Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is nagyon sajnálom, hogy ebben a fontos ügyben nem tudjuk meg, hogy a magyar baloldalnak, a Magyar Szocialista Pártnak mi a véleménye, bár azt elég erősen sejtjük, de mivel nincsenek itt a vitán, ezt mégsem tudjuk az ő szájukból is hallani.

Valóban, ha megnézzük, hogy miért is született meg ez az országgyűlési határozat, akkor ‑ ahogy azt Németh Szilárd képviselőtársam is mondta ‑ no­vem­ber 16-áig kell visszamennünk, hiszen az egyértelmű fordulópontnak tekinthető az Európai Unió beván­dorláspolitikájában.

Hiszen akkor az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami teljesen egyértelmű irányt szab, és teljesen egyértelműen leteszi a voksát az Európai Parlament a felső korlát nélküli kvóta és a legális bevándorlás mellett. Ez a határozat persze egyúttal pofon azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek folyamatosan nem csináltak mást eddig, csak tagadták a Soros-terv létét, és azt mondták, hogy sem az Európai Parlamentben, sem sehol máshol nem hajtják végre a Soros-tervet, merthogy nem létezik.

Ez után az európai parlamenti döntés után ez nem mondható ki. Miért nem? Azért, mert ebben a ja­vaslatban pontról pontra megvalósulnak a Soros-tervben leírt javaslatok. Benne van ebben a javaslatban egy olyan állandó elosztási tanács felállításának a javaslata, amit nem véletlenül hívunk mi Soros vég­rehajtó bizottságnak, hiszen ez éppen azt lenne hivatott csinálni, amit a Soros-tervben Soros György leírt. Tehát elveszi a tagállami hatáskört, azt Brüsszelbe telepíti, és ez az elosztási tanács lenne hivatott működtetni azt a felső korlát nélküli elosztási mechanizmust, amelyről az Európai Parlament döntött. Ő koordinálná, ő irányítaná, ő ellenőrizné a szétosztást.

(9.30)

De tartalmaz olyan elemeket is ez a javaslat, amely teljesen egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az Európai Parlament megkönnyíteni akarja a bevándorlást és felgyorsítani. Erről szól a csoportos menedékkérelem-benyújtás, erről szól a javaslat talán egyik legveszélyesebb eleme, amely az NGO-kat vonná be a szétosztási mechanizmus üzemeltetésébe, de erről szól a családegyesítés kibővítése is, amely most már nemcsak az egyenes ági, hanem az oldalági rokonságra is kiterjedne. Ha megnézzük alapvetően azokat a muszlim családokat, amelyek jellemzően Európába érkeztek, akkor azt láthatjuk, hogy ha kibővítjük az oldalági rokonságra is, akkor egyetlenegy menekült esetében is oldalági rokonsággal együtt rögtön harminc, akár negyven menekültről is beszélhetünk.

Tehát egyértelműen ki lehet mondani, hogy november 16-a után az Európai Parlament letette a voksát, és ezt az teszi igazán veszélyessé, hogyha látjuk, hogy az Európai Bizottság is sajnos osztja Soros György véleményét, hiszen nem sokkal később Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hitet tett a bevándorlás mellett. Ő úgy nyilatkozott, hogy szerinte legálissá kell tenni a bevándorlást Európában. Szerinte a legnagyobb baj az volt eddig, hogy a bevándorlás illegális volt, ha legálissá tesszük, akkor véleménye szerint minden bajt orvosolni fogunk.

Tehát még egyszer azt tudjuk mondani, hogy az Európai Unió különböző intézményeinek a javaslatai teljesen egybevágnak Soros György tervével, amely azt tűzte ki célul, hogy egymillió bevándorlót kell évente Európába telepíteni, ezt kötelezően szét kell osztani, és azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem hajlandók ezt végrehajtani, meg kell büntetni.

Teszi mindezt Soros György azért, mert ő hisz a nyílt társadalom utópiájában, amit még soha senki nem próbált ki. De az is biztos, ezt le is írja a könyvében, hogy a nyílt társadalom utópiájának a legnagyobb akadálya a nemzetállam, a nemzeti szuverenitás, a nemzeti határok, a nemzeti kultúra és a nemzeti hagyományok. Ezt legyengíteni, meggyengíteni, a határokat eltüntetni leghatékonyabban bevándorlással lehet, hiszen akkor kevert kultúrájú népességek jönnek létre, ha egyébként az európai egyesült államok irányába mozdulunk el, akkor egyébként már a határokat is el tudja tüntetni. És teljesen egyértelmű, hogy ez az utópia, amit soha ki nem próbált senki, ráadásul ellentmond nemcsak a józan észnek, hanem az alapvető emberi természetnek is, hiszen bennünk, emberekben kiolthatatlan vágy van arra, hogy tartozzunk valahová, erről szól egyébként a nemzeti öntudatunk. És ezt a vágyat akarja belőlünk kiirtani Soros György, azzal, hogy azt mondja, hogy mostantól kezdve világpolgárokat kell létrehozni, és a nemzetállamokon, a nemzeti kultúrán túl kell lépni, hiszen az ő állítása szerint ez a XX. század minden problémájának a gyökere, ami egy végzetes nagy tévedés.

Éppen ezért, mert ő ezt így gondolja, gondolta úgy, hogy Magyarországot és például Lengyelországot, amely nagyon határozottan kiáll a nemzetek Eu­ró­pájának a koncepciója mellett, kiáll a nemzeti szuverenitás mellett, illetve az európai keresztény kultúra mellett, no, ezeket a nemzetállamokat meg kell gyengíteni. És hogyan kell meggyengíteni? Azt látjuk, hogy az Európai Parlament döntése után, illetve a nemzeti konzultáció után egy következő sebességi fokozatba kapcsolt az a nyomásgyakorlás, amelyet egyébként Soros György elindított. Azt láthattuk, hogy maga Soros György személyesen ellenkampányt hirdetett, szóban, írásban, Brüsszelben, New Yorkban, a nemzetközi sajtóban, a magyar sajtóban elkezdték támadni Magyarországot, sőt, ami talán a legfelháborítóbb, hogy az európai intézményeket, illetve azoknak a jogi eljárásait nyíltan politikai zsarolásra használják föl Magyarországgal szemben.

Az a meghallgatás, ami múlt héten zajlott le, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter úr képviselte Magyarországot, erről szólt. Ahogy miniszter úr is fogalmazott a meghallgatás után, ő nem látja azt az okot, ami miatt ezt a meghallgatást össze kellett hívni. Nyilvánvaló, mert nem is volt, egyedül csak az, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni a Soros-tervet.

Vagy ha egyébként megnézzük azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amiket szintén múlt héten indítottak Magyarország ellen, ott is kilóg a lóláb, hogy ez valójában egy politikai zsarolásról szól. Hiszen miről szólnak ezek a kötelezettségszegési eljárások? Például szól arról, hogy Magyarország a kötelező szétosztást, az erre vonatkozó európai uniós döntést nem volt hajlandó végrehajtani. Tehát az Európai Bíróság maga mondta ki azt, hogy ez a döntése az Európai Uniónak csak azért elfogadható, mert ideiglenes jellegű és szeptember 24-én lejár. Ez az időpont már értelemszerűen elmúlt ‑ ez az egyik. A másik pedig: ezt az európai uniós döntést egyetlen tagállam, Málta kivételével egyetlen másik európai tagállam sem tartotta be. Miért csak Magyarország ellen indítanak kötelezettségszegési eljárást? Megint csak mondom, kilóg a lóláb.

Vagy ott van éppen a civil átláthatósági törvény. Ezt is megtámadják, úgy, hogy például a LIBE bizottság meghallgatásán az egyik Soros-szervezet, a Helsinki Bizottság egyik képviselője azt hazudja, hogy ez a törvény nagy hasonlóságot mutat az orosz törvénnyel, amikor ez egyébként szemenszedett hazugság. Az orosz törvény és a magyar törvény semmiben nem hasonlít egymásra, sőt a Velencei Bizottság éppen az orosz törvény elfogadása után tett egy ajánlást, ezeket az ajánlásokat a magyar kormány minden tekintetben figyelembe vette, és úgy határozta meg és úgy készítette el ezt a civil átláthatósági törvényt, amely ellen érdekes módon egyetlenegy olyan civil szervezet sem tüntet Magyarországon, amelyet külföldről finanszíroznak, csak azok, amelyeket Soros György finanszíroz.

Ott van a harmadik kötelezettségszegési eljárás, ami a külföldi egyetemek működését szabályozó magyar törvényről szól, amely semmi mást nem mond ki, csak hogy minden Magyarországon működő külföldi egyetemnek ugyanazon szabályok szerint kell működnie, és ez alól nem lehet kivétel egyébként Soros György egyeteme sem. Emiatt is kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, úgy, hogy szinte szó szerint ugyanez a szabályozás van érvényben éppen Csehországban, de Csehországban emiatt nem indítottak kötelezettségszegési eljárást. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy a meghallgatások, a kötelezettségszegési eljárások a Soros György-féle nyomásgyakorlás részei.

Azt gondoltuk, hogy erre nagyon határozott választ kell adnia Magyarországnak, hiszen ez a nyomásgyakorlás is egyre erősebb és egyre határozottabb. Hála istennek, a magyar emberek, több mint 2,3 millió magyar ember is nagyon határozott választ adott ezekre a nyomásgyakorlásokra, amikor részt vett a nemzeti konzultáción, és elmondta a Soros-tervről a véleményét. Köszönet egyébként ezért minden állampolgárnak, aki elmondta a véleményét.

De úgy gondoltuk, hogy éppen a nemzeti konzultációban részt vevő emberek akarata alapján az Országgyűlésnek is meg kell hoznia a maga döntését. Ezért döntöttünk úgy, hogy országgyűlési határozati javaslatot fogadunk el, amelyben egyébként fontosnak tartjuk, hogy felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Parlament és az uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésében garantált jogait, utasítsa el a Soros-tervet, és, ami nagyon fontos, hogy folyamatosan tájékoztassa Magyarország polgárait a Soros-terv végrehajtásának állásáról és a kormány Magyarország védelmét célzó tervezett és folyamatban levő intézkedéseiről.

Nagyon remélem, hogy annak ellenére például, hogy a baloldal, illetve az LMP annyira sem tartja fontosnak ezt az ügyet, ami teljesen nyilvánvalóan meghatározza, évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, hogy bejöjjenek erre a vitára, nagyon remélem, hogy felismerik az ellenzéki pártok is, hogy ez túlmutat a napi pártpolitikai csatározásokon. Még akkor is túlmutat egyébként, ha közeledik a kampány. Nagyon remélem, hogy ezt az országgyűlési határozati javaslatot támogatni fogják. A Kereszténydemokrata Néppárt a Fidesszel együtt természetesen támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)