Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 1. §-a a lakásvásárlással kapcsolatos illetékek kérdését szabályozza. Tulajdonképpen egyetértek ezzel a módosítással, viszont két módosító indítványt is benyújtottam, amely bizonyos mértékben kiterjesztené ezt a kérdéskört, és bizonyos általam és úgy gondolom, nagyon sokunk által fontosnak tartott problémát rendezne.

Az elsőben - amely az ajánlás 1. számú módosító indítványa - arról van szó, hogy egy új bekezdéssel egészülne ki a törvényjavaslat. A jelenlegi szabályozás szerint a lakásszerzési illeték 4 millió forintos értékhatárig 2 százalék - ez egy nagyon kedvezményezett illetékmérték -, és a lakás 4 millió forint fölötti része utáni illeték 6 százalék. Ez a rendelkezés 1994. január 1-jétől van hatályban, amely óta a következő évig most már eltelik öt év.

(19.20)

Amikor az illetéktörvényt a kormány beterjesztette a parlament elé, az indoklások között fő helyen szerepelt az, hogy az illetékeket valorizálni kell, mert - és ez teljesen igaz - az elmúlt időszakban bekövetkezett infláció miatt az illetékek értékét célszerű megőrizni. Egyrészt mert szükség van az illetékbevételre, másrészt az infláció miatt ezt kötelező végrehajtani.

Ezért úgy gondolom, hogy nemcsak a tételes illetékmértékeket kell megemelni, hanem azokat a határokat is meg kell emelni, amelyeket az illeték kiszabásánál figyelembe kell venni. A módosító indítvány tehát arra irányul, hogy a következő év január 1-jétől ne 4 millió forintos értékhatárig legyen kedvezményes, 2 százalékos illeték a lakásszerzésnél, hanem az inflációnak megfelelően 6 millió forintig legyen 2 százalék, és e fölötti érték fölött 6 százalék.

Ha ezt a módosító indítványt a kormány támogatná, abban az esetben megvalósulna az a kimondott, illetve leírt fő elv, hogy az illetékek reálértékének megőrzésére törekszik az indítvány. Ha ez nem következik be, akkor úgy emelkednek az illetékbevételek - és ezáltal az illetékterhek, amit a lakosságnak fizetni kell -, hogy tulajdonképpen ezt a határt nem változtatta meg a törvény. Ezáltal nem történik meg a valorizáció, tehát nagyobb terhet kell a lakosság érintett részének fizetnie.

Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatunk is erre irányul. Ebben a kérdésben az szerepel, hogy ha valaki a lakását eladja, illetve újat vásárol, és ezt bizonyos időn belül teszi, akkor csak a különbözet után kell az illetéket megfizetni. Ez nagyon helyes szabályozás, jól is van így. A gyakorlatban többen többször megpróbáltak ebből bizonyos üzleti célú lakáscseréket végrehajtani, és ezt a törvénynek szigorítani, pontosítani kell, hogy ne lehessen ezt a kedvezményt olyan célra felhasználni, amely bizonyos személyeknek jogosulatlan előnyt jelentene. A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy ilyen kedvezményt egy személy csak ötévenként egyszer vehessen igénybe, illetve ha egyszer igénybe vette, akkor ezt követően csak öt év múlva tud ilyen kedvezményt igénybe venni. Megítélésem szerint a szigorítás jogos, viszont ez az öt év igen nagy időtartam.

Ha a magyar viszonyokat megnézzük, akkor pontosan látni kell, hogy a családoknál egy lakáscserére - egyik lakás eladására, a másik megvásárlására - akkor kerül sor, amikor vagy a munkahely után kell mennie a család valamelyik tagjának, vagy a család létszáma szaporodik azáltal, hogy gyerek születik a családban. Ha ezt a két fő indokot nézzük, tulajdonképpen azt kell látni, hogy ez bizony nem ötévenként következik be. A gyerekek születése is sokkal rövidebb periódusú öt évnél - általában -, és sajnos a munkahely megválasztásánál sem tudnak nagyon sokan abba a helyzetbe kerülni, hogy öt évig egy munkahelyen dolgoznak. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy az öt év helyett három év szerepeljen a törvényjavaslatban.

Úgy gondolom, hogy mindkettő olyan javaslat, amely nem jelent illetékbevétel-kiesést, ugyanakkor a törvényt barátságosabbá, elfogadhatóbbá teszi, olyan formájúvá, amely megfelel a törvényjavaslat indoklásának is.

Éppen ezért kérem a tisztelt kormányt, hogy fontolja meg a két javaslatot, amelyet a bizottsági üléseken nem támogatott, de úgy gondolom, hogy mind a kettő jó javaslat, és szerencsés lenne a törvénybe beépíteni.

Köszönöm szépen.