Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP évek óta figyelmezteti arra a kormányt, hogy a Paks II.-beruházás felesleges, drága, veszélyes, rossz üzlet, és mára már meg is bukott. Mára eljutottunk oda, hogy még a magyar miniszterelnök is beismerte azt, hogy komoly csúszás várható a projektben, az államtitkár menesztésével pedig már a politikai felelősök keresése is megkezdődött. Mára ott tartunk tehát, hogy van egy rossz szerződés, egy rossz koncepció, egy nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázat a putyini befolyásszerzési törekvések ilyetén történő támogatásával is, miközben pedig a szakma és maga a közvélemény is nagy többségben elutasítja a paksi bővítést, a kormány mégis szolgai módon kitart emellett.

Varga Mihály 2019. február 21-én Moszkvában folytatott tárgyalásokat. A tárgyalásokról nem sietett tájékoztatni sem az Országgyűlést, sem a közvéleményt, a sajtóban is csak nagyon kevés hír jelent meg ezzel kapcsolatban. Több kérdést is tettem fel a kormány különböző szereplőihez ezzel a moszkvai úttal kapcsolatban. Szeretnék néhány választ idézni.

Az egyik Tállai államtitkár úr válasza: a kormány, figyelembe véve az esetlegesen szükséges európai uniós eljárásokat is, kellő időben elkészíti, és az Országgyűléshez megvitatásra és jóváhagyásra benyújtja a javaslatát, hiszen nemzetközi szerződésről lévén szó, a döntéshozó ebben a kérdésben az Országgyűlés. Volt ez a válasz arra a kérdésemre, hogy mégis mit módosítottak a paksi hitelszerződésen.

Süli miniszter úr amellett, hogy több helyen is nyilatkozott a sajtóban ezzel kapcsolatban, szintén megerősítette az egyik tévé műsorában, hogy az óriási késés miatt módosítani kell az orosz-magyar pénzügyi szerződést. Ezt Varga Mihály intézi, de majd az Országgyűlésnek kell róla szavaznia.

Kovács Pál államtitkár úr szerint terítéken van a pénzügyi keretszerződés módosítása is, szavai szerint Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég tárgyalt ez ügyben orosz kollégájával.

A Pénzügyminisztérium válaszolt közérdekűadat-igénylésemre a témával kapcsolatban, amelyben ennek a paksi hitelszerződésnek a módosítását kértem ki, egészen pontosan. Hihetetlenül elképesztő választ kaptam, a válasz annyi volt: közérdekűadat-igénylésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az abban foglaltak tekintetében a Pénzügyminisztérium nem minősül adatkezelőnek. Tehát a paksi hitelszerződés módosításával kapcsolatban önök szerint a Pénzügyminisztérium nem minősül adatkezelőnek.

Varga Mihály pedig az egyik bizottságban azt mondta, hogy nem módosították a paksi hitelszerződést. Ezek szerint viszont felmerülne a kérdés: akkor hamarosan el kell kezdeni törleszteni a magyar adófizetőknek ezt a rendkívül drága, veszteséges, borzasztóan rossz pénzügyi konstrukciót?

Alapvető lenne, kedves képviselőtársaim, és a kormány képviselőinek is szeretném erre felhívni a figyelmét, hogy a nyilvánosságot tájékoztatják, hiszen elképesztő mértékű adófizetői pénzről van szó.

A kormány viszont újra csak titkolózik és lapít. 2014-ben is titokban kötötték meg az Orbán-Putyin-paktumot, mintegy 4000 milliárd forintra eladósítva a magyar adófizetőket, úgy, hogy ezek a projektek egyértelműen veszteségesek. Magáncég már nem is fektetne ilyen projektekbe, de közpénzen nem érdekli a kormányt a magyar emberek vesztesége.

Az, hogy a Paks II.-beruházás egyáltalán megkaphatta az engedélyeket az Európai Bizottságtól, pedig azt mutatja, hogy egyáltalán nem átlátható a bizottság döntéshozatala. Emellett nem csupán a Roszatom, hanem más nagyvállalatok is kedvezményezettjei a paksi projektnek, akik, ki tudja, milyen alkuk mentén, megkötötték a maguk üzletét, anyagi vagy pedig politikai haszonélvezői ennek a projektnek, és érdekeltté tudták tenni őket abban, hogy ennek a haszonnak a fejében rögvest szemet hunyjanak az orosz befolyásszerzés növekedése, valamint egy veszteséges és kifejezetten veszélyes projekt felett.

Ez így nem mehet tovább, a multicégeket korlátok közé kell szorítani, a Paks II.-paktumot haladéktalanul fel kell mondani. Erről nyújtottunk is be határozati javaslatot; helyette a megújulókba és lakás-korszerűsítésbe kell fektetni, ami a mostanihoz képest is 30 százalékos rezsicsökkentést eredményezne.

(13.40)

Emellett minden háztartás számára egymillió forintos szigetelési és korszerűsítési programot kell indítani. Ahogy Magyarország biztonsági stratégiája is helyesen hangsúlyozza, a fosszilis rendszerekről át kell térni a megújulókra, foglalkoznunk kell az energiafelhasználás hatékonyságának fokozásával s lendületet adni a hazai megújuló energiák alkalmazásának, gyermekeink érdeke és Magyarország jövője múlik ezen. Természetesen szükség van a teljes gazdasági szerkezet átalakítására. Magyarországon a kormány által megvalósított vadliberális gazdaságpolitika révén külföldi nagy cégek nem csupán az olcsón eléjük vetett munkaerőt szipolyozzák ki, de Magyarországra a legnagyobb energiaigényű gyártási és munkafázisokat telepítették, így ellehetetlenítve a szükséges energetikai átalakításokat. Azonnal lépni kell tehát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ha önök, kormánypárti képviselőtársaim, a magyar emberek érdekét tartják szem előtt, akkor haladéktalanul megteszik ezeket a módosításokat. Köszönöm. (Taps az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)