyelés, a lehallgatás, a követés, az akármi, a nem tudom micsoda, ami itt össze van hordva, sületlenül persze. Akkor melyik kormány érintett? Ki az a személy, aki meg tudja jogilag alapozni, hogy ebből a miniszterelnöki kijelentésből világosan és egyértelműen kiderüljön, hogy melyik kormány érintett?

Van egy kategória, amit képviselőtársaim elfelejtenek itt a parlamentben - én is természetesen, nem vonom ki magam és mások is -, Magyarországon ezt úgy hívják, hogy józan paraszti ész. Nagyon ajánlom mindegyikünknek, magamnak is, hogy ebből induljunk ki, és ha valaki azt mondja, hogy őt és a kormány tagjait megfigyelték, követték, lehallgatták, és isten tudja mit csináltak vele, akkor ők az érintettek, kérem tisztelettel, hiszen ellenük folyt ez a vizsgálat.

(21.30)

Mert azt bizonyítani senki nem tudta, hogy ezt a Horn-Kuncze-kormány rendelte meg! Ezt csak sugallni lehetett, ami már elég nevetséges, és nem kaptunk semmit. Erről szólnak ezek a módosítók, erről szól az, hogy nincs érintett kormány, és ez az, aminek alapján azt lehet mondani, hogy ez az egyetlen olyan bizottság, ahol független képviselőt kellene elnöknek állítani, mert itt nem lehet meghatározni az érintett kormányt.

A másik két vizsgálóbizottságnál, majd szó kerül róla, esetleg meg lehet határozni, hogy ki, melyik oldal hivatott arra, hogy egy vizsgálóbizottságot vezessen. Ott én személy szerint egyáltalán nem fogok ragaszkodni ahhoz, hogy független legyen az elnöke, ott szerintem meghatározható, hogy ki legyen az elnöke. De ebben az esetben nem lehet meghatározni kormányérintettséget, így nyilvánvaló, hogy az én javaslatom, ami, ha jól emlékszem a 7. számon van... - bocsánatot kérek, megnézem! (Jegyzeteiben lapoz.) Igen, 7. számon szerepel, és a határozati javaslat 4. pontját módosítja. Olyan értelemben tartom csak fenn, amilyen értelemben a 6. számon szereplő Nikolits és társai javaslat elfogadásra nem kerül, mert vagy egyik, vagy másik. Az egy kicsit pontosabb, mert azt mondja, hogy amennyiben független képviselő..., akkor meghatározza az alelnököket is, hogy ellenzéki, kormánypárti. Nem kötelező meghatározni az alelnököt, a Házszabály csak azt mondja ki, hogy elnököt, ha jól emlékszem, de én is támogatnám a saját javaslatommal ellentétben a Nikolits és képviselőtársai által aláírt módosító javaslatot, amely szerint a bizottság elnöke a független képviselő legyen, és a bizottságnak legyen kormánypárti és ellenzéki alelnöke.

Elnök úr, köszönöm a türelmet.