Felszólalás adatai

Erzsébet valóban azok közé a szentek közé tartozik, akiknek sugárzása nem csökken. Fénye minden kor minden emberének világít. 1670 óta a római naptárba történő felvétellel borongós novemberek világító napja 19-e, Szent Erzsébet ünnepe. Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király leánya, Magyarországon született, azon a Magyarországon, melynek keresztény alapjait Szent István királyunk fektette le. A kis Erzsébet már négyéves korában a politikai diplomácia kellős közepében találta magát, hiszen eljegyezték a nála hét évvel idősebb Lajossal, Türingia leendő grófjával. A kislány mesés hozománnyal és fényes kísérettel Wartburg várába költözött, hogy német környezetben nevelkedve váljon felnőtté. Már gyermekként is megmutatkozó kedvessége hamar szeretetre méltóvá tette őt a vár népe előtt, az udvari hűvös etikától való idegenkedését egyedül leendő anyósa nézte rossz szemmel. Az életvidám Erzsébet tele volt szeretettel, szívesen osztotta meg játékait társaival, figyelemmel fordult mindig környezetéhez. Az élet minden területén meghaladta kora szokásait, bár szeretetközpontú, természetes gondolkodásának azok gyakran gátat szabtak.

A középkori királyi családokban nem volt divat szerelemmel szeretni a törvényes társat, Erzsébet azonban tiszta szívből szerette Lajost, három gyermekük született. De nem volt divat a királyi magaslatból sem észrevenni, sem segíteni a rászorulókat. Ő egész életén át ezt tette, a királyi udvar nem kis haragjára.

Férje, Lajos oltalma nélkül nem cselekedhetett volna oly eredményesen, ezért volt számára végzetes tragédia férje halála, mely után hamarosan el is hagyta a királyi várat. Érdekes, hogy ennek későbbi értékelése mennyire megváltoztatta Erzsébet alakját. Egy kitaszított, szegénységbe jutott grófné, aki csodákat művel, hogy legyőzze környezete gonoszságait, jótettet jótettre halmoz, és végül fiatalon elég a szeretetben. Ez az Erzsébet-kép közelebb állt a hívők lelkéhez, mert érthetőbb volt, mint a valódi asszonyé, aki mindezt szabad elhatározásból, megfontoltan és önként tette.

Méltó névadója lett hát hazánkban a magyar szuverenitás alá tartozó jogszabályokkal összhangban kialakított kafetéria-rendszernek, az Erzsébet-utalványnak, hiszen az abból származó bevételek visszaforgatásával milliárdok jutnak a rászorulók üdültetésére, táboroztatására.

Az Erzsébet-program Európa egyik példaértékű szociális programja. A kormány által létrehozott szociális üdültetés keretében eddig több mint 260 ezer ember, köztük több mint 100 ezer gyermek üdült, családok ezrei jutottak el teljes családjukkal életükben először egyhetes, teljes ellátást tartalmazó, igényes, színvonalas üdüléshez. Ennek fedezetét az Erzsébet-utalványok forgalmazása teremti meg, a bevétel kizárólag szociális célra fordítható, nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be. A program bebizonyította, hogy nehéz gazdasági helyzetben is lehet újszerű, szolidáris lépést tenni az emberek felé. Itthon bizonyított, a magyar embereknek segítő kezet nyújtott, más országoknak pedig követendő példát mutat.

Bízunk abban, hogy az Európai Bíróság elfogadja a magyar álláspontot, miszerint a szociális feladatok ellátása, annak pénzügyi alapjainak megteremtése tagállami és nem uniós hatáskör.

Tisztelt Országgyűlés! Egy közmondás szerint, ha a füvet este letiporják, reggelre talpra áll. Erzsébet ilyen volt. Hitvesi, anyai szeretetét, női odaadását mindenki számára szóló, egyetemes szeretetté tudta tágítani. A rábízottak érdekében bátran vállalt fel konfliktust a királyi udvar anyagi érdekeltségeivel szemben is. Árpád-házi királylányunk nemzedékeken és országokon átívelő példáját követnünk kell. Erre figyelmeztet engem is naponta a Budapest VII. kerületében a Rózsák terén tündöklő, páratlan szépségű Szent Erzsébet-templom, Steindl Imre utolsó alkotása is.

Ha Magyarország nem hagyja magát, és következetes szeretettel cselekszik, akkor munkaalapú, ugyanakkor a szociális hálóval összhangban működő gazdaságpolitikánknak valóban logikus következménye lesz a növekedés. Úgy legyen!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)