A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A baloldali és a liberális pártok beteges vonzódását a tisztázatlan eredetű vagy éppen bűncselekményekből származó pénzekhez ismerjük, akár a Tocsik-ügyig vagy az olajszőkítések ügyéig visszanyúlóan. Azt is láthattuk, hogy a 2010 előtti kormányzati ciklusban, akár a négyesmetró- vagy a BKV- és egyéb ügyekben is, iparszerűen végezték ezt a tevékenységet, de ami igazán nagy teljesítmény, hogy ellenzékben is olyan bűnszervezetet tudtak működtetni, mint a Czeglédy Csaba által üzemeltetett iskolaszövetkezeti hálózat, ahol valóban csaknem 6,3 milliárd forintot csaltak el, és károsították meg emellett valóban még a nyugdíjasokat és a diákokat is. Ami elgondolkodtató, hogy ekkora pénznek nyoma kellene hogy legyen, hogy hova tűnt ez az összeg.Milyen összefüggések vannak a párt tagjaként vagy a párthoz kötődően működő ügyvéd, az általa szervezett iskolaszövetkezetek, az eltűnt pénz és azok között a pártok között, akik ennek a hátterében, akár a DK-ról, akár az MSZP-ről beszélünk, felvonultathatók? Látható, hogy ezen a területen a hallgatás még sokkal erősebb, mint magán a bűnszövetkezeten belül, hiszen ott az eljárás során azért az érintettek hajlandók voltak feltárni a valóságnak azt a részletét, ami sajnos Czeglédy Csabára nézve eléggé terhelő, de ennyivel hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy tisztábban lássunk.

A másik része kicsit homályosabb, hogy valóban az Altus, a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó cég, miért olyan jóságos, hogy pénzügyleteket bonyolít ezzel a szervezettel kapcsolatban, és milyen elszámolások történtek, milyen visszafizetések történtek, amelyeket még le is kellett ezek szerint papírozniuk. Az is tudható, hogy a Nemzeti Bank itt piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálatot folytat, amit nyílt politikai támadásnak tekintenek az érintettek; mi ezt másképp látjuk. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, az ügyben, mint láthatjuk, jelentős előrelépést tettek a bűnüldöző szervek, az ügyészségek ezekkel a feltáró vallomásokkal, amelyek igazolják az általuk a vádban megfogalmazottakat. Reméljük, hogy a bíróság is kellő sújt ad ezeknek az igazolt tényeknek. A másik része a dolognak: sajnos az, hogy a „vörös polip” csápjai hova érnek el, mi mindent ölelnek magukhoz, és honnan, milyen erőket szívnak magukba, egy jóval nehezebb feladat, de remélem, ez az eljárás részben erre is fényt fog deríteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a személyes adatok védelmére már a rendszerváltástól kiemelt hangsúlyt fordított. A személyes adatok védelmének európai összehasonlításban is magas szintjét biztosította a korábbi alkotmány, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, illetve az ezek nyomán kialakult alkotmánybírósági gyakorlat.A személyes adatok védelmének magas szintű védelmét az Alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény nemcsak fenntartotta, hanem a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzésére és elősegítésére létrehozta autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is. A szabályozási javaslat vizsgálata során külön kell választanunk az adatvédelemre vonatkozó alkotmányossági és európai uniós jogi követelményeket.

(13.00)

Az alkotmányossági aspektust vizsgálva elmondható, hogy a személyes adatok védelme az Alaptörvény VI. cikkében nevesített alapvető jog, amely korlátozására az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alkalmazható. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában többször is foglalkozott az információs önrendelkezési joggal, mind a régi alkotmány, mind az azzal lényegében megegyező alaptörvényi normaszöveg esetében.

Az első ilyen alkotmánybírósági döntés, a személyes adatok védelme területén alapvető jelentőségű alkotmánybírósági határozat a 15/1991es AB-határozat volt, amely határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható általános és egységes személyazonosító kód alkotmányellenes, valamint meghatározta a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos tartalmát, illetve az alapjog legfontosabb garanciájának, a célhoz kötöttség elvének a tartalmát is. A személyes adatok védelméhez való jog ugyanakkor nem korlátozhatatlan, a szükségességi-arányossági teszttel összeegyeztethető módon ezen alapjog is korlátozható, vagyis amennyiben azt más alapvető jog vagy valamilyen alkotmányos érték védelme indokolttá teszi, a szükséges mértékű és célarányos korlátozás megalapozott lehet.

Az Alkotmánybíróság 2/2014. számú határozatában ugyanakkor azt is kimondta, hogy bármilyen jogszabálynak, amely személyes adat kezeléséről rendelkezik, garanciákat kell tartalmaznia arra nézve, hogy az érintett személy az adat útját követni és jogait érvényesíteni tudja. E garanciális jogintézményeknek  az ellenőrizhetőség érdekében is  korlátok közé kell szorítaniuk az adat útját. Az általános szintű, az adatvédelem kereteit megállapító törvény mellett is szükségesek a meghatározott adatfajtákra vagy egyes állami, illetve gazdasági ágazatok adatkezelésére vonatkozó speciális szabályok.

Tisztelt Ház! Az európai uniós jogi környezetre rátérve, az Európai Bizottság 2012-ben terjesztette elő a személyes adatok védelmét érintő uniós joganyag reformját célzó javaslatcsomagját, amelynek eredményeként 2016-ban a Tanács és az Európai Parlament mint társjogalkotók két jogalkotási aktus, egyrészről az általános adatvédelmi rendelet, másrészről a bűnüldözési célú adatkezeléseket szabályozó irányelv elfogadásáról döntöttek.

A jogalkotási folyamat eredményeként az általános adatvédelmi rendelet 2018. május 25e óta az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandó, és szintén 2018 májusa óta az irányelv is jogharmonizációra, azaz az irányelv szabályainak a tagállami jogba történő átültetésére kötelezi az uniós tagállamokat. Mint ahogyan az önök előtt is ismeretes, az általános adatvédelmi rendelet horizontális szintű végrehajtására, valamint a bűnüldözési irányelv átültetésére már  éppen e Ház falai között  a tavalyi év során, a 2018. évi XIII. törvény, valamint a 2018. évi XXXVIII. törvény elfogadásával került sor.

A 2018. évi XIII. törvény a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az általános adatvédelmi rendelet szerinti felügyeleti hatóságként jelölte ki. Ezen túlmenően a 2018. évi XXXVIII. törvény a bűnüldözési célú adatkezelésekről szóló irányelv átültetéséről is gondoskodott, továbbá az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásához szükséges további rendelkezéseket is megállapított. E törvény a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az általános adatvédelmi rendelettel összefüggő eljárásának működési feltételeit, eljárási rendjét is meghatározta, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény, azaz az infotörvény hatályának teljes körű felülvizsgálatával egyértelmű helyzetet teremtett a jogalkalmazók számára is. Tekintettel az infotörvény keretjellegű, horizontális szintű szabályozására, szükségessé vált az egyes ágazati törvényekben szereplő adatkezelési szabályok felülvizsgálata is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát, hogy az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása érdekében az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa.

Nem tarthatók fenn a hatályos ágazati törvényekben a rendelet által meghatározott fogalmakkal akár azonos, akár eltérő tartalommal meghatározó definíciók, értelmező rendelkezések. Szükségessé vált az egyes ágazati törvényekben az infotörvényre mutató hivatkozások pontosítása, valamint az esetlegesen már nem hatályos jogintézményekre történő merev vagy rugalmas hivatkozások módosítása is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat összesen 86 ágazati törvény módosítását végezné el. 2017 tavaszán kezdődött meg az Igazságügyi Minisztérium koordinálásával az egyes minisztériumok feladat- és hatáskörébe tartozó ágazati törvények adatvédelmi szempontú felülvizsgálata, amelynek eredményeként az egyes minisztériumok által előkészített javaslatok összegzéseként 2018 őszén elkészült törvényjavaslatot az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta. A társadalmi egyeztetést nagyfokú érdeklődés és együttműködés jellemezte, amelynek keretében a javaslatot széles körben véleményezték az állampolgárok, valamint a jogalkalmazók is. Szintén kiemelkedő és köszönet illeti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság igen aktív, tevékeny közreműködését a törvényjavaslat előkésztésében, amelynek során a hatóság folyamatosan figyelemmel kísérte a javaslat alakulását, kifejtette a véleményét a minisztériumok által előkészített módosító javaslatokkal kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke a hozzájáruláson, a szerződésen vagy éppen a jogos érdeken alapulóan már lehetőséget ad a személyes adatok kezelésének meghatározására, valamint ha az adott adatkezelési jogviszony tekintetében a rendelet a tagállami jog számára eltérést vagy kiegészítő szabályok megállapítását lehetővé teszi, az adatkezelőknek az adatkezeléseiket közvetlenül az általános adatvédelmi rendelet jogalapjaira szükséges alapítaniuk. Ezen adatkezelések esetében a jogalkotó a továbbiakban már nem írhat elő különös feltételeket, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ezen előírások deregulációja nem az abban foglalt kötelezettségek megszűnését jelenti, hanem csupán azt, hogy az adott kötelezettség a továbbiakban közvetlenül alkalmazandó módon az uniós jogból, azaz az általános adatvédelmi rendelet előírásaiból fakad.

Az általános adatvédelmi rendeletnek a magyar jogban már korábban is ismert alapelvei  úgymint a jogszerűség, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság vagy éppen a korlátozott tárolhatóság  az adatkezelési jogviszonyokat teljeskörűen áthatják, az adatkezelőknek pedig képesnek kell lenniük annak bizonyítására, hogy e feltételeknek maradéktalanul meg is feleltek.

A törvényjavaslattal érintett törvénymódosítások között számos olyan módosítás található, amelyek az uniós jognak elsőbbséget adva hatályon kívül helyezik vagy módosítják a magyar jogrendszerben jelenleg szabályozott különös adatkezelési szabályokat. A törvényjavaslat így például az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára, azaz az úgynevezett jogos érdekre alapítandó adatkezelések esetén elvégzi a magyar törvényi szabályok módosítását, esetleges hatályon kívül helyezését.

Ismételten hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatban szereplő hatályon kívül helyezések nem hoznak változást a hazai szabályozási környezetben, hiszen a rendelet alkalmazandóvá válásával a hatóságnak már most is a javaslatban foglalt szabályokat kell alkalmazni az uniós jog elsőbbsége okán, tehát a törvényjavaslat e tekintetben nem tesz mást, mint egyértelműen meghatározza az alkalmazható, illetve az alkalmazandó jogot.

További számos helyen egyértelműsíti a javaslat, hogy a törvénnyel elrendelt kötelező adatkezelés hiányában az adatkezelési jogviszonyokban az általános adatvédelmi rendelet szabályai és jogalapjai alkalmazandóak. Ugyancsak e logika mentén haladva, azon jogviszonyok tekintetében, amelyekben az adatok kezelése szerződésen alapul, és amelyekben a kötelező adatkezelés fenntartása a továbbiakban már nem indokolt, a javaslat elvégzi a szükséges módosításokat. Ezekben az esetekben  így például a szolgáltatók és az ügyfeleik közötti viszonylatban  nem csupán törvény szabályozza majd a szerződéses adatkezelések tartalmát, e polgári jogi jogviszonyokban az adatkezelő mérlegelése alapján  a rendelet alapelveinek szigorú figyelembevételével  lesznek kezelhetőek.

Tisztelt Ház! A javaslat a fentieken túl azonban számos, a jogalkalmazók által üdvözölt újítást is tartalmaz. Ezek között említhető az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítása is. A javaslat e törvényben az egészségügyi adatok kezelését megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett hozzájárulás esetén is lehetővé teszi.

Ahogyan a korábbiakban már utaltam rá, a magyar adatvédelmi szabályozás Európa egyik legszigorúbb szabályozásaként igen magas szinten biztosította az állampolgárok személyes adatok védelméhez való jogát. A javaslat több helyen e hagyományt folytatva, az általános adatvédelmi rendelet előírásait erősítve szigorítja az érintetteket védő garanciákat, így például a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései a vásárlók könyve kapcsán is tovább szigorodnak. A módosítás arra kötelezi a kereskedőt, hogy a panaszt tartalmazó bejegyzést  az abban foglalt személyes adatok védelme érdekében  haladéktalanul eltávolítsa, elkülönítetten tárolja a későbbi hatósági felhasználás érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános adatvédelmi rendelet a fentiekben bemutatottak mellett eltérő vagy pontosító szabályok elfogadására is lehetőséget ad a tagállamok számára. Ezen az úgynevezett rugalmassági vagy nyitott klauzulák útján kívánta az európai jogalkotó biztosítani a rendelet kellő rugalmasságát, elismerve, hogy bizonyos jogviszonyokban a fennálló tagállami szabályok oly eltérőek lehetnek, hogy indokolt lehet e helyzetekben szabályozási mozgásteret biztosítani. Ezek között említhető az általános adatvédelmi rendelet 88. cikke, amely kifejezetten a foglalkoztatás tekintetében ad lehetőséget arra, hogy a tagállamok pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg annak érdekében, hogy biztosítsák a jogok és szabadságok védelmét a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében.

(13.10)

A törvényjavaslat ezen, úgynevezett nyitott klauzulákban biztosított lehetőséggel élve módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is, amelyet egy új, a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelésekről szóló alcímmel is kiegészít. E helyen szabályozza majd a munka törvénykönyve a munkáltatónak a személyes adatok, valamint a különleges adatok kezelésével összefüggő jogait és kötelezettségeit is, pontosítva ezzel az általános adatvédelmi rendelet szabályait.

A javaslat alapján az Mt., összhangban a biometrikus adatok fokozott védelmének igényével, meghatározza azokat a kivételes esetköröket és különös feltételeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait kezelheti. Erre az Mt. alapján valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége, egészsége vagy valamely más, törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges sérelmének veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást is ad arra nézve, hogy mely törvényben védett érdek esetén lehet jogszerű a biometrikus adatok kezelése. Az elszámolhatóság elvével összhangban azonban a munkáltatónak az általános adatvédelmi szabályoknak való megfelelésen túl azt is igazolnia kell, hogy a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállnak, ekként a rendelet és az Mt. előírásai együttesen érvényesülnek majd.

Ugyancsak az Mt. módosítása körében rendelkezik a javaslat arról is, hogy a munkavállaló bűnügyi személyes adata mely esetekben kezelhető. Ezen adatfajta szabályozását az európai jogalkotó a tagállami jogalkotóra bízta, és amelynek kapcsán épp e Ház döntött arról, hogy ezen adatok magas védelmi szintjét fenntartva továbbra is a különleges adatokra vonatkozó szigorú feltételeket kell alkalmazni. A tervezett szabályok szerint a munkavállaló bűnügyi személyes adata, így például a munkavállaló erkölcsi bizonyítványa csak annak vizsgálata céljából kezelhető, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozzae vagy nem zárjae ki a foglalkoztatást.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve tehát a törvényjavaslatot, az általános adatvédelmi rendelet mint közvetlenül hatályosuló és alkalmazandó uniós jogi aktus végrehajtását szolgálja, amely a személyes adatok kezelését érintő uniós adatvédelmi reform végrehajtásának utolsó állomását jelenti. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném megköszönni felszólaló képviselőtársaim támogatását, és azt, hogy elismerték azt a munkát, amit a szakemberek végeztek akár a mi minisztériumunkban, akár az ágazati minisztériumokban ennek a törvényjavaslatnak az összeállításánál. Ugyanakkor külön itt megköszönném a NAIH-nak a tevékenységét is. Bár Arató képviselőtársam kifogásolta, hogy nem véleményezték, részt vettek ennek a jogszabálynak a megalkotásában. (Arató Gergely: Részt vettek. Mit jelent?) Tehát természetesen az ő észrevételeik is beépítésre kerültek. (Arató Gergely: Nem látjuk az észrevételeket!) Az a fajta… Szerintem az észrevételek beépítésre kerültek az egyeztetések során a jogszabálytervezetbe, nyilvánvalóan ezeket utána nem kifogásolták meg, mert saját javaslataik is visszaköszönnek benne. Remélem, hogy ez a jövőben is tartható lesz.Ami a különböző felvetéseket illeti Arató képviselő úr részéről, éppenséggel, hogy milyen garanciális elemek tűntek el, talán nem figyelt, az expozéban is felhívtam rá a figyelmet, hogy a rendeletben szabályozott garanciális elemek kikerültek természetesen a jogszabályból, mivel azok elsődlegesen alkalmazandó joganyagot jelentenek ezen a területen.

Ami a munkavállalókkal kapcsolatos felvetéseket illeti, ez eddig is így volt; akár gondoljunk egy pénztárosi munkakörre, ahol nyilvánvaló, hogy azért egy munkáltatónak ismernie kell az előéletét annak, aki egy ilyen feladatot vállal, hogy nem volte vele probléma hasonló munkakörben. De gondoljunk arra, hogy a parlament nemrégiben foglalkozott például a rábízott, kiszolgáltatott emberekkel, gyerekekkel vagy gondozottakkal foglalkozó személyek, munkavállalók visszaéléseinek a kizárásával, hogy pontosan, aki ilyet elkövetett, ilyen területen ne legyen foglalkoztatható, akkor látszik az a fajta… Igenis, ami megint csak szerepelt a bevezetőben, vannak esetek, amikor korlátozhatók ezek a jogok, pontosan annak érdekében, hogy ne következzenek be jogsértések gyakorlatilag a bűnelkövetések ismétlődése miatt. Az is látható, hogy az adatkezelés, a tárolás garanciái minden szabályzatban megjelennek. Az is látható, hogy az érintettek követhetik ezeknek az adatoknak az útját, és tudják, hogy kifogást emelhetnek bármikor, ha úgy érzik, hogy túllépnék ezeket a kereteket.

Talán szerencsésebb lenne, ha a DK részéről is egy jogász is áttanulmányozná a kifogások előtt, és talán lehetne egyfajta szakmai konszenzust kialakítani az ilyen szakmai előterjesztések tekintetében. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.  Arató Gergely közbeszól.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő, a vagyonkezelő alapítványokról szóló új törvényjavaslat egyik fő célja Magyarország gazdasági, jogi és intellektuális versenyképességének a növelése.A mai napon a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat irányait és indokait kívánom önöknek bemutatni.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az alapítványokra vonatkozó szabályozást megújította, és biztosította az úgynevezett családi alapítványok létrehozatalát is. Ezáltal egy szűk körben lehetővé vált, hogy az alapító és a csatlakozó, illetve ezek hozzátartozója is az alapítvány kedvezményezettje lehessen. A Ptk. azonban megőrizte azt a főszabályt, amely szerint alapítvány gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.

Felmerült azonban az igény arra vonatkozóan, hogy akár természetes személyek, akár jogi személyek olyan alapítványt hozhassanak létre, amely professzionális vagyonkezelést is végezhet. A külföldi szabályozási minták ugyanis azt mutatják, hogy az alapítvány jogi személyként hosszabb távra, akár generációkon átívelően is alkalmassá tehető a magánvagyonok kezelésére.

A szabályozás előkészítése során az előterjesztő arra a következtetésre jutott, hogy a részletszabályok számosságára és specialitására tekintettel nem érdemes a Ptk. alapítványokra vonatkozó szabályozási rendszerét megbontani és annak keretei közé beépíteni a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Ezért e tárgykörnek külön törvényi szabályozása mellett döntött. Annál is indokoltabb volt ez, mert a tervezett szabályozás a vagyonkezelő alapítványoknak is többféle altípusát különbözteti meg, amely így feleslegesen terhelte volna meg polgári jogi kódexünk rendszerét. A külön törvényi szabályozás azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a vagyonkezelő alapítványok is alapítványok, így e külön törvény eltérő szabályainak hiányában rájuk is a Ptk. alapítványi rendelkezései irányadók, és mint alapítványokra nyilvánvalóan azok az ágazati szabályok is alkalmazandók, amelyek az alapítványokat érintik.

Tisztelt Ház! A vagyonkezelő alapítványokról szóló külön törvény megalkotása  a kormány elmúlt ciklusban tanúsított versenyképességi törekvéseinek megfelelően  a külföldi befektetések magyarországi ösztönzésének, illetve a külföldi tőkebevonást célzó jogi intézkedések sorába tartozik. A vagyonkezelő alapítvány ugyanis alkalmas eszköz lehet külföldi tőke Magyarországra való vonzásában, ezen keresztül pedig hozzájárulhat az ország versenyképességének a növeléséhez.

Hazai viszonylatban is nyilvánvalóvá vált a nagyobb tőkeerejű vagyonkezelő alapítványok alapításának igénye. Az ilyen alapítványi működés szervezeti kereteinek biztosítása és nem utolsósorban az alapítványi vagyonkezelésnek az alapítványi szabályozásban való hangsúlyosabb megjelenítése olyan fontos elemek, amelyekre tekintettel a jogalkotónak immár lépnie kellett. Az eddig elhangzottakra tekintettel ezt a lépést nemcsak a hazai igények, de a külföldi példák is indokolták. A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat ennek a jogalkotó által is felismert igénynek a teljesítésére irányul.

(13.40)

A törvényjavaslat egy olyan sajátos alapítványi forma létesítését teszi lehetővé, amely az alapító által rendelt vagyonnal és az ebből származó jövedelemmel  az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítása érdekében  vagyonkezelést folytat. Ez az új típusú, vagyonkezelést végző alapítvány egyaránt alkalmas közérdekű célok megvalósítására, valamint családi vagyonok több generáción át történő megőrzésére.

A törvényjavaslat tehát a vagyonkezelő alapítványoknak is többféle fajtáját különbözteti meg. Az elmondottak szerint a vagyonkezelő alapítvány lehet közérdeket szolgáló, de olyan is, amelynek célja, hogy a vagyont alapítványi formában magánérdekek mentén kezelje. A törvényjavaslat konkrétan meghatározza azokat a közérdekű célokat, amelyek a vagyonkezelő alapítvány közérdekű minősítésének alapjául szolgálhatnak. E célok között szerepel a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységeket ellátó intézmények fenntartása és működtetése. Alkalmazására a felsőoktatás is kiváló lehetőségeket kínál.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Fontos rámutatnom arra is, hogy a vagyonkezelő alapítvány tőkeerős intézmény, megalapításához ezért  függetlenül attól, hogy közérdekűnek minősüle vagy sem  az alapítvány javára rendelendő vagyon legkisebb mértékének megállapítása vált szükségessé, amit a szabályozás tőkeminimumnak nevez. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy vagyonkezelő alapítvány létrehozatala csak egy meghatározott tőkenagyság felett rentábilis. Ennek megfelelően a törvényjavaslat az alapítványi vagyonrendelés mértékét legalább 600 millió forintban határozza meg. A tőkeminimum nagysága egyrészt megfelel az alapító érdekeinek is, hiszen garantálja, hogy az alapítványi célra rendelt vagyont nem emészthetik fel a működési és az adminisztratív költségek, másrészt védi az alapítvány hitelezőit is, mert garanciát nyújt számukra arra vonatkozóan, hogy követelésük fedezetére megfelelő vagyon áll rendelkezésre. A törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítvány számára előírja a befektetési szabályzat elkészítését, amelyben az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető szabályait kell rögzíteni.

A törvényjavaslat tág teret hagy az alapítói döntés számára, többféle opciót biztosít. Lehetővé teszi például, hogy az alapító az alapítói jogainak gyakorlását az alapítvány ügyvezető szervére, vagyis a kuratóriumra bízza, ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására magát a kuratóriumot jelölje ki, vagy utóbb e jogait és kötelezettségeit magára az alapítványra ruházza át, így e jogokat ugyancsak a kuratórium gyakorolhatja. Ilyen rendelkezés esetén az alapító lényegében lemond arról, hogy a vagyonkezelő alapítvány működését alapítói döntéseivel bármi módon befolyásolja, nagyobb teret engedve ezáltal az alapítványi önállóságnak. Nincs azonban akadálya annak, hogy az alapító az alapítói jogait a maga számára fenntartsa, és azokat teljeskörűen maga gyakorolja.

Felhívom a figyelmet arra is, hogy a törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítvány tevékenységére és jelentős tőkeerejére tekintettel speciális rendelkezést tartalmaz a vagyonkezelő alapítvány szervezetére nézve. Így például az alapítvány ügyvezető szervének, a kuratórium tagjainak kötelező létszámát legalább öt természetes személyben állapítja meg. A törvényjavaslat továbbá kötelezővé teszi felügyelőbizottság létesítését, illetve állandó könyvvizsgáló kijelölését is. Ez utóbbi többek között értékeli az alapítvány javára nem pénzben rendelkezésre bocsátott vagyont.

Arra az esetre, ha az alapító rendelkezése folytán az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy az alapítvány alapító okiratában foglalt céljainak és a törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő működését az alapítvány szervezetén kívül álló külső szerv, illetve személy, nevezetesen az alapító által erre kijelölt alapítványi vagyonellenőr figyelemmel kísérhesse.

Az alapítványi vagyonellenőr a vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának külső ellenőre, amely az alapítói jogokat gyakorló alapítványi szervek  kuratórium, illetve felügyelőbizottság  működését ellenőrizheti, e körben jogosult e személyi kört felszólítani jogaik jogszerű gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére. Az alapítványi vagyonellenőr által az ellenőrzési tevékenysége során gyakorolható jogok közül kiemelendőnek tartom azt, hogy a vagyonellenőrt végső soron megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga is. Az alapítványi vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott esetekben az alapító okirat erre irányuló felhatalmazása alapján jogosult arra is, hogy a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvénysértő, alapító okiratot vagy a befektetési szabályzatot sértő döntéseit megtámadja a bíróság előtt.

Felhívom a figyelmet a törvényjavaslat azon garanciális szabályára is, amely az alapítványi vagyon megőrzését célozza. A vagyon megóvása érdekében az alapító az alapító okiratban meghatározhatja azt a mértéket, amely alá az alapítványi vagyon nem csökkenhet. Ha az alapítványi vagyon mégis erre a szintre csökken, akkor az alapítvány általi kifizetéseket mindaddig arányosan csökkenteni kell, illetve akár meg is kell szüntetni, amíg az alapítvány vagyona ezt a minimális szintet meg nem haladja.

Végül meg kell említenem, hogy a törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítvány megszűnése tekintetében a Ptk.-ban meghatározott megszűnési okokon kívül két további esetkört kíván szabályozni. Egyrészt a törvényjavaslat nem gátolná az alapító jogait gyakorló alapítót abban, hogy a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetését kérje a bíróságtól. Másrészt a törvényjavaslat értelmében megszűnik azon vagyonkezelő alapítvány is, amelynek vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét. Az ilyen helyzetbe került vagyonkezelő alapítvány ugyanis a célját, illetve a kedvezményezettek juttatásban részesítését nem képes megvalósítani, mivel a vagyonmegőrzési kötelezettségének nem tud eleget tenni.

Az elmondottak alapján összegzésképpen megállapítható, hogy a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok Magyarország gazdasági, jogi és intellektuális versenyképességének a növelését célozzák, ösztönözve ezzel a külföldi befektetéseket is.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm figyelmüket.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm azon képviselőtársaim hozzászólását, akik a témához szóltak hozzá; Szabó Szabolcs hozzászólásának is a fele, bár vitatta az előterjesztést, de azt hiszem, azért tárgyszerűen hozzá kötődött. Az MTA-ra vonatkozó részekre nem térnék ki, miután erről, úgy látom, külön polémiát folytatnak miniszter úrral, nem akarnék más vizekre átevezni.Ami a lényeget érinti és a hozzászólásokban elhangzott: valóban, itt nem vagyonkimentésről van szó, hanem egy vagyonnak az alapítvány alá rendeléséről beszélünk. Azt talán mindenki tudta követni, hogy valóban van egy közérdekű és egy családi ága ennek a fajta alapítványi vagyonkezelésnek. A közérdekűről, azt hiszem, sokat nem kell vitatkoznunk, miután a közcélok támogatása, azt hiszem, valamennyiünk érdeke.

Arra a részére a dolognak, amikor arról beszéltek, hogy itt állami vagyont tüntetnek el, meg egyebek: valamennyien tudjuk, hogy az állami vagyonra az állami vagyonra vonatkozó törvény továbbra is vonatkozik, tehát ugyanaz a parlamenti kontroll megvalósul az állami vagyonnal való rendelkezés során, ami az eddigiekben is. Az expozéban is ismertettem, hogy az egyéb jogszabályok természetesen az adótörvények és egyéb törvények vonatkozásában is érvényesülnek.

Maga az alapítvány csak vagyonkezelői tevékenységet végez, tehát az alatta lévő cégek termelik úgymond a vagyont, a nyereséget, ez ugyanúgy vonatkozik rá, függetlenül attól, hogy ennek a mértéke milyen. Bár nem akarok kitérni Schmuck Erzsébet képviselőtársamnak az adórendszert érintő felsorolására, jól tudjuk, hogy 2010-ben először a kis- és középvállalkozások tekintetében valósult meg a 9 százalékos adó, és 15 százalékra le lett szállítva az szja is  800 ezer új munkahelyet köszönhetünk az adórendszernek , s azt is tudjuk, hogy a családi adózás révén a munkavállalók jó részének ezt a részt sem kell megfizetni, hiszen már a kétgyerekeseknek is olyan jelentős adókedvezményeik vannak akár a járulékokra kiterjedően is, ami szintén magába foglalja. Tehát azt, hogy csak a gazdagoknak lenne jó ez a fajta adórendszer, a magam részéről visszautasítanám.

Ami az alapítványok kuratóriumi jogköreit illeti: a vagyonellenőrnél elhangzott, hogy nincsenek tényleges jogosítványai. Tudjuk, ezt az alapító nevezi ki, és később, mondjuk, ha az alapító elhunyt és nem képes ezt megtenni, akkor valóban a kuratóriumnak van benne szerepe, de itt is a bírósági kontroll megvalósul a jövőben is, tehát az a fajta önjárása az alapítványnak, hogy semmiféle külső kontroll alatt nem lenne, ez nem létezik. Azt is tudjuk, hogy a könyvvizsgáló jelenléte kötelező, ez egy szakmai, konkrét felügyeletet jelent. A vagyonellenőrnél is egyébként szakmai előírások vannak, hogy kik lehetnek vagyonellenőrök, ez is biztosítja azt a fajta törvényességi működést, ami megkívánt ezeknél az alapítványoknál.

Összefoglalóan a nemzetközi példákról is szó volt. Valóban német nyelvterületen a legelterjedtebbek. Nagyon köszönöm Varga-Damm Andreának azt a mondatát, ahol mondta, hogy jogi értelemben rendben van az előterjesztés, tehát ez egy keretszabály, ténylegesen majd az alapítványok alapítása fogja majd ezt feltölteni. Tudom, mondta azt is képviselő asszony, hogy nem tartja időszerűnek, tehát kiegészítem a mondat másik felével is, hogy ne pontatlanul idézzek. De önmagában szerintem a kodifikátori munkát illetően, úgy látszik, nem merült fel kifogás, egyébként szakmán belül sem volt vita ennek a megfogalmazását illetően.

Szerencsétlen kitételekre nem térnék ki és nem adnék választ; Bangóné hozzászólásában is  ami, mondjuk, minősített kormánypárti képviselőket , itt elhangzott, hogy a tudósok hogyan beszélnek egymással, szerintem a képviselők is ezt azért figyelembe vehetnék időnként, amikor egymással beszélnek; vagy éppen a polgármestereket csicskának minősíteni. Tehát azért jó lenne, ha tényleg a törvények és konkrét jogszabályok nélkül is  a régi illem, etikett, mit illik, mit nem  vissza tudnánk térni erre a terepre. Elnézést, hogy kitértem erre a részére is. Köszönöm szépen. (Szilágyi György: Ezt a szót a miniszterelnök úr használta először ebben a Házban.  Közbeszólások a Jobbik soraiban.  Szilágyi György: A miniszterelnök úr mondta ebben a Házban először ezt a szót.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szilágyi György: Hogy a jegyzőkönyvben is benne legyen: Orbán Viktor miniszterelnök úr…)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valamennyien tudjuk, hogy a baloldal elmúlt évtizedei a korrupciós botrányokról szóltak. Emlékszünk még Hunvald Györgyre, aki Erzsébetváros polgármestereként társaival együtt az ellene indított eljárásban előzetes letartóztatásba került, majd a társaságot ingatlanokkal kapcsolatos nagyértékű csalásokkal, magánokirat-hamisítással, vesztegetéssel és bűnszervezet létrehozásával vádolták meg. Említhetném Hagyó Miklós nevét, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójának esetével együtt, miszerint a jogerős ítélet szerint hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst a Szegedi Ítélőtábla.

Továbbá gondoljunk vissza a Sukoró-ügyként elhíresült történetre, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt ítélték el Tátrai Miklóst. Az ügyben Gyurcsány Ferenc is érintett volt. Maga mondta, hogy Tátrai Miklós helyette vonult a börtönbe. A Sukoró-ügy lényege, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. Ha a megállapodás szerinti telekcsereügylet megvalósult volna, akkor a magyar államot 1,2 milliárd forintos kár érte volna az ítélet szerint.

Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldal beszél a korrupció elleni küzdelemről, akik százmilliárdokat talicskáztak ki a privatizációs üzleteikkel, széthordták a metrópénzeket, százmilliókat parkoltattak külföldi bankszámlákon, a Czeglédy-ügyben pedig diákokat és nyugdíjasokat károsítottak meg egy kiterjedt csalássorozattal.

(14.50)

Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány Ferenc úgy volt miniszter, hogy közben a felesége az EU-s milliárdokról döntő Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese volt, s ne felejtsük el, hogy az úgynevezett Apró-klánnak évtizedekig milyen befolyása volt Magyarországon. Többek között emlékszünk, hogy a Gyurcsány Ferenc anyósa által vezetett bank nyújtott hitelt, privatizációs hátteret Gyurcsány Ferenc vállalatbirodalmának a megépítéshez.

Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr is említette, a DK és az MSZP házi ügyvédjéhez, Czeglédy Csabához köthető bűnszervezet hozzávetőlegesen 6,3 milliárd forintot csalt el, és ezzel nyugdíjasokat és diákokat károsított meg. Kérdésként merül fel a tisztelt képviselőtársaimnál: milyen összefüggések vannak a párt tagjaként vagy a párthoz kötődően működő ügyvéd és az általa szervezett iskolaszövetkezetek, továbbá az eltűnt pénz és azon pártok között, amelyek ennek hátterében felvonultathatók.

Szeretném önöket emlékeztetni, hogy a Gyurcsány Ferenc érdekeltségbe tartozó Altus Porfólió több alkalommal nagyobb összegű kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának. Gyurcsány Ferenc, a bukott baloldali miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára azt állították, hogy mindössze baráti segítségnyújtásról volt szó az ügyben, ennek mégis szöges ellentétére utalnak szerződésben rögzített feltételek.

Ezúton szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmet, hogy Dobrev Klára vezeti a DK EP-listáját, azonban az ő jelölése kapcsán felvetődik a kérdés: meglehet, Gyurcsány Ferenc felesége szívesen venné az európai parlamenti képviselőséggel járó mentelmi jogot, Dobrev Klára ugyanis úgy akar az Európai Parlamentbe kerülni, hogy a mai napig nem válaszolt arra a kérdésre, mi is az ő igazi szerepe a Czeglédy-botrányban.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt és Gyurcsány Ferenc pártja továbbra is titkolózik, és védik a költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolt Czeglédy Csabát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialisták olyan céget védenek, amely fosztogatta a diákokat és a nyugdíjasokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr az interpellációjában kitért arra, hogy aláírták a megállapodást annak a lengyel-magyar nyomozócsoportnak a létrehozásáról, amely végére járhat a lengyel állam kárára elkövetett többmilliárdos áfacsalási ügynek, amelyben Staudt Gábor, a Jobbik magánéleti okok miatt lemondott országgyűlési képviselője is érintett lehet. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy Staudt Gábor még 2018 decemberében, ahogy ön is mondta, jelentette be a lemondását, viszont ténylegesen csak január 31-i hatállyal mondott le országgyűlési képviselői mandátumáról.Emellett ki szeretnék térni Szávay Istvánra, aki szintén volt jobbikos képviselő, egy hangfelvétel megjelenése kapcsán jelentette be lemondását. A szóban forgó felvételen a volt jobbikos képviselő azzal dicsekszik, hogy lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen. Szávay azóta is azzal védekezik, hogy valójában hazudott, a nőt nem is verte meg. Nem tudom, hogy melyik a jobb, nyilván a hazugság szerencsésebb lenne. Ez azonban nem mentség az antiszemita megjegyzésekre, amiket elismert. Akkor Szávay István azt ígérte, december 31-i hatállyal lemond, de ez sem történt meg akkor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínű, pénzügyi okai voltak a Jobbik részéről a két politikus marasztalásának. Szávay István és Staudt Gábor kilépésének halogatása akár több millió forintot is hozhatott a két volt országgyűlési képviselőnek, és ezzel összefüggésben a Jobbiknak is. A Jobbik megint lebukott ezzel a történettel, a párt ezzel erkölcsileg ismét leírta magát, ugyanis nyerészkedtek az időhúzással. Az elhangzottak ismételten bizonyítják, hogy a Jobbik a pénz és a hatalom érdekében nemcsak a törvényeket, de a magyar embereket sem tiszteli. Ezek után minimum elvárható a Jobbik parlamenti pártjától, hogy fizesse vissza az így, tisztességtelenül felvett pénzeket.

Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye értelmében a nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül is gyakorolja. Mindemellett az Alaptörvény 4. cikke alapján az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatóak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bennem felmerül a kérdés, Staudt Gábor vajon a köz érdekében, a választópolgárai akaratának megfelelően járte el, amikor személyes találkozókon vett részt annak érdekében, hogy miképp lehet kijátszani a lengyel adórendszert, és ezáltal elcsalni az áfát a lengyel államtól. A sajtóban olvasható tanúvallomások alapján Staudt Gábor és társai a jog megkerülésével akartak pénzhez jutni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a magatartás semmiképpen sem fér bele a képviselői jogállásba, és nem fér össze azzal a kötelezettséggel, amit ő megválasztásakor vállalt a választópolgáraiért. Kérjük az ellenzéki politikusokat, ne tisztességtelen úton, ne kétes ügyletekkel akarjanak pénzhez jutni, hanem végezzék el azt a megtisztelő feladatot, amit az önöket megválasztó állampolgárok magukra bíztak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik egy előzmények nélküli párt, ami ugyanabba a mocsárba süllyedt, mint a baloldali politikai pártok. A Jobbik frakcióját érintő botrányos ügyek, illetve a párton belül folyó belharcok meglátásom szerint összeegyeztethetetlenek a választópolgárok Jobbikba vetett bizalmával. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon tanulságos ez a mai nap, hiszen a DK mellé sikerült a Jobbiknak is felzárkóznia a magyarországi szuverenitás feladása kérdésében. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ülj le, 1-es!  Z. Kárpát Dániel: Nagyon gyenge!) Emlékeztetőül felidézném, hogy a magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, törekvésekkel, amelyek az Európai Ügyészség létrehozása mögött húzódtak (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem igaz!), ugyanakkor az Európai Ügyészség felállításával a tagállamok a büntetőjogi szuverenitásuknak és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor lenne elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartaná a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Mindemellett a rendelet elfogadott szövege számos ponton nem felel meg az alapvető elvi szintű és szakmai elvárásainknak, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az Európai Ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem.

28 tagállama van az Uniónak, ebből 22 csatlakozott, tehát Magyarország nem egyedül vetett fel kifogásokat ezzel az együttműködéssel kapcsolatban. Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy Magyarország a kívül maradó tagállamok kapcsolatát rendező uniós rendelkezéseknek megfelelően a lojális együttműködés szellemében együtt fog működni a felálló Európai Ügyészséggel. Továbbá az, hogy Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, nem eredményezi az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését (Szilágyi György: Ennél lejjebb már nem lehet!) vagy azt, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzése kevésbé intenzívvé válna. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)

A magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak olyan, már létező és jól működő európai együttműködési rendszerekre, mint a Eurojust, vagy az OLAF-fal folytatott együttműködésre, amelyek jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.

A polgári kezdeményezés célja a fokozott ellenőrzések és szigorúbb szankciók alkalmazását szorgalmazza azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak az Európai Unió pénzügyi érdekeit védelmező Európai Ügyészséghez, ugyanakkor az Európai Bizottság 2018. szeptember 19-ei határozatának 1. cikk (2) bekezdése szerint a kezdeményezés olyan bizottsági javaslatokra irányulhat, amelyek nem tesznek különbséget a tagállamok között kizárólag annak alapján, hogy azok részt vesznek vagy sem az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben. Az a döntés, hogy részt veszneke vagy sem egy olyan megerősített együttműködésben, amely létrehozta az Európai Ügyészséget, az egyes tagállamok önkéntes választásán alapul, ezért a szerződések végrehajtása céljából elfogadott uniós jogi aktusok fő szabály szerint nem tehetnek különbséget tagállamok között kizárólag annak alapján, hogy azok részt vesznek vagy nem vesznek részt valamely megerősített együttműködésben.

Az egymillió aláírást 2019. szeptember 27-éig kell összegyűjteni, egyelőre 1853 aláírás gyűlt össze.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik most sem a nemzeti érdekeket képviseli, hanem a brüsszeli bürokratákat. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Az a Jobbik szorgalmaz korrupció elleni fellépést, amelynél az Állami Számvevőszék jelentésben állapította meg, hogy a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámolható gazdálkodását (Z. Kárpát Dániel: Ne viccelj!), valamint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. (Közbeszólások a Jobbik soraiban, köztük: Legalább ne színészkedj!) Ennek alapján kell értékelnünk ezt a felszólalást is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ennek a törvénynek a vitájánál nagyon sok minden elhangzott, olyan tévedés is, ami ebben a felszólalásban is szerepelt. Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt a törvényjavaslatot a Ház normál menetrendben tárgyalja, tehát semmiféle sürgősségről vagy gyors és azonnali jogalkotásról nem beszélhetünk ebben az esetben. Megint csak azt mondom, hogy normál jogalkotási rendben történik. Miután nincsenek tömegével módosítók, lehet, hogy gördülékenyebben halad előre a maga útján, mint egy nagy kódex megvitatása, hiszen ez egy részterületet dolgoz ki.Akkor is elmondtuk, hogy itt semmiféle vagyonkimentésről nincs szó, ezekbe az alapítványokba vagyont kell behelyezni, és garanciális feltételek mellett van ennek a vagyonnak vagyonkezelése. Azt a fajta hozamot, ami keletkezik, az alapító okiratban tisztázni kell, hogy milyen célra használható. Meg van nevezve az a kör, például a közérdekű alapítványoknál, amilyen célra alapítható ilyen vagyonkezelő alapítvány.

Az is megnevezésre kerül, hogy könyvvizsgáló szükséges ezeknél az alapítványoknál, tehát az átláthatóság teljes mértékben biztosított. Amennyiben a vagyon például cégekben nyilvánul meg, akkor nyilvánvalóan azokra a cégekre ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak, mint a normál piaci cégekre. Tehát itt ez a fajta vízió, ami itt valamilyen összeesküvést sejtet, teljesen megalapozatlan.

A másik: nemzetközi példákra tudok hivatkozni, hogy azokban az országokban, amelyek szerencsésebb helyzetben voltak, és vagyonok léteztek korábban is, létezik ez a fajta vagyonkezelési forma. (Szilágyi György: Nem hat év alatt szedték össze a vagyonukat.) Egyszerűen a magyar jog fejlődése, a magyar gazdaság most érkezett abba az állapotába, hogy ez nálunk is szükségszerűvé vált. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Az elhangzottakhoz annyit, hogy a parlamentet nem tartom alkalmas fórumnak arra (Szilágyi György: Mert nem tudod cáfolni, azért!), hogy az ellenzéknek jogi továbbképző kurzusokat tartsunk. De ha közpénzről beszélünk, és hogy a közpénzből mikor válhat olyanfajta tőke vagy működő vagyon vagy éppen nyereség vagy éppenséggel felhasznált költség, akkor mindannyian tudjuk, hogy abban a pillanatban, amikor az állam vagy az önkormányzat kifizetett egy kivitelezőt, nem közpénzről beszélünk. Tehát hogyha utána valaki  ha lenne is ilyen, mert lássuk majd meg a gyakorlatban, hogy egyébként kik fognak majd ilyen alapítványokat alapítani  azt alapítványba teszi vagy éppenséggel vállalatfejlesztésre fordítja, ennek már semmi köze a közpénzhez. (Szilágyi György: Elveszítette közpénzjellegét. Úgy van!) De azt hiszem, hogy önöknél is talán még maradtak jogászok Staudt úr után is, kérjék ki ebben az ő tanácsaikat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örültem az előttem felszólaló Arató Gergely képviselő úr felszólalásának (Arató Gergely: Ritka alkalom!), mert a TAB-ülésen még fordítva adta elő ezt a fajta indokolást, hogy miért került vissza a Ház elé a köztársasági elnök úr észrevétele alapján a törvény. Tehát valóban, egy értelmezési kör volt, ami szerint a köztársasági elnök úr a korábbi szöveget garanciálisabbnak látta, ezért van itt, a tisztelt Ház előtt, mert elfogadtuk ezt a fajta meglátását, és ezért kérjük ennek a javaslatnak a támogatását. Köszönöm szépen.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi kormány mindent megtett annak érdekében, hogy enyhítse azt a kárt, amit a megelőző szocialista-liberális korszakok okoztak. Hangsúlyozni szeretném, hogy az otthonteremtés területén is világos elképzelésekkel rendelkezik. A cél, hogy minden magyar család lehetőleg saját otthonhoz jusson. A családi otthonteremtési kedvezmény rendkívül népszerű, a bevezetése óta több mint 97 ezer család kérelmét fogadták be, 282 milliárd forint értékben. Az állam a bérlakásban való lakhatást is támogatja. A fizetésképtelenné vált hiteladósok lakhatási problémáinak kezelésére alakult eszközkezelő működésével valósul meg a rendszerváltás óta eltelt időszak nagyságrendjét tekintve legnagyobb szociális bérlakásprogramja. Ennek keretében 151 milliárd forint értékben 36 ezer állami bérlakás létesült, és ezeket a bentlakók a legújabb döntéseknek megfelelően kedvezményesen visszavásárolhatják. Csak utalnék arra, hogy a 2002-2010 között regnáló kormányok összesen 270 millió forintot költöttek szociális bérlakásokra, nagyságrendekkel elmaradva azoktól az erőfeszítésektől, amelyeket most végez a kormány. Lakhatási támogatást vezettünk be az előző ciklusban, ezenkívül további adókedvezmények támogatják vállalati bérlakások, munkásszállások kialakítását, fenntartását. A kormány sokat tesz a lakhatási feltételek javítása érdekében.

Tisztelt Képviselő Úr! Emlékeztetni szeretném, hogy az önök miniszterelnöke, Bajnai Gordon úgy nyilatkozott a devizahitelesekkel kapcsolatban, hogy az ingatlant el kell adni és kisebbe kell költözni, ha nem bírják fenntartani. Egyetlen dolgot feltétlenül látnia kell: a baloldal a kormányzása idején a magyar családokért nem tett semmit. A szocialistákat terheli a felelősség, hogy a devizahitelezést lehetővé tették (Dr. Oláh Lajos: Járai Zsigmond tette lehetővé!), és ezzel több mint egymillió családot kilátástalan helyzetbe taszítottak. Ezért nem értjük ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Sajtóértesülések szerint valóban Varga-Damm Andrea, a Jobbik parlamenti képviselője (Bangóné Borbély Ildikó: Melyik sajtó?), aki korábban ügyvédként dolgozott, több olyan adásvételi szerződést készített, amely jelentős kárt okozott több ingatlantulajdonosnak. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokban.)Dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyeken a képviselő asszony egykori ügyvédi pecsétje és aláírása is szerepel. (Dr. Varga-Damm Andrea: Az szokott!  Demeter Márta: Az Igazságügyi Minisztérium orosz fegyverkereskedőkkel üzletel. Arról beszéljen!  Dr. Brenner Koloman: Sokba fog ez kerülni!) Ezek a dokumentumok szoros összefüggésben vannak az úgynevezett lakásmaffiához köthető jogellenes cselekményekkel. Ezért merülhet fel kérdésként képviselőtársaimban, hogy Varga-Damm Andreának köze van-e a lakásmaffiához.

A sajtóinformációk alapján, a képviselő úr által is említett ügy kapcsán a jobbikos politikust feljelentették a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, ahol aztán fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene. (Arató Gergely: Elég nagy szégyen!  Dr. Brenner Koloman: Sokba fog ez kerülni! Sok millióba fog kerülni!) Értesülések szerint 1994-ben és 2000-ben szintén vizsgálat indult ellene, majd 2006-ban kizárták a Budapesti Ügyvédi Kamarából. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ezt nagyon rosszul tetszik tudni!  Dr. Brenner Koloman: Ez sok millióba fog kerülni!  Demeter Márta: Mi folyik a honvédelmi tárcánál?  Z. Kárpát Dániel: Kommunisták vagytok! Igazi bolsevikok vagytok! Komcsik, haza! Komcsik, haza!)

Tisztelt Ház! Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A szóban forgó magatartás semmiképpen sem fér össze (Nagy zaj a Jobbik padsoraiban.  Az elnök csenget.) a képviselő asszony országgyűlési képviselői mandátumával, és nem fér össze azzal a kötelességgel, amit ő a megválasztásakor a választópolgáraiért vállalt.

Képviselő asszony ezért elszámolással tartozik a választói felé azzal összefüggésben, hogy megszűnt-e az ügyvédi kamarai tagsága, és ha igen, az milyen okból került megszüntetésre, és hogyan számolt el ezekben az ügyekben. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Dr. Rétvári Bence: Válaszoljál! Halljuk a választ!  Dr. Brenner Koloman: Szégyen!)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Felhívom ismét a figyelmüket arra, hogy Varga-Damm Andrea a magyar ellenzéki párt egyik vezető alakja (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban: Ujjé!  Dr. Varga-Damm Andrea tapsolva: Ez újdonság! Ez újdonság!  Az elnök csenget.), aki felelős pozíciót tölt be a Magyar Országgyűlésben mint a Jobbik parlamenti képviselője. Ahány képviselő van, annyi vezető is van. Ahogy képviselő úr is említette, a történet külön pikantériája, hogy annál a társaságnál, ahol a Jobbik parlamenti képviselője is dolgozott, feltűnően sok kilakoltatás történt. (Z. Kárpát Dániel: Tízezreket raktatok ki!)Mind a Jobbik, mind Varga-Damm Andrea rendszeresen felemelik hangjukat a kilakoltatások ellen. (Dr. Varga-Damm Andrea: Így van!) Úgy látszik, a képviselő asszony más esetekben a szálkát felfedezi, a gerendát a saját szemében pedig nem képes fellelni ebben az ügyben. Köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Z. Kárpát Dániel: Hány ezer embert hagytatok kilakoltatni?  Demeter Márta közbeszól.  Arató Gergely: Jobbat vártunk, de majd legközelebb!)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem magyarázkodni kívánok, csak képviselő asszony egy 2007-es dátumot említett, én 2006 óta szünetelő ügyvéd vagyok. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Dr. Varga-Damm Andrea: Völner Ügyvédi Iroda!  Dr. Rétvári Bence: Ennyi volt! Ennyi volt! Matek, matek!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A lakásmaffiának több területe van, akár a lakáscsereügyleteket, akár az adócsalás területét nézzük. A visszaélések egyik fő területe, mint említettem, az adócsalás, ahol az állam mozgástere a lakásmaffia visszaszorításában, például a bérlakáspiac vonatkozásában eléggé korlátozott. (Dr. Varga-Damm Andrea folyamatosan közbeszól.) Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a látencia az ilyen típusú jogellenes cselekmények esetében nagy, nehéz az elkövetést bizonyítani, mivel az ilyen esetek nem teljeskörűen dokumentáltak. Jellemzően magánszemélyek adtak bérbe lakásokat magánszemélyeknek, kölcsönösen kialkudott bérleti díj ellenében. A lakásbérleti piac sajátosságaiból következően sajnálatosan magas az adóelkerülési hajlandóság, így a piac fehérítése az állam feladata. Ha korlátoznánk a bérleti díj mértékét, akkor még jobban tovább csökkenne a legális magánbérleti kínálat, másrészt a transzparensen zajló ügyletek egy része is átkerülne a fekete- vagy szürkezónába. A kisebb legális lakáskínálat pedig felhajtaná a hivatalos árakat is. Ahogy képviselő úr is említette, a másik terület az ingatlanok tulajdonát érintő visszaélések ügye, ami akár lakáscsere-, akár hitelügyleteknél megnyilvánulhat. A sajtóban megjelent információk szerint valóban Varga-Damm Andrea képviselő asszony, a Jobbik parlamenti képviselője is érintett ilyen ügyben, aki korábban ügyvédként dolgozott ezen a területen. Több olyan adásvételi szerződést is készített, amely szoros összefüggésben lehet az úgynevezett lakásmaffiához köthető ügyletekkel.

Magyarország Alaptörvénye értelmében a nép hatalmát választott képviselői útján kivételesen közvetlenül gyakorolja. Mindemellett az országgyűlési képviselők a tevékenységüket a köz érdekében végzik. Tisztelt képviselőtársaim, felmerül a kérdés, Varga-Damm Andrea vajon a választópolgárok akaratának megfelelően járt-e el, amikor a lakásmaffiához köthető színlelt szerződések megkötésénél mint ügyvéd közreműködött, és hiteles képviselőként jelenhet-e meg a magyar parlamentben. A sajtó szerint Varga-Damm Andreát, a Jobbik politikusát valóban kizárták az ügyvédi kamarából. Ebből is látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a múltban olyan súlyos dolgok történtek, amelyek végül a kamarai kizárással zárultak.

Országgyűlési képviselőként magasabb mércének kell a képviselő asszonynak eleget tennie. Ez a magatartás nem fér össze azzal a kötelezettséggel, amivel a választópolgárok megbíznak bennünket. Képviselő asszony, a választópolgárok megérdemlik, hogy megtudják az igazságot, hogy valóban köze van-e ezekhez az ügyekhez, amelyek megjelentek a sajtóban, és miért kellett a kamarából kizárni a múltban. (Z. Kárpát Dániel: Ez már az ítélet, elnök úr?)

Emlékeztetni szeretném önöket, hogy a Jobbik 2014 decemberében jelentette be, hogy a devizahiteles perekben közreműködő Varga-Damm Andreát indítja a februári időközi választáson. A jelöltet az akkori pártelnök, Vona Gábor a devizások Jeanne d’Arcjaként mutatta be. Képviselő asszony akkoriban úgy nyilatkozott, hogy munkája során mindig az igazságkeresés vezérelte, ezért kezdett el a devizahitel jogellenességével, társadalmat romboló hatásával is foglalkozni.

Felmerül a kérdés, hogy a szóban forgó ügy kapcsán Varga-Damm Andrea képviselő asszonyt az igazságkeresés vezérelte-e vagy a pénzkeresés. Itt lenne az idő, hogy megtudjuk az igazat ebben az ügyben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint az ügyben felmerült megalapozott gyanú szerint Farkas Gergely a 2018. évi országgyűlésiképviselő-választáson a Jobbik jelölő szervezet Bács-Kiskun megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelöltként a Lehet Más a Politika színeiben induló képviselőjelölt-társának a vele folytatott beszélgetés során felajánlotta (Gyöngyösi Márton: Elnök úr! Ez milyen műfaj? Ez milyen műfaj?) a kampányra addig fordított 600 ezer forint összegű költsége kifizetését, amennyiben a választástól visszalép. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.  Az elnök csenget.  Arató Gergely: Ez már az ítélet?) Az ajánlatot a jelölttárs visszautasította. Az ügyészség álláspontja szerint a jobbikos politikus cselekménye a választás rendje elleni bűntett megállapítására alkalmas.

(17.30)

Ebből kifolyólag az országgyűlési képviselő gyanúsítottként történő kihallgatása indokolt, amely miatt a mentelmi jogát a mai napon fel kellett függesztenie a Háznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország jogállam, ahol a törvények uralkodnak. (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Gyöngyösi Márton: Jaj, ezt ne! Rád szakad a kupola!  Az elnök csenget.) A választási eljárásról szóló törvény alapelvként rögzíti a választás tisztaságának megóvását és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást. Hangsúlyozni szeretném, hogy a jogszabályokat Magyarországon mindenkinek be kell tartania (Folyamatos közbekiáltások a Jobbik soraiból, köztük: Szégyelld magad!), ez alól senki nem lehet kivétel, még a jobbikos politikusok sem. Meggyőződésem, hogy az igazságszolgáltatás szerveiben dolgozók kellő szakértelemmel végzik a munkájukat, így hamarosan kiderül az igazság Farkas Gergely ügyében is.

A korrupciós ügyekkel sokszorosan lebukott Jobbik vélhetően legsötétebb napjait éli át, mindamellett visszaélve szavazóik bizalmával pénzügyi támogatások helytelen felhasználásának erkölcsi és jogi következményei is egyaránt terhelik őket, még a pártszimpatizánsok százmillió forintját sem arra fordították, amire összekoldulták (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.), hanem felhasználták a választási kampányban. Reméljük, nem további szavazatokat, visszalépéseket vásároltak rajta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, az ügynek van egy szomorú tanulsága, ahogy a miniszterelnök úr is az előbb idézte Szabó Timea képviselő asszony szavait, és ennek ellenére együtt ünnepeltek ezek a blokkok március 15-én. Ugyanúgy az az LMP, amelyik akár károsultja is lehetne ennek az ügynek, hiszen őt környékezték meg ebben a dologban, és akkor még élesen elhatárolódtak ettől a történettől, ugyanezt a közös ünneplést választotta, holott nem számoltak el ennek az ügynek kapcsán azzal, hogy vajon annak a képviselőnek, aki ilyen manipulációkkal akarja a másik párt visszaléptetését elérni, van-e helye a parlament padsoraiban, van-e helye abban a koalícióban, amit most együtt képviselnek. Ebből látszik, hogy számukra a hatalom és a pénz mindennél fontosabb. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbekiáltások a Jobbik soraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy rövid gondolat erejéig, amit Varga-Damm Andrea képviselőtársam említett. Gyakorlatilag megvan az az ember, aki a végén átnézi, és ez az Országgyűlés Hivatalánál dolgozik. Ezért van az, hogy ezek a módosítások átvezetésre kerülnek. Ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a hozzászólók támogatását a törvényjavaslat kapcsán. Talán szakmai keretek között sikerült tartani a vitát. Egy gondolatot csak még hozzátennék. A brexit kapcsán talán Magyarország volt, amelyik a leghangosabban kérte a brit állampolgárokat, hogy ne szavazzanak a kilépés mellett, ellentétben az Unió egyes vezetőivel, akik majdhogynem kárörvendve figyelték a folyamatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a migrációs problémahalmaz, amivel napjainkban is küzdünk, 2015-ben indult útjára. Jól emlékszünk, amikor miniszterelnök úr 2015 februárjában a parlamentben bejelentette: az elkövetkezendő időszak legnagyobb kihívása a bevándorlás kérdése lesz. Arra is nagyon jól emlékszünk, hogy milyen ellenzéki reakciókat szült ez a bejelentés: gyakorlatilag mindenki kinevette, kétségbe vonta, nevetségessé akarta tenni ezt az állítást. Egyedül Schiffer frakcióvezető úrban volt az LMP részéről annyi tisztesség utólag, hogy belátta, az akkori felszólalása nem volt megalapozott, mert a 2015 nyári események beigazolták, hogy százezer számra özönlöttek át rajtunk a bevándorlók, és az akkori dublini, schengeni rendszer nem akadályozta meg ezt az áradatot.

Megjegyezném azt is, hogy a schengeni rendszer előírásait az Unió régi tagállamai, magállamai sem tartották be, és ebből eredt az, hogy milliószám zúdultak rá Nyugat-Európára, az Unióra a bevándorlók tömegei. Ahogy akkor fogalmaztuk: az embercsempészek és a jogvédőknek nevezett politikai NGO-k bizarr koalíciója alakult meg ennek a folyamatnak a levezénylésére. (Folyamatos zaj.)

És ha valaki azt hiszi, hogy ez a véletlen műve volt, hogy a túlnépesedés és a háborúk okozták ezt a migrációt, annak a figyelmét szeretném arra felhívni, hogy már korábban, a 2013-as dublini rendszer megváltoztatásakor, amikor az őrzött szállásokat meg kellett szüntetni, megágyaztak ennek a folyamatnak, és a későbbi uniós jogalkotás pedig egyértelműen jelezte, hogy egy nagyon tudatos és menedzselt folyamatról van szó. Gondoljunk csak a kvótakérdésre, amely 2015 nyarán az államfők és a miniszterelnökök tanácsában önkéntes alapon merült csak fel, és ez a politikai iránymutatás született. Ennek ellenére 2015 szeptemberében az a döntés született a belügyminiszterek tanácsában, hogy többségi javaslat, többségi szavazat alapján minden tagállam köteles befogadni a bevándorlókat egy bizonyos kvóta szerint, amit  milyen véletlen  Juncker-képletnek nevezett elv alapján osztottak fel. Tehát a Bizottság elnöke, hogy úgy mondjam, nevét is adta ehhez a folyamathoz, és a Bizottság támogatásával született meg.

Nagyon jól emlékszünk a kvótaperre, ahol Szlovákia és Magyarország megtámadta ezt a határozatot, és ahol kimondták  gyakorlatilag egy ideiglenes intézkedésről volt szó, ami 2017 őszén lejárt, és ezért nem fogadták el a keresetünket , hogy nem volt jogalkotási aktus. Ennek ellenére a Bizottsággal, illetve a Tanáccsal ma is perben állunk ebben az ügyben, mivel megtámadtak bennünket ennek a határozatnak a nem teljesítése miatt.

Magyarország számtalan konstruktív javaslatot tett az ügyben, hogy helyben segítsünk, támogatjuk a különböző akciókat, ennek ellenére mindvégig érződött és egészen addig talán, amíg Olaszország is be nem állt a sorba és a tengeri áradatot meg nem állította, vitatták, hogy egyáltalán a bevándorlás határzárral, kerítéssel, jogi határzárral, élőerővel megfékezhető lenne.

Az elmúlt időszak igazolta, hogy Európa képes megvédeni magát a tagállamok segítségével, ennek ellenére folyamatosan el akarják venni tőlünk azt a jogkört, hogy a határőrizet nemzeti hatáskörben legyen. Ez is része annak a folyamatnak, amint ezt az ENSZ migrációs csomagja is jelzi: ha az egyik úton nem megy ennek a kérdésnek a keresztül-erőszakolása, akkor akár globális szinten próbálnak meg támogatást szerezni hozzá. És a lopakodó jogalkotásnak a tipikus példája ez az eset is, amikor van egy ajánlás, amire azt mondják, hogy nem kötelező, majd nagyon jól tudjuk, hogy utána aztán a különböző bírósági fórumok már beépítik a gyakorlatukba. És mint láthatjuk, ebben a dokumentumban megjelent az is, hogy az uniós jogalkotás részévé akarják tenni, és ezt a kérdéskört is ki akarják venni az egyhangú szavazás alól, és többségi döntéssel akarnak ebben az ügyben előre menni.

Az is látszik már az újonnan megalkotott költségvetési kereteknél, hogy a politikai NGO-k támogatását éppen a kohéziós alapok terhére emelni kívánják, hogy meglegyen az a kommunikációs erőtér, az a nyomás a tagállamokon, hogy ezekben az ügyekben engedjenek.

És az a szomorú, hogy nemcsak Brüsszelből van ez a nyomás rajtunk, hanem a magyar parlamenten belül is összefogott egy koalíció, amit szintén nevezhetünk egy bizarr koalíciónak, mert a szélsőjobbtól a szélsőbalig mindenki a részese, akik gyakorlatilag dalolva támogatják ezt a folyamatot. Reméljük, hogy ugyanúgy kudarcot fognak vallani, mind az elmúlt években. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A kormányzat részéről támogatjuk az előterjesztést. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ennyi?  Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A teljesség igénye nélkül az elhangzottak kapcsán néhány dologra reagálnék. Szeretném megnyugtatni képviselő asszonyt, hogy az eredeti javaslat is a nemzetközi összehasonlítást teljes mértékben kiállta, tehát semmivel nem volt benne korlátozóbb, szigorúbb szabály, mint akár a német vagy az osztrák, vagy egyéb olyan mintákban, amelyeket a térségből tanulmányoztunk. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Ez az egyik része a dolognak.Hogy miért vagyunk ma mégis itt és miért van a módosító a Ház előtt? Miniszter úr kiküldte a Velencei Bizottságnak ezt az elfogadott törvényt, és mondta, hogy konstruktívan állunk a Velencei Bizottság javaslatai elé. A konstruktivitást bizonyítja az, hogy ez a módosító ma itt van a Ház előtt és vitát folytathatunk róla.

A másik része a dolognak, hogy a minisztérium maga nem tudta előterjeszteni. Ha tanulmányozzuk a jogalkotásról szóló törvényt, akkor láthatjuk belőle, hogy a kormányzatnak a szükséges egyeztetésekre nem volt elegendő ideje, ugyanakkor a Velencei Bizottság döntése előtt jelezni akartuk, hogy melyek azok a pontok, amelyek a parlament elé kerülnek. Ez történt meg, és gyakorlatilag azok a módosítások, amelyek itt vannak, teljes mértékben vállalhatók. Valóban fontos a garanciák fokozása, persze a garanciánál a csillagos ég a határ természetesen. Azt is mondhatjuk, hogy a bíróságok kapnak 100 milliárd forintot és azt csinálnak, amit akarnak, az egy teljes garancia, mert gyakorlatilag akkor azt sem tudjuk, hogy mi fog történni.

De volt egy ilyen aggály, hogy január 1-jétől hogy állnak fel ezek a bíróságok. Jelenleg is működnek a bírósági szervezeten belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, láthatjuk, hogy azok a bírák simán, egyszerűen egy átjelentkezéssel át tudnak jönni a közigazgatási bírósági rendszerbe, ott megvannak az épületek, megvan az informatika, minden szükséges eszköz. Az OBH jelenleg is végzi ezeket az előkészítő munkálatokat, amelyek ezeknek a bíróságoknak a működéséhez szükségesek, és január 1-jétől működni fognak, szeretném megnyugtatni képviselő asszonyt. Természetesen olyan apró részletekre is gondolunk, amelyek az igazgatás körébe tartoznak, és az OBH-val szorosan együttműködve végezzük ezeket a tevékenységeket.

Néhány felvetést nem értettem, például hogy a felsőbíróság elnöke az OKBT tagja lesz. Ez miért lenne problémás? Jelenleg is a Kúria elnöke az OBT tagja. Tehát az OBH és a kúriai elnök szerepének az összekeverése egy kicsit problematikus számomra, mivel az OBH igazgatási feladatokkal foglalkozik, s ebben a rendszerben ezt a minisztérium fogja ellátni.

Hogy a miniszter interpellálható lesz, és politikai felelőssége van, az pedig szerintem szintén azt jelenti, hogy a parlamentáris viszonyok közé beemelhető az igazgatási problémák köre, nem úgy, mint ahogy most is zajlanak viták az OBH és az OBT között, amiben gyakorlatilag, valljuk be, elég problematikus bármilyen formában, hogy úgy mondjam, megoldani a problémát. Jelenleg, ha követi az eseményeket a képviselő asszony, az ombudsman éppen az Alkotmánybírósághoz fordult ebben a kérdéskörben, hogy kinek és milyen jogkörei vannak egy ilyen vita rendezésére.

Képviselő asszony jelezte, hogy a decemberi elfogadással kapcsolatban vannak problémái. Javaslom számára is, hogy a házszabályt olvassa át, abban minden megnyugtatóan le volt rendezve, hogy mi történt, miért történt és hogyan került elfogadásra, de szintén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni ezekben a kérdésekben, ha bárkinek problémája van, tehát a magyar jogrendszer mindenkinek kellő jogorvoslati lehetőséget nyújt.

Hagynék Hende Csaba elnök úrnak is a munícióból, hogy a kérdésekre részletesen válaszoljon, csak tisztázni akartam, hogy a kormányzat miért az egyéni képviselőkön keresztül nyújtotta be ezt a módosítást, s mondom, ez pedig természetesen a Velencei Bizottság véleményének a figyelembevételével történt. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egyesült Királyság, Írország, Dánia, ezek az országok nem tagjai a bel- és igazságügyi együttműködés azon részének, amely például az Európai Ügyészség létrehozását támogathatná. Ezeket fideszes elfogultsággal vádolni szerintem erős túlzás. Svédország, Lengyelország, Magyarország, amelyek nem csatlakoztak, és a vita során mindvégig olyan javaslatokat tettek, amelyek elfogadhatóvá tették volna az uniós ügyészséghez való csatlakozást, amennyiben nem sértette volna a tagállamok szuverenitását. Európában él egy vízió, amely a nemzetállamok szuverenitásának a megszüntetését tűzte ki maga elé. Ennek önök jeles támogatói, sőt zászlajukra tűzték az európai egyesült államok kívánságát. De látható, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek nem ezt támogatják. Vannak olyan politikai formációk, amelyek szintén nem ezt támogatják.

Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy az ügyészség hogyan dolgozik és milyen hatékonysággal: a Eurojusttal és az OLAF-fal kiváló az együttműködés. Például a legutóbb elfogott szíriai terrorügyben megvádolt személyt is a Eurojusttal való együttműködés keretében fogtuk el. Az OLAF-fal való együttműködésre talán, képviselő úr, az előző kormányok idejére visszagondolva jó néhány baloldali formációnak az érintettjei sokat tudnának beszélni a négyesmetró-beruházásról, ami az OLAF-fal való szoros együttműködésben került felderítésre, ahol talán a legnagyobb összeget sinkófálták el az elmúlt időszakban. Ezekben az ügyekben jelenleg is folynak az eljárások.

Tehát önmagában is a magyar ügyészség képes hatékonyan fellépni, a már meglévő szervezetekkel együttműködve. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nem akartam ennyire belemenni, de ön itt a bűnözőket emlegeti. Simon Gábor, Hagyó Miklós, Hunvald György, Czeglédy Csaba, Tátrai Miklós, Császy Zsolt  csupa olyan neveket tudok emlegetni, akik az önök kormányzása idején indult korrupciós ügyekben lettek elítélve, illetve akik ellen eljárás indult. Csak azért, hogy a vádaskodással hogyan bánjunk! Mert ön neveket emlegetett ugyan az Elios-üggyel kapcsolatban, amelyre többször megkapták a választ itt a parlament padsorai között, akár a Legfőbb Ügyészség képviselőitől, akár pedig a beruházást felügyelő irányító hatóságtól, a főirányító minisztériumtól. Gyakorlatilag önök keverik azt, hogy egy műszaki alkalmasság és egy bűncselekmény elkövetése azonos vagy pedig különbség. Nekem legalábbis világos volt a válaszokból, hogy ezt a fajta különbségtételt nem tudják feldolgozni. Tehát az, hogy nem lehet elszámolni egy uniós költséget, önmagában nem jelent bűncselekményt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták, mint ez a jelölés is bizonyítja, nem tanultak a hibáikból, és ennyi év után sem találnak olyan jelölteket (Gréczy Zsolt: Deutsch Tamást kell jelölni!), akik hitelesen képviselhetnék a baloldali értékeiket a választópolgárok előtt. Talán Szeged is többet érdemelne, mint a felsorolt ügyekből kiderült botrányokat, amelyek az elmúlt időszakban robbantak ki, és büntetőeljárásokkal zárultak, illetve azt hozták maguk után. (Gréczy Zsolt: Van ítélet is?) Ha a Czeglédy-szálra gondolunk, annak is van szegedi lába, tehát Csongrád megyében is voltak olyan cégek, akik segítettek ennek a bűnszervezetnek a működtetésében. De ugyanígy, ha visszagondolunk akár Gyurcsány Ferenc Fittelina-ügyeire vagy Dobrev Klárának, az Altusnak a Czeglédy-ügyben való érintettségére, akkor látszik, hogy ugyanaz a rendszer működik, amit korábban működtettek, csak az adottságok mások, hiszen most egyetlen nagyvárosra szorult vissza ez a fajta szemlélet, amit Botka László egyfajta hűbérbirtokként működtet; parkolóhelyek ingyenességétől kezdve akár Ujhelyi sofőrjének a foglalkoztatásán keresztül (Gréczy Zsolt: Kósa Lajosról beszélsz?) még mindig működik ugyanaz a régi rendszerük, amelyet korábban felállítottak.

Ha a Szeviép-botrányra gondolunk, ahol 443 család károsodott összességében tízmilliárd forinttal: ha valóban az volt a magyarázat, hogy ez a fajta visszaosztás tette tönkre a cégeket, akkor látható, hogy egy önmagát tönkretevő rendszert működtettek, tehát nemcsak az országot tették tönkre, hanem a saját hálózatukat is. (Dr. Varga László: Százmilliárdok tűnnek el! Ez van most!  Gréczy Zsolt: Ott vagytok benne mind!) Nem voltak működőképesek ezek a konstrukciók, amelyeket alkalmaztak. Ujhelyi Istvánnak pedig érdeklődve várjuk majd a válaszát a 30-40 millió forint sorsáról, amibe a háza felújítása került. (Dr. Varga László: Mészáros Lőrincet magyarázd már meg!) Reméljük, hogy ezeket a szálakat majd a további eljárások során sikerül felderíteni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr viszonválaszában felvetett kérdésnél valóban az a legfőbb, hogy hová lett a pénz, és vajon Ujhelyi István jelölésében mennyi szerepet játszik az a fajta tevékenység, amiről ezek szerint a Szeviép részéről tanúvallomást tevő vezető említést tett; valóban, a pártot tudta-e olyan mértékben támogatni, hogy ez egyfajta jutalom a részére, vagy pedig arról lehet szó, hogy esetleg további titkokat mondana el, és inkább megvásárolják a hallgatását.Mindenesetre én kíváncsian várom, hogy majd hány számla kerül elő erről a felújításról (Szilágyi György: Kérdezzük meg az elszámoltatási kormánybiztost!  Rig Lajos: Újra meg kell bízni a Budai Gyuszit…), amivel igazolni tudja, hogy a folyószámláról igazolható módon ezek a kifizetések megtörténtek, s nem pedig egy korrupciós folyamatnak a kellős közepében volt a képviselő úr abban az időben. (Gréczy Zsolt: Hány milliót akarsz még fizetni?) Mondom, megint csak az a fő kérdés, hogy ha valóban nem találtak olyan jelöltet, aki kevésbé sáros nála, akkor nagyon nagy káderhiányban szenvednek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tudom, az önök pártelnöke volt szkinhedvezér, és őt ítélték el büntetőperben, úgyhogy nem értem ezeket a felvetéseket, amelyeket megpróbál beleszőni egy amúgy interpellációban nem szereplő témába.Magyarország, többször kijelentettük, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Erről szavazás is volt, ez egy önkéntes csatlakozási kérdéskör volt, és Magyarország nem kívánja szuverenitását korlátozni ebben a formában.

(17.00)

Nagyon meglepő a számomra, hogy pontosan a Jobbik képviselői azok, akik több Brüsszelt szeretnének látni ebben az országban, s azt, hogy a bürokraták vegyék itt át a hatalmat, hogy akár politikai indíttatásból, mint egyes eljárásokban ezeket megtapasztalhattuk, beavatkozzanak a belpolitikai viszonyainkba. Nyilván önöknek már ígértek valamit, hogy majd megfelelően pozicionálhatják magukat egy ilyen esetben. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Az Európai Ügyészség felállítása, többször mondtuk, hogy nem szükségszerű, ugyanis jelenleg is megvannak azok a keretek, akár a Eurojust, akár az OLAF keretében, ahol együtt tudunk működni. Az más kérdés, amit már többször is említettem itt a felszólalások során, hogy önök a büntetőügyeket az elszámolási ügyekkel, amelyek az uniós elszámolási szabályokat érintik, összekeverik. Tehát az, ha valamilyen költség nem számolható el az uniós elszámolások keretében, az önmagában nem jelent sem Brüsszelben, sem nálunk bűncselekményt, mindig csak a politikai felhangok uralják ezeket az ügyeket. Ugyanakkor azokban az ügyekben, ahol büntetőeljárásba fordult a dolog, például a szocialistákat érintő metróbotrány, ahol még mindig több tíz milliárd forintot kell majd visszafizetniük a magyar adófizetőknek, azok nem érik el az önök ingerküszöbét, és nem méltányolják azokat az eredményeket, amelyeket ezekben az együttműködésekben tudunk felmutatni.

A másik kérdés, hogy akik tagjai ennek az európai együttműködésnek, ennek az Európai Ügyészségnek. Önök is nagyon jól tudják, hogy például Dánia, Írország, Svédország is elutasította ezt a fajta európai uniós ügyészséget. Érdekes, az ő parlamentjeikben ezek a felszólalások nem hangoznak el, ott tudják, hogy a szuverenitás is érték, amelyet meg kell védeni, és nincsenek meg azok a pártok, akik hódolnak Brüsszelnek, és minden további nélkül minden kezdeményezést fel akarnak használni a kormányzat ellen.

Ha megnézik a korrupció elleni harc eredményeit, akkor a mostani kormánytöbbség Alaptörvénybe foglalta az állami vagyonnal való felelős gazdálkodást (Arató Gergely: Mindjárt más!), aminek köszönhetően az állami vagyon 2010-2017 között 7000 milliárd forinttal nőtt. Kérdezem én, hogyha az önök vádjai igazak lennének, akkor ezek a számok ugyanilyen formában szerepelnének-e, és nem negatívban vagy pedig sokkal kisebb mértékben, mint a korábbiak során. (Szilágyi György: És ha nem lennének igazak, akkor ugyanilyen gazdag lenne Mészáros Lőrinc?)

Ami a még 2010-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálatot illeti, ami önálló rendőrségi szervként eredményesen végzi a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények felderítését, ezt a sajtóban is többször láthatják, és gyakorlatilag ezeknek a feladatoknak az összehangolásában is közreműködik. A Tanácsnak egyébként a terrorizmus elleni koordinátora úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a határon átnyúló terrorizmus elleni küzdelemmel minden tagállam egyetért, ezért nem világos számára, hogy miért kell olyan struktúrát választani, amiben nem vesz részt minden tagállam. Tehát a terrorizmus elleni küzdelemben sem használható fel ez a formáció.

2018. szeptember 19-én került nyilvántartásba vételre a „Szüntessük meg a csalást, az uniós forrásokkal való visszaélést, a döntések végrehajtása és a szankciók jobb ellenőrzése révén” elnevezésű európai polgári kezdeményezés. Ennek keretében eddig 2018 szeptembere óta mindössze 2400 aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióval szemben. Ezek a felvetések, amelyekkel önök élnek, nem mozgatják meg a széles európai közvéleményt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is leszögezném, hogy a magyar jogrendszer megfelelő eszközöket biztosít a visszaélésekkel szemben. Ennek ellenére szégyenletes, hogy a szocialisták több évtized alatt sem tudták meghazudtolni magukat, újabb és újabb kínos ügyekkel bizonyítják, hogy csak az ország megkárosításán munkálkodtak és munkálkodnak. A Szeviép körüli botrányukkal ismételten bizonyították, hogy még a szegedi választópolgárok bizalmára is érdemtelenek. A kínos ügyük újabb fejleménye valóban Ujhelyi István háza felújításának a története, ami csak tovább tetézi majd azokat a hazugságokat, amelyeket ezek körül hallunk. Sajnálatos módon nem meglepőek az időről időre napvilágra kerülő szocialista botrányok. A teljesség igénye nélkül csak példaként említeném a diákokat és nyugdíjasokat megkárosító Czeglédy Csabát, az ehhez kapcsolódó Dobrev Klára-féle Altus-közreműködést, a metrópénzek széthordását, a hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében bűnös Hagyó Miklóst, Gyurcsány Ferencnek az elévült Fittelina-ügyét, hogy a DK-ról is ejtsünk néhány szót, valamint a Sukoró-ügyet, ahol már le is töltötték a jogerős büntetéseket az elkövetők. Ezek is bizonyítják, hogy a magyar ügyészség kiválóan végzi a munkáját, és lehetővé teszi, hogy az ilyen súlyú visszaélések napvilágra kerüljenek.

A Szeviép vezetőit, Ujhelyi István és Botka László barátait ugyan még nem jogerősen, de a Szegedi Járásbíróság minősített csődbűntett miatt 5 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. Az építőipari vállalkozásból az elhangzott információk szerint a szocialisták egyszerűen kilopták a pénzt, és a sajtóinformációk szerint ezzel összesen 443 családot károsítottak meg, összességében 10 milliárd forinttal. A visszafizetés reális esélye nélkül kölcsönöket nyújtottak a likviditási problémákkal küzdő társaságoknak, köztük Ujhelyi István volt sofőrje időközben becsődölt cégének is, akiről természetesen ezután is gondoskodtak, hiszen a Szegedi Közlekedési Vállalatnál a repülőteret, azaz a Botka vezette önkormányzat cégét vezeti.

Sajtóinformációk szerint a Szeviép Építőipari Vállalat vezére azt is vallotta, hogy ez a 30-40 millió forint valóban Ujhelyi házára fordítódott, cserébe a szocialista politikus busás megrendeléseket ígért. Ezeket ugyan nem részletezték, de szó esett egy bizonyos félmilliárdos összegről is, ami csak visszatartásként hangzott el panaszként a megrendeléssorozatban. Nagyon sajnálatos, hogy így történt, de nyilván aki előadta ezeket, az tudja, mit beszél, hiszen közelről tanúja volt és elkövetője ezeknek az ügyeknek. Az is lehet természetesen, hogy nem közvetlenül a Szeviép, hanem egy más cég útján valósították meg ezt a felújítást, de azt hiszem, ezek részletkérdések az elkövetés tekintetében.

Ujhelyinek sajnos ugyanúgy nem megy az elszámolás, ahogy Zuschlag vagy Simon Gábor esetében sem. Azóta is tartozik a számlákkal, tartozik azzal a történettel, hogy hogyan épült meg az az épületkomplexum, ami a telkén található, és amelyről beszámolt a sajtó. A szegediek annyira elkényelmesedtek, hogy már hűbérként osztogatták például a parkolóhelyeket Szegeden, amiből szintén büntetőeljárás és jogerős ítéletek születtek, és az önkormányzat vezető körei is beletartoztak ebbe a bűncselekménybe. Biztosan hozzászoktak a kormányzásuk alatt, hogy így kell az ügyeket intézni, mert akkoriban ezek a lebukások még nem voltak rendszeresek. Talán csak a Zuschlag-ügyet tudjuk fehér hollóként felvonultatni.

De nemcsak a politikusok, hanem a balliberális sajtó is semmibe veszi a törvényeket, hiszen legutóbb betámadtak egy másik sajtóterméket, mert tanút vonultattak fel az ügyben. Védik a bűnösöket a szocialistákkal együtt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy meddig folytatható így, arra a választók már 2010-ben megadták a választ, ugyanis pontosan ezek miatt a tevékenységek miatt, amelyek bár nem kerültek mind felszínre, büntették meg az akkori kormánykoalíciót, és azóta sem engedték a kormányzat közelébe. Jól látható, hogy valóban bevett gyakorlat volt, hogy külföldi cégeknek adták a zsíros, nagy állami megrendeléseket, azok alá beszervezték azokat az alvállalkozókat, akik  mint ahogy a cégvezető nyilatkozott  három vagy akárhány százalékos jutalék fejében finanszírozták az akkori kormánypártoknak a különböző, általunk fel nem derített és nem ismert tevékenységeit. Hogy ebbe a körbe beletartozott az is a cégvezető nyilatkozata szerint, hogy Ujhelyi Istvánnak magánérdekeltségében a házát is felújították ebből a 30-40 millió forintból, ezzel nyilván Ujhelyi Istvánnak kell elszámolnia, és azt is meg kell mondania, hogy a korábbi szolgálataiért jutalmul küldték ki Brüsszelbe (Dr. Varga László: Akkora szégyen vagy, hogy hihetetlen!), meghálálandó a pártfinszírozásban folytatott szerepét, vagy pedig éppen a hallgatását vásárolják meg most, hogy ne legyen annyira bőbeszédű, mint a Szeviép vezére, aki végül is feltárta azokat a hálózatokat, amelyek akkoriban működtek. (Dr. Varga László: 100 milliárdos korrupciós ügyeitek vannak!)

De hogy nem egyedi esetről van szó, az is tanúsítja, hogy azok a felsorolások, gondoljunk csak a Sukoró-ügyre, gondoljunk a Czeglédy-ügyre, ami napjainkig húzódóan mutatja a szocialista polipnak a működését, mind-mind azt tanúsítják, beleértve az Altus és Dobrev Klára szerepét, amely bűnös, gyanús pénzügyi mozgásokkal egybekötve mutatkozott az ügyben, hogy nem tanultak belőle, ugyanazt folytatják, amit a kormányzat alatt. (Dr. Varga László: Elcsaljátok a választást, szégyen vagy!) Egyben magyarázatot is ad arra, hogy a választásokon évről évre vagy négyévente miért végeznek ott, ahol végeznek, és május végén is az uniós választásokon is valószínűleg ugyanígy végzik. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, a kárvallottak és az út szélén hagyottak története és a szocialistáknak ez a harácsolása (Moraj és derültség a Párbeszéd és az MSZP soraiból.), hiszen a Szeviépnél is 443 család gondjait, csődjét okozták azzal (Szabó Timea: Még szerencse, hogy Mészáros Lőrinc egy szegény gázszerelő!), hogy ezt a több mint 10 milliárd forintot nem fizették ki, ugyanígy az a több mint 6 milliárd forint, amit Czeglédyék elsikkasztottak, részben a nyugdíjasok és a diákok bérezésének a kifizetéséből hiányzott, amit aztán a kormánynak külön kellett pótolnia. Tehát nemcsak magukra gondolnak, hanem másokkal sem törődnek, ezt sikerül így összekötniük ezekben az ügyekben.A másik pedig, hogy ha belegondolunk azokba a rágalomhadjáratokba, amelyeket a jelenlegi kormányzat ellen folytatnak, és emellé odavesszük például a metrópénzek ügyét, ahol több tíz milliárd forintot még most kell majd a magyar adófizetők pénzéből rendezni Brüsszel felé, akkor láthatjuk, hogy az az átkos örökség máig érezteti hatását, amit a szocialista kormányzat jelentett Magyarországon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Esetlegesen felhívnám a képviselő úr figyelmét arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete tekintetében célszerű a tényekre hagyatkozni. Az Unió bíróságának C-118/17. számú, Dunai-ügyben hozott ítélete következetesen illeszkedik az eddigi magyar devizahiteles ügyekben hozott luxemburgi döntések sorába. Megerősíti, hogy az egyébként a hazai jog és a jogalkalmazás által is elismert alaptétel, a 93/13/EGK irányelv célja a felek közötti egyensúly helyreállítása a szerződés érvényességének fenntartásával, nem pedig valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása.

(15.40)

A devizahiteles törvények ugyanakkor nem képezték akadályát annak, hogy egyéb érvénytelenségi ok vagy okok fennállása esetében a fogyasztó a szerződés semmisségének megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását kérje a bíróságtól.

A luxemburgi döntések láncolatát illetően az OTP Bank és az OTP Faktoring Zrt.-ügyben az Unió bírósága kimondta, hogy a devizahiteles törvények által eszközölt módosítások ellenére a szerződés eredeti, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételei vizsgálhatók az irányelvnek való megfelelés szempontjából.

Az árfolyamkockázatra vonatkozó, jogszabálymódosításokkal nem érintett szerződési feltétel az irányelv hatálya alá tartozik, és csak akkor nem kell a tisztességtelenségüket vizsgálni, ha a nemzeti bíróság megállapítja, hogy azokat világosan és érthetően fogalmazták meg.

Úgyszintén nem beszélhetünk megoldatlan helyzetről a Dunai-ügyben hozott ítélet kapcsán sem. Nem akadályozza meg ugyanis az eljáró bíróság általi határozathozatalig terjedő időben történő hatályossá nyilvánítás azt, hogy a fogyasztó a tisztességtelen szerződési feltétel alól a szerződés adott esetben teljes megsemmisítése útján mentesüljön.

A Kúria legutóbb 2019. április 10-én nyilatkozott az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdéséről. A konzultációs testület arra a következtetésre jutott, hogy a kérdésben jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható. Az árfolyamkockázat tisztességességéről a bíróságok a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelést követően egyedileg döntenek.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi mindig kerestük a megfelelő megoldást, és mindig az állampolgárok oldalán álltunk. Biztosíthatom, hogy a kormány  miképpen eddig is  minden lehetőséget megvizsgál a tekintetben, hogy miképpen tud segítséget nyújtani a hiteleseknek. Ha van jogszerű, szakmailag megalapozott javaslat, azt a kormány  ahogy eddig is  fel fogja karolni és támogatni fogja az elfogadását. Az azonban mindenképpen kiemelendő, hogy amikor ilyen összetett kérdésről beszélünk, mint a lakhatás, mint a hitelek kérdése, akkor egyáltalán nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy milyen helyzetből indultunk.

Hangsúlyozom: a magyar kormány mindig mindent megtett annak érdekében, hogy enyhítse azt a kárt, amit az előző szocialista-liberális korszakok okoztak. Tájékoztatom, hogy 2010 után számos intézkedést hoztunk a devizahitelesek megsegítésére. A forintosítással sikerült lezárni a devizahitelek korszakát. A háztartások árfolyamkockázatnak való kitettsége gyakorlatilag megszűnt, így 700 ezer családnak segítettünk.

Továbbá fontos megemlíteni az árfolyamgát bevezetését is, ahol rögzített árfolyamon tudtuk a törlesztések nagyságát korlátozni, 185 ezer családot segítve. Ezen túlmenően a végtörlesztés intézményével 170 ezer családot tudtunk mentesíteni a devizahitel rabsága alól, és akkor az eszközkezelőről még nem is beszéltem, amely szintén 35 ezer családnak nyújtott segítséget.

Talán ezek a lépések is bizonyítják, hogy mindig a választók és a fogyasztók, a lakosság oldalán állunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném tisztázni, hogy a kilakoltatási moratóriumot éppen ez a parlament hosszabbította meg évről évre, és a téli kiterjesztési időszakot is mi fogadtuk el. Talán a képviselő úr nem volt itt a teremben, amikor ezek az események történtek. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a kilakoltatások, lakáskiürítések kapcsán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapja rendszeresen közöl statisztikai adatokat, így a kiürítések kapcsán a kiskorú és nyugdíjas személyek érintettségére vonatkozóan itt lehetne elnyerni adatokat, de ilyen statisztika valóban nincsen.

Hangsúlyozandó, hogy a kiürítésekre különböző esetekben, különböző típusú végrehajtási ügyekben kerül sor. A honlapon is ilyen struktúrában kerülnek az adatok közzétételre. A végrehajtási eljárásokban nem minden esetben banki követelés meg nem fizetése esetén kerül sor, hanem egyéb, például magánszemély követelése, közös tulajdon megszüntetése, gyermektartásdíj meg nem fizetése esetén is vannak ilyen ügyek.

Önök mindig kilakoltatásról beszélnek, és ezeket a devizahitelekre vezetik vissza, holott legtöbb esetben az adós önként teljesíti fizetési kötelezettségét, illetve önként adja el az ingatlant, más esetben egyéb ingatlannal is rendelkezik, és csak kivételes esetben kerül sor rendőri közreműködéssel történő ingatlankiürítésre, illetve birtokba adásra.

(15.50)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett abban, hogy a krízisbe került családokat segítse. Ebből a szempontból a családok átmeneti otthonai a legfontosabbak, mert otthont teremtenek az otthontalanságban, esélyt az esélytelenségben. Jelenleg országosan 4 ezer férőhelyet biztosítunk a családok számára a családok átmeneti otthonaiban. Amennyiben az önkormányzat a kérdéssel érintett családnak nem tud segíteni, akkor a családok átmeneti otthonában tudják lakhatásukat átmenetileg megoldani. A család a megfelelő intézmény megtalálásához segítséget tud kérni a helyi család- és gyermekjóléti szolgálattól vagy a járásközpont szerinti család- és gyermekjóléti központtól.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyetlenegy dolgot azonban látnia kell: ezt a felelősséget és a társadalom ellen elkövetett bűnt, amit a szocialista-liberális kormány megengedett magának akkor, amikor a devizahitelezést lehetővé tette…  és ennek a kormánynak önök, az MSZP és annak a fattyúhajtása, a DK az utódai. (Gréczy Zsolt: 2001!) Emlékeztetném, hogy a szocialisták 2002-es hatalomra kerülésük után korábbi ígéretüket megszegve eltörölték a családi adókedvezményt, és megszüntették a kedvezményes kamattámogatott hiteleket, majd a devizahitelezés csapdájába terelték a magyar családok százezreit.

Aztán emlékezhetünk, hogy 2008-tól 2010-ig a devizahitelezés problémájával abszolút nem foglalkoztak, a családok hitelei az égbe szöktek, a kamatok elszálltak. Emlékeztetni szeretném, hogy 2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnökként egyik első interjújában a bajba jutott devizahitelesekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani.

Mindezek után 2010-ben, bő egy évvel az általuk előidézett államcsőd után az MSZP-kormány úgy adta át az ország kormányzását, hogy több mint egymillió olyan magyar állampolgár  s ők általában nem egyének, hanem családok , több mint egymillió magyar család volt, aki nem saját fizetési eszközében, tehát nem forintban adósodott el, hanem euróban, valamint döntően, 90 százalékban svájci frankban.

A képviselő úr által benyújtott interpelláció szövegéből is látszik az a szemlélet, amelyet önök képviselnek, és céljuk akár a parlamenti összehívásoknál, akár ezeknél az interpellációknál egyedül a politikai botránykeltés, és soha nem mutattak abba az irányba, ami ténylegesen az emberek megsegítését szolgálná.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ha Czeglédy Csaba DK-MSZP-viszonyrendszerére gondolunk, az iskolaszövetkezetekre, az ott eltűnt több mint 6 milliárd forintra, akkor láthatjuk azt, hogy nagyon mély az a kapcsolat, ami összeköti Gyurcsány Ferencet, a feleségét és Czeglédy Csabát abban az ügyben (Arató Gergely: Nem tudom, miket hord itt összevissza!), ahol az Altus még kölcsönt is nyújtott ennek a kétes jogügyletnek a során. S az is látszik, hogy a viszony már régi keletű, lehet, hogy már 2003-ból ered vagy korábbról, hiszen a tavalyi országgyűlési választásokon ugyanezt a provokációt elkövette a baloldal, amikor szintén jelölte Czeglédy Csabát országgyűlési képviselőnek, csak az akkori Nemzeti Választási Bizottság joggyakorlatba illő bölcs döntésének köszönhető, hogy akkor felfüggesztették a mentelmi jogát, és tovább tudott folytatódni az eljárás, nem szűnt meg, mint az idei év folyamán. Az idei évben, amikor az európai parlamenti választásokra került sor, szintén jött ez a provokatív lépés, nyilván a 36. vagy nem tudom, milyen hely rengeteg húzóerőt jelentett a DK listájának, és valószínűleg Czeglédy Csabának is az ő szemszögükből reális esélye volt a kijutásra, és kezdeményezték, hogy képviselő lehessen. Láthatjuk, hogy nem küldik ki őt Brüsszelbe, tehát az egész csak egy színjáték volt, s arról szólt, hogy a Nemzeti Választási Bizottságban többségbe került ellenzéki delegáltak gyakorlatilag a jog írott és íratlan szabályait figyelembe véve a mentelmi jogát fenntartották a képviselőjelöltnek.

Megjegyzem egyébként, hogy a parlamenti gyakorlat valóban töretlen az elmúlt időszakban, ’90 óta, köztörvényes ügyekben minden esetben kiadják a képviselőket, hogy az eljárást le lehessen ellenük folytatni. Ezt az ellenzéki delegáltak a Nemzeti Választási Bizottságban nem tudták mint szakmai kérdést megugrani. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ennek az ügynek az orvoslására a Fidesz-frakcióból törvényjavaslat került benyújtásra, melyet az Igazságügyi bizottság napirendre is vett. Megjegyzem egyébként, a jegyzőkönyvekből kivehető, hogy sem a DK, sem a Jobbik nem szavazta meg ezt a törvénymódosítást, az MSZP pedig látványosan kivonult erről az ülésről. Miről szól ez a történet? A mentelmi jog egyértelműen arra szolgál, hogy a képviselő és a képviselőjelölt a politikai tevékenységével összefüggésben ne kerülhessen büntetőeljárás alá és ne lehessen akadályozni ebben a tevékenységében. (Arató Gergely: Ezt akarják maguk megakadályozni! Ez a maguk célja!) Abból, hogy a DK és a baloldal ilyen élesen kiáll ebben a köztörvényes ügyben Czeglédy Csaba mellett, egyértelmű, hogy náluk a politikai tevékenység körébe tartozik a köztörvényes bűncselekmények elkövetése is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tartozások megfizetése és behajtása nagy terhet jelent az adós számára, ezért a végrehajtási törvény több eszközt biztosít az adós helyzetének megkönnyítésére. Azonban figyelni kell arra, hogy a végrehajtási eljárásokra, azok elrendelésére csak törvény által meghatározott esetekben kerül sor: ha a döntés jogerős és végrehajtható, illetve kivéletesen, ha előzetesen végrehajtható.Az adós részletfizetést kérhet a végrehajtási eljárás szinte minden szakaszában, amelynek következtében a végrehajtási eljárás szünetel, tehát a végrehajtó további intézkedést nem tesz, amíg az adós a részletfizetési megállapodásban foglaltaknak eleget tesz.

A végrehajtási eljárásban lehetősége van az adósnak, illetve a kötelezettnek, hogy a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és az adósnak a jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása esetén rendes jogorvoslattal, úgynevezett végrehajtási kifogással éljen. Akár abban az esetben is élhet végrehajtási kifogással, ha a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja. E jogorvoslat célja, hogy a bíróság a törvényesség és a megalapozottság szempontjából megvizsgálja a végrehajtó eljárását, és ha az szabálytalan, megszüntesse a jogsértést.

A végrehajtási kifogásnak a végrehajtási törvényben szabályzott bármely végrehajtói tevékenységgel kapcsolatban helye van. Jogorvoslat esetén van lehetősége az adósnak a végrehajtási eljárás felfüggesztését is kérni. Az adós eredményes jogorvoslata esetén a bíróság a végrehajtó intézkedését vagy akár a már elrendelt végrehajtást megszünteti. Ha a bíróság eljárása során előterjesztett jogorvoslat nem vezetett eredményre, az adós a polgári perrendtartás szabályai szerint a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt is pert indíthat.

Emellett kiemelendő, hogy a végrehajtási eljárásban érintett adósnak lehetősége van jogi tanácsadásért a területileg illetékes jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulni, amennyiben a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Továbbá az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése mindenképpen indokolt, hiszen segítséget nyújthatnak akár a lakhatás, az ellátás és az étkezés tekintetében is.

Ezenkívül az érintettek esetleges segítségért fordulhatnak a települési önkormányzat szociális osztályához is, hogy a nehezen viselhető terhek megkönnyítéséhez milyen szociális ellátást igényelhetnek, például lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt.

Lényeges, hogy az önálló bírósági végrehajtó eljárását, irodáját, működését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar is rendszeresen ellenőrzi, az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálat lefolytatásának céljából a szabályokról szóló kormányrendelet alapján, amelynek következtében fegyelmi eljárás kezdeményezésére is sor kerülhet a jogszabálysértő végrehajtóval szemben. A fegyelmi eljárások a bíróság szervezetrendszerén belül első- és másodfokon kerülnek megtárgyalásra, amelyekben a kiszabható legsúlyosabb fegyelmi büntetés a hivatalvesztés.

A végrehajtók tevékenységének vizsgálatával, ellenőrzésével összefüggésben kiemelendő, hogy súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar iránymutatásaiban foglalt megsértésének gyanúja esetén a miniszter, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke, továbbá a kar hivatalvezetője elrendelheti a végrehajtó tevékenységének soron kívüli vizsgálatát.

A felsoroltakból kitűnik, hogy a minisztérium él is ezekkel az lehetőségekkel, ezek adottak. Azok a fajta közbeavatkozások, amelyeket a képviselő úr felvet, gyakorlatilag a bíróság működését akadályoznák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és nem a kormányzat hatáskörébe tartozik. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatásra vonatkozó joganyagok áttanulmányozásánál talán képviselőtársamnak is feltűnt, hogy a kormányzatnak a bíróságok fölött semmiféle, sem igazgatási, sem egyéb jogköre nincsen. Az is feltűnt talán, hogy a parlamentnél tartja meg a beszámolóját az Országos Bírósági Hivatal elnöke évről évre, ezekben a beszámolókban egyébként mindazokat az adatok, amelyek például ebben a vitában felmerülnek, hogy az OBT-nek benyújtottáke vagy sem, fellelhetőek voltak, tehát valószínűleg egy álvita zajlik itt a szervezetek között, de az Igazságügyi Minisztérium többször is kifejtette az álláspontját, hogy az OBH és az OBT közötti jogvitában nem illetékes annak a kimondására, hogy melyik félnek van igaza, az illegitim kérdésben az OBH által előadottak, a létszáma az OBT-nek megfelelő-e. Nyilván az Alkotmánybíróság vagy más alkotmányos szerv ezt kimondhatja, vagy a parlament jogszabályalkotással ezt a kérdést kezelni tudja. Ma is döntöttünk egy kérdésben, ahol láthatóan parlamenti hatáskör volt, az OBH elnök asszonyának az alkalmassága, illetve hogy azok a felvetések, amelyek előjöttek az OBT részéről, azok megalapozottak-e. A válasz az Igazságügyi bizottság javaslata alapján megszületett, mint tudjuk, az OBH elnökét a parlament a mai napon megerősítette, tehát semmiféle beavatkozásra nem volt szükség. Nagyon furcsa dolog lenne, hogyha most én ebben a válaszban az Igazságügyi Minisztérium vagy a kormányzat részéről markánsan véleményt nyilvánítanék abban, hogy a következetesen képviselt álláspontunkat feladjuk, és parlamenti hatásköröket sajátítanánk ki magunknak, vagy netán alkotmánybírósági hatásköröket. Ugyanakkor mindenkinek szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy mindenféle olyan értelmezés, amely az Igazságügyi Minisztérium szerepét illetően az OBT álláspontját megerősíti, vagy az OBH álláspontját megerősítő értelmezéseknek adna terepet, ezek teljességgel megalapozatlanok. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársam említette, hogy a kezdetektől megvoltak az aggályaik, de arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy az eredetileg megalakult OBT és az OBH viszonyában a teljes időszak alatt semmiféle olyan disszonancia vagy olyan vita nem merült fel, ami azt jelentette volna, hogy jogalkotói oldalról be kellene avatkozni ebbe a folyamatba. Az is látszik, hogy a mostani OBT egyes tagjai, hogy úgy mondjam, markánsan, akár politikai szerepvállalást is felvetve  amit egyébként az egyikük konkrétan kimondott, hogy ezektől a bíráknak nem kell félnie, ami a hatalmi ágaknak a szétválasztását szerintem sértheti  gyakorlatilag felvettek egy olyan ellenzéki úgymond pozíciót, ahol nem felügyeleti, hanem irányítási jogokat követeltek az OBH fölött, tehát van ilyen értelmezés is.

(16.40)

Összességében azt tudom mondani, hogy természetesen, ha szükségessé válik olyan jogszabályi beavatkozás, amely ezt a viszályt hosszú távon kiiktatja, akkor azt a parlamentnek nyilvánvalóan majd mérlegelnie kell. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr már többször feltette ezeket a kérdéseket írásban, és többször megkapta rájuk a választ. Tudhatjuk, hogy valamennyi esetben, amikor végrehajtási eljárásra kerül sor, annak számtalan oka lehet. Ha lakásokról beszélünk, lakáskiürítésekről, elég, ha csak az önkényes lakásfoglalókról beszélünk, céges ingatlanokról, amelyek a cégek tartozásainak a fedezetéül szolgáltak, lakásbérlőkről, ahol az önkormányzatok nemfizetés és egyéb okok miatt kérik az ingatlanok kiürítését, vagyonjogi magánpereknek a következményeként szintén sor kerülhet erre, és végül sor kerülhet abban az esetben, amikor a banki fedezetekről beszélünk, az önök által sokat emlegetett devizahitelesek ügyéről.

A képviselő úr említett egy számot; ezzel szemben említhetném például, hogy csak az eszközkezelőnél 36 ezer családnak a lakhatását oldottuk meg. Azokban az esetekben, ha a végrehajtási ügyeknél gyerekek is érintettek, az érintett önkormányzatok, gyámhatóságok is a feladatukat ellátva gondoskodnak az elhelyezésükről.

Visszautalnék azért  ha már devizahitelekről beszéltünk, meg lakástartozásokról  a Magyar Narancsnak egy 2003. 05. 22-én megjelent cikkére, amely így kezdődött: „Régóta várható volt, hogy az országgyűlési választások kampányában elhangzottak ellenére”  az akkori kormány az MSZP-SZDSZ volt, talán emlékszik rá, képviselő úr, akkor is itt ült a parlamentben  „és az uniós népszavazást maga mögött hagyva a kormány módosítja a lakáshitel-támogatások rendszerét.” Gyakorlatilag abban a pillanatban megfelezték, a kamatokat felemelték, és a devizahitel karjaiba hajtották a teljes lakosságot (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be a devizahitelt…), a bankoknak az áldásos segítségével, és mindezek jelentették azt, hogy 2010-től éveken át ennek a parlamentnek, ennek a kormánytöbbségnek azon kellett dolgoznia, hogy minél több embert, családok százezreit kimentse ebből az adósságcsapdából, amit nagyrészt sikerült megoldanunk, az önök segítsége nélkül  önök ezeket nem szavazták meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzat teljes mértékben támogatja az előterjesztők javaslatát, ugyanis egy károsan kialakuló téves joggyakorlatot tud megakadályozni, és remélhetőleg valóban megszűnik, hogy akár egy időközi választáson vagy bármilyen formában ezek a visszaélésszerű mentelmijog-kialakítások megszűnjenek. Azt kérem a parlamenttől, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.40)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Karácsony Gergely zuglói polgármester időről időre és esetről esetre bizonyítja, hogy alkalmatlan a választópolgárai bizalmára. Sajnos, az átláthatóság bajnokánál egyre nagyobb a homály. Teljes káosz uralkodik az említett parkolási szerződések ügyében. A főpolgármesteri pozícióra pályázó polgármester megválasztásakor még azt ígérte, hogy Zugló az átláthatóság mintapéldája lesz, és minden szerződést kereshető formában közzétesz az önkormányzat. Miért pont ezt az ígéretét tartotta volna be, amelyhez forrás sem kell? Karácsony Gergely mindent megtesz, hogy elfedje Zugló rossz gazdálkodását. Még az önkormányzati képviselőknek is közérdekűadat-igénylést kell benyújtani ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak. Sajtóinformációink szerint bírósághoz fordultak, mivel Karácsony Gergely nem válaszolta meg a kerületi önkormányzat gazdálkodását érintő adatigénylési kéréseiket.

Magyarország Alaptörvénye az alapvető jogok között a VI. cikk (3) bekezdésében rögzíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, amelyre vonatkozóan az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése kimondja azt is, hogy e jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott független hatóság ellenőrzi. Szintén alaptörvényi szinten a 39. cikk (2) bekezdésében deklarálta az alkotmányozó, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni, valamint hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Ezek a megállapítások Zuglóra és Karácsony Gergelyre is vonatkoznak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr által előadottak is igazolják, hogy a hazugság gyenge pajzs, amikor a törvénnyel kell elszámolni. Az infotörvény III. fejezete határozza meg, hogy mely közérdekű adatokat és milyen formában lehet igényelni. Ezt lehet szóban, írásban, elektronikus úton, és 15 napos határidő áll rendelkezésére még Karácsony Gergőnek is. E határidő csak kivételes esetben hosszabbítható meg, és igen szigorú körülmények között lehet csak elutasítani, például akkor, ha az a döntés megalapozását szolgálja, vagy ha az infotörvény 27. § (2) bekezdésében igen szűk körben meghatározott érdekből a jogalkotó kifejezetten az adott adatfajta tekintetében a megismerést törvényben korlátozta. Az infotörvény 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő bírósághoz fordulhat, ha a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényét elutasították, tehát bírósági úton biztosított a képviselőknek vagy bármely állampolgárnak a joga, hogy megismerje ezeket az adatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, ma már nemcsak a baloldalt, hanem az ellenzéket is áthatja a régi mondat, hogy „elvtárs, segítsd a lebukottakat!”, mert valóban, ez a Czeglédy-ügy erről szólt. Csak nemcsak a politikai ügyekben, mint a régi időkben, hanem ma már a köztörvényes ügyekre is sajnos kiterjed. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ki hozta ezeket a törvényeket? Ki hozta?)Valamennyien tudhatjuk, hogy Czeglédy Csaba, a DK-MSZP ügyvédje  a képviselő asszonynak is elmondom  olyan viszonyrendszerben állt a párttal, pártokkal, Gyurcsány Ferenccel, feleségével, az Altusszal, amely akár az ügyészség mélyebb érdeklődését is felkeltheti, hiszen ebben a 6 milliárdos áfacsalásos ügyben (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.  Nagy zaj.  Az elnök csenget.), amit az iskolaszövetkezetekkel bonyolítottak, felbukkan egy gyanús kölcsönügylet is, ami a Nemzeti Bank vizsgálatát is kiváltotta. (Folyamatos nagy zaj.  Az elnök csenget.)

(16.40)

Gyakorlatilag, ha még tovább gondoljuk a dolgot, akkor azt is mondhatjuk, hogy a vörös polip lám, mindenhova kiterjed és elérnek a csápjai. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Gyakorlatilag abban az ügyben, amikor valóban a bíróság kérte, hogy Czeglédy Csaba mentelmi jogát függessze fel a Választási Bizottság, nem álltak az ellenzéki pártok delegáltjai a feladat magaslatán, ugyanis a szakmai érvektől eltekintve úgy döntöttek, ahogy Gyurcsány Ferenc valószínűleg elrendelte, és nem adták ki.

Látható, hogy egy bohózat részei voltunk, hiszen a 36. helyről valószínűleg nem lehet befutni az Európai Parlamentbe, amikor Magyarországnak 21 helye van, és a DK bármilyen izmosan is szerepelt, azért nagyon messze volt ettől az eredménytől. Egy politikai provokáció áldozatai lettek a választók, az egész magyar társadalom. Egyébként ezt már tavaly is megpróbálták, csak akkor a Választási Bizottság még volt olyan bátor, és tudott úgy dönteni, hogy ilyen esetekben a mentelmi jog felfüggesztésre kerül, mert korábban megindult büntetőügyben nyilván nem lehet helye semmiféle mentelmi jognak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Főleg azok után, hogy Varga-Damm Andrea képviselőtársam, aki a Jobbik padsorait erősíti, ahol majdnem tíz éve azt halljuk, hogy a mentelmi jogot el kellene törölni (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát erről beszélünk, igen! Holnap a bizottságban megbeszéljük!), erősen kifogásolja ezt a történetet (Felzúdulás, folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.), ahol a Jobbik képviselője is megszavazta a mentelmi jog fenntartását. Nyilván ez erős disszonanciát okoz önöknél, és ezt nehéz feldolgozni, de nem kellene a plenáris ülésen ezt ilyen hangosan kitárgyalni (Taps a kormánypártok soraiban.), és akadályozni az én válaszomat. De hogy a kérdésre érdemben válaszoljak egy kis kitérő után, azt hiszem, az előterjesztőknek sikerült egy olyan jogi formulát találniuk, ami kielégíti a mentelmi jog eredeti célját, s ugyanakkor ezeket a visszaéléseket kellő mértékben megakadályozza a közeljövőben (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.  Szilágyi György: Érvényes lesz ez Simon Miklósra is? Simon Miklósról beszélj!), s a távolabbi jövőben is, a Jobbik működésétől függetlenül. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzati álláspontot megerősítve ezúttal is szeretném hangsúlyozni: nagyon fontosnak tartjuk az isztambuli egyezmény tartalmát. A nők tiszteletét és a férfi-női egyenjogúságot alapvető értékeink között számon tartó magyar és európai kultúra alapján a magyar kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak bármilyen formáját, elkötelezett a bántalmazás teljes felszámolása és az áldozatok védelme mellett. A kormányzat az egyezményben megfogalmazott elvárásokat sok tekintetben meghaladó mértékben, a szükséges eszközökkel védelmezi az áldozatokat. (Dr. Vadai Ágnes: Na, na!) A védelmet szolgálja az intézményrendszer működtetése és a megelőzést szolgáló kampányok szervezése. Magyarország már ma is számos olyan nemzetközi egyezménynek részese, amely előírja a nők védelmét a bántalmazással szemben. (Németh Szilárd István: Nagyon helyes!) A nemzetközi jogi egyezményekkel megerősített, belföldi jogrendszer által biztosított, s a kormányzati intézkedésekkel megvalósított védelemben ma sem szenvednek hiányt a bántalmazottak, a magyar belső jog az egyezmény rendelkezéseinek lényegileg a jelenlegi állapot szerint is megfelel.

Van azonban az isztambuli egyezménynek két olyan pontja, amelyek a fontos és a magyar kormány által mindenkor tiszteletben tartott célok mellett általunk el nem fogadható elemeket szeretnének a magyar jogrend részévé tenni. Ezek közül az egyik az egyezmény migrációval és menekültüggyel foglalkozó fejezete, amelyben foglaltak szöges ellentétben állnak Magyarország migrációs politikájával. A hatályos magyar jogi szabályozás (Dr. Vadai Ágnes: A bántalmazott nőknek teljesen mindegy, hogy honnan jön! Meg kell védeni őket!) lehetőséget biztosít arra (Németh Szilárd István: Nyugalom!), hogy a magyar hatóságok a különleges bánásmódot igénylő személyek esetén speciális szabályok szerint járjanak el. Ennek az egyezmény szerint megkívánt olyan irányú módosítása, amely az érintett csoport tekintetében a beléptetés automatikussá tételét eredményezné, élesen ellentétes a kormány migrációs politikájával.

Az egyezmény továbbá használja és a ratifikáció esetén törvényi szinten a belső jog részévé teszi a gender, azaz társadalmi nem fogalmát. Mindaddig, amíg ezek a vitatott pontok megnyugtató módon, a kormány által képviselt értékeknek megfelelően nem tisztázódnak, nem kerülhet sor az egyezmény ratifikációjára. (Dr. Vadai Ágnes: Jönnek a genderek!) Elfogadhatatlan, hogy egy nemzetközi egyezményben rejtetten, lopakodó jogalkotással szeretnének beemelni a magyar jogrendbe olyan elemeket (Derültség, nagy zaj az ellenzék padsoraiból.  Arató Gergely közbeszól.), amely attól idegen, és amelynek alkalmazására nincs szükség, hiszen a nők kapcsolati erőszak elleni védelméhez (Dr. Vadai Ágnes: Az intézményrendszert kellene kiépíteni! Arról kellene beszélni, hogy meg lehessen védeni a magyar nőket! De nem tudják, nem csinálják! Meg a gyerekeket!  Az elnök csenget.) a magyar jogszabályok biztosítják a megfelelő eszközt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány mindent megtesz a nők, a gyermekek és a családok védelmében. (Dr. Vadai Ágnes: Dehogy tesz meg! Ne tessék összevissza beszélni!) Ez jóval több, mint amit az isztambuli egyezmény jogi kötelezettségként előírna számunkra, ez nem csupán az áldozatok segítését jelenti, hanem az áldozattá válás megelőzése, a krízishelyzetek lehető legkorábbi felismerése (Dr. Vadai Ágnes: Szigetszentmiklóson is sikerült!) és kezelése is (Dr. Vadai Ágnes: Az nagyon sikerült!) a kiemelten támogatott kormányzati célok között van. Lassan mondom, hogy képviselő asszony is értse. (Dr. Vadai Ágnes: Értem! Azért mondom!)

(14.40)

A kormány erős jogalkotási és politikai intézkedéseket tesz, jelentős forrásokat biztosít a nők erőszak elleni védelméhez.

Sajnálatosnak tartom ezért, hogy az ellenzéki képviselők ennek ellenére egy olyan nemzetközi egyezmény ratifikálását erőltetik, amely érdemben nem javít a védeni kívántak helyzetén. Javaslom, ehelyett inkább a családi akciótervet támogassák szavazataikkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Javaslom, hogy a nőkkel foglalkozzanak!)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyes adatok védelmét közvetlenül hatályosuló módon szabályozó európai uniós joganyag, azaz az általános adatvédelmi rendelet 2018. május 25. óta az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandó. Hadházy Ákosra is vonatkozik ez a szabályozás.A rendelet szerint személyes adat kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Személyes adatok kezelése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, és azok nem kezelhetők az ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon, valamint hogy a személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.

A rendelet meghatározza, hogy a személyes adat kezelésére, gyűjtésére mely jogalapokon kerülhet sor. Az adatkezelés a már említett alapelvekből fakadóan kizárólag az adatkezelés céljával összhangban, a cél eléréséig terjedhet, ezt követően az adatok törléséről kell intézkedni.

Személyes adat kezeléséhez a rendelet adatfeldolgozó igénybevételét is lehetővé teszi. A rendelet szerint adatfeldolgozó adatfeldolgozói szerződés vagy jogszabály előírása alapján vehető igénybe. E téren előírja azt is, hogy a szerződésnek, illetve a jogszabálynak mi a kötelező tartalma, különösen azt, hogy az adatfeldolgozó személyes adatokat kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezelhet, illetve hogy az adatfeldolgozó titoktartási kötelezettséggel tartozik, valamint azt is, hogy az adatfeldolgozó megteszi a szükséges adatbiztonsági intézkedéseket is. Mindezek elmulasztását, megsértését a NAIH bírsággal is szankcionálhatja. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. A büntetőjog is védelmet kínál természetesen ezekben az esetekben, bár e jogág ultima ratio jellegéből adódóan csak a kirívóan súlyos jogsértéseket szankcionálhatja. Személyes adattal visszaélés bűncselekménye megállapításra kerülhet akkor, ha az elkövető jogosulatlanul vagy a céltól eltérően kezeli az adatot, az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, illetve a számára előírt tájékoztatási kötelezettséget megszegi és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz vagy haszonszerzési céllal követi el.Mindezek után számtalan kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban. Vajon ki az adatgazda, hiszen a képviselő úr maga is gyűjtött adatokat, vagy a pártok, akik mögé álltak, és támogatták az aláírásgyűjtést? Talán egy újabb képviselő lesz majd, aki vállalja, és a mentelmi joga mögé bújva követi el ezeket a jogsértéseket? Tehát rengeteg tisztázatlan kérdés van ebben az ügyben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ezt az ötperces felszólalást hallgatva nem tudtam, hogy az amnézia vagy a demagógia az, ami nagyobb arányban volt jelen ebben a beszédben. (Taps és derültség a kormánypárti padsorokban.  Dr. Vadai Ágnes: Gender!) De hogyha már visszanyúltunk a 2002-es állapotokig, és volt ilyen, hogy úgy mondjam, kedves, hogy felkínálta ezt a magas labdát, akkor hadd emlékeztessem önt arra, 2002-ben létezett Magyarországon egy lakástámogatási rendszer, ahol nagyon kedvező, forintalapú hitelekhez tudtak hozzájutni a magyar családok, amelyet önök szűkítettek be, majd töröltek el. (Folyamatos zaj és közbeszólások a DK és az MSZP soraiban.  Kunhalmi Ágnes: A Várba költözni!  Dr. Vadai Ágnes: Fúziós pacalleves!) Természetesen volt olyan miniszter is, aki élt még a lehetőséggel, kihasználva ezt az alkalmat. Lehet, hogy ez…

ELNÖK: Kunhalmi Ágnes asszony, miért kiabál?

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: …de önök koalícióban voltak ezzel a formációval, ezt nem tudják letagadni.

ELNÖK: Államtitkár úr, egy pillanatra, legyen szíves! Egy pohár vizet kérek Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak meg egy nyugtatót. (Kunhalmi Ágnes felmutat egy poharat.) Azonkívül nyomatékosan szeretném kérni, hogy ne kezdjék el az őrületet már megint! Egészen jól haladtunk idáig. Hallgassák nyugodtan azt, amit az államtitkár úr mond. Mi is meghallgattuk önöket nyugodtan, bár nem volt könnyű, próbálják meg ezt önök is! (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.40)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tehát ott tartottunk, hogy önök eltörölték a kedvezményes lakástámogatási rendszert, és megkínálták természetesen a devizahitelek tömegét, amelyhez a jegybank aktív segítséget nyújtott Simor András vezetésével, hiszen a forint alapkamatát úgy megemelte, hogy a forinthitelekhez megfelelő piaci viszonyok között felelős gondolkodással nem tudott hozzájutni egyetlen család sem. Elérkezett az az idő, amikor minden devizahitel-alapon ment. Egyébként ez az önkormányzatokra, cégekre, nem csak a családokra vonatkozó nyomás volt, amit mindenki kénytelen volt ebben a formában megoldani, miközben költségvetési megvonások voltak a teljes gazdaságban és a teljes önkormányzati szektorban. Tehát a bűn sokkal szélesebb körű, mint amiről itt leszűkítetten beszéltünk.

És amikor 2008-ban, lám, beütött a világgazdasági válság, elkezdtek emelkedni a devizahitelek kamatai, a devizaárfolyamok elszabadultak, akkor önök mit tettek? Nem tettek semmit. 2010 tavaszáig itt egy balliberális koalíció vezette ezt az országot. (Szabó Timea: Kilenc éve kormányoztok!)

Hogy mit mondott 2005-ben Gyurcsány Ferenc? Mit tett? Semmit sem tett. Ez a probléma. És az is lehet, hogy azt is hazudják, hogy mit mondott, mert nem tudom követni mindig ezeket az eseményeket, hogy önök éppen hogyan meg mit nyilatkoznak  nem akarok napi aktualitásokra kitérni. (Dr. Vadai Ágnes: Gender!)

És elérkezett 2010, amikor a jelenlegi kormány kapott bizalmat  nem véletlenül  a választóktól. (Gréczy Zsolt: 325 volt a forint!) Tehát a devizahitelesek nagy szerepet játszottak az önök bukásában, hiszen az az egymillió család megbüntette önöket, és a mai napig büntetésben tartja. Akkor gyakorlatilag bevezettük a kilakoltatási moratóriumot. A legrosszabb helyzetben lévő családoknak felállítottuk az eszközkezelőt, amely több mint 36 ezer családnak nyújtott segítséget, akik most vissza tudják vásárolni a lakásaikat, és addig bérlőként bent lakhattak. Ezenkívül biztosítottuk a végtörlesztés lehetőségét. Hogy ebben a bankok mennyire segítettek, mennyire nem, mondjuk, egy másik hitel kiváltásával ösztönözni lehetett volna, ez egy másik kérdés. Bevezettük az árfolyamgát intézményét. Utána elszámoltattuk a bankokat mind a devizaátváltás, mind a kamatfelárak tekintetében, és több mint ezermilliárd forintot juttatunk vissza a devizahitelesekhez.

Ezeket a javaslatokat, ezeket a megoldásokat  visszanézhetjük a parlamenti jegyzőkönyveket  önök túlnyomórészt nem szavazták meg, nem álltak ki a devizahitelesek mellett, a segítő lépéseket nem támogatták. Ezt kellene inkább felidézniük, itt kellene keresni azokat a problémákat, amik idevezettek. (Gréczy Zsolt: Kisgyerekeket vesztek el a családoktól! Kisgyerekeket!)

A másik része a dolognak, hogy a bíróságok ma  hiszen képviselő úr erre is kitér  milyen megoldásokat kerestek. Valóban, ami az általános, generális megoldásokat illette, ez a parlament helytállt, ez a parlament próbálta megoldani, enyhíteni ezeket a terheket. A forintosítással kivezettük ezt a problémakört, és ma az vehet csak fel devizahitelt, megjegyzem, akinek devizában van jövedelme. Ezt is megtehették volna 2002 után, megjegyzem. (Cseresnyés Péter: Így van!  Dr. Rétvári Bence: Meg, bizony!) És gyakorlatilag elérkeztünk oda, amikor a bíróságok azt mondják, hogy az esetek egyedi kivizsgálásával lehet eljutni oda, hogy vane a bíróságnak szerepe abban, hogy megállapítson egy érvénytelenséget, vagy az érvénytelenséget hogyan tudja kiküszöbölni, és hogyan tudja méltányosan elszámolni azok felé, akiken a jogszabályok sem tudtak kellő mértékben segíteni az elmúlt időszakban.

Ezeket a tényeket nem lehet letagadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk, hiszen itt a Házban fogadtuk el 2018. május 25-én a GDPR magyar szabályozását, amely a személyes adatok védelmét szolgálja. A jogi szabályozási környezet megfelelő ma Magyarországon, a legmagasabb fokú védelmi szintet biztosítja. Egyetlen feladata van mindenkinek, aki adatok közelébe kerül: be kell tartania a jogszabályokat.Valóban, azokban az ügyekben, amelyeket itt Hadházy Ákos tájékoztatóként kiadott az aláírásgyűjtés kapcsán, akár az adatkezelési tájékoztató, akár az adatvédelmi tájékoztató adatait tekintjük, számos ellentmondás fedezhető fel. Például szerepel az adatvédelmi tájékoztatóban, hogy az aláírásgyűjtés célja többek között, hogy benyújtsa közjegyző számára. Szeretnék mindenkit megnyugtatni és felvilágosítani itt, a tisztelt Házban, hogy ilyen közjegyzői eljárás ma Magyarországon nem létezik. Mondhatjuk, Hadházy Ákos megtévesztette mindazokat, akiktől a személyes adatait elkérte, azokat rögzítette, és azokra gyakorlatilag mint adatbázisra tekint, hiszen maga is írja, hogy tájékoztatókat kíván küldeni azoknak.

Szerepel továbbá az adatvédelmi tájékoztatóban, hogy a kitöltött és adatkezelőnek leadott ajánlóíveket az adatkezelő a petíció benyújtásáig, de legfeljebb 2019. május 31-éig elzárva őrzi, azokhoz csak az adatkezelő képviselő munkáját segítő munkatársak juthatnak vagy férhetnek hozzá.

(15.20)

Ehhez képest az adatkezelési tájékoztatóban, amelyet szintén ő adott ki, szerepel egy Amerikában bejegyzett cég, amely ezzel a tevékenységgel foglalkozik. Látható, hogy külföldi is hozzáférhet ezekhez az adatokhoz, tehát megint csak az adatvédelmi tájékoztató adatai nem voltak teljes körűek, nem kellően rendezte ezt, akár mondhatjuk, hogy megtévesztették azokat, akik aláírtak.

Nagyon érdekes például a tájékoztatónak az a kitétele, ahol dr. Hadházy Ákos fenntartja a jogot, hogy az adatkezelési tájékoztatót egyoldalúan módosítsa. Tehát az is elképzelhető, hogy már olyan formában módosította ezeket az adatkezelői tájékoztató adatokat, ami teljes egészében leírja azt a folyamatot, amit ténylegesen végzett, de kérdés az, hogy a jog talaján állva, amikor egy banki szerződésnél vagy egyéb szerződéseknél az általános szerződési feltételekben ezeket a jogokat korlátozzuk, akkor őt miért illetné meg ez a jog, és miért élhet vele, vagy miért téveszti meg  megint csak azt mondom  a választópolgárokat.

Hadházy Ákosnak természetesen megvan a joga, hogy ebben a kérdésben véleményt nyilvánítson, aláírásokat gyűjtsön, de felhívnánk a figyelmét és a társainak a figyelmét arra, hogy akár gondolhatunk arra, hiszen valami olyasmit is nyilatkozott, hogy a Momentum és az MSZP maga kezeli ezeket az adatokat, ezek nem nála vannak, 130 ezer aláírásról beszélt, ha jól emlékszem, a sajtóban. Ez is egy érdekes fejleménye és leágazása az ügynek, hogy tulajdonképpen a pártok is ugyanilyen lazán kezelik ezt a történetet, mintha a személyes adatok védelme, amelyet itt a parlamentben fennhangon követelnek, hirdetnek és védenek, a valóságban és a gyakorlat talaján nem létezne a számukra.

Összességében elmondható, hogy maga a jogrendszer, mint említettem a bevezetőben is, kellő védelmet nyújt, reméljük, hogy a NAIH vizsgálata teljeskörűen kiterjed majd mindazokra a tevékenységekre, mindazokra a szereplőkre, akik ebben az ügyben eljártak, szerepet vállaltak, és olyan megfelelő megállapítások születnek, amelyek a jövőre nézve kizárják ezeket a kalandor akciókat, és megfelelő formában tartják ezeket a kapcsolatokat a választópolgárokkal.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném szétszálazni a mondandójában elhangzottakat, mert egymástól nagyon távol lévő, bár összeérintkező területeket említett, mintha számszerű összefüggések is fennállnának ezek között a dolgok között. Először is azok a végrehajtási eljárási számok, amelyeket ön idézett itt, a parkolási cédulától kezdve a bírósági bírságokon keresztül, valamennyi céges ügyet és minden mást magukban foglalnak. Ezt összemosni a devizahitelesek ügyével egy nagyon erős csúsztatás, tehát így indítani egy beszédet, az megkérdőjelezi a komolyságát a később elhangzottaknak is.

De ha a devizahitelesekről beszélünk, akkor mondhatjuk, hogy ma Magyarországon nincsenek devizahitelesek, pontosan azért, mert ez a parlament és ez a kormányzat forintosította a devizahiteleket mindazok tekintetében, akik nem devizában jutnak jövedelemhez. Abban egyetérthetek képviselő úrral, hogy valóban, az az időszak 2010 előtt, amikor 1 százalékról 70 százalékra nőtt a hiteleken belül a devizahitelek aránya, súlyos szabályozási, törvényalkotási, jogszabályalkotási hiányosságokat és hibákat jelent. Ezt akkor is többször szóvá tettük, 2010 után pedig orvosoltuk. Gondoljunk csak a végtörlesztés intézményére, a legelesettebbeknek létrehozott eszközkezelő intézményére, az árfolyamgátra, gondoljunk a forintosításra, a bankok elszámoltatására, ami több mint ezermilliárd forintot adott vissza az adósoknak! Mind azt jelzik, hogy sem a kormányzat, sem a parlament nem nézte tétlenül ezt a problémahalmazt, ami 2010 után, a válság után a nyakunkba szakadt, és ahol valóban több mint egymillió devizahitelesen kellett segíteni, és jelentem, hogy ez jórészt sikerült is.

Természetesen vannak olyan ügyek, függetlenül attól, hogy devizában  a forintosítás előtt  vagy forintban adósodik el egy család, milyen kamatszint mellett, lehetnek olyan egyéni körülmények, közbejött esetek, ami miatt egy normál, működő gazdaságban, normálisan működő társadalomban is olyan helyzetbe juthatnak egyesek, hogy nem tudják az adósságaikat törleszteni, és eljuthat akár a végrehajtási eljárásig egy-egy ilyen ügy. Ezért említettem például az eszközkezelő esetét, ahol 36 ezer családot sikerült ebből a helyzetből kihoznunk. Megjegyzem egyébként: az LMP ezt nem szavazta meg, tehát lehet, hogy akkor kellett volna a párttársaival erről is beszélgetni. Tehát gyakorlatilag ezen az úton ma már csaknem egészében, tehát majdnem 30 ezer család vissza is tudja vásárolni nagyon kedvezményes feltételek mellett ezeket a lakásokat, és megoldódik a problémájuk. A forintosítás kérdése, mint említettem, megint csak azt mondom, hogy önök ezt sem szavazták meg, és természetesen ez azt jelenti, hogy nem biztos, hogy átgondoltan és koncepcionálisan viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez.

Nagyon örültem, hogy említette a luxembourgi bíróságnak az ítéletét, hiszen ez is jelzi, hogy a bíróságok számára is nyitva állt és a mai napig nyitva is áll az az út, hogy egyedi esetekben, valóban, ha lát ön egy olyan szerződést, amelyik nem felel meg a törvényi követelményeknek, ezt a bíróságok felülvizsgálhatják. Mi a magyar parlamentben nem vagyunk abban a helyzetben, nem voltunk ott abban az esetben, nem tudjuk kivizsgálni, hogy valóban ott, annál a szerződéskötésnél ki mit mondott, hogyan lett rögzítve, ki mit írt alá. Ezt a bíróságok megtehetik, és teszik is a maguk dolgát; nyilvánvalóan a jogszabályi keretek között meg tudják oldani azt, hogy az egyéni sérelmekre is gyógyírt találjanak.

Ugyanígy a végrehajtási eljárásokban is a bíróságoknak van jogkörük, hogy kivizsgálják, hogy valóban ezek az eljárások megalapozottak-e, jogszerűen folynak-e. Tehát azt akarom mondani, hogy Magyarországon a jogrendszer, a hatóságok, a bíróságok működése megfelelő arra, hogy ezeket az ügyeket orvosolják. Látható, hogy a Kúrián is folynak olyan tanácskozások, amelyek próbálják a bírósági gyakorlatnak azokat a támaszait megadni, ami mentén a bíróságok tudnak mérlegelni, és egyedi ügyekben a megfelelő döntéseket meghozni, de a magyar parlament általános szabályokat tud alkotni, amelyek mindenkire vonatkoznak. Tehát nagyon nehéz így azokat az egyedi ügyeket orvosolnunk, amelyek valóban előfordulhatnak.

Nekünk az a feladatunk, és azt hiszem, hogy ennek meg is felelünk, hogy az a jogi környezet, amit fenntartunk, amit alakítunk, amit kialakítottunk, a bíróságok számára kellő mozgásteret nyújtson ahhoz, hogy megfelelő jogorvoslatot tudjanak adni azokban az esetekben, ahol gyakorlatilag valóban feltételezhető módon, nem egyéni képességek miatt, nem egy anyagi helyzet miatt, hanem akár a tájékoztatás hibája vagy más okok miatt nem megfelelő döntést hozott az adós. Remélem, hogy ennek a feladatnak a bíróságok meg tudnak felelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(11.50)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unióra nehéz örökséget hagy a most leköszönő Juncker-féle politikai bizottság ténykedése. Az új hétéves költségvetést egy olyan időszakban kell kialakítani, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Uniót, folyamatos a migrációs nyomás Európán, egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás és az uniós gazdaság nemzetközi versenyképességének megőrzése, erősítése. Magyarország úgy gondolja, hogy először a politikai prioritásokat kell meghatározni, és azután azokhoz rendelni a szükséges forrásokat.Sajnos már az Európai Bizottság induló javaslatában is tetten érhető volt az a törekvés, hogy az új feladatokra hivatkozva, az Unió politikai és gazdasági összetartását hagyományosan jól szolgáló területek, a kohéziós és az agrárpolitika költségvetési igényeit vágja vissza. A finn elnökség mostani javaslatai azonban még ezt is messze felülmúlják. Az uniós költségvetés főösszegét olyan szintre szorítanák le, és a források fő beavatkozási területek közötti felosztását olyan részrehajló és méltánytalan módon képzelik el, ami joggal vált ki erős felháborodást. Nem meglepő, hogy a tagállamok többsége, az Európai Parlament, sőt még az Európai Bizottság is egyértelművé tette: a soros elnökség javaslata még vitaalapnak is alkalmatlan.

A soros EU-tanácsi elnökségekkel szembeni általános elvárás, hogy a tagállamok közötti vitákat tisztességes közvetítőként irányítsa. Finnországhoz ráadásul sokak szemében erősen kapcsolódik a semlegesség fogalma, így némi meglepetéssel és komoly sajnálattal kell látnunk, hogy ezt az elvet most sutba dobták. Ebben a helyzetben kevés remény látszik arra, hogy a jelen soros elnökség időszakában komolyabb előrehaladást lehetne elérni a hét évre szóló keretköltségvetés kialakításában.

Ami pozitív elem a költségvetési vitákban, erős támogatottságot élvez az a nézet, hogy az elvégzendő feladatokkal arányos nagyságú közös források és csapatmunka kell. Már Puskás Öcsi is látta, hogy a „kis pénz, nagy foci” elképzelés nem vezet sikerre. Persze, körültekintően meg kell határozni, mire költsünk. Alapvető például a védelem megerősítése, a középpálya teherbírásának javítása és a kreatív támadó játék. Ehhez elengedhetetlen a csapat kohéziójának erősítése, a játékosok készségeinek adottságaikat figyelembe vevő fejlesztése és az elvárásoknál az azonos mérce alkalmazása. Magyarország ilyen szellemben szorgalmazza a közös agrárpolitika és kohéziós politika forrásainak szinten tartását, majd legfeljebb a brexit miatti szükséges, de méltányos módon végrehajtott mérséklését. Ugyancsak fontosnak tartjuk az európai polgárok erőteljesebb védelmét a migrációs nyomással szemben, valamint az európai versenyképesség és az innováció fejlesztését.

Szeretném arról biztosítani a képviselő urat, hogy a magyar kormány a továbbiakban is határozottan kiáll a tárgyalásokon a nemzeti és a közös európai érdekek védelmében. Nem kívánunk engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek költségvetési köntösbe bújtatva gyengítenék a tagállamok legjobban teljesítőkhöz való felzárkózásának esélyeit vagy az európai mezőgazdasági szektor életképességét. Szorgalmazzuk, hogy az uniós forrásokat az illegális migráció megállítására, ne pedig a migránsok integrációját célzó, kétes értékű és eredményű programokra fókuszálják.

(17.50)

Elutasítjuk, hogy a költségvetési források elosztása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) éket verjen az Unió keleti, déli és nyugati tagállamai közé, valamint, hogy az alapító szerződéseket megkerülve politikai nyomásgyakorló eszközzé silányítsák (Az elnök újból csenget.) az Unió eszköztárát. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a bíróság szervezetrendszerében elhelyezkedő törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeknek az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével érintett törvényi rendelkezések módosítását tartalmazza. Az igazságügyi követelések, valamint az államot megillető követelések behajtása  legyen szó polgári vagy büntetőjogi jellegű költségről, illetve bírságról  a törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben már az állami adó- és vámhatóság feladatkörébe tartozik. A feladatok végleges átkerülésével a törvényszéki végrehajtók jogállása is megszűnik, mindazonáltal a magánjogi követelések végrehajtása továbbra is az önálló bírósági végrehajtó hatásköre marad.

A törvényjavaslat kiemelt célja, hogy az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a hatályos szabályok alapján a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó kötelezettségek végrehajtási eljárásban történő kezelésére egységes szabályrendszer keretében azonos elvek mentén kerüljön sor.

Az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban 2018. január 1-jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik. Ez azt jelenti, hogy az állami adó- és vámhatóság főszabály szerint az adótartozások, az adók módjára végrehajtandó köztartozások és egyéb köztartozások, így a közjogi követelések végrehajtását foganatosítja, szintén a 2018. január 1-jétől hatályos, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján. Jelenleg a bíróság szervezetrendszerében elhelyezkedő törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeket pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvényben, azaz a Vht.-ben foglalt rendelkezések alapján foganatosítja a törvényszéki végrehajtó.

Fontos kiemelni, hogy a kormány az állami adó- és vámhatóság végrehajtási feladatainak ellátásához szükséges egyes intézkedésekről szóló határozatában 2017-ben egyetértett azzal, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat már 2019. január 1-jétől részben az állami adó- és vámhatóság lássa el. Ennek megfelelően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény, valamint a Vht. 2019. január 1-jétől már rendelkezik az új feladatok végrehajtását érintő hatásköri szabályozásról, amelynek értelmében a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1-jét követően elrendelt végrehajtási eljárásokat már az állami adó- és vámhatóság foganatosítja.

Az új feladatok átadás-átvétele több lépcsőben zajlik jelenleg is a törvényszéki végrehajtó és az állami adó- és vámhatóság között, ezért az adóvégrehajtásra, illetve a bírósági végrehajtásra vonatkozó kódex is átmeneti rendelkezéseket határoz meg az átadás-átvétel eredményesebb lebonyolítása érdekében. A hatályos átmeneti szabályok alapján a 2018. december 31. napját követően kiállításra kerülő végrehajtható okiratok, az úgynevezett új ügyek tekintetében már az állami adó- és vámhatóság jár el, azonban a korábbi ügyeket továbbra is a törvényszéki végrehajtó foganatosítja.

Az átadásra kerülő ügyek ütemezése a következők szerint került korábban meghatározásra. A végrehajtást lefolytató törvényszék a 2019. december 31. napján még folyamatban levő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket pedig 2020. december 31-ig adja át az állami adó- és vámhatóság részére.

Az állami adó- és vámhatóság elektronikus eljárásaira tekintettel az érintett ügyek kizárólag elektronikus úton adhatók át, amely számos adminisztrációs feladatot és terhet ró a felekre.

Mindenképp említést érdemel, hogy külön rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat a törvényszéki végrehajtók által az állami adó- és vámhatóság részére átadásra nem kerülő, államot megillető követelésekről való lemondás szabályozásával összefüggésben.

A törvényjavaslat elfogadása esetén az állam lemond a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1 -jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okirattal érintett, 2019. december 31-én még fennálló, az államot megillető követelésekről, amelyek elévültek vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak. Az állam lemond továbbá a 2019. január 1-jét megelőzően kiállított, 200 ezer forintot el nem érő, valamint lemond a 2010. január 1. napja előtt indult ügyekben a 2019. december 31. napján fennálló, az államot közvetlenül megillető követelésekről. Ezen kategóriák alól kivételt képeznek a bűnügyi követelések, illetve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek.

Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban teremti meg az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján a folyamatban lévő, illetve az ügyviteli befejezéssel érintett végrehajtási ügyekben a még fennálló, államot megillető követelésekről való lemondás törvényi alapját.

(10.40)

A jogalkalmazás elősegítése érdekében a követelésekről való lemondással kapcsolatos rendelkezést a Vht.-ben elhelyezett átmeneti rendelkezés segíti annak okán, hogy ezen törvény szabályozza és szabályozta korábban is az érintett ügyekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket.

Az eddig elhangzottak folytatásaként jelen törvényjavaslat a kormány 2017. évi határozatának és döntésének megfelelően azokat a végrehajtási ügyeket is átadni rendeli az állami adó- és vámhatóság részére, amelyek jelenleg még a törvényszéki végrehajtó hatáskörében vannak. A törvényjavaslat értelmében tehát 2020. január 1-jét követően már a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani a 2019. január 1-jét követően elrendelt végrehajtási ügyek mellett. Lényeges, hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyek átadására egy hónapos időtartam került meghatározásra, tehát a folyamatban lévő ügyek 2020. január 1. és január 31. között kerülnek át az állami adó- és vámhatósághoz. Az átkerülő ügyek nagyságrendjére is tekintettel a törvényjavaslat alapján az ügyek az állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezésüktől számított 30 napig szünetelnek.

Ez a rendelkezés az átkerülő ügyek folyamatos ellátásának biztosítása érdekében született. Bár az ügyvitelileg befejezett, szünetelő végrehajtási eljárások átadására, a folyamatban lévő ügyek átadását követően, 2020. december 31-ig kerül sor, hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén eljárási szabályokat a törvényszéki végrehajtással érintett minden ügyben 2020. január 1-jétől kizárólag az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tartalmaz az állami adó- és vámhatóság, valamint az eljáró szerv vonatkozásában.

Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből, és a folyamatban lévő ügyek átadására meghatározott végső határidővel, 2020. január 31-ével a törvényszéki végrehajtó mint jogállás is megszűnik.

A végrehajtási ügyek átadásával összefüggésben érdemes megemlíteni továbbá, hogy mivel mind az átadással érintett időszakban, mind pedig azt követően esetlegesen felmerülhet olyan intézkedési kötelezettség, amelyet a törvényszéki végrehajtó a jogállás megszűnése okán már nem tud ellátni, ezért a törvényjavaslat a szükséges intézkedések foganatosítására más igazságügyi alkalmazottat, a bírósági titkárt jelöli ki.

A feladatok átkerülésével összefüggésben a törvényjavaslat a Vht., illetve az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény megfelelő módosítása mellett egyéb törvények pontosítását is tartalmazza. Így többek között az illetékekről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, továbbá a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozásában is elvégzi a törvényjavaslat a jogrendszer koherenciájának biztosításához szükséges módosításokat.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeknek az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésének kérdéskörén túl is, a teljesség igénye nélkül szóljak néhány szót az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyes további rendelkezéseiről. A törvényjavaslat ugyanis az egyes igazságügyi tárgyú jogszabályok mellett a büntetőjogi, illetve a pénzügyi tárgyú jogszabályok tekintetében is átlátható és egyértelmű jogalkalmazást elősegítő módosításokat tartalmaz.

Említést érdemel, hogy a jogrendszerben való egységes megjelölés érdekében a Vht.-ben szereplő bűnügyi zárlat fogalma kicserélésre kerül valamennyi vonatkozó törvényhelyen a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra. Erre tekintettel pontosításra kerül a Vht. mellett többek között a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény érintett rendelkezése is.

A törvényjavaslat a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló uniós irányelvnek való teljes megfelelés érdekében, az Európai Bizottság javaslatának megfelelően, technikai pontosítást végez a büntető törvénykönyv tiltott piacbefolyásolást szabályozó tényállásán. A módosítás célja, hogy a tényállás rugalmasabbá váljon, és így a büntetőeljárás a piacot befolyásoló, jelenleg még nem ismert vagy legalábbis nem elterjedt új, ugyanakkor célját tekintve jogellenes kereskedési formákra és visszaélésszerű új stratégiákra is megfelelően reagálni tudjon.

Indokolt néhány szót szólni arról, hogy az Alkotmánybíróság 2019 júniusában marasztalta a jogalkotót a megismételt büntetőbírósági eljárásban felmerülő bűnügyi költségek szabályozásával kapcsolatban. A testület szerint a megismételt eljárás alapvetően az eljáró hatóság, illetve a bíróság hibáira vezethető vissza, így az ezzel kapcsolatos mulasztás hátrányos következményei nem róhatók a terhelt terhére.

A jogállamiság elvéből fakadó alapvető követelmény, hogy az emiatt keletkezett bűnügyi költségek viselése alól a terheltet mentesíteni kell. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény rendelkezései e körben nem elég egyértelműek, nem nyújtanak konkrét garanciát arra nézve, hogy a terhelt a megismételt eljárással összefüggő költségek alól mentesítve lesz. A törvényjavaslat e követelménynek megfelelően pontosítja a büntetőeljárási törvényt, és egyúttal rögzíti, hogy a terhelt mentesülése nem vonatkozhat azon bűnügyi költségekre, amelyek az ő mulasztásával összefüggésben merültek fel.

Említést érdemel továbbá, hogy a törvényjavaslat az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény vonatkozásában a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyeknek az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatos szabályok rendezésén túlmenően további módosításokat is tartalmaz a joggyakorlat egységesítése érdekében.

A törvényjavaslat többek között rendezi a közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtás során a közfoglalkoztató vagyonát képező és éppen folyamatban lévő közfoglalkoztatási programban használt ingó, illetve ingatlan vagyontárgyak végrehajtásának eltérő szabályait. Lehetővé teszi továbbá az elektronikus ingóárverések során az adós által át nem vett, illetve az árverési vevő által megvásárolt, azonban át nem vett ingóságok esetében ezen ingóságok tekintetében a megsemmisítés helyett a karitatív célú felhasználását.

A végrehajtási eljárás megszüntetésének szabályai körében a szabályozás módosul annak előírásával, hogy az adós halála esetén miként kell eljárnia az adóhatóságnak, valamint a törvényjavaslat elfogadása esetén  a bírósági végrehajtási törvényhez hasonlóan  az állami adó- és vámhatóság eljárása során a termőföldek folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele is lehetővé válik.

Szükséges megemlíteni, hogy a törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló törvény, illetve az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény olyan irányú módosítását is tartalmazza, amely egyfelől a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható hatósági átvezetés mint új jogintézmény bevezetését célozza, továbbá a behajthatatlan követelések átláthatóbb adóhatósági nyilvántartását segíti.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a közreműködő szervezetek igénybevételét a végrehajtási eljárásban, amely elősegíti a jogbiztonságot, csökkenti az eljárások elhúzódását. A törvényjavaslat elfogadása esetén követhetőbbé válnak az adóhatóság végrehajtási intézkedései, valamint egyszerűsödnek a fizetési könnyítési eljárások.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül felhívnám a figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén szükséges lesz a törvényjavaslat tárgyával közvetlenül összefüggő alacsonyabb szintű jogszabályok módosítása. Ezekre a változtatásokra természetesen az idei év folyamán még sor fog kerülni.

Zárásként engedjék meg, hogy kiemeljen a következőket. A törvényjavaslat egy körültekintően előkészített joganyag, amelynek célja egy koherens szabályrendszer kialakítása a kormány említett határozatának végrehajtása érdekében. A bemutatott módosításokra  a jogrendszer komplexitására és az egyes jogszabályok közötti logikai kapcsolatra tekintettel  az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében van szükség. Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, csak néhány kérdés és téma felmerült a hozzászólásoknál, ezért szeretnék reagálni. Először is köszönöm azoknak a felszólalóknak, akik támogatták a törvénytervezetet, és kérem, hogy maradjon is ez így, tehát ez egy technikai jellegű módosítás, hogy a rendszeren belül egységes legyen az állami tartozásoknak, az állammal szemben fennálló tartozásoknak a rendezése. Elhangzott az, hogy az adótartozások elengedésre kerülnének. Ennek kapcsán ez egy téves értelmezése a dolognak, tehát az adótartozásokat eddig is a NAV kezelte, és a jövőben is ő fogja, tehát ez a törvényjavaslat nem tér ki az adótartozások, sem a 2010 előtti, sem a 2010 utáni adótartozások sorsára.

Ami a felszámolását illeti a végrehajtóknak, elhangzott, hogy ez nem lehetséges. Bármikor lehet kérni a mostani eljárások szerint, hogy ki, hol tart a tartozásainak a törlesztésénél, tehát ez egy törvényben biztosított lehetőség. A felvetést ilyen szempontból nem értettem.

A levonás szabályai, hogy kinek a tartozásánál milyen mértékben és mennyit lehet levonni, ez ma is tisztázott, Varga-Damm Andrea képviselőtársam is mondta, hogy 33 százalék tiltható le a jövedelmekből, tehát gyakorlatilag ez a kérdéskör ma is jogi szabályozásnak a tárgya.

A lakhatás tekintetében többször elmondtuk a felmerülő vitákban itt a parlamentben, hogy a szabályozás szerint az illetékes jegyző feladata a lakhatásról való gondoskodás, illetve minden esetben értesítést kap a végrehajtási eljárásokról ilyen esetben.

A különböző devizahitelesekkel kapcsolatos témák is érintésre kerültek. Bár ez nem a törvényjavaslat tárgya, azért felvetném, hogy különböző könnyítéseket, amelyeket a Ház elfogadott  a bankok elszámoltatását, a végtörlesztést, hogy csak ezekre utaljak , az ellenzéki pártok éppenséggel nem szavazták meg, tehát ez egy kicsit furcsa magatartás.

S a másik pedig, hogy a bírósági rendszer kiüresítéséről beszélt Varga László képviselőtársam. Országosan 40 főt érint, ennyi törvényszéki végrehajtó van körülbelül az országban. Ha ez a 11 ezer fős bíróságok kiüresítését jelentené, hogy az ő feladatuk átkerült a NAV-hoz, akkor szerintem ez egy matematikai tévedés az MSZP részéről.

Ennyivel szerettem volna kiegészíteni az elhangzottakat. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.30)