Készült: 2024.04.29.21:03:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (1998.10.26.), 139. felszólalás
Felszólaló Nikolits István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:36


Felszólalások:  Előző  139  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NIKOLITS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Két képviselőtársammal, Antalóczy Attilával és Tóth Károllyal hat módosító indítványt adtunk be, és hogy az előttem szólóhoz kapcsolódva folytassam ezt a gondolatsort, az egyik módosító indítványunk hasonló törekvéseket vett célba, mint Bauer Tamás javaslata. Mi is abból indultunk ki, hogy ennek a bizottságnak az összetételét egy kissé meg kellene változtatni ahhoz, hogy mindazon elvek érvényesülhessenek, amit itt Bauer Tamás részletesen kifejtett.

De beadtunk egy másik módosító indítványt - arra az esetre, ha ez elfogadhatatlan lenne a tisztelt kormányoldalnak -, amelynek az a tartalma, hogy a vizsgálóbizottság elnöke lehetőség szerint a független képviselő legyen. Ugyanis nehéz eldönteni az eddigi történések és a rendelkezésünkre álló információk alapján, hogy valóban az előző kormány időszaka érintett-e ebben a történésben - ha egyáltalán volt történés -, vagy pedig a jelenlegi kormány az érintett benne egy olyan, kormányfő általi bejelentéssel, amely a megtétel időszakában a politikai porondon található feszültségek más irányú kezelésére is alkalmas volt. Nos, ha ez így van, akkor mindenféleképpen szerencsésebb lenne egy független bizottsági vezetés, és emellé természetszerűleg egy kormányoldali és egy ellenzéki alelnök - még tíz fő esetén is éppen elég nagy létszámú lesz ez a vizsgálóbizottság.

Tettünk egy másik módosító indítványt, amely arról szól, hogy az eredeti előterjesztés 5. pontjában szereplő, a '95. évi LXV. törvény mellékletében felsorolt adatfajtákhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egyértelművé tegyük, hogy egy országgyűlési határozat nem üthet felül egy kétharmados törvényt. (Vancsik Zoltán: Apróság!) A nemzetbiztonsági törvény ugyanis egyértelműen intézkedik arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a velük kapcsolatban álló adatok köre milyen körülmények között és kiknek hozzáférhető. Erre tehát tisztelettel felhívnám az előterjesztő figyelmét: mégoly erős határozattal sem vonható ki az érvényességi körből, mint amilyen várhatóan ez lesz.

Ez tehát azt jelenti magyarra fordítva, hogy ha a bizottság munkája során nemzetbiztonsági területre téved, nem teheti ezt, hiszen a nemzetbiztonsági törvény 14. §-a egyértelműen nyilatkozik arról, hogy az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatokat és azok tevékenységét bizottságán, a nemzetbiztonsági bizottságon keresztül ellenőrzi. Így tehát előállhat az a furcsa helyzet a bizottság munkája során, hogy valaki azt fogja mondani, hogy végtelenül sajnálom, de a feltett kérdésekre a nemzetbiztonsági törvény adta korlátok miatt nem áll módomban nyilatkozat megtétele. Vagy előállhat az a helyzet, hogy a bizottság nem fogja tudni teljes érvénnyel elvégezni a munkáját, abban az esetben, ha esetleg a nemzetbiztonsági szolgálatokat érinti a bizottság munkája. Mert nagy valószínűséggel azt kell hogy érintse, hiszen a miniszterelnök úr azt mondta, hogy törvénytelenül, titkosan és közpénzek felhasználásával történtek ezek a megfigyelések.

Így tehát ismételten csak hangot kell adni annak a vélekedésünknek, hogy sokkal szerencsésebb, sokkal gyorsabb és sokkal korrektebb lett volna ez az eljárás, ha az egyébként működő, állandó nemzetbiztonsági bizottság kezdi meg két hónappal ezelőtt ezt a munkát, hiszen ez a bejelentés, tisztelt képviselőtársaim, kereken kettő hónappal és két nappal ezelőtt hangzott el, mióta is a Magyar Köztársaság közvéleménye már túl is tette magát ezen a bejelentésen, hiszen már csak hellyel-közzel hallani róla. Jobb lett volna, talán szerencsésebb lett volna akkor, azon melegében, friss információk alapján, természetesen a miniszterelnök úr hathatós segítségével és támogatásával, a rendelkezésére álló dokumentumok átadásával és a bizottság részére való hozzáférhetővé tételével megkezdeni ezt a vizsgálatot. Talán már túl is jutottunk volna rajta.

Végezetül arra a Bauer Tamás képviselőtársam által tett bejelentésre szeretnék visszatérni, ami a Házszabály 34. §-ára vonatkozik. Valóban, mi is komolyan vesszük ezt a paragrafust, mégsem tudtunk ellenállni a kísértésnek, és három módosító javaslatot adtunk be, ami valószínűleg ennek a paragrafusnak a tiltásába fog ütközni. Mégis meg kellett tennünk, hiszen fel kellett hívni az előterjesztő figyelmét arra, hogy egy jogállamban bárki is jelent be valamit, még ha ez a miniszterelnök úr saját maga, akkor sem lehet azt a bejelentést bizonyítékok, dokumentumok nélkül, tisztelt képviselő asszony, készpénznek venni.

 

 

(20.40)

 

 

Ön pedig a címben és a tárgyra vonatkozó pontban ezt készpénznek veszi, hiszen úgy fogalmaz, hogy "politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottságot" kíván felállítani - tehát azt mondja, hogy "folytatott". A bizottság feladata pedig éppen az a mi véleményünk szerint, hogy kiderítse, valóban folytak-e ilyen törvénytelen és titkos és a köz pénzét igénybe vevő eljárások az előző parlamenti ciklusban.

Éppen ezért - a kísértésnek nem tudván ellenállni - három ilyen módosító indítványt is beadtunk. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez a házszabályi tiltás miatt - még akkor is, ha jobbító szándéka kétségtelen és talán jó lenne figyelembe venni - még az önök együttműködésével sem vehető figyelembe. De talán a jövőre iránymutatást adhat ahhoz, hogy nem baj az, ha egy ügyben korrekt módon, világosan és tisztán fogalmazunk. Mindannyiunk érdeke és ennek a Háznak a követelménye ez.

Köszönöm szépen, elnök asszony.

 




Felszólalások:  Előző  139  Következő    Ülésnap adatai