Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem többek között azért kell minden plenáris ülésen késő estig itt lennem, hogy amikor Bauer képviselőtársam a Magyar Igazság és Élet Pártja parlamenti felszólalásairól sajátos gondolatait elmondja, akkor el tudjam mondani, hogyan rendelkezik erről a magyar alkotmányon alapuló Házszabály.

Kétfajta pártot ismer a parlamenti besorolás: a kormánypártokat, amelyek koalíciót kötve és alkotva a kormányzati felelősséget viselik és a kormányzati hatalmat gyakorolják, és a többi pártot pedig - érthető módon - ellenzékinek tekinti, és egyben nem tesz különbséget a között, hogy egy adott párt magát ellenzéki, de konstruktív pártnak jelölve és eszerint működve adott időszakban támogat egy kormányt, adott időszakban pedig javaslatait nem fogadja el, és nemmel szavaz. Ha mi árnyalni akarnánk, akkor természetesen lehetséges lenne azt mondani, hogy egy adott időszakban nevezzük - ahogy önök javasolták - a Magyar Igazság és Élet Pártját kormányt kívülről támogató pártnak, akkor viszont javasolom, bővítsük tovább! Mivel itt - áldatlan viták során - azt tapasztalom, hogy a tisztelt másik két ellenzéki párt sokszor nem úgy nevezném, hogy ellenzékiként viselkedik, hanem, mondjuk azt, hogy mint leváltott kormánypárt kategória, és ezt a skálát akkor meglehetősen lehet szélesíteni.

Úgyhogy természetesen ez a besorolás, az ellenzékiség nem vitatható. S az, hogy egy ellenzéki párt konstruktív, nem azt jelenti, hogy kormánypártivá vált.

Röviden hadd szóljak hozzá Bauer Tamás képviselő úr 9. szám alatt jelzett módosításához. Nem tartalmilag akarok hozzászólni, hanem mint egy olyan pártnak a tagja, amely a törvények és szabályok betartásával működik. Hadd mondjam el azt a, szerényebben azt mondom: értelmezésemet - de van erre ügyrendi bizottság, amely e kérdésben dönteni tud -, hogy a vizsgálóbizottság működését, szavazását, ennek szabályait nem most fogjuk mi eldönteni.

A Házszabály - engedje meg, hogy most ne idézzem pontosan a paragrafust - a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályok tekintetében visszautal az eseti bizottságra, az eseti bizottság ezt visszautalja az állandó bizottságra. Ott - ahogy képviselőtársam említette - például a meghallgatásra kétötödös arányt ír elő. A bizottság döntéseinél pedig azt mondja, hogy "a jelen levő képviselők, bizottsági tagok többségével hozza".

Tehát amíg úgy látom, hogy itt házszabály-módosítás nem történik ebben a kérdésben, a 9. számon beterjesztett módosító javaslatot tartalmilag azért nem kívánom előnyét-hátrányát tekintve elemezni, mert nem látok rá házszabályi lehetőséget, hogy ezzel foglalkozzunk. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.)