Felszólalás adatai

Mielőtt ezt megteszem, vissza szeretnék térni oda, hogy vajon Magyarország képes-e biztonságot garantálni saját maga és a magyarok számára. Azt hiszem, hogy a magyar parlament a magyarok biztonsága szempontjából a legfontosabb döntést akkor hozta, amikor minden közép-európai magyar számára a legértékesebbet, az állampolgárság lehetőségét megnyitotta. Ma a Kárpátalján élő magyarok számára a legnagyobb biztonsági garanciát az adja, hogy az európai uniós Magyarország állampolgárai lehetnek, ezért állnak sorba a kárpátaljai magyarok és a Kárpát-medencei magyarok is. Az az alapvető érdekünk, mi ezt a legnagyobb biztonsági garanciát tudjuk adni az autonómia kikövetelésén túl, hogy minél többen az Európai Unió állampolgárai legyenek. Hiszen mind az Európai Uniótól, mind a NATO-tól azt várjuk, hogy az 1999-ben és 2004-ben népszavazásokkal megerősített döntésünk alapján a biztonsági garanciát ne csak adjuk, amikor adott esetben a Közel-Keleten kell helytállni, hanem meg is kapjuk, ha Magyarország veszélyben van.

A kérdésével kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem hiszem, hogy pápábbak kellene legyünk a pápánál. Ha az Amerikai Egyesült Államok kormánya, a NATO, a nyugat-európai nagyhatalmak arra törekszenek, hogy konszolidálják a viszonyukat Oroszországgal, és Oroszországban nem a konfliktust keresik, hanem a megegyezést, akkor nem hiszem, hogy nekünk ezen a határon érdekünk lenne túlmenni. Nem a parlamenti fórum annak a vitának a lefolytatására a legalkalmasabb helyszín, ami 400-500 éve nyomasztja Magyarország vezetőit, hogy Kelet és Nyugat között hogyan tudnak helytállni. Érdemes a XVII. századi szakirodalmat forgatni, hogy a háromra szakadt Magyarország vezetőit, egyszerre Pázmányt, Esterházy Miklóst vagy éppenséggel Bethlen Gábort ennek kapcsán milyen dilemmák nyomasztották a 15 éves, majd a 30 éves háború idején Nyugat vagy Kelet között. Hiller professzor úr ebben eligazítást tud adni hiányokkal rendelkező parlamenti képviselők számára. (Derültség, szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.) Ez a dilemma tehát nem új keletű. De a dilemma alapvetően arról szól, mégiscsak azt kell látnunk, hogy a NATO és az Európai Unió tagjaként nekünk alapvetően saját érdekeink vannak, és a saját érdekeink mellett kell kiállni.

A képviselő asszony feltette a kérdést, hogy hajlandóak vagyunk-e újragondolni. 2013. november 24-én küldte el Magyarország kormánya az Európai Bizottság számára az orosz-magyar atomenergetikai megegyezés, együttműködés feltételeit notifikációra, magyarul: brüsszeli jóváhagyásra, messze még az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtt. Megtehetjük-e, hogy nem működünk együtt az oroszokkal? Megteheti-e egy olyan ország, amely gázfogyasztását tekintve minden nap minden órájában 80 százalékban az oroszoktól függ? Hasonló függés van áramfogyasztás tekintetében. És akkor nem beszéltünk más gazdasági összefüggésekről, például hogy amit mi adunk el az oroszoknak, ez mekkora kiszolgáltatottságot vagy mekkora felelősséget jelent adott esetben. Fordítva teszem fel, képviselő asszony, akár önnek a kérdést törvényhozóként: ön úgy gondolja, az ön véleménye szerint megtehetjük, hogy nem működünk együtt Oroszországgal valamilyen formában? Azt gondolom, az ésszerű, az ország érdekében álló együttműködést kell megkeresni.

Mi a 2009-es országgyűlési határozatot betartva, öt év előkészítő munka után jutottunk arra, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása elkerülhetetlen. Kilenc év kell a beruházás megvalósításához, 60 évre szól az atomerőmű, és az európai és az amerikai pénzügyi piacokon teljesen kivételes és egyedülálló 30 éves lejáratú hitelhez jutottunk. Ma Magyarország piaci körülmények között akár az amerikai bankoktól csak 10 éves futamidejű hitelt kapott volna.

Ha van az oroszokkal pénzügyileg versenyképes ajánlat, tessék rá jelentkezni, legyen az bárki is a világból! Pénzügyileg versenyképes ajánlat nem volt. Műszaki megfontolások lehettek volna, de mi olyan projektben gondolkodunk, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő források és pont azért, hogy ne az ország függősége, hanem függetlensége növekedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)