Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Döcsakovszky Polgármester Úr! Képviselő Asszonyok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az Országgyűlés az 50 ezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A lakosságszámon túlmenően e városokkal szemben támasztott törvényi feltétel az is, hogy területükön képesek legyenek a megyei önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátására, amelyről együttműködés, társulás útján is gondoskodhatnak. A megyeszékhelyek pedig a törvény erejénél fogva megyei jogú városok.

Érd város önkormányzatának képviselő-testülete először a 2001. évben kezdeményezte a város megyei jogú várossá nyilvánítását. Ez a kezdeményezés ekkor nem kapta meg a kormány és az illetékes parlamenti bizottság támogatását. Érd város önkormányzatának képviselő-testülete azonban nem tett le erről a szándékáról, és megismételte a kezdeményezést, de közben egyéb erőfeszítéseket is tett, amelyről majd a későbbiek során fogok részletesebben szólni.

Érd város lakóinak száma 2005. január 1-jei adatok szerint 60 125 fő, tehát jelentősen meghaladja a törvényben előírt lakosságszámot, amely a megyei jogú várossá nyilvánítás egyik szigorú törvényi feltétele. Érd város önkormányzatának képviselő-testülete önállóan vállalja azon feladatok többségének ellátását, amelyeket a törvény kötelezően előír a megyei jogú városok számára. Más feladatok ellátására együttműködést kezdeményezett a Pest megyei önkormányzattal. Pest megye önkormányzatának közgyűlése az érdiek kezdeményezését megtárgyalta, és egyes megyei, térségi feladatok társulásban történő ellátásával előzetesen egyetértett.

A törvényi feltételek megléte mellett a megalapozott kezdeményezés érdekében indokolt volt, hogy az önkormányzat egyéb dokumentumokkal is alátámassza a megyei jogú városi cím elnyerését. Ebből a célból Érd város önkormányzatának képviselő-testülete városstratégiát bemutató közép- és hosszú távú települési koncepciót dolgozott ki és nyújtott be 2005 májusában. Volt ennek természetesen előzménye, hiszen szakértőkkel is folyt szakértői konzultáció annak érdekében, hogy hogyan tudna minél jobban megfelelni Érd városa azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogszabály előírt, illetve ellátás szempontjából, a közszolgáltatások szempontjából, amelyeket az ott élő lakosság elvár, egy magasabb kategóriájú, önkormányzati törvény szerint is egy más és erősebb jogosítványokkal, felhatalmazásokkal rendelkező várossal és önkormányzattal szemben megkívánnak.

Az ismételt kezdeményezés benyújtása óta Érd városban jelentős fejlesztések történtek. A kormány, amikor Érd megyei jogú várossá nyilvánítását javasolja az Országgyűlésnek, egyrészt a megvalósított fejlesztéseket ismeri el, másrészt a városstratégiát megvizsgálva úgy ítéli meg, hogy a hosszabb távon megvalósuló fejlesztések, beruházások eredményeként a város felzárkózhat a megyei jogú városok átlagához.

(19.30)

Érd megyei jogú várossá nyilvánítását a fővároshoz való viszonylagos közelsége ellenére térségszerveződési szempontból számos tényező támasztja alá. A város egy közel százezer fős településcsoport természetes központja. Pest megyén kívül valamennyi megyében találunk megyei jogú várost. Pest megye esetében Érd város alkalmas arra, hogy ezt a szerepet betöltse. A várost földrajzi, történelmi, gazdasági adottságai egyaránt predesztinálják a térségközponti szerepre. A megyei jogú városi cím elnyerése révén a város megindult dinamikus fejlődése felgyorsulhat.

Nem szépíthető ugyanakkor, hogy Érd infrastruktúrája több vonatkozásban is hiányos. Ezt tudják a város vezetői is, de úgy gondolom, az úgy korrekt, ha erre itt is rámutatunk az országgyűlési előterjesztés kapcsán. A közművek fejlesztésére csak a közeljövőben, a dél-budai regionális szennyvíztisztító létesítésére irányuló nagy projekt keretében, azzal összhangban nyílik majd lehetőség. Ezt követheti, ezzel együtt történhet az egyéb közművek és az úthálózat fejlesztése is.

Tisztelt Országgyűlés! Nekem belügyminiszterként, mint a kormány elé terjesztett javaslat felelős beterjesztőjeként, illetve a kormány nevében az Országgyűlés előtt az indítványt megindokoló kormánytagként kötelezettségem volt minden törvényi feltételre pontosan kitérni, ugyanakkor politikusként még valamit mindenképpen szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz. Érd városnak ezzel az igényével természetesen többször találkoztam, hiszen nemcsak a polgármester úr és a képviselő-testület igyekezett bemutatni minden egyes elemét ennek a szándéknak és törekvésnek, hanem a város országgyűlési képviselője, Jánosi György képviselő úr is közreműködött abban, hogy a kormány ennek a kérdéskörnek minden aspektusát pontosan megismerhesse. S én azt gondolom, hogy az a szándék, az a törekvés és az az akarat, ami az Érd városi emberek részéről megvan, az a kívánság, hogy megyei jogú várossá szeretnének válni, nagyon erősen megjelent az elmúlt időszakban. Én személyesen is jártam ott, volt módom meggyőződni arról, hogy ez egy olyan elkötelezettség ezen a településen, amiért az ott élő emberek, az érdi emberek hajlandók erőfeszítéseket tenni. Ezt eddig is mutatták, és biztos vagyok benne, hogy ezután is fogják mutatni. És azt is megtapasztaltam, hogy a város vezetői - polgármester úr és a képviselő-testület - pontosan tudják, hogy ez nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is, hiszen egy megyei jogú várostól magasabb színvonalú szolgáltatásokat, közszolgáltatásokat várnak az emberek, és ők azt mondják, szeretnék ezt, állnak elébe.

Tisztelt Országgyűlés! Én a kormány nevében ismertettem a jogszabályi, törvényi feltételeket, jó szívvel tudom ajánlani az Országgyűlésnek a döntés meghozatalát. Kérem, támogassák Érd város kezdeményezését.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)