Készült: 2024.05.05.23:23:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (2014.10.14.), 60. felszólalás
Felszólaló Gúr Nándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:19


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tukacs képviselőtársammal csak egyetérteni tudok. Skandalum! Tehát ez botrány, botrány a Parlament falai között, hiszen itt ül 15 szocialista képviselő, lézeng néhány más ellenzéki képviselőtársam, de töredéke ? töredéke! ? sincs annak, ami a kormányzati padsorokban kellene hogy legyen, egyfelől; ja, meg az Állami Számvevőszék még itt van hivatalból az államtitkáron kívül. Na szóval, nem akarom én ezt ragozni, csak azt akarom mondani, ha önöknek ennyire fontos mindez, akkor nem kellene folyamatában, tudják, a hétköznapokban hülyének nézni az embereket, akkor nem kellene olyan dolgok sokaságával etetni őket, amiket, ha nem gondolnak végig, mert esetleg nincs idejük rá, mert a megélhetésükért küzdenek tíz körömmel kapaszkodva azért, hogy legyen otthon kenyér az asztalon, akkor, azt gondolom, azon kell önöknek elgondolkodni, hogy felelősséggel eleget tesznek-e a megbízatásuknak. Nem önnek egyedül, képviselőtársam, mondom, aki itt ül, nem, ön kivétel, a másik, a másik százegynéhány képviselőtársamnak.

De nézzük a tartalmat, nézzük azt, hogy a költségvetéssel kapcsolatosan, a zárszámadás tekintetében hogy is nézünk ki! Nem más ez, mint a kiszámíthatatlanság birodalma, hiszen 2013-ban hétszer ? emlékképeim szerint hét alkalommal módosították, hetes alkalommal ?, nem telt el két-két hónap, és módosították a költségvetést. Gondolkodjanak el rajta! Hol van itt a stabilitás, a kiszámíthatóság? Nem, nem az van, nem kiszámíthatóság, kiszolgáltatottság van. Az emberek kiszolgáltatottságát teremtik meg az újabbnál újabb döntéseikkel, amelyek alapvetően csak önökről, saját magukról és a klientúrájukról szólnak, de nem az emberekről, nem, nem a tízmillió Magyarországon élő emberről.

Megalapozatlan, és meggyőződésem szerint dilettantizmus mindaz, amit önök csinálnak. Igen, s miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert ha komolyan belegondolunk abba, hogy mi zajlott 2013-ban ? de akár megnézhetjük a ’11-es esztendőtől kezdve a történetet ?, akkor látjuk, hogy Európa centrumától nem pozitív irányú ellépéseket tudunk tenni, elmozdulásokat tudunk tenni, nem, hanem vagy beragadunk ott, ahol vagyunk, vagy épp csökkenő trendeket, tendenciákat tudunk felmutatni. Nem válik jobbá a helyzet, és közben a családok, közben a vállalkozások több adóteherrel néznek szembe. Mesélhetnek önök bármiről, becsaphatják az embereket időszakos jelleggel, a végtelenségig ez nem megy, képviselőtársaim. Nem, képviselőtársaim, a végtelenségig ez nem megy! Lehet hazudozni orrba-szájba, lehet mindent mondani az embereknek, amit időszakosan elhisznek, de előbb-utóbb rá fognak ébredni arra, hogy önök nem őket képviselik, hanem saját magukat, és még egyszer mondom, a klientúrájukat.

Családok s vállalkozások több adót fizettek 2013-ban, mint mondjuk, az előtte levő esztendőben, 2012-ben. Ha azt mondom, mondok egy számot, egy irányszámot, hogy több mint 6 százalékkal több adót, akkor ez úgy nem mond semmit, de ha azt mondom, hogy 6862 millió forinttal többet, akkor ez már valamit mond. Ennyivel több pénzt vettek ki az emberek és a vállalkozások zsebéből.

(15.10)

A gazdaság teljesítménye közben pedig csökkent, 2011-hez képest mértékadó módon csökkent. Hát nem véletlen! Önök nemcsak az embereket tették kiszolgáltatottá, önök megszorították a vállalkozásokat, őket is falhoz állították. Emlékeznek rá, csináltak egy munka törvénykönyvet, ahol mindenben legyalulták a munkavállalókat meg az őket képviselőket. Hozzáteszem, arról keveset beszéltünk még itt a parlament falai között, hogy a vállalkozásokat is falhoz szorították. Nekik egyetlenegy dologgal, egyetlenegy eséllyel adtak többet: azzal, hogy még egy bőrt lenyúzhatnak a munkavállalóikról. Hát ez az önök filozófiája! Amíg lehet, addig becsapják a környezetüket, mind a munkavállalókat, mind a munkaadókat. Három év, 2011, 2012 és 2013 távlatában ennek az országnak a gazdasági növekedése, tudják, mennyi volt? Egy ujjammal meg tudom mutatni: három év időszakában 1 százaléknyi; ugye az a mérhetetlenség kategóriája, semmi. Ezt hozták önök ebbe az országba.

Azt gondolom, el kellene gondolkodniuk, hogy ha tényleg jót akarnak tenni, akkor valamit másképp kellene csinálni. A munka világában ? ahogy az előbbi kétperces hozzászólásomban mondtam - min­denkit be akarnak csapni. Olyan statisztikai felületeket mutatnak csak meg, amelyeken keresztül olybá tűnne, mintha jobb lenne a helyzet. 200 ezer közfoglalkoztatott? Ja, hogy sokan sajnos még érdemi munkát sem tudnak végezni? Önmaguk, ők maguk szégyellik adott esetben azt, hogy valamilyen szintű ? a megélhetést nem biztosító ? jövedelemhez úgy jutnak hozzá, hogy közben produktumot nem tudnak tenni az asztalra; nem egy ilyen emberrel beszéltem. Az emberek dolgozni akarnak, az emberek tisztességes tevékenységet akarnak folytatni, az emberek értéket akarnak előállítani.

Önök ennek az esélyét sem adják meg, csak azt teremtik meg, hogy hogyan lehet becsapni a társadalmat. S közben ez a kétharmados kormány ? példaként ? a közfoglalkoztatottak bérének az egyharmadát elvette tőlük. Tudják, 2010-ben 60 200 forintot kerestek ezek emberek. Most 51 ezer forintot, de 2010-re visszaszámolva ennek a pénznek az értéke 41-42 ezer forintot ér. Hát volt egy 18 százalékos infláció abban a négyéves időszakban! Tudják tehát, hogy önök a kormányzásukkal nem adtak, hanem elvettek, annak a 200-300 ezer közfoglalkoztatottnak a bére egyharmadát elvették.

De hasonlóképpen cselekedtek önök a minimálbéresek esetében is. A minimálbér ma, négy év elteltével kevesebbet ér, mint 2010-ben. A 18 százalékos inflációval visszaszámolva az 55-56 ezer forintot súrolja a minimálbér értéke. 2010-ben 60 200 forint volt. Megint csak elvettek 4-5 ezer forintot az emberek zsebéből havonta a minimálbéresek tekintetében ? s közben plakátolták magukat orrba-szájba? Orbán Viktor nyilatkozgatta a nagyvilág felé folyamatában, hogy nő a minimálbér, nő a minimálbér? Nő, a francot nő! A bruttója nő, ami után adóterhet, többletet kell fizetni, az nő, de az emberek zsebében, amiből meg kell élni, annak nem nő, hanem csökken a vásárlóerő-értéke ezeknek a forrásoknak.

De nem csak a közfoglalkoztatás tekintetében, nem csak a minimálbéresek vonatkozásában! Gondolják végig, mondjuk azt, hogy a köztisztviselőknél mi történt! Négy év leforgása alatt ? soha nem volt ilyen a rendszerváltás pillanatától ?, négy év leforgása alatt az adott ciklusban, négy év időszakában egyetlenegy árva fillérrel nem változott a köztisztviselői illetményalap mértéke: 38 650 forint 2010-ben, meg most 2014-ben is. Mi a francról beszélnek önök? Miről? Semmit nem tesznek az emberekért e tekintetben, hazudoznak a szemükbe összevissza, miközben a bérük a közfoglalkoztatottaknak, a minimálbéreseknek, de a közszférában dolgozóknak is csökken. A köztisztviselőknek 2013-ban jelesül – hi­szen arról az esztendőről beszélünk ? 4, azaz négy százalékkal csökkent a reálkeresetük. Hát erről szól az önök tevékenysége, ezzel kellene szembenézni! Államtitkár úr, lehet itt erre válaszolni érdemben, tényszerűen! Érdemben és tényszerűen! Ezzel kell szembenézni, és ezen kell változtatni!

Azt gondolom, hogy mindezek mellett mindaz, amit önök csinálnak ? példát mondok ? a Munkaerő-piaci Alapon keresztül, ami ma már nem Munkaerő-piaci Alap, tudom, hanem Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Azzal, hogy Munkaerő-piaci Alapból Nemzeti Foglalkoztatási Alap lett, önök 10-20 milliárd forintot kivettek az alapból. Ettől lett nemzeti? Hát önök járatják le a „nemzeti” szót, a tartalmat azzal, hogy valamit munkaerő-piaciból nemzetivé változtatnak, és tízmilliárdokat vesznek ki az alapból? Hát szégyen! Ha már fontos ? nekem igen, de önöknek is ? nemcsak a szavak szintjén a „nemzeti”, hanem tartalom tekintetében is, akkor a források oldaláról is úgy kellene cselekedni.

És tudják, a beltartalom tekintetében ennél a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál a központi költségvetés érdekes módon még ebből a csökkenő, még ebből a csökkenő forrástartalomból is kivon pénzeket. 6000 millió forintot zároltak, a központi költségvetésnek volt szüksége rá. De nemcsak a központi költségvetést, a Nyugdíj-biztosítási Alapot is támogatták ebből! Nem innen kell támogatni, nem, máshonnan kell megtalálni a forrásokat! Ja, hogy terv szerint is 300-400 millió forintot előirányoztak, hogy fognak majd ebből az alapból átutalni, aztán a végén ennek a háromszorosát utalták át? Hogy működik ez? Mondtam, dilettantizmus, kiszámíthatatlanság mindaz, amit csinálnak.

De mondok mást is a Munkaerő-piaci Alappal, a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatosan. Járulékkedvezmények tekintetében önök egy ilyen hatmilliárd forintos nagyságrendet különítettek el. Ezzel a pénzzel szemben közel a felét használták fel. Mi az oka ennek? Nem voltak vállalkozások, akik ezt igénybe vegyék? Miért? Ha olyan jól működik az ország, és ha a vállalkozások által foglalkoztatottak tekintetében lehet járulékkedvezményeket adni, akkor a tervszámokban megmutatott forrásoknak miért nem lehetett, miért nem lehetett az utolsó fillérét is felhasználni azért, hogy minél több ember dolgozhasson?

De nemcsak a járulékkedvezmények tekintetében igaz ez, igaz ez a szakképzési, felnőttképzési támogatások vonatkozásában is. Ott egy 25 milliárd forintos nagyságrendet vagy talán még attól is többet ? 27,5 milliárdot pontosan ? különítettek el, és ebből a 27,5 milliárd forintból sem használták fel a teljes összeget, nagyjából 18 milliárd forintot. Miért? Mi ennek az oka? Ha a gazdaság felszívó képessége megvan a foglalkoztatáspolitika tekintetében, akkor nyilván a gazdaság igényeihez illesztett képzések sokaságát kell folytatni. Hát ez mutatja azt, hogy a versenyszférában nincs foglalkoztatásbővülés; nemhogy bővülés nincs, adott esetben az öt fő felett foglalkoztató helyeken csökkenés van. Önök szembehazudnak, szembehazudnak, statisztikákon keresztül olyan helyzetet próbálnak teremteni, ami ezt cáfolja, az igazat, a valót meg nem mutatják meg. Ezt én tisztességtelenségnek tartom, ez szerintem becstelenség.

Az álláskeresési támogatások tekintetében, nagyjából Korózs Lajos beszélt róla. 2010-ben 137-138 milliárd forint volt. 2013-ban 59 milliárd forintot irányoztak elő, majd 51,8 milliárd forintot használtak fel, miközben ? és ez a lényege a mondandómnak ? a munkaadói és a munkavállalói járulékokat ugyanúgy beszedték az utolsó fillérig, a dolgozó emberektől meg a vállalkozásoktól ugyanúgy beszedték a pénzeket, ugyanazt a nagyságrendet, nagyjából 190-200 milliárd forintot, és ennek töredékét, az egynegyedét használták fel arra, hogy azon szerencsétlen sorsú emberek sokasága, aki a munkahelyét elvesztette, átmenetileg kezelhesse az életét, míg új munkahelyet nem tud találni a maga számára. Mi ez, ha nem tisztességtelen, becstelen hozzáállás, a segítő kéz elvétele? Az, hogy Európában ez a legrövidebb futamidejű támogatás, három hónapos ? kilenc hónapról csökkentették önök erre? ?, már semmi, az már nem is érdekes e tekintetben.

És az, hogy olyan Start-munkaprogramot honosítottak meg: téli közfoglalkoztatás a választásokat megelőzően? Tudják, ismerik?! Tudják, amikor diszlexiás gyermekeknek történő tananyagokon keresztüli oktatásokat végeztek?! Nem akarok részletekbe menni, a napocskák, felhőcskék rajzolásán keresztül. Szóval, ez szégyen, és önöknek az arcán nincs ott az arcpír, hogy mit csinálnak?

(15.20)

Ja, hogy nincs ott az arcpír? Ide se jönnek, szembesülni sem akarnak azzal, hogy mit tettek, hogy mit csináltak? És hogy válaszuk sincs minderre? Ez botrányos! És persze hozzáteszem: a szakképzési hozzájárulás tekintetében ? amit meg be kell szedni ?, ott mintegy 6 milliárd, 6000 millió forinttal többet beszedtek a vállalkozásoktól. Beszedni, azt tudnak! Adóbevétel? Abban jók, hogyne! Abban, hogy vigyázzanak a vállalkozásokra, abban, hogy vigyázzanak az emberekre? Abban már kevésbé. Kiszámíthatatlan dilettantizmus, megalapozatlanság mindaz, amit önök végeznek.

Gyakorlatilag összességében mindössze annyit szeretnék mondani, hogy önök, amit csinálnak, az nem más, mint a brutális megszorítások (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a több adó kivetése, a növekvő államadósság, és majd ha kell, akkor még elmondják képviselőtársaim, hogy mi minden mással párosul.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai