Felszólalás adatai

Az ő többségi véleményt ismertető hozzászólásában jó néhány kérdés szóba került abból, ami a bizottsági ülésen elhangzott, tulajdonképpen Balla képviselő úr abból építkezett, amit az ellenzéki képviselők megfogalmaztak. Kormányoldalról túl sok érdeklődés nem mutatkozott a téma iránt, viszont Balla képviselőtársam korrekt módon elmondta azt, amit ott is hangoztatott, jóllehet ez a kis színes, ez a Mesterházy-sztori így nem hangzott el, most hallottam először. De nem akarok erre leágazni, mert nem ez a lényege a kisebbségi véleménynek, hanem az egyik az időszerűség, hogy tudniillik miért köti gúzsba úgymond ez az Országgyűlés a leendő Országgyűlésnek a kezét azzal, hogy gyámolítani akarja a leendő Országgyűlést. Erre Balla képviselő úr válaszolt, nem ismétlem meg az indokait, mert ezt hallhattuk az imént.

(11.00)

A másik, talán ennél fontosabb kérdés a határozatképesség megállapítására vonatkozó szabály továbbéltetése, annak a rossz szabálynak a továbbéltetése, ami lehetővé teszi azt, hogy helyettesítéssel, úgymond két kézzel lehessen szavazni. Ez példátlan az európai jogállamok történetében. Az általam ismert parlamenti működésekben ilyen szabályt, hogy ne a jelenlévők többsége döntsön a szavazásoknál, és ne az határozza meg a határozatképességet, ilyet én nem ismerek.

Fölkínáltam a lehetőséget Balla képviselő úrnak, hogy nézzen utána, esetleg tud engem cáfolni, tehát ha talál olyan országot a Lajtán túl civilizált világban, ahol ezt a szabályt alkalmazzák, amit a magyar parlament alkalmaz és alkalmazni kíván, akkor szíveskedjék nekem vagy nekünk ezt jelezni, és én hajlandó leszek őt megkövetni.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szóba került - szintén a képviselő úr említette a többségi vélemény kapcsán - a költségvetés tárgyalásának a reformja, illetve annak a hiánya. A költségvetés különleges tárgyalása szerepel a tervezetben is, tehát már csak azért is megért volna egy misét az előterjesztők részéről részt venni a bizottság ülésén, mert hiszen a költségvetés tárgyalása egy különleges eljárásban történik, aminek itt a lényegét nem kívánom érzékeltetni, lesz erre módom az általános vitában.

Az ellenzéki képviselők részéről az MSZP és a Jobbik részéről hangzottak el észrevételek, valóban szóba került ez a felállásos köszöntés. Az a véleményünk, hogy a nemzet előtti főhajtást nem ilyen formában kell kifejezni. Erről sem kívánok többet mondani; ez kicsit ilyen poroszos, kisiskolás, drillszerű megoldást kísérel meg. De nem akarok ilyen gumicsonton lovagolni, mert nem ez a dolog lényege.

Szóba került a képviselői költségtérítések aránya, illetve aránytalansága, különösképpen a 200 kilométeren túl élő képviselők költségtérítése, mondván, hogy ez nincs kellőképpen szabályozva.

Utoljára, de nem utolsósorban szóba került, hogy az országgyűlési törvény több törvényt módosít, többek között a számvevőszéki törvény módosítását is tartalmazza. Ennek kapcsán szóba került az a kérdés, hogy itt lenne az ideje a számvevőszéki törvény olyan, értelmi módosításának, aminek az eredményeképpen világos, egyértelmű és áttekinthető szabályok kerülnek a törvénybe arról, hogy mi a feladata a Számvevőszéknek, mit kell ellenőrizni. Ez a hatályos törvényben homályos. Nem véletlen, hogy ezek a viták folynak a NAV ügyében végzendő vizsgálatokról. Ezért itt lenne az ideje annak, hogy mind a Számvevőszék feladatait, mind a számvevőszéki ellenőrzés szakmai tartalmát és a gyakoriságát is törvény szabályozza.

Erre vonatkozóan Balla képviselő úr arra biztatott - tessék ellenőrizni, képviselő úr, jól adom-e vissza a szavait -, illetve azt sugallta, mondta nekem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy csak nyugodtan nyújtsak be módosító javaslatot a számvevőszéki törvényhez, majd talán esetleg azt akceptálni fogják. (Az elnök ismét csenget.) Ennek reményében fogok tenni javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.