Felszólalás adatai

Soron következik a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Font Sándor képviselő önálló indítványát T/12364. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12364/3. számon kaphatták meg.

Egy ajánláspontban tárgyalunk. Hatperces időkeretet tudok felajánlani annak, aki szólni kíván. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok bejelentkező képviselőt. Lezárom a részletes vitát.

Font Sándor képviselő urat látom itt. Kérdezem, hogy kíván-e a vitában most elhangzottakra bármit reagálni. Joga és lehetősége meglenne rá, ezért kérdezem. (Font Sándor nemet int.) Ebben az esetben a következő ülésünkön döntünk majd a benyújtott javaslatról.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/12337. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. (Jelzésre:) Híreink szerint úton van az expozé, gyaníthatóan Soltész államtitkár úr kezében. Így akkor félperces technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Soltész Miklós megérkezik az ülésterembe.)

(23.00)

Jót tett velem, államtitkár úr, így három óra után ki tudtam szaladni fél percre. Üdvözöljük körünkben.

Még egyszer a jegyzőkönyv számára: megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak, az előterjesztői expozé 20 perces, maximálisan 20 perces időkeretben való előadására.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök, hogy kis technikai szünethez juttathattam.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarországon közel 8500 szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó szolgáltató és intézmény működik. Az intézmények tevékenysége az emberi élet teljes ciklusát lefedi: ezek az intézmények óvják meg a veszélyeztetett gyermekeket, végzik a fogyatékossággal élők fejlesztését, segítik a munkájukat vagy hajlékukat elvesztett emberek újbóli beilleszkedését, végzik a rászoruló idősek ápolását.

Közös érdekünk, hogy e felelősségteljes munka végzését elősegítendő megfelelő kereteket alkossunk, ezért az intézmények fenntartói és a működésüket engedélyező hatóságok számára az engedélyezéssel és a működés ellenőrzésével kapcsolatos feladatok egyszerűsítése érdekében a kormány szándéka, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok jelenlegi, hagyományos papír alapú ügyintézését korszerű elektronikus ügyintézéssel váltsa fel.

A működési engedélyezés átalakítása érdekében kerül most a tisztelt Ház elé az a törvényjavaslat, amely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításait tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működési engedélyezése jelenleg hagyományos módon, az elektronikus ügyintézés feltételei híján papír alapú határozattal történik. A működési engedélyezés rendszerének a javaslatban szereplő átalakításával a papír alapú működési engedélyezést és az engedélyek adattartalmát rögzítő úgynevezett regisztert egy új, elektronikus nyilvántartásba-vételi rendszer váltja fel. Ebben a szolgáltatók, intézmények működésének engedélyezése nem papír alapú határozat kiadásával, hanem egy elektronikusan vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel történik. Ez nagyban elő fogja segíteni az adatok hatóságok közötti áramlását, gyorsítja és egyszerűsíti az ügyintézést mind a hatóságok, mind a szolgáltató intézmények fenntartói számára, továbbá biztosítja ezek adatainak nyilvánosságát a szakmai és az ellátotti oldalról érdeklődők számára is.

A nyilvántartásba-vételi eljárásokban továbbra is a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon, a másodfokú hatóság és a nyilvántartást vezető szerv a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal marad. Az új rendszerre való átállás és az adattartalom felöltése fokozatosan történik majd annak érdekében, hogy a működést engedélyező szerveknek és a szolgáltatást nyújtó fenntartóknak megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre a rendszer teljes körű alkalmazására.

Az elhangzottak megvalósítása érdekében a javaslat tartalmazza az új szolgáltatói nyilvántartás közhiteles jellegét, és rögzíti a feltüntetésre kerülő személyes adatokat. A javaslat szerint az adatok fő szabályként nyilvánosak, törvényi szinten kerülnek meghatározásra a nyilvánosság alóli kivételek, úgymint a helyettes szülők, nevelőszülők adatai, valamint a fenntartó kérelmére a családok átmeneti otthonának és a gyermekek átmeneti otthonának címe. A gyermekvédelmi törvény módosítása meghatározza azt is, hogy a nem nyilvános adatokhoz kik és milyen célból férhetnek hozzá.

A javaslat szerint az új rendelkezések 2013. december 1-jén lépnek hatályba. Ettől az időponttól kezdődően új engedély már csak nyilvántartásba-vétellel adható ki. A már működő szolgáltatókat - a hatóságok és a fenntartók kellő felkészülési idejének biztosítása érdekében - 2014. június 30-ig kell a nyilvántartásba bejegyezni. A bejegyzésig a meglévő működési engedélyük jelenti a jogszerű működés alapját.

A javaslat ezenfelül az új közhiteles nyilvántartási rendszer továbbfejlesztéseként 2014. július 1-jétől bevezeti az elektronikus úton való eljárás kötelezettségét, ezen időponttól a fenntartó az iratokat kizárólagosan elektronikus úton küldheti meg a hatóságnak, amely a döntéseit szintén elektronikus úton közli. A működési engedélyezési eljárások továbbra is illetékmentesek maradnak, ennek érdekében a javaslat tartalmazza az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítását.

A javaslat felhatalmazást ad a kormány számára, hogy megállapítsa a szolgáltatói nyilvántartás vezetésének és az erre vonatkozó hatósági eljárások részletes szabályait. A kormányrendeletben egységesítésre kerülnek majd a szociális és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi terület eddig elkülönülő engedélyezési szabályai.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elfogadása esetén az intézmények hagyományos működési engedélyét egy központi, interneten elérhető nyilvántartás váltja fel. Mindez gyorsítja és egyszerűsíti az intézmények működési engedélyezését, és csökkenti az intézményfenntartók, valamint a működésüket engedélyező hatóságok ügyintézési terhét. Fontos eredmény, hogy ezzel nyilvánossá tesszük az intézmények adatait mind a szakmai, mind az ellátotti oldalról érdeklődők számára.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Ház támogatását, a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Most az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság álláspontja, illetve a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Rónaszékiné Keresztes Monika a bizottsági előadó, a többségi álláspont ismertetője öt percben.

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság 2013. szeptember 30-ai ülésén megtárgyalta a T/12337. számú, az egyes törvényeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A bizottság a törvényjavaslatot 15 igen szavazattal és 5 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak találta. A javaslat célja a papír alapú engedélyezés átalakítása elektronikus nyilvántartássá, amely zárt, gyors és pontos szabályozást tesz lehetővé. A bizottság kormánypárti szakpolitikusai általános vitára alkalmasnak találták, és támogatják a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Varga László képviselő úrnak. Ketten fogják az ötperces időkeret megosztani a kisebbségi álláspont ismertetésére, úgyhogy csak azt kérem Varga képviselő úrtól, hogy hagyjon pont ugyanannyi időt a másik előadónak, mint saját magának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Igyekszem figyelni, elnök úr. Köszönöm szépen a lehetőséget, és akkor igyekszem inkább arra szorítkozni, amit jómagam mondtam el a bizottsági ülésen kritikaként, hiszen tartózkodást szavaztunk tulajdonképpen mint ellenzéki képviselők, a szocialista képviselők is ezen a bizottsági ülésen.

Ez tulajdonképpen egy gyenge nem, és javíthatónak érezzük ezt az előterjesztést, tehát fogunk és már adtunk is be módosító indítványt hozzá.

Az első kérdésünk, aggályunk - mondhatom így talán - az volt, hogy fut egy másik adminisztrációs jellegű módosító javaslat a parlament előtt szociális és gyermekvédelmi témában, ez a T/12093. számú. A kérdés az, hogy miért nem hangolták össze ezzel, pláne, hogy egyébként a törvényalkotási programban, annak is a 39. pontjában decemberre egy másik felülvizsgálatot is ígérnek ebben a szférában. Tehát jó lett volna egy egységes módosító javaslat talán, illetve egy olyan módosító javaslat - és ez volt egy másik észrevétel -, amely arról szól, hogy több időt is lehetett volna hagyni a felkészülésre az érintett intézmények, szereplők számára, hiszen itt elmondta az államtitkár úr is, hogy 2013. december 1-jén már hatályba is lép ez a javaslat ebben a tekintetben. Megjegyzem, hogy ebben a kérdésben is adtunk már be módosító javaslatot, hogy egy picit több idő legyen a felkészülésre.

Nem kaptunk megfelelő választ egyelőre még arra, hogy az uniós források, amelyek meg lettek nevezve az indokolásban, miként és milyen nagyságban segítik a hatálybalépést követően a szükséges szoftverfejlesztéseket és képzéseket, illetve az is általános jelleggel felmerült, hogy 2008-ban került sor a Ket. módosítására, öt év eltelt azóta, és tulajdonképpen az megteremti az alapjait az elektronikus ügyintézésnek, illetve erre ösztönöz. Mégis itt a ciklus végére jönnek azok a jogszabály-módosító csomagok, amelyek ilyen irányba viszik el a szociális és gyermekvédelmi szférában az ügyintézést, ami egyébként persze örvendetes, hiszen minden bürokráciát csökkentő, egyszerűsítő lépést támogatunk, azonban ezek az aggályok, kérdések, észrevételek a bizottsági munka során felmerültek.

Köszönöm, elnök úr.

(23.10)

ELNÖK: Baráth Zsolt képviselő úr ugyancsak a kisebbségi álláspontot ismerteti.

BARÁTH ZSOLT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. A mai bizottsági ülésen a jobbikos bizottsági képviselők három tartózkodással fejezték ki az aggályukat a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban, az alábbiakra alapozva. 2012. július 1. és 2013. szeptember 1. között összesen 304 ezer, a hatályos szabályozás szerint párhuzamos, így kizárt igénybevételt regisztráltak, amelynek teljes költségvetési kihatása 258 millió forint, közölte annak idején a parlament honlapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Doncsev András, aki leírta még, hogy a teljes KENYSZI-rendszerben megjelenő 859 143 ellátottból 11 315 ellátottat, a nyilvántartásba vett 8486 intézményből 1064-et érintett. A rendszerben kötelezően rögzítendő 69 szolgáltatástípusból 48 típusban jelent meg a visszásság.

Ehhez kapcsolódóan a szociális ágazati portálról, ami egy nyilvánosság által a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004-es törvény alapján biztosított, és így megtalálható ez az internetes portál, engedély nélkül működő szociális szolgáltatásokat, intézményeket találtam az internet böngészése kapcsán egy 2013. augusztus 1-jei frissítésben, tehát nem olyan régi, és az a kérdés fogalmazódott meg ennek kapcsán, ami miatt a tartózkodásunkat fejeztük ki, hogy így ez a törvényjavaslat egyszerűsíti-e az engedély nélkül működő intézmények fel- és elszámoltatását ebben a rendszerben, ami tulajdonképpen csak arról szól, hogy a papír alapúról internetes alapúra helyezik át.

Ennyi volt az aggályunk, amit megfogalmaztunk és ami miatt tartózkodtunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezem... igen, igen, csak közben a monitort néztem, hogy ugyanebben a sorrendben ez már az előre bejelentett felszólalók listája, amit látok, vagy még a bizottsági hozzászólások listája, de ahogy látom, most az előre bejelentett felszólalókat fogom felkérni. Ugyanígy lesz, hogy először Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszony beszél, és utána az urak az ellenzéki sorokból.

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslat előterjesztésének lényege, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok papír alapú működési engedélyezésének közhiteles, konstitutív, jogkeletkeztető hatályú hatósági nyilvántartássá alakítása 2013. december 1-jétől azzal, hogy a már működő engedélyeseket fokozatosan 2014. június 30-ig kell a működést engedélyező szociális és gyámhivataloknak hivatalból felvenniük a nyilvántartásba.

A szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezése jelenleg hagyományos módon, papír alapú határozattal történik. A nyilvántartást felváltja egy új, elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer, ebben a szolgáltatók, intézmények, hálózatok működésének engedélyezése nem papír alapú határozat kiadásával, hanem egy elektronikusan vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel történik majd. Ebben a rendszerben az engedély tartalma maga a nyilvántartott adat, így biztosítható a működési engedélyek adattartalmának egységessége. Az engedélytől eltérő adatrögzítés a nyilvántartásban eleve nem lesz lehetséges. A nyilvántartásba való bejegyzésről, az adatmódosításról és a törlésről alakszerű határozatot kell hozni.

A szolgáltatói nyilvántartásba-vételi eljárásokban továbbra is a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon, a másodfokú hatóság és a nyilvántartást vezető szerv pedig a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal marad. Az új rendszerre való átállás és a nyilvántartás adattartalmának feltöltése fokozatosan történik annak érdekében, hogy a működést engedélyező szerveknek és a szolgáltatást biztosító fenntartóknak megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre az elektronikus nyilvántartásba-vételi rendszer teljes körű alkalmazására. Az új szolgáltatói nyilvántartás kialakításához szükséges szoftverfejlesztésekre és a szociális és gyámhivatalok engedélyezéssel vagy ellenőrzéssel foglalkozó munkatársainak képzésére a TÁMOP 5.4.2. 12-es program és az ÁROP-1.A.4. program biztosít forrást.

Az intézkedésnek számtalan előnye van, ezek közül néhányat sorolnék csak csupán. A több engedélyben is szereplő adatok, például a fenntartó adatai, a telephelyek engedélyében a székhely adatai egységessé válnak, egyetlen hatósági aktussal valamennyi engedélyben módosíthatók. További előny, hogy mivel maga a nyilvántartott adat lesz az engedély tartalma, az adatok teljesen megbízhatóak lesznek, és ez segíti az igénybevevői nyilvántartás megbízhatóságát is, amely e nyilvántartásra épül. Fontos továbbá, hogy az engedélyes hatályos adatai azonnal elérhetők, a továbbiakban nincs szükség minden engedélymódosításkor a hatályos adatok határozatban történő feltüntetésére. A szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos döntések tervezetét a rendszer a bejegyzett adatok alapján maga állítja elő, nem kell külön felvinni a nyilvántartásba.

Végül a jövőre nézve jó, hogy a rendszer továbbfejleszthető: a fenntartókról vezetett nyilvántartásokkal - például cégnyilvántartás, civil szervezetek nyilvántartása - összekapcsolva később a fenntartói adatokban minden hiba kiszűrhető lesz, és a fenntartó adatai hivatalból módosíthatók lesznek.

Mindezen előnyök tudatában javaslom az Országgyűlés számára megvitatás utáni elfogadásra a T/12337. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Varga László képviselő úr, MSZP!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel kormánypárti képviselőtársam elég jól elmondta az előterjesztés tartalmát, ezért - mivel technikai jellegű módosításról van szó - én ennek az ismétlésébe nem bocsátkoznék, inkább egy nagyon rövid általános helyzetet ismertetnék vagy mondanék, majd azután egy picit részletesebben talán az aggályokat, mint ahogy a kisebbségi véleményben megfogalmaztam.

Nem először mondom el, hogy egy adminisztratív típusú előterjesztés, még ha a célja olyan is, amivel egyet lehet érteni, hiszen egy elektronikus ügyintézés irányába való fokozatos átállás, illetve bürokráciacsökkentés mindig kívánatos dolog, mégsem helyettesítheti, fedheti el a tartalmi kérdéseket.

Konkrétan a szociális intézményekről egypár dolgot, hiszen az elmúlt két évben teljes mértékben átalakult a támogatási rendszer. Először a megyei önkormányzatok vagyonának teljes államosítása kapcsán a szociális és gyermekvédelmi intézmények, amelyek megyei önkormányzatok fenntartásában voltak, kerültek államosításra, majd gyakorlatilag ez évtől már a teljes szféra a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság égisze alá került. Nyilván új finanszírozási elvek kerültek meghatározásra a szakellátásban, és sokaknak aggálya volt, nemcsak politikai értelemben, hanem a szférában dolgozóknak is, hogy itt alulfinanszírozás történhet. Tulajdonképpen ez az aggály abban az értelemben sajnos igazolódott, hogy a napokban hetedjére módosult a költségvetés, és több milliárd forinttal kellett a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosítása kapcsán előirányzottakat növelni. Tehát jól látszik, hogy a feladatokra nem állt rendelkezésre korábban megfelelő összeg.

Fontosak ezek az adminisztratív javaslatok, de általában véve mégiscsak az lenne fontos, hogy megfelelő finanszírozást kapjon a terület, mert hogy egy ilyen előterjesztés kapcsán is ha legalább néhány mondat erejéig is, de el kell mondani, hogy egyre többen élnek ma létminimum alatt, most már mintegy 4,3 millió ember, egyre több idős, fogyatékos ember szorul gondozásra.

(23.20)

Tehát a jelenlegi gazdasági és szociális helyzetben igenis tartalmi változásra lenne szükség a kormány politikájában, olyan finanszírozás kellene mind az ellátottak oldaláról, mind pedig az intézmények tekintetében, amely kielégítő. Erre kellene talán a fő hangsúlyt fordítani és nem arra, hogy jövedelemátcsoportosítás történjen meg a magasabb jövedelműek, a legfelsőbb decilisben élők javára. Természetesen ettől függetlenül az előterjesztést tartalmilag is nézni kell. Mint már említettem, valóban a papír alapú ügyintézésről egyfajta elektronikus ügyintézésre való átállásról van szó; mint ahogy az előző, részint hasonló témában, hiszen néhány hete tárgyaltunk egy adminisztratív jellegű előterjesztést szintén, akkor is említettük. 2008-ban a Ket. módosításra került, tehát 5 éve. Úgy gondolom, hogy hónapokkal ezelőtt lehetett volna egy átfogóbb javaslatot a Ház elé terjeszteni, akkor talán több idő lett volna a felkészülésre az érintetteknek, az intézményeknek.

No pláne, hogy párhuzamosan zajlik egy másik adminisztrációs jellegű javaslatuk a Ház előtt. Egyébként a törvényalkotási program 39. pontjában egy decemberi felülvizsgálatot tervez nyilvántartási rendszerekben. Tehát talán összefogóbban, együtt, átfogóan lehetett volna a szociális és gyermekvédelmi szféra nyilvántartásokkal kapcsolatos kérdéseit kezelni. És talán egy kicsit több idő kellett volna. Most mondanám el az általános vita keretében, hogy van egy módosító javaslatunk, ami legalább egy hónappal próbál több időt adni, 2014. január 1-jével. Talán annyit lehet most mondani, hogy fontolják meg. Szerintünk ennek támogatása fontos volna.

Az uniós források kapcsán, amelyek rendelkezésre állnak, részint az államreform operatív program keretében, részint a TÁMOP 5.4.2-ből, itt 2,1 milliárd forintról van szó, a jövőben ennyiben segítik a hatálybalépést követően a szoftverfejlesztéseket és a képzéseket. Szerintünk ezek kulcskérdések. A javaslat megszünteti a most létező szociális intézményi regiszter rendszerét. Ez azért kérdés, mert minden problémával együtt, ami ennek kapcsán kérdőjelként felmerülhet, számos hasznos információt tartalmaz a már létező rendszer. Kérdés, hogy mi lesz az ott felgyűlt információkkal, illetve adatokkal.

Jobbikos képviselőtársam említett itt adatokat, ugye, itt a taj-alapú igénybe vevő nyilvántartási rendszer kapcsán, amelyet tavaly nyáron vezettek be. Tulajdonképpen azt mondták, hogy ennek nagyon fontos része itt a párhuzamosságok, jogosulatlan igénybevételek felszámolása. Ennek tekintetében összességében, ha jól látom, nagyjából negyedmilliárd forint jelentkezett megtakarításként. Nem tudom, erre számítottak-e vagy nagyobb volumenre. Kérdés, mi a helyzet ezzel az összeggel, megjelenik-e valamilyen módon az adott szférában.

Sok mindent elmondtam már a kisebbségi vélemény kapcsán, és azt gondolom, nem húznám a továbbiakban ezzel az időt, és nem ismételném meg újra ezeket a kérdéseket. Tehát még egyszer, a tartalmi kérdésekre kell előbb-utóbb választ adni. Én azt figyeltem meg, hogy hónapok óta inkább az ilyen adminisztratív, adminisztrációs jellegű törvénymódosítások elfogadása az irány. Míg, mondjuk, a január 1-jével fölálló új szociális és gyermekvédelmi rendszer elindulásával gyakorlatilag véglegesen látható az önök szociálpolitikája ebben a tekintetben, ami most már 4,3 millió létminimum alatt élőt jelent ebben az országban. Források kellenek, tartalmi változás kell úgy az ellátottak, mint az intézmények tekintetében. Szívesebben látnék már ilyen irányú előterjesztéseket, remélem, változtatnak a politikájukon.

Konkrétan az előterjesztés kapcsán pedig fontolják meg a módosító indítványokat, magával a bürokráciacsökkentéssel és az elektronikus ügyintézéssel egyet lehet érteni, de vannak azért még apróbb pontosítandó pontok is az előterjesztésben.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok több bejelentkezőt, így megkérdezem Soltész államtitkár urat, hogy kíván-e most reagálni. (Jelzésre:) Nem kíván reagálni.

Lezárom az általános vitát. Mivel módosító javaslat érkezett, így a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára majd a következő ülésünkön kerítünk sort.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink végéhez érkeztünk. Ez nem azt jelenti, hogy el is búcsúzunk egymástól, hiszen vannak napirend utáni felszólalások; elsőként Balázs József képviselő úr: "Az első szüret Mátraalján az új hegyközségi rendszerben" címmel. Öt percben öné a szó.

Felszólalások:   358   358-370   370-371      Ülésnap adatai