Felszólalás adatai

Mielőtt az érdemi mondanivalómra rátérek, kénytelen vagyok foglalkozni azzal, hogy vajon miért ilyen méltatlan körülmények között zajlik ez a vita, például a baloldali kényszerösszefogás egyetlen tagja sincs itt. Sajnos ennek az az oka - és ebben a Fidesz felelősségét látom -, hogy ez a fontos kérdés, ennek a megtárgyalása a kampányidőszakra esik. Meggyőződésem, hogy ha erre szeptemberben került volna sor, vagy az új Országgyűlés megalakulása után, akkor is lettek volna nyilván komoly ellentétek az álláspontok között, de nem egy ilyen hiszterizált körülmények között zajlott volna, legalábbis kívül, a parlamenten kívül ez a vita.

Nyilván az MSZP álláspontja érthető, hogy aki kitáncol egy előzőleg egyértelműen vállalt Paks melletti álláspont alól, mögül, úgy érzi, hogy itt a vitában nehezebb lenne helytállni, mint egy-két sajtótájékoztatón elmondani a valótlanságokat. Különösen nem értem a Párbeszéd Magyarországért mozgalom pszeudo-, álképviselőit, akik mióta különváltak, a parlamenti munkában nem vesznek részt, alkalmanként a performance színterére használják. Ha ők párbeszédet akarnak folytatni Magyarországért egy ilyen súlyos kérdésben, ahol egy rendkívül karakteres álláspontot képviselnek, úgy ítélem meg, hogy itt lenne a párbeszédnek a helye.

(19.50)

A Jobbik számára a megválaszolandó alapkérdések közül az első az: szükség van-e az elkövetkezendő évtizedekben meghatározó módon nukleáris energiára? Igen, 2030-ra a gáz- és széntüzelésű erőművekből 5000 megawatt kiesik. A meglévő és meghosszabbított élettartamú paksi erőműből 2000 megawatt esik ki 2027 és 2032 között. Ez nem pótolható a nélkül a 2400 megawattra tervezett Paks II. kapacitás nélkül.

Mert mivel lehetne helyettesíteni? - és itt az LMP tisztelt képviselőinek is felteszem a kérdést, akik valóban következetesek ebben a teljes elutasító álláspontban. Fosszilis energiahordozókkal? Gondolom, nem erre gondolnak. Akkor nyilván a megújuló energiákra: szélenergia, napenergia, geotermikus energia. Hadd tegyem hozzá, hogy a Jobbik is támogatja - természetesen a lehetséges arányban - a megújuló energiák térnyerését, ehhez hozzátéve a vízenergia felhasználását is; erről Kepli Lajos képviselőtársam is fog beszélni.

De tegyük fel a kérdést: szélenergia - milyen lehetőségek vannak? Jelenleg 500 megawattnyi teljesítmény van, ezzel a 12 tagországból, amely 2004 után csatlakozott, a negyedik helyen állunk egyébként. De miért nem több? Mi az akadálya ennek? Magyarországon az átlagos szélsebesség 2-4 méter/szekundum átlagban. Gyakorlatilag a Kisalföldön és a Mosoni-síkságon kívül nincsen olyan terület, ahol olyan mértékű lenne, hogy valamennyire is gazdaságos módon lehessen szélerőműveket használni. Energianövényt lehet vetni, szelet nem lehet vetni. Ráadásul, aki szelet vet, vihart arat, és a viharos szélben már megint nem lehet használni a szélturbinákat.

De hát a szabályozás kérdése is egy lényeges szempont. A beépített kapacitásunk körülbelül 10 000 megawatt körüli, ami adott esetben rendelkezésre áll - figyelembe véve a karbantartásokat -, 8000 megawatt. A szélerőművek teljesítményét addig a szintig lehet csak egy rendszerben növelni, ameddig alapvető szabályozási kérdéseket nem vet föl. Mert a szélturbinák nem akkor adják a legtöbb energiát, amikor a teherelosztás szempontjából erre van szükség, hanem amikor éppen úgy fúj a szél. Ezért szabályozási alapokból Magyarországon jelenleg körülbelül 800-1000 megawatt az a felső határ, ami szabályozási szint alapján még a rendszerben elfogadható. Egyetlen megoldás van a tárolásra: a szivattyús-turbinás erőművek. Erre azt halljuk szintén az LMP-től, környezetvédőktől, ez már nem lehet, tehát szivattyús-turbinás erőművet nem lehet létesíteni. Tehát megkérdezem: ezt a kieső energiát, ami 2030-ig 5000 megawatt plusz a paksi 2000 megawatt, hogyan lehet pótolni szélenergiával, amikor a magyar rendszerben ennek 800 megawattnál van a határa?

Természetesen beszélhetnénk a napenergiáról is, de itt van a legnagyobb szakadék a lehetőségek és a realizálható energiatermelés között, mert azért az árról se feledkezzünk el. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy energiabiztonság, azt azért értsük a fogyasztó szempontjából, és ha csupa olyan energiára váltanánk át, ami az elmondottak alapján kapacitásban, technikailag nem is képes, hogy helyettesítsen, ez az ár olyan magas lenne, hogy ettől kezdve aztán lehetne rezsicsökkentésről beszélni, a fogyasztó számára megfizethetetlen.

És, ha már környezetvédelmi szempontokat említettem: az atomenergia tiszta energia. Hadd hívjam föl a környezetvédők figyelmét - mert mi is azok vagyunk -: "Bolygómentő szerepben a nukleáris energia" címmel négy kiemelkedő, környezetvédelemre szakosodott amerikai tudós, köztük a NASA szakértője, a Massachusetts Institute of Technology szakértője nyílt levelében álltak ki a nukleáris energia hasznosítása mellett, megdöbbentve mindazokat, akikkel ők együtt dolgoztak környezetvédőként, mert világossá tették, hogy a nukleáris energia széles körű használata fordíthatja meg a bolygó fennmaradását veszélyeztető folyamatot, a klímaváltozást, és ezt jelenleg a megújuló energiák használata önmagában nem tudja megoldani. Környezetvédők az atomenergia mellett - azt hiszem, hogy célszerű ezt is figyelembe venni.

Az első kérdésre a Jobbik válasza: nem lehet kiváltani a következő évtizedekben Magyarországon a nukleáris energiát.

A következő kérdés: a szerződésben meghatározott konstrukció támogatandó-e? Mi a hiányossága? És mik a Jobbik elvárásai a továbbiakban? A Jobbik 2009-es európai parlamenti választási programjában már tavasszal világosan a paksi bővítés mellett foglalt állást, és tegyük hozzá, ugyanebben a programban már az orosz gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszéltünk. Mi az előnye ennek a konstrukciónak? Az egyik előnye, hogy száz százalék állami tulajdonban marad, hiszen éppen a magyar lakosság javára ez az állami tulajdon a feltétele annak, hogy valóban az energiaár alacsony maradhasson.

A másik, amiről sajnos - és ezt kell mondanom - kevés pontos adatot tudunk, a 10 milliárd hitel plusz 2 milliárd saját forrásra tervezett beruházási összeg, amely így összesen 12 milliárd forint. Mindenesetre arról van adatunk - sajnos részletes számítás híján csak közelítést tesz lehetővé -, hogy körülbelül 3,9 és 5 százalék közötti kamatra számíthatunk 2023 után fizetve, és egy hosszú távú hitel, ami így alapadatban kedvező.

De a másik, rendkívül fontos megállapodás ebben a szerződésben a 40 százalékos hazai vállalkozás. A 3600 milliárd forint 40 százaléka 1440 milliárd forint. Itt Varga Mihály miniszter úr ezt azzal az örömteli adattal nyugtázta, hogy milyen GDP-növelés származik ebből. Hagyjuk már ezt az GDP-bűvszámot, mint minden örömünk forrását, ha növekszik! Hát ennek az az előnye, hogy ezt az 1440 milliárd forintnyi összeget magyar vállalkozók beruházásaként tudjuk értelmezni, megvalósítani. Ebben munkahelyek vannak, és ebben nyilvánvalóan adótartalom van, bérköltség, járulékok, tehát ebből az államnak is ilyen szempontból bevétele és haszna lesz.

A költségekhez sajnos - és ezt kell mondanom - nem ismerjük a pontos pénzügyi számításokat, ez egy fontos hiányosság. Ezért a Jobbik arra kényszerült, hogy néhány olyan adatból induljon ki, amit például a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója mondott az általa ismert adatokra, hogy körülbelül 100 milliárd tőke- és 100 milliárd kamatköltség lesz évente, ami 200 milliárd forint/év. Nem mondom el minden tételnél a szakértői számításunkat. Abból indul ki, hogy Paks 2400 megawatt teljesítménye, hogy egy évben mennyit működik, hány gigawattórát jelent évente, ebből nyilván meg tudja állapítani, hogy a tőke- és kamatköltség akkor egy kilowattórára mennyi, megvan a tapasztalati adat arra, hogy az üzemeltetés- és üzemanyagköltség a tőkeköltségvetésnek körülbelül hány százaléka - maximum 40 -, és ebből a részletes számításból, ami ebből az alapadatból indul ki, 15 forint/kilowattóra jön ki. Tehát ennek az adatnak az alapján - bár szeretnénk majd megtudni a részletes pénzügyi kalkulációt, az egy fontos további lépés és döntés lesz - az a riogatás sem igaz, amely szerint itt valami hatalmas költség lesz, és nem is érvényesül az atomenergia kedvezősége, olcsósága.

A riogatás másik része persze nyilván Fukusima óta a biztonság kérdése. Természetesen ezerezrelékes biztonságos nincsen. A Paksi Atomerőművet a kilencvenes évek közepén földrengés-biztonsági szempontból megerősítették, a fukusimai üzemzavar után olyan stresszteszteket hajtottak végre, amelynek a jelenlegi atomerőmű megfelel, nagy biztonságú, és a jelenlegi, az újabb, a Paks II. a passzív-aktív védelemmel együtt rendelkezni fog, tehát adott esetben emberi beavatkozás nélkül is képes üzemzavart elhárítani.

(20.00)

S nyilván ez az együttműködés azért is fontos, mert a magyar műszaki képzettség, technológia éppen az orosz típusú atomerőmű működtetése kapcsán alakult ki. Annyit hadd tegyek még hozzá, hogy a fukusimai erőmű hibáját, ha tetszik, a tragédiát nem önmagában a földrengés okozta, hanem az, hogy tengerparton van és szökőár volt, veszélyes helyre építették. Mindenkit meg tudok nyugtatni, hogy jelenleg a Dunán szökőár nem várható. Tehát úgy érzem, hogy ez a veszély nem áll fenn.

A Jobbik tehát mindenképpen várja azt, hogy minél hamarabb megismerjük azokat a pontos finanszírozási feltételeket, amelyeket a kiinduló adatok alapján az említett szakértői számítással próbáltunk pontosítani. Mi kulcskérdésnek tartjuk a 40 százalékos hazai részvételt, de konkretizálni szeretnénk, el akarjuk kerülni, hogy ezt a kontingenst a Magyarországon működő külföldi cégek vagy gyanús Közgép részvételű konzorciumok kapják meg. Azért a Roszatom túl nagy falat ahhoz, hogy a Közgép erre alkosson konzorciumot és így próbáljon ebben részt venni. Mi a valódi magyar kis- és közepes vállalkozásoknak a minél nagyobb részarányát kívánjuk ebben megvalósítani. De önmagában a hazai, a Magyarországon működő cég is sokszor félrevezető, mert amikor az autóipari beszállítókról beszélünk, igen magas adatokat tartalmaz, ha végigolvassuk a listát, hát abban az a hazai beszállító, hogy mondjuk, Bosch Hungaria Kft. Természetesen bizonyos munkahelyeket teremt, de valójában az igazi magyar beszállítók csak második körben vannak ott. A Jobbik kormányra kerülve ezen a téren a legnagyobb átláthatóságot és nyilvánosságot kívánja biztosítani, és bármilyen összetételű lesz a parlament, ezt el is várja.

Azt is indokoltnak tartjuk, hogy parlamenti ciklusokon átívelve egy külön bizottság működjön, amelynek a tagjai végigkísérik a beruházás egyes fázisait, értékelve a nemzetbiztonsági szempontból titkos információkat is. Erre talán azt mondják, hogy erre vannak az albizottságok, de azért látjuk azt, hogy az albizottságok működése mennyire ellentmondásos. Úgy érzem, hogy ez mindnyájunk érdekét szolgálná, egy ilyen tisztánlátás, ahol, még egyszer, az adott titkos információkhoz is legalább az arra hivatott képviselők hozzájutnának. S amikor azt mondják, de hát mi az, hogy ciklusokon átívelve: ez nem azt jelenti, hogy adott esetben ugyanazokról a tagokról van szó, hanem egy olyan kötelezettség vállalása, hogy az Országgyűlés egy ilyen nemzetstratégiai fontosságú beruházást világosan végig akar kísérni. Ezzel kapcsolatban mi egy országgyűlési határozati javaslatot fogunk benyújtani.

A Jobbik tehát egyértelműen úgy látja, hogy bármennyire lenne szép és jó azt mondani, hogy atomenergiára a továbbiakban nincs szükség, mindenkitől, aki azt mondja, hogy ettől szabaduljunk meg, én azt a felelősséget várom el, hogy világosan mondja el, hogy mivel lehet helyettesíteni. Mert kizárólag egy ilyen esetben lehet túlmenni azon, hogy a lakosságot választás idején egy illúziót keltő fellépéssel talán el lehet indítani abba az irányba, hogy azt az eddig meggyőző többségi véleményt, amely szerint a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbítására, bővítésére szükség van, továbbra is megtartsa. A mi meggyőződésünk az, hogy ha kellő, többoldalú, de minden hiteles információt megkap, valós információkat, nem riogatást, akkor tisztában lesz azzal, hogy ez számunkra valóban nemzeti érdek.

Tehát mindazon kritikával együtt, amely alapján mi is azt mondjuk, hogy célszerűbb lett volna adott esetben idehozni előbb egy határozati javaslatot, amely a jelenlegi szerződés alappilléreit egy javaslatban tartalmazza, azt megtárgyalni, és ennek birtokában kötni meg azt a szerződést, amelyet most törvénybe iktatunk. Persze meggyőződésem, hogy akik jelenleg szerintem rosszul értelmezett politikai kampánycélokból ezt a döntést elutasítják, azok ebben az esetben is megtették volna. S még egyszer mondom, sajnálom, hogy érdemi vitára a továbbiakban sem lesz lehetőség, a vezérszónoklatok után, hiszen az oda-vissza párbeszédet nem tudjuk lefolytatni azokkal, akik meghátráltak ettől a mai vitától. Tehát a Jobbik bizonyos kritikái ellenére és a megfogalmazott elvárásaival együtt támogatni fogja, következetesen megmarad ennél az álláspontjánál a Paksi Atomerőmű bővítését illetően.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)