Felszólalás adatai

Az eljárási rendek szerint a kormány a nemzetközi szerződést az Országgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából. A magyar törvények értelmében a kormány által kötött minden típusú nemzetközi szerződést törvényben kell az Országgyűlésnek elfogadni, majd azt követően kihirdetni, és ebben az esetben is most ez történik.

A kormány 2013. január 31-e óta folytat együttműködést a szakértői előkészítésen túl az orosz partnerrel. 2013 augusztusától működött a kormányon belül egy munkacsoport a Roszatommal való tárgyalások vezetése céljából. Ez a munkacsoport 2013 augusztusa és novembere között végezte el a munkát, amelynek eredményeképpen a nukleáris energia békés felhasználásának magyarországi célja érdekében egy nemzetközi megállapodást kötött Oroszország és Magyarország, amelyről már a tárgyalások előrehaladtával múlt év december 17-én a kormány képviseletében tájékoztatták is a gazdasági bizottságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor arról beszélünk, azt vitatjuk, hogy van-e a kormánynak valamilyen mulasztása vagy valami mulasztás az Országgyűléssel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy miután az egyezmény elő volt készítve, ráadásul egy 2009-es felhatalmazással is rendelkezett, illetve az előkészítés felhatalmazásával, másrészt pedig a 2011-es nemzeti energiastratégiában is jelentősen szerepel Paks ügye, úgy gondolom, hogy ezeket az eljárási rendeket a kormány megtartotta, és tulajdonképpen most azért vagyunk itt, hogy megtárgyaljuk ezt a nemzetközi egyezményt, illetve ezt a keretmegállapodást.

Ha megnézzük azt is, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok annak idején miért is voltak sikertelenek, ebben részben szerepet játszott Magyarország versenyképességének az egyik fő problémája, a magas energiaárak. Éppen ezen a héten fogunk dönteni a harmadik rezsicsökkentésről, ezzel is biztosítva azt, hogy a háztartások számára csökkenjenek az energiaárak. Hosszú távon azonban csak akkor lehetünk sikeresek, ha a vállalkozások számára is csökkenhet az energia ára. A helyzet az, hogy a jelenlegi villamosenergia-kapacitások a jelenlegi igényeket sem tudják kielégíteni, és akkor még nem beszéltünk sem a jövőbeni beruházásokról, sem az árképzésről.

Magyarország energiaszükséglete jelenleg mintegy 62 százalékban fosszilis energiahordozók importjára támaszkodik. A saját magunk által előállított áram túlnyomó hányadát a Paksi Atomerőmű termeli meg. Tudvalevő, hogy az atomerőmű jelenleg működő blokkjai 2032 és '37 között fokozatosan leállnak, és azt is lehet tudni, legalábbis a 2009-es országgyűlési határozat szerint, hogy az új blokk létesítéséhez legalább 11 év szükséges.

Mi azt javasoljuk, hogy Magyarország a villamos energia előállításában továbbra is támaszkodjon az atomenergiára, többek között azért, mert az atomenergiával termelt áram ára kiszámítható, stabil, és nincs kitéve az olaj- és a gázárak hektikus ingadozásának. Mi is támogatjuk a megújulók arányának növelését, és remélhetően hozzá is járulnak majd energiafüggőségünk további csökkentéséhez. De erre a jelenlegi műszaki megoldások mellett belátható időn belül csak atomenergiával együtt leszünk képesek. Még így is importra fogunk szorulni, csak a jelenleginél jóval kisebb mértékben.

Ami az előttünk fekvő egyezményt illeti, ez a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása, ami legalább 3 milliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektor számára, és legalább 1 milliárdos adóbevételt a magyar államkassza számára, miközben munkahelyek ezrei fognak létrejönni.

Az egyezménnyel kapcsolatban többféle kritika is megfogalmazódott, különösen a bizottsági üléseken. Ezeket érdemes külön kezelni, mert vannak, akik úgy beszélnek az atomenergiáról, mintha az valami idejétmúlt dolog lenne, és azt mondják, hogy Magyarországon nincs szükség atomerőműre vagy annak fejlesztésére. Nekik szeretném jelezni, hogy jelenleg az Egyesült Államokban három, Nyugat-Európában pedig két atomerőmű épül. Mégis én ezt egy nagyon következetes álláspontnak tartom, igaz, hogy ők 2009-ben még nem voltak itt a parlamentben, amikor ezt az ügyet megvitattuk.

De azért is felvet egy fontos kérdést, vajon az jó-e Magyarországnak, ha importálja az áramot, vagy az, ha exportálja, ha csökken vagy ha nő a függősége, ha sokkal magasabb áron megvásároljuk azt az áramot, amit egy olyan naperőműben termelnek, amely nem a magyar gazdasági növekedéshez járul hozzá, ami nem Magyarországon teremt munkahelyet, vagy ugyanezt az áramot mi magunk állítjuk elő olcsóbban. Miért jó az bárkinek is, ha ezek a beruházások nem Magyarországon, hanem Nyugat-Európában valósulnak meg?

Az egyezmény megkötését kritizálók egy másik csoportja pedig azzal vádolta a kormányt, hogy valamiféle titkos paktumot kötött. Itt részletezném azt, hogy a kormány az Országgyűlés 2009 márciusában adott felhatalmazása alapján járt el az elmúlt években, amit az MSZP akkor jelen lévő 181 képviselőjéből 180-an meg is szavaztak. Az országgyűlési határozatban pedig szerepel, hogy az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Csak jelzem, hogy ez a határozatbővítésre adott felhatalmazást, míg a jelenlegi előterjesztés csupán a kapacitás fenntartásáról szól. 2011-ben a nemzeti energiastratégia is ezt a kérdéskört részletesen tárgyalta.

A dolgok rendje minden nemzetközi szerződés esetében az, hogy a kormány az Országgyűléstől kap felhatalmazást, majd ezzel a felhatalmazással élve lefolytatja a tárgyalásokat, és a szerződés aláírását követően ismét az Országgyűlés elé terjeszti azt jóváhagyásra. Nem tudom, hogy a plenáris ülésnél milyen nagyobb nyilvánosságot akarnak, a parlamenti vita éppen arra való, hogy mindenki kifejtse a véleményét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Például december 17-én Lázár János és Kovács Pál államtitkárok voltak az Országgyűlés gazdasági bizottságának a vendégei, és pontosan a Paksi Atomerőmű kapacitása fenntartásának érdekében tett lépésekről tájékoztatták a bizottságban megjelenteket, az ellenzéki pártok képviselői közül amúgy senki nem volt jelen ezen az ülésen. Lehet, hogy azért nem mentek el szándékosan, hogy később elmondhassák, hogy nem kaptak tájékoztatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő egyezmény fontos lépés annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára a legolcsóbb áramot tudjuk szolgáltatni egész Európában, ami Magyarország versenyképességének a kulcsa is lehet. Kérem, egy pillanatra tegyék félre a kampányt, inkább Magyarország érdekeit tartsák szem előtt, és támogassák az egyezményt szavazatukkal.

Köszönöm a figyelmet, és a képviselőtársam folytatná. (Taps a kormánypárti padsorokból.)