Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar, lengyel, cseh kormányfők találkozója 1998. október 21-én ismét megnyitotta annak a lehetőségét, hogy a jelenleg csak földrajzi és időzónaegységként kezelt Közép-Európa történelmi súlyának megfelelően legyen jelen az európai politikában.

Az 1991-ben megindult és a későbbiek folyamán sajnálatos módon elhalni látszó visegrádi együttműködést a Kisgazdapárt megítélése szerint, a három kormányfő szándékát is meghaladóan, a realitások tették ismét időszerűvé. Az említett három ország közvetlenül a NATO-ba lépés előtt áll, és minden előkészületet megtett annak érdekében, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás belső feltételeit biztosítsa. A tárgyaláson részt vevő felelős kormányfők feltételezhetően rá kellett ébredjenek, hogy ha egymással rivalizálva próbálnák meg az Európai Unióhoz a csatlakozást, ezzel egymás esélyeit rontják, a csatlakozás feltételeit nehezítik, és annak időpontját is esetleg a távolabbi jövőbe tolják ki.

Az utóbbi időben észlelni kellett, hogy európai csatlakozásunk lehetséges időpontját az uniós tisztségviselők nyilatkozatai egymástól is jelentős mértékben eltérően jelölik meg. Ez a csatlakozni kívánó országok közvéleményében bizonytalanságot ébreszthet. Ezért fontos a kormányfők által kiadott közös nyilatkozat következő része is: "Meg vagyunk győződve arról, hogy az Európai Unió tagállamai hozzánk hasonlóan érdekeltek abban, hogy országaink teljes jogú tagsága mihamarabb valósággá váljék. Ezért újfent megerősítjük, hogy országaink közös érdeke, hogy továbbra is segítsük egymás ez irányú törekvéseit."

Magyarország felkészülése, az ország belső és külső helyzete megkívánja, hogy a csatlakozás időpontja minél előbb biztonsággal ismert legyen. Kijelenthetjük, hogy országunk maximális erőfeszítéssel igyekezett és igyekszik a csatlakozás feltételeit teljesíteni, és azok jó részének már eleget is tett.

Tudnunk kell viszont, hogy az erőfeszítések, az áldozatok nem hiábavalók. Felmerül a kérdés, hogy miután piacunkat teljeskörűen megnyitottuk az Európai Unió előtt, a jogharmonizációban sem vagyunk lényegesen rosszabb helyzetben, mint némelyik uniós tagállam, vajon milyen érdekek azok, amelyek az Európai Uniót arra bírják, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak, és csatlakozásunk belátható időn belül lehetővé váljék.

Közép-Európa országai - és mi ide gondoljuk a kétségtelenül Közép-Európához tartozó Szlovákiát is - közös történelmi múltjuk, kultúrájuk eredményeként az Európai Unió jelentős térségét alkotják. Ezek az országok olyan kulturális, gazdasági és ma már demokratikus értékekkel is rendelkeznek, amelyek gazdagíthatják az Európai Unió egészét.

A Független Kisgazdapárt megítélése szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a parlamenti pártok - akár ellenzéki, akár kormányoldalon foglaljanak helyet - lényegesnek tekinthető külpolitikai helyzetben milyen álláspontot képviselnek. Külpolitikai kérdések nem válhatnak a parlamenti taktikázások, netán az obstrukció áldozatává.

A délszláv helyzet stabilizálása érdekében az SFOR-erőket felváltó erők tevékenységének elősegítéséről és ebben a magyar műszaki kontingens részvételéről szóló 18/1998-as országgyűlési határozat módosításánál balsejtelmű közjáték játszódott le - mi reméljük, hogy csak egyszer és ez alkalommal.

A Független Kisgazdapárt azt reméli, hogy az ország jövőjét meghatározó külpolitikai kérdésekben az ellenzék és a kormánypártok a szükséges mértékben együtt fognak tudni működni.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)