Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez különösen praktikus, hogy két államtitkári felszólalás és Turi-Kovács Béla képviselő úr felszólalása után szólhatok, hiszen így lehetőség nyílik nyílt vitát folytatni. Egyébként a költségvetési vitának pont ez is lenne a lényege véleményem szerint, hogy megvitassuk, mi a különbség a kormányzati propaganda és a magyar valóság között, illetve mi a különbség, mi az eltérés, az igen jelentős eltérés a kormánypárti szónoklatok, felszólalások és Orbán Viktor és a Fidesz valódi politikája között.

(9.20)

Ugye, minden évben a költségvetés benyújtását követően látjuk azt, hogy mi a valódi politikája a kormánynak, hogy ha ránézünk a költségvetés számaira, akkor láthatjuk, hogy ahhoz képest, amit mond a kormány, mit tesz vagy éppen mit nem tesz. Erről szeretnék beszélni, és államtitkár úrra reagálva én is tényadatokkal szeretném alátámasztani sok tekintetben a mi állásfoglalásunkat.

A mi legfontosabb megállapításunk a költségvetés kapcsán az, hogy ez a jövő felélésének a költségvetése. Engedjék meg, tekintettel arra, hogy egy vidéki nagyvárosban, de vidéken és egy leszakadó régióban élő képviselő vagyok, hogy ezt az állítást, hogy a kormány ezzel a költségvetéssel feléli a jövőt, azt alapvetően ilyen kérdések bemutatásán keresztül húzzam alá.

Mi azt látjuk sajnos, hogy számos olyan rendszerprobléma van, aminek még a létét is tagadja a kormány, és a költségvetés számaiból látható, hogy nem kíván szembenézni ezekkel a problémákkal, nem kívánja megoldani. Ez azért problémás és azért rendkívül súlyos, mert ha nem tesz a kormány ezen rendszerproblémák megoldása érdekében, akkor nem az a helyzet áll elő vagy sok esetben az a helyzet áll elő, hogy a későbbiekben sokkal nehezebb és sokkal drágább lesz a megoldásokat megtalálni, de lesz számos olyan eredménye ennek a kormányzati politikának, amit a későbbiekben már nem is lehet helyrehozni. Mire gondolok ilyenkor? Ha például az ivóvízhálózatra gondolunk, annak a rendkívül leromlott állapotára, akkor az az egészségkárosodás, amit ez okozhat, az a későbbiekben nyilván helyrehozhatatlan lesz, vagy éppen a szennyvízcsatorna kapcsán a környezetterhelés, vagy ha megnézik a számokat a környezetvédelem kapcsán, a drasztikus visszaesést a jövő évi költségvetésben, ez olyan környezetkárosítást és olyan környezetterhelést jelent majd, amit a későbbiekben nem lehet helyrehozni.

Ha már a területi különbségekről beszéltünk, a leszakadó vidéki régiókról vagy éppen az általában rendkívül rossz helyzetben lévő kistelepülésekről: ha a kormány nem tesz semmit a leszakadó vidéki térségek felzárkóztatásáért, a leszakadás megállításáért, akkor a későbbiekben ez már egy visszafordíthatatlan folyamat lesz, főleg az elvándorlás miatt és számos kistelepülés elsorvadása miatt.

Az első megállapításom az, hogy a vidék kapcsán nagyon sokat beszél a kormány, Turi-Kovács Béla képviselő úr is beszélt arról, hogy mennyire fontos a leszakadó térségek helyzetének javítása. Itt vitám lesz képviselő úrral is, vitám lesz államtitkár urakkal is. Az egyértelmű, hogy sajnos az uniós csatlakozás óta nem sikerült a leszakadó térségeink felzárkóztatását megoldani. Sajnos a csatlakozásunk időpontjában ugyanúgy elmondható volt, mint most, hogy négy magyarországi régió tartozik az Unió húsz legszegényebb térsége közé, nem sikerült a felzárkóztatást megoldani.

Ha megnézzük, hogy mi történik a régiókon belül és milyen adatokat láthatunk: az látszik  ezt az uniós szintű statisztikák vagy a regionális statisztikák nem mutatják ki , hogy óriásiak a régión belüli területi különbségek is, és teljesen egyértelmű, szerintem ebben nincs vita köztünk, hogy a legrosszabb helyzetben a kistelepülések vannak.

Abban viszont egyetértek képviselő úrral, hogy nem beszélhetünk érdemi gazdaságfejlesztésről, ha az nem jut el minden régióba, nem jut el minden településre. Az is világos, hogy vidékfejlesztés csak a propaganda szintjén létezik, ha a vidéki térségek, kistelepülések vannak olyan elzárt helyzetben, hogy egyszerűen ez a gazdaságfejlesztés nem tud oda eljutni, és nem tudnak bekapcsolódni a társadalmi-gazdasági vérkeringésbe.

Láthatjuk azt, hogy a kistelepüléseken élők legtöbbször már nem jutnak hozzá a legfontosabb közszolgáltatásokhoz sem, és az ott kialakult helyzet miatt egyszerűen nem tudnak munkahelyhez sem jutni úgy, hogy megtartsák a lakóhelyüket. Ezért is egészen brutális az elvándorlás a kistelepülésekről, de brutális a leszakadó régiókból.

Láthatjuk a költségvetésben, hogy a jövő évben a „Magyar falu” programra a kormány mindössze 150 milliárd forintot szán, és ezen belül 50 milliárdot szánnak az alsóbbrendű utak, vidéki mellékutak, összekötő utak, bekötőutak fejlesztésére. Ez alig több mint 400 kilométer vidéki út, mellékút felújítására lesz elegendő. Nézzük, ezzel szemben mi a magyar valóság: a közútkezelő hivatalos, évente közzétett statisztikái szerint a mellékúthálózat szakaszain belül a rossz és a nem megfelelő útszakaszok hossza összesen 17 ezer kilométer.

Tehát 17 ezer kilométernyi magyarországi mellékút várja az azonnali beavatkozást, ezzel szemben a jövő évben a kormány alig több mint 400 kilométer mellékút felújítására biztosít forrást. Ha megnézzük a korábbi statisztikákat, láthatjuk, hogy 2013-ban még „csak”  idézőjelben  a mellékutak 63 százaléka volt ilyen rendkívül rossz állapotban, mára ez az arány sajnos 71 százalék. Tehát látszik az, hogy évről évre növekszik a rendkívül rossz állapotú mellékutaknak a hossza és aránya. Tehát a kormány igazából nem tesz semmit a probléma megoldása érdekében, hiszen látjuk, hogy évente sokkal nagyobb azoknak az útszakaszoknak a hossza, amit a jövő évben a kormány fel kíván újítani. Egy kérdésem is lenne Bana államtitkár úrhoz, hogy mit fog eredményezni ez a helyzet az ön vélemény szerint. A szakemberek szerint már 50 százalékot meghaladja a magyar mellékúthálózaton belül azoknak az útszakaszoknak az aránya, ahol már javítást nem lehet végezni, teljes újjáépítést kell eszközölni.

Sajnos a helyzet nem sokkal jobb a főútvonalak tekintetében sem. Néhány nagyon fontos útfejlesztést hallhattunk Turi-Kovács képviselő úrtól, de én felhívnám a figyelmet például a 47-es útra. Én egészen döbbenetes helyzetet tapasztaltam, amikor legutóbb arra jöttem: egy másodrendű főúton gyakorlatilag olyan állapotok vannak, amelyek kizárják, amelyek össze nem egyeztethetők a biztonságos közlekedéssel, és egészen pepecselés szintű, csak ilyen látványfelújítások vannak. Ennek a másodrendű főútnak gyakorlatilag az egész szakasza döbbenetesen rossz állapotú, és nem látjuk a forrásokat.

Másik oldalról persze látjuk, hogy óriási összegeket fordít a kormány a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére, ami fontos lehet, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése néhány, még hiányzó befejező szakasz megépítése tekintetében, de összességében akkor, amikor ilyen döbbenetesen rossz állapotban van, és egyre rosszabb állapotba kerül a vidék legfontosabb infrastruktúrája, a közúthálózat, akkor talán nem a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére kellene ezeket a forrásokat elkölteni.

Ha megnézzük a közösségi közlekedést mint rendkívül fontos közszolgáltatás helyzetét, itt is láthatjuk, hogy a kormányzati propaganda nagyon erőteljesen eltér a valóságtól. Sokszor beharangozták a nemzeti buszgyártás megvalósítását, ez nem valósult meg. Elmaradt az állami tulajdonú közlekedési cégek járműparkjának a fejlesztése, ennek következtében ezek a cégek egészen döbbenetes járműállománnyal rendelkeznek, és így lesznek kénytelenek szembenézni az uniós kötelezettség miatti piacnyitással, amit természetesen mi nem tartunk helyesnek, hogy az ilyen fontos, stratégiai jellegű közszolgáltatás kapcsán a piacnyitás bekövetkezzen, de e tekintetben uniós kötelezettségeket ró ránk a helyzet.

Láthatjuk, hogy alig-alig növekszik a közösségi közlekedés támogatására fordított összeg az idei évhez képest: a 349 milliárdról 383 milliárdra. Ez látszik, hogy csak tüneti kezelés, a rendszerproblémákkal a kormány semmilyen módon nem kíván szembenézni.

De ha megnézzük, hogy nemcsak a helyközi közlekedéssel, hanem a városon belüli közösségi közlekedésnél mi a helyzet, akkor láthatjuk, hogy ott sem jobb. Azt tudjuk, hogy ott rendkívül kaotikus a rendszer, tehát itt a központi forrásoknak és az árkiegészítéseknek a rendszere gyakorlatilag olyan, mint a kutya vacsorája, tehát utólagosan tudnak az ellátásért felelős önkormányzatok pályázni, ez kizárja a kiszámíthatóságot. És itt is az alulfinanszírozás a jellemző, és még a legnagyobb vidéki városok, legnagyobb regionális központok sem tudják önerőből megoldani a közösségi közlekedést. Hogy ennek milyen hatásai vannak a városokra nézve? A környezetterhelés, zajterhelés, a baleseti kockázat, s a többi, s a többi, ezek nyilván pénzben sem kifejezhető károkat okoznak. Ezt is kérdezném államtitkár úrtól, hogyan látja ezt a helyzetet, az így megjelenő károk, ha mondhatjuk úgy szakszóval, az externális költségek milyen károkat okoznak a magyar nemzetgazdaság számára, hogy ilyen szinten alulfinanszírozottak ezek a közszolgáltatások.

Nézzünk egy rendkívül fontos kérdést, amit én már nagyon sokszor hoztam a Parlament falai közé, ez a víziközmű-rendszereknek a kérdése. Itt is a magyar valóság tényadataival tudjuk szembesíteni a kormányzati propagandát. És nagyon erőteljesen szeretném hangsúlyozni, hogy nem az ellenzék számairól beszélek, hanem a szakma számairól. A Víziközmű Szövetség szerint a következő 15 éves távlatban 1500 milliárd forint többletre lenne szükség a most látható forrásokon túl, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, tehát az ivóvíz-szolgáltatás működjön. A Megyei Jogú Városok Szövetsége szerint ennél még nagyobb összegre, 3000 milliárd többletre lenne szükség, hiszen olyan állapotban van a magyar víziközmű, hogy a hálózati veszteség 25 százalék, tehát a megtermelt ivóvíz egynegyede már el sem jut a fogyasztókhoz a rendkívül rossz minőségű hálózat miatt. 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, és 2012 óta duplájára növekedett a meghibásodások száma.

Ehhez képest, láthatjuk, az idei évhez képest semmilyen módon nem növeli a kormány a központi rekonstrukciós alapot. Tehát az idei évben is 1,5 milliárd forintot szánnak erre a rekonstrukcióra és a jövő évben is 1,5 milliárdot, úgy  ismétlem , hogy a legszerényebb becslés is 1500 milliárdra teszi, igaz, 15 éves távlatban a pótlási költségekhez hiányzó többletforrások értékét.

Az teljesen egyértelmű, szerintem ezt önök is pontosan tudják, hogy olyan rendkívül rossz állapotban vannak a vízszolgáltató cégek, hogy alig-alig jut forrás még az alapműködésre sem, a karbantartásokra nem jut forrás.

Látunk egy tételt  kérdezném is erről kifejezetten államtitkár urat  a költségvetésben, hogy 20 milliárd forintot szán a kormány a regionális vízművek támogatására. Gondolom, itt azzal a helyzettel szembesül a kormány, hogy ezek a vízművek gyakorlatilag bedőlnek az olyan, kormánypárti képviselőtársaim által pozitív példaként említett intézkedések miatt, mint a rezsicsökkentés vagy éppen a közműadó bevezetése. A közműadó olyan helyzetet teremtett, hogy a köztulajdonban lévő vízszolgáltató cégek a szintén köztulajdonban lévő vezetékhálózat után fizetnek adót, és ez a legtöbb esetben gyakorlatilag veszteségessé teszi a működést.

(9.30)

Most látok egy tételt, a regionális vízműveknek ezt a 20 milliárdos támogatását. Kérdezem az államtitkár urat, hogy ez ezt a helyzetet próbáljae kezelni. Csak nem értem, hogy ha egy ilyen tételt beraknak gyakorlatilag egy mentőövként, akkor miért nem fogadták el a szakma jelzése alapján az LMP által beterjesztett javaslatot, törvényjavaslatot a vízügyi ágazatban a közműadó kivezetéséről, hiszen az ennél több segítséget jelentett volna, és egy rendkívül logikus lépés lett volna  azt a kormány lesöpörte. Ehhez képest én úgy látom, hogy itt gyakorlatilag csak egy mentőövet kívánnak dobni a vízszolgáltató cégeknek.

Hogyha megnézzük az önkormányzatok, nemcsak a falvak, hanem a vidéki városok támogatását is, akkor láthatjuk, hogy itt sem néz szembe a kormány a meglévő rendszerproblémákkal, és ezek olyan rendszerproblémák, amelyek gyakorlatilag már a rendszerváltás óta megvannak. Mindig teljesen világos volt, hogy egyre kevesebb forrást kap a kötelező feladatai ellátására az önkormányzati szektor, és ez okozta többek között, többek között ez okozta azt a hatalmas mértékű eladósodást, amivel korábban egy ilyen állami adósságátvállalás keretében, szintén egy ilyen tűzoltásjellegű intézkedés keretében kellett szembenézni, de láthatjuk, hogy az eladósodás ismét elindul. Ez ügyben már volt egy vitám az államtitkár úrral, de bizony én rengeteg olyan önkormányzatot látok, amelyek jellemzően a cégeiken keresztül bizony a kötelező feladatok ellátása miatt kénytelenek eladósodni. De az egyértelmű, hogy az önkormányzatok még nagyvárosok esetében is küzdenek azzal, hogy finanszírozni tudják a legfontosabb kötelező feladatokat  most nyilván olyan helyekről beszélek, ahol nincs megfelelő mértékű iparűzési adó, és itt egyértelműen a leszakadó régiókról beszélek.

Egyébként, hozzáteszem, ilyen szempontból talán szimbolikus az én otthonom, Pécs városa, amely 44 milliárdos adósságátvállalás után most közel 20 milliárd forintos kiadásnál jár, és igazán ilyen virtuális valóságban dolgozik a város, a Dunántúl legnagyobb városának a vezetése  természetesen a saját hibáit, a fideszes városvezetés hibáit sem lehet kisebbíteni e tekintetben.

De hogyha megállapíthatjuk azt, hogy az önkormányzatoknak a kötelező feladataik ellátására sincs megfelelő forrás a központi költségvetésben biztosítva, akkor az olyan feladatok, mint a klímavédelem, a helyi gazdaság fejlesztése, a közösségi közlekedés biztosítása, szintén megoldhatatlan probléma az önkormányzatok számára.

Nos, nagy vonalakban ilyen módon szerettem volna bemutatni azt, hogy véleményünk szerint miért éli fel a kormány a jövőnket, mindannyiunk jövőjét ezzel a költségvetéssel, és miért okoz rendkívül súlyos károkat a magyar nemzetnek az, hogy elodázza a bizonyos problémákkal való szembenézést.

Az LMP a költségvetéshez bőven több mint száz módosító javaslatot nyújtott be, de természetesen alapvető problémánk van a költségvetés filozófiájával, azzal a gazdaság-, társadalom- és környezetpolitikával, amit ez a költségvetés tükröz, ezért ezt a költségvetést a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja igen határozottan el fogja utasítani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)