A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: (Mikrofon nélkül.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Hogy miért fordult ez elő? Azért, mert leszakadt a vezeték. A vezeték a világ minden részén leszakad ilyen melegben; ez, ahol a vasút jár, előfordul. Ön, évek óta figyelem, barátilag kíséri figyelemmel utasként is a magyar vasút történetét, ezért sajnálom, hogy felül az ilyen bombasztikus újságcikkeknek. A következő történt: leszakadt a vezeték, valóban késett a vonat, ezért innen is elnézést kérünk az utasoktól. A mozdonyvezető Nagyút állomásig továbbította az egyébként Nyíregyházáig járó 560-as számú vonatot, ahol a 12 órás munkaideje egyébként lejárt, beleszámítva a 45 perces munkaközi szünetet is. A vasúti közlekedésről szóló törvény alapján a 10 óra lehetséges munkaidőből 9 óra 46 percet használt fel. Ahogy neki elő volt írva, jelentette ezt a felettesének, jelentette, hogy fáradt, lejárt a munkaideje, váltást kér. A leváltó mozdonyvezető, akinek a forgalmi helyén, Miskolc-Tiszai pályaudvaron kellett volna őt leváltania, a szembe jövő, egyébként IC 517-es számú vonattal érkezett meg Nagyútra 10 óra 16 perckor. Nagyúton tehát 22 percet állt a vonat emiatt, amiért ismételten megköszönöm az utasok türelmét, és ezért elnézést kérek, de a mozdonyvezető és a magyar vasút úgy járt el, ahogy ilyen helyzetben el kell járni. Betartották az utasok biztonságára vonatkozó szabályokat, s ennek megfelelően jártak el.

Egyébként a mozdonyvezető nem hagyta el a mozdonyt, biztosította az energiaellátást, és bevárta az őt leváltó mozdonyvezetőt, ezért köszönet a mozdonyvezetőknek, és köszönet önnek, ha a jövőben nem ül föl az ilyen újságcikkeknek. (Felmutat egy újságot.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Képviselő asszony megjegyzései lehetőséget adnak számomra, hogy itt a nagy közvéleményt is tájékoztassam arról, hogy tavaly a vasútnál 3 éves bérmegállapodás keretében több mint 30 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, tehát a magyar kormány igenis megteszi azt, amit meg lehet. Egyébként igen, ahogy ön mondta, egy vasúti vezeték, ha hideg van, akkor attól, ha meleg van, akkor attól, fönnáll a veszélye, hogy leszakad; ez a világon mindenütt előfordul. Továbbra is azt mondom, hogy 7600 kilométer hálózaton, sok ezer kilométer felsővezetéknél ez előfordul. Egyébként javultak a magyar vasút késettségi mutatói; az, hogy nem tökéletes, abban én önnek igazat adok.

Tekintettel arra, hogy ön mindig olyan vonatra száll fel, ami késik, fel kell tennem a kérdést: lehet, hogy nem a vasútban van a hiba, hanem önben? Köszönöm szépen. (Derültség.  Taps a kormánypártok soraiban.  Bangóné Borbély Ildikó: Ezt azért nem gondoltam volna, hogy csak én tehetek róla.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar kormány elkötelezett abban, hogy kiemelten támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat. Jól mutatja ezt a szándékot, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a rendelkezésre álló fejlesztési források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani. Célunk, hogy a magyar tulajdonban lévő vállalatok minél nagyobb hozzáadott értéket képviseljenek, hiszen minél biztosabb ez az alap, annál biztosabb az építmény, annál erősebben áll ellen esetleges negatív gazdasági fordulatoknak, válságoknak, kríziseknek. A Fidesz-KDNP-kormány nemcsak adó- és járulékcsökkentéssel, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével segítette és segíti a vállalkozásokat és így a magyar családokat, hanem például azzal is, hogy olcsó energiához segíti a fejlődőképes és innovatív vállalatokat. Az ipari rezsicsökkentés következtében a kormány eddig is mind az energiaárak tekintetében, mind az iparvállalatok energiahatékonyságát illetően fontos intézkedéseket hajtott végre.

(9.30)

Gondolok arra, hogy a kisvállalatok esetén 50 százalékos, középvállalatok esetén 40 százalékos, nagyvállalatok esetén pedig 30 százalékos társaságiadó-kedvezményt biztosít energiahatékonysági beruházások végrehajtásához. Uniós forrásból pedig jelentős vissza nem térítendő támogatást biztosít a kis- és közepesek számára energiahatékonysági beruházásokhoz és a megújuló energia alkalmazásához.

Ezt a célt szolgálja az ön által előbb leszólt „GINOP KKV energia hitel” című pályázat is, amelynek keretösszege több mint 55 milliárd forint. A felhívás kiemelt célja, hogy a finanszírozási forrásokhoz nem vagy nem megfelelő mértékben hozzájutó mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét növeljük a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésével. A hitelprogram olyan beruházásokat támogat, amelyek megújuló energiaforrás felhasználásával villamos energiát állítanak elő hálózatra termelés céljából.

A pályázatot 2016. december 7-én hirdettük meg, ettől az időponttól nyilvánosak a pályázati feltételek, amelyek az érdeklődő vállalkozások rendelkezésére álltak a www.palyazat.gov.hu, valamint a www.mfb.hu honlapokon. Az MFB-pontok hálózatát üzemeltető két konzorcium jelezte, hogy a programot a már rögzített kérelmeken túl továbbra is jelentős érdeklődés kíséri, az érdeklődők arra számítanak, hogy a már beérkezett kérelmek elbírálását követően lehetőség lesz újabb igények benyújtására.

A program sikere szempontjából nagyon jó visszajelzés volt, hogy az újranyitás során is várakozásokon felül rögzítettünk új kérelmeket. A 2014. december 15-i keretemelésről szóló döntést követően a közvetítő partnerek folyamatos tájékoztatást kaptak a várható újranyitást illetően, így minden olyan vállalkozás, amely érdeklődött a hitelprogram iránt, az MFB-pontokon megkaphatta az ezekről szóló információkat. A vállalkozások ennek megfelelően felkészülten, előre kidolgozott kérelmekkel várták a program újranyitását.

A rendelkezésre álló több mint 12 milliárd forintos keretösszeg terhére 147 projekt kapcsán összesen 23,7 milliárd forint összegű forrásigény érkezett be, ezért a kerettúllépés miatt 2018. március 10-én a programot felfüggesztettük. Erről az érdeklődők tájékoztatást kaptak, a palyazat.gov.hu fejlesztéspolitikai osztályon.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mindezzel együtt bátran kijelenthetjük, hogy Magyarországon van az EU-n belül az egyik legjobban támogatva a szaldóelszámoláson keresztül az 50 kilowatt alatti megújulóenergia-termelés. Ezzel a lehetőséggel a kormány kiemelten elősegíti a helyi önellátást a zöldáramtermelés tekintetében. A szaldóelszámolást igénybe tudják venni mind a kkv-k, mind az önkormányzatok, mind a lakosság. A statisztikai adatok szerint ezzel a lehetőséggel az elmúlt években az érintettek éltek is, hiszen a háztartási méretű kiserőművek száma és a beépített teljesítőképessége ugrásszerűen megnövekedett.

Köszönöm szépen a kérdését és a figyelmét. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány célja, hogy Magyarország továbbra is erős és hatékony állam legyen. Az erős és hatékony állam a köz érdekében vállalt feladatait magas színvonalon végzi, a társadalom optimális működéséhez kapcsolódó feladatok ellátását zökkenőmentesen biztosítja.Ennek egyik első számú feltételét a közösség vagyona jelenti. Az erős állam nem csupán használja a nemzeti vagyont, hanem őrködik is felette, és szem előtt tartja, hogy e vagyon közös örökségünk, amelynek megtartása és gyarapítása a mindenkori kormány feladata és felelőssége. A hatékony állam, a jó kormány a közösség vagyonával úgy gazdálkodik, hogy annak értékét nemcsak megőrzi, de annak gyarapítására is törekszik.

Ennek a szemléletnek a szemüvegén keresztül vizsgáltuk meg az állami vagyongazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/709. számú törvényjavaslatot, és ennek alapján indokoltnak tartjuk annak támogatását.

Meggyőződésünk szerint egy hatékonyan működő, gazdasági erejét folyamatosan növelő állami vállalat jelentősen képes növelni a kormány mozgásterét is. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű ágazatokban és vállalatokban helyreállítsuk és megerősítsük az állam tulajdonosi szerepét.

Az állami társaságokban pedig a tulajdonosijog-gyakorlást olyan személyekre, olyan intézményekre bízzuk, akik a legmagasabb fokú szakmaiság mellett képviselik a kormány programját és az állami vagyongazdálkodás stratégiai célkitűzéseit. Annak érdekében, hogy a tulajdonosijog-gyakorlás alkalmazkodni tudjon a piac napról napra változó kihívásaihoz, szükséges a kormányt felhatalmazni arra, hogy egyedi határozatával kijelölhesse az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében a tulajdonosijog-gyakorló személyét.

Az állami tulajdonnal kapcsolatos stratégiai döntések meghozatala, végrehajtása érdekében a most tárgyalt sarkalatos törvény elfogadását javasoljuk és támogatjuk. A módosítási javaslat beilleszthető az állami vagyonra vonatkozó hatályos szabályozás rendszerébe.

Az állami vagyonról szóló törvény alapján ugyanis jelenleg az állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként  ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik  a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása alapján majdan kiadásra kerülő kormányhatározatban megjelölt személy tulajdonosijog-gyakorlásának tényleges jogalapját a vagyontörvény rendelkezéseinek megfelelően továbbra is egy jogszabály, egy törvény vagy egy miniszteri rendelet teremti majd meg.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény módosítását foglalja magában. Az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés által meghatározott törvényi keretek között a kormány, a kormány tagjai, valamint a kormány tagjainak irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a kormány tagjainak tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó szervezetek látják el. Erre tekintettel szükséges megteremteni annak feltételeit, hogy a kormánynak legyen lehetősége arra, hogy meghatározzon olyan személyeket, akik tulajdonosijog-gyakorlóként kijelölhetők. A törvényjavaslat tehát az ehhez szükséges módosításokat foglalja magában, továbbá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény technikai jellegű módosításait tartalmazza.

Tisztelt Ház! A közfeladatok ellátását és a gazdasági növekedést egyaránt célul kitűző vagyongazdálkodás hatékony végrehajtása érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadásával támogassa a kormány törekvéseit. Köszönöm, hogy a figyelmükkel megtiszteltek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Varju képviselőtársam zárószavával kezdjem, ő mondta, hogy a lovak közé dobjuk a gyeplőt; igen, mert vannak lovak. Szeretném emlékeztetni a jelenlévőket, hogy annak idején, 1998-ban, majd 2010-re nem nagyon maradtak lovak, most van ló, amivel lehet gazdálkodni.Engedjék meg, hogy az első reflexióm professzor úré, Mellár képviselőtársamé legyen, és szeretném őt abban a tekintetben megnyugtatni, az expozémban vagy a hozzászólásomban el is mondtam, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása alapján majdan kiadásra kerülő kormányhatározatban megjelölt személy tulajdonosijog-gyakorlásának tényleges jogalapját a vagyontörvény rendelkezéseinek megfelelően továbbra is jogszabály, egy törvény vagy egy miniszteri rendelet teremti meg, vélhetően azokkal a feltételekkel és tartalommal, amit professzor úr felsorolt. Ami pedig a hozzászólók jó- vagy rosszhiszeműségét és a szemléletét illeti, igen, többről van szó, mint egy ménesbirtokról, egy olyan elvi továbblépésről van szó, amelyet a jelenlegi kormánystruktúra felállítása is igazol.

Képviselőtársaim most már több mint húsz éve tanúi lehetnek annak, hogy én általában a megbékélés és a kompromisszum embere vagyok, most azért engedjék meg, hogy mégis megengedjek magamnak néhány mondatot. A Jobbik megjegyzéseivel kapcsolatban elsősorban azt, hogy a Jobbiknak eddig még nem volt lehetősége arra, hogy állami vagyonnal gazdálkodjon, az elmúlt évek azt mutatták, hogy a saját vagyonával sem tud gazdálkodni. Tisztelettel javaslom, hogy a Jobbik előbb ebben gyakorolja és minősítse saját magát, és utána ítélje meg akármelyik oldalnak, akármelyik kornak az állami tulajdonnal való bánásmódját és minősítését.

A bal oldalon helyet foglaló képviselőtársaimat pedig szeretném emlékeztetni arra  s itt külön örülök, hogy Varga képviselőtársam visszatért, mert ő diósgyőriként biztos alá tudja azt támasztani, amit mondani fogok , kérdezem én, amikor az állami vagyonról beszélünk, s az állami vagyonról való felelősségről, hogy hol van a magyar építőanyag-ipar, hol van a magyar acélipar, hol van a magyar élelmiszeripar. Tessék elszámolni róla, vagy ha nem tudnak elszámolni róla, akkor ne azt tessenek kárhoztatni, aki azt igazoltan gyarapította! Önök sem tagadták, itt, ebben a Házban személy szerint engem is támadtak azért, mert azt mondták, hogy visszavásároljuk, drága pénzen visszavásároljuk azokat az állami vagyonelemeket, amelyeket önök az elmúlt évtizedekben elkótyavetyéltek.

Mi az állami vagyonnal mindig felelősséggel bántunk, és mindig annak a gyarapítására törekedtünk. (Dr. Harangozó Tamás: A földekkel?) Ma az állami vagyon nagyobb tömegű, jobban kézben van, mint annak idején ezt önök a privatizáció során elvették. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.  Az elnök csenget.) Majd végighallgatom önt is, ha megnyomja a gombot. Az a pici ott, ön előtt, azt kell nyomni. (Derültség.) Nem értem ezt az alapvető rosszhiszeműséget. Önök azért támadtak eddig minket, mert ezeket visszavettük, azért támadtak, mert visszavontuk ezeket állami vagyonkörbe. Most az a feltételezés, hogy az egyébként praktikus intézkedést célzó intézkedéssor az állami vagyon szétszórására irányul.

Egyébként a lehetőség ebben a kijelölésben benne van  már csak valamelyik képviselőtársam megjegyzésére, hogy nem a miniszter fogja irányítani a vállalatot , eddig sem a miniszter irányította, de azt, hogy egy kormánybiztost jelöljünk ki vagy miniszteri biztost jelöljünk ki egy-egy stratégiailag fontos vállalat élére, a magam részéről nem tartom ördögtől valónak, egyébként megfelel az európai gyakorlatnak is.

Azzal, hogy a közelmúltban a kormányzatban szétváltak a tulajdonosijog-gyakorlás és a működtetésért felelősséget vállaló tárcák jogosultságai, ez élesen bizonyítja azt, hogy a kormány igenis növelni akarja a tulajdonosi felelősséget, növelni akarja a kormány és az állam felelősségét az államnak mint tulajdonosnak a joggyakorlása tekintetében. Ezért nem vitatva és az önök egyértelmű elutasító nyilatkozata után kockázatot sem vállalva ezzel, nem vitatva azt, hogy az ellenzéknek az a joga, az a dolga, hogy szapulja a kormánypárti előterjesztéseket, kérem, hogy ezt eleve ne rosszhiszeműséggel, ne eleve zsigeri ellenzéki alapon, hanem az elmúlt nyolc év állami tulajdonnal kapcsolatos gyakorlatunk alapján, annak a gyarapítására tett eredményeink ismeretében mondják el.

Ami pedig a vagyonleltárt illeti, van az országnak vagyonleltára, de a vagyonleltár nem egy statikus fogalom, a vagyonleltár egy dinamikus dolog, folyamatosan változik. Lezárt vagyonleltár nincs, vagyonleltár van, aminek vannak fordulónapjai, vannak kimerevített pillanatai, de alapjaiban a vagyonleltár egy folyamatosan változó nyilvántartási rendszer.

Ezeknek a mondatoknak az elmondása után kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ezt a merev elutasító álláspontjukat, ha sikerült önöket részben meggyőznöm  bár erre kevés a remény , akkor vizsgálják felül és a javaslatot támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. július 4-én Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese és Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese méltatása mellett került sor a felszólalásomra okot adó eseményre. A Kozma utcai zsidó temető különlegességei közé tartoznak a kerítés melletti kripták.

Történelmi, kulturális, esztétikai értékükkel nemcsak a temetőt, hanem a magyar nemzeti vagyont is gyarapítják. A közelmúltban a magyar kormány felújíttatta az első világháború zsidó katonahőseinek parcelláját, a Nemzeti Örökség Intézete egy esztendeje adta át a felújított Brüll-kriptát. Ezt a sort folytatta a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazott közel 27 millió forintos támogatásával a most megújult Balázs Mór-síremlék is.

Heisler Andrást idézem. Fontos szimbolikus lépések ezek, és ha mi büszkék vagyunk saját következetességünkre az emlékezetpolitikai kérdésekben és az antiszemitizmus elleni fellépésben, akkor nekünk ugyanolyan következetességgel kell visszaigazolnunk a hatalom együttműködési készségét. Köszönet érte, köszönet a magyar kormánynak, a fővárosnak, köszönet a főpolgármester úrnak a nagyvonalú támogatásért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valljuk be, a korábbi években nem sokan hallottunk vagy tudtunk a főváros közlekedésfejlesztési tervének nevet adó honfitársunkról. Balázs Mór Kohn Mózes néven született 1849-ben. Életének aktív alkotó korszaka az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés, az iparosodás, a polgári társadalom kialakulásának időszakára esett. Személye szorosan összekapcsolódott egy modern világváros, Budapest születésével. Ennek a világvárosnak az életéhez járult hozzá a magyar zsidóság, és ezt tette a Kohn Mózesból Balázs Mórrá lett fiatalember is.

Balázs Mór, mint említettem, a forradalom leverésének évében született, és a boldog békeidők idején vált felnőtté. Páratlanul termékeny, intenzív és rövid, mindössze 48 éven át tartó élete végig ebben az időszakban telt. Ismét Heisler Andrást idézem. Rövid életéért cserébe hosszú utóéletet adott neki az Örökkévaló. A kisföldalatti, a kontinens első metróvonala, melyet neki köszönhetünk, ma is jár, ma is tízezreket szállít. Az ő példája mutatja, hogy bár mind halandók vagyunk, de tudunk másokért olyat tenni, ami túlél bennünket. Arra kérek mindnyájunkat, hogy a mások érdekében tett cselekedetek fontosabbak lehetnek mindennél. Így őrzi és idézi Balázs Mór emlékét a főváros minden munkás hajnalon, amikor az Andrássy út alatt reggelenként elindul a földalatti.

Balázs Mór a Budapesti Városi Villamosvasút Részvénytársaság igazgatójaként megalkotta a nagyvárosi villamosvasút hálózatát, terveiben és munkájában messze túlhaladta a főváros akkori méreteit, utat nyitva ezzel az őt követő évszázadban bekövetkezett fejlődésnek. I. Ferencz József 1896-ban nemességgel ismerte el és címerrel tüntette ki a Budapesti Városi Villamosvasút Rt. vezérigazgatóját a budapesti földalatti vasút létrehozásában szerzett kiváló és elévülhetetlen érdemeiért. Immár Verőczei Balázs Mór nemesi címerpajzsába így került Európa első földalatti vasútjának ábrázolása.

Balázs Mór, Magyarország fővárosa tömegközlekedésének megalapítója, a modern világ tudományainak ismerője élete végéig kötődött a zsidó tradíciókhoz is, s közben mindvégig együtt haladt a világgal. Így és ettől lett sikeres. Személyének, munkájának elismerése, emlékének megőrzése az utókor, tehát a mi feladatunk is. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A Paksi Atomerőmű az elmúlt 30 évben, valamint a meghosszabbított üzemidejében is a magyar villamosenergia-ellátás alappillére. Az atomenergia biztonságosan, olcsón, szén-dioxid-kibocsátásmentesen termel. A hazai termelés fele, a felhasználás 36 százaléka a Paksi Atomerőműből származik.Az erőmű 90 százalék feletti kihasználtsága azt mutatja, hogy az atomerőmű termelése kiszámítható és megbízható. Igen, ezért a jövőben is a nukleáris energiát, ezen belül a Paksi Atomerőművet tekintjük a hazai energiaellátás egyik legfontosabb bázisának a növekvő mértékű megújuló energiák és egyéb energiahordozók mellett.

A biztonság színvonalát nemzetközileg elfogadott rendszerben 83 paraméter vizsgálatával mérik. A nemzetközi nukleáris eseményskála szerint 2017-ben csak 0-ás besorolású esemény történt, ami a Paksi Atomerőmű életében tudomásom szerint a második legjobb eredmény.

Magyarország egyébként az atomenergia alkalmazása során a kezdetek óta figyelmet fordít a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására; a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett minden fontosabb felülvizsgálat eredményesen lezajlott. Mindezek eredményeként hazánkban a biztonsági szabályozás és a létesítmények gyakorlata összhangban van az európai uniós és a nemzetközi követelményekkel.

(13.10)

Az atomerőmű a Mavirral kötött megállapodás értelmében termelési menetrend megtartására törekszik. Egyébként az üzemidő-hosszabbítás összes költsége 40 milliárd forint volt, pótlólagos állami forrás bevonására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem volt szükség. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! „A névtelen kisemberek, akikre jóformán senkinek se volt szüksége a városban, legfeljebb minden tizedik újévkor a népszámlálási biztosnak: ezek kezdenek emlegetni magukban reménykedve egy nevet  Vázsonyiét.” Így emlékezett meg Krúdy Gyula arról az emberről, aki nem csupán a fővárosi kispolgárság képviselője és egy haladó politikai párt megalapítója, hanem Magyarország első zsidó minisztere is volt.Vázsonyi Vilmos 150 éve, 1868-ban születetett Weisfeld Vilmos néven, egy olyan ígéretes kor hajnalán, amikor Magyarország a kiegyezést követő infrastrukturális fejlesztések és a vasúthálózat kiépítése révén ugrásszerű fejlődésnek indult. A gazdasági élet ilyen arányú fejlődése nyomán Magyarország politikai ereje megnövekedett, s a századfordulóra egyre nagyobb súllyal esett latba az osztrák-magyar politikai élet színterén is.

Ekkoriban, 1900-ban egyedülálló módon nem közjogi alapokon hozta létre Vázsonyi Vilmos azt a reformpártot, amely kortársaival szembehelyezkedve elsőként vállalta fel a budapesti kis- és középpolgárok tudatos politikai képviseletét. Az 1894-ben alapított Polgári Demokratikus Kör a századfordulóra országos szervezetté nőtt Polgári Demokrata Párt néven, melynek programját Vázsonyi az egyenlő választójog, az általános kultúra és a gazdasági igazság hármasában jelölte meg. Ahogy beszédeiben és írásaiban írta: „…mi dolgozni akarunk, mi cselekedni akarunk, a népet oktatni, nevelni és fegyelmezni akarjuk, mert csak erős, boldog, szabad nép, a jogát tudó önérzetes polgárság fogja megteremteni a független Magyarországot.” Politikai indítékai részben a nagybirtok és a monopolista tőke, részben az újonnan feltörekvő munkásmozgalom ellen irányult. Több ízben rámutatott pártpolitikája e kettőségre, amikor magát a századelő hazai girondistájának vallotta: „A gironde a törvényesség uralma, a gironde a szabadság és rend egybeolvadásának uralma.”

Kiváló szónoki képességei már egyetemi évei alatt megnyilvánultak. Kortársa visszaemlékezésében úgy emlegeti, mint az egyetemi ifjúság legbriliánsabb és legtüneményesebb képességű szónokát. Minden hazafias ünnepségnek ő volt az ünnepi szónoka, s a közönség tódult, hogy meghallgathassa. Még az ellenfelei is elismerték, hogy mindenhol a spiritus rector szerepét játszotta. Személyes fellépésén túl politikai eszméi és céljai megvalósításáért a sajtóban is síkra szállt. Már joghallgatóként országos ismertségre tett szert.

Későbbi hivatalos működését a kerület törvényhatóságában kezdte meg. 1901-ben országgyűlési képviselővé választották, ahol munkáját 1914-ig folytatta. Mandátumát a világháború végéig megtartotta. Közéleti aktivitása mellett a zsidó vallás egyenjogúsításáért is szót emelt, s oroszlánrészt vállalt abban a harcban, amely végül 1895-ben a recepciós mozgalom törekvéseinek győzelmével zárult.

Politikai életútjának csúcsát 1917-ben érte el, amikor először az Esterházy-kormány, majd a Wekerle-kormány igazságügyi minisztere, illetve választójogi minisztere lett.

Gróf Apponyi Albert szerint Vázsonyi minden demokratasága mellett a törvényes rend s a jogfolytonosság embere volt, aki céljait a természetes evolúció keretében, ha talán annak siettetésével is akarta elérni. Temperamentumának féktelensége olykor kitört belőle, s nemegyszer elragadta. De mindebből a fényből és árnyból az domborodik ki, mely azonban minden időknek, így a maiaknak is nagyot jelent: becsületes ember volt és becsületes politikus.

Hosszan tartó betegsége után 1926-ban érte a halál. Megérdemli, hogy nevét s emlékét megőrizzük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm képviselőtársam napirend előtti felszólalását, hiszen van egy sor olyan része életünknek, amely mindennapjainkhoz hozzátartozik, és valljuk be, nem vesszük észre esetenként azt a munkát, azt a szolgáltatást, amelyet nagy szervezetek, esetenként több tízezer ember immáron 150 éve mindennapjainkhoz hozzátartozóan nyújt.Igen, a Magyar Posta egy kiemelt jelentőségű állami vállalat, amely 30 ezer dolgozójával egyrészt ellátja a postai közszolgáltatásokat, ugyanakkor piaci cégként meg kell felelnie a versenypiac feltételeinek is. az egész országot lefedő, 2700 postát működtető hálózat egyedülálló, s egyedülálló az is, hogy munkatársai, több ezer postás naponta gyakorlatilag gyalog bejárja az ország minden települését.

A vállalat tavaly ünnepelte fennállásának 150 éves jubileumát. Másfél évszázad alatt meghatározó szolgáltatóvá vált, jelenleg is az, s a munkatársai iránti bizalom pedig az országban az egyik legmagasabb. Ezt mutatja, hogy október 9-én a postai világnap alkalmával megtartott rendezvényeken mintegy 150 díjat vehettek át a kitüntetettek, több szakmai elismerést kaptak a posta munkatársai.

A Magyar Posta jelentősége az internet világában is óriási. Évente mintegy 600 millió levelet kézbesítenek munkatársai, a postákon feladott csekkek száma pedig meghaladja az évi 200 millió darabot. A fogyasztói trendek azt mutatják, hogy a hagyományos levélfeladás és a csekkbefizetés mértéke ugyan lassan csökken, de a csomagkézbesítési piacon évek óta növekedés látható. A Magyar Posta a belföldi csomag, futár- és expresszpiacon piacvezető  komoly versenytársak mellett is  35 százalékos részesedéssel. Jelenleg évente több mint 20 millió csomag és közel ennyi árutartalmú nemzetközi küldemény kézbesítését végzik el a postások.

A posta számára a legnagyobb kihívást az elektronikus kereskedelem elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedése jelenti. Ezt a növekedést a csomagfeldolgozásnak és -kézbesítésnek követnie kellett, amelyhez fejlesztések voltak szükségesek. Ennek egyik lépése az automata csomagfeldolgozó rendszer, amelyet október 1-jétől működtet a Magyar Posta. A beruházással jelentősen javult a csomagfeldolgozás, a kapacitás közel háromszorosára növekedett, automatizálással pedig reményeink szerint a munkaerőhiányt is mérsékelni tudjuk.

Jön a karácsony, s karácsony előtt a csomagkézbesítés nagy kihívást jelent minden évben. Ez a rendszeresen növekvő forgalom a postai intézkedéseknek köszönhetően mind az elmúlt években is és reményeink szerint idén karácsonykor is zökkenőmentesen fog lebonyolódni. A posta támogatja az innovációt, a digitális fejlesztései eddig is sikeresek voltak, gondoljunk a csekkautomatákra, a csomagautomatákra vagy az iCsekk mobilapplikációra.

A Magyar Posta stratégiai célja, hogy modernizálja a klasszikus levélpostai szolgáltatásait. A postai azonosított küldemények követési programjának lényege, hogy az úgynevezett könyvelt levelek, az ajánlott, tértivevényes levelek és hivatalos iratok életútja követhető legyen az ügyfelek számára a feladástól a kézbesítésig, illetve az átvételig. Ebben a projektben a posta több mint 8000 munkatársat lát el mobil kézbesítő eszközzel, a nagyobb forgalmú településeken hőnyomtatókkal, a postákat pedig aláírópadokkal. Az ügyfelek nem papíron, hanem mobil eszközön írnak alá, így az átvétel közvetlenül az elektronikus adatbázisba kerül. Egyik legjelentősebb eleme a fejlesztésnek, hogy kivezetésre kerül a papíralapú tértivevény. Az új rendszer bevezetése révén a jövőben országosan minden kézbesítő elektronikus eszközökkel kézbesíti majd a könyvelt levélküldeményeket.

Még egyszer köszönöm a napirenden kívüli felszólalást és az önök figyelmét.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Nem halljuk!)

ELNÖK: Kártyája?

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: (Működik a mikrofonja.) Köszönöm, bocsánat. Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy napirend előtti hozzászólásával lehetőséget ad számomra, hogy ennek a most már régóta húzódó ügynek a szereplőit bemutassam a Ház nyilvánossága és az ország nyilvánossága előtt. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ismerjük!) A MVM-csoport kiemelkedően sikeres nemzeti energetikai vállalatcsoport, amely amellett, hogy a lehető legkedvezőbb áron biztosítja a fogyasztóknak a villamos energiát és földgázt, társadalmi felelősségvállalás keretében széles körű támogatási tevékenységet is folytat. Ez a támogatási tevékenysége kiterjed a kultúra, a társadalmilag hátrányos csoportok megsegítése mellett a sport és számos más egyéb tevékenységre.

Az ügy másik szereplője az ön által is emlegetett Civil Összefogás szervezet (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Fórum!), a CÖF, amely valóban ilyen nagyon jelentős társadalmi szervező és felvilágosító munkát végez, adott esetben képes Magyarországon több százezer embert mozgósítani, megítélésünk szerint alapvetően fontos társadalmi célok érdekében.

Az ön napirend előtti hozzászólásában szerepelt az Átlátszó mint hiteles orgánum, amelynek főszerkesztője, Bodoky Tamás legutóbb éppen Sargentinivel ölelkezett (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ó!  Gyöngyösi Márton: Attól még lehet igaza!  Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) valamilyen filmen, közös fotóval mondott köszönetet Magyarországot gyalázó tevékenységére, és mindemellett független szerepet kívánt játszani. (Gyöngyösi Márton: Ez egy komoly érv. Egy komoly embertől.)

De ha már a Jobbik a mostani közbeszólásaival is felhívta magára a figyelmet, akkor engedjék meg, hogy önöket is bemutassam mint az ügy egyik szereplőjét. A Jobbikot, amely annak idején egy magát nemzeti radikálisnak mondó (Gyöngyösi Márton: Ez hogy jön ide?), egyébként szélsőjobboldali pártként kezdte tevékenységét, egy XXI. századi Sturmabteilungra hajazó szervezetre alapozva (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), amely szélsőjobbról előbb behúzódott jobbközépre, most pedig kifejezetten egy baloldali kacérkodással próbál megragadni. (Gyöngyösi Márton: És a Fideszben most mihez asszisztálsz, államtitkár úr? Keresztény elvű és…  Soltész Miklós: Ébredj fel!  Gyöngyösi Márton: Nem szégyelled magad?  Az elnök csenget.)

Ráadásul úgy, hogy mindazok a társadalmi kifogások és vádak, amelyek az ön napirend előttijében is elhangzottak, azt alapvetően az ön pártjára is el lehet mondani (Szávay István: De most nem az „ön pártjáról” van szó, hanem a CÖF-ről!), hiszen az önök volt tagja tárja épp a nyilvánosság elé, hogy a belső elszámolási rendjük követhetetlen (Gyöngyösi Márton: Téged milyen időkre emlékeztet, amit a Fidesz csinál, kedves János?), hogy a támogatóiktól begyűjtött pénzeket nem arra költötték, amire gyűjtötték, nem a megadott cél szerint.

Az a Jobbik vádaskodik, amelynek papírja van arról, hogy százmilliókat fogadott el egy oligarchiától (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Oligarchia?), ebbe egyébként belebuktak. És mégiscsak furcsa, hogy önök hozzák ezt föl, akik  mint legutóbb a rádióban itt-ott hallani lehetett  csinos kis zacskókban hordták szét a pénzeket.

Egyébként, hogy a konkrét ügyről beszéljek, bár bevallom, én nem láttam a filmeket: a filmek, amit ön felemlített, a támogatás közhasznú tevékenységet bemutató, illetve a magyar állampolgárok figyelmét a civil szervezeteknek adható 1 százalék fontosságára felhívó filmek voltak. Ezeknek az alapvető törekvése, hogy széles körben ismertté tegyék a CÖF és a CÖKA azon tevékenységeit is, amelyek eddig kevéssé voltak ismertek a társadalom előtt. Ezek egyebek mellett kis családi gazdálkodó közösségek szerveződését, vállalkozásfejlesztő, piacra jutásukat támogató aktivitást segítők, illetve a gyermek-közétkeztetés megreformálására tettek erőfeszítéseket.

Azt nem tudom, hogy ezek mennyire állják meg egy Oscar-díj-pályázaton a helyüket, de hogy a magyar társadalom céljait szolgálták, abban biztos vagyok. Köszönöm figyelmüket. (Soltész Miklós: Így van!  Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 2012-es módosításával a jogalkotónak határozott célja volt, hogy a szerencsejátékokhoz való hozzáférhetőség lehetőségét szűkítse, ezáltal a szerencsejátékok társadalomra s egyénre gyakorolt káros járulékos hatásait korlátozza. Azzal, gondolom, mindnyájan egyetérthetünk, hogy az emberek mentális egészségére és közrendvédelmi érdekekre tekintettel a szigorítás helyes lépés volt, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a pénznyerő automatákon űzhető játékokhoz való hozzáférés a játékfüggőség kialakulása szempontjából a legveszélyesebb szerencsejáték-fajtának minősül. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) A törvénymódosítás óta pénznyerő automatát kizárólag játékkaszinóban üzemeltethet az erre a célra létrehozott gazdasági társaság. A játékteremben üzemeltetett pénznyerőautomata-engedélyek, valamint a játékterem-engedélyek a jogszabály erejénél fogva 2012. október 11-én hatályukat vesztették.

(15.40)

A módosítás eredményeként a pénznyerőautomata-üzemeltetési tevékenység az országban működő tíz játékkaszinóra szorult vissza, jelenleg mintegy 1500 engedéllyel rendelkező pénznyerő automata üzemel.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek, valóban érthetetlen Szilágyi képviselőtársunknak a 2013. évi CCXV. törvényben foglalt módosítás elleni tiltakozása és a zárószavazásról történt távolmaradása. Érthetetlen az a tény is, hogy képviselő úr miért nem szavazta meg a 2016. évi XCVII-es módosítást, amelynek célja a tiltott online szerencsejáték-szervezés elleni szigorú fellépés volt.

Szilágyi képviselő úr egy olyan pártnak a tagja, amely magát nemzeti radikálisnak mondó, egyébként szélsőjobboldali alakulatként kezdte meg tevékenységét, majd mára a baloldallal kacérkodva próbál megragadni a politikai szférában. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Ne felejtsük el, a Jobbik százmilliókat fogadott el egy oligarchától. (Z. Kárpát Dániel: Nem igaz!) Eladta a lelkét, viseli annak minden következményét, az identitásválságot, a pártszakadást és a várható bukást. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.  Az elnök csenget.)

Nem elhanyagolható tény az sem, mint ahogy ön is említette, hogy Szilágyi képviselő úr rokona a Royal Star Kft. tagjaként szerencsejáték-szervezői tevékenységben és számos játékterem-, illetve számos pénznyerőautomata-üzemeltetésben volt érdekelt az előbb jelzett módosítások elfogadásakor, illetve Szilágyi képviselő úr által történt elutasításakor. A társaságot a tevékenysége alatt több alkalommal szankcionálta a szerencsejáték-felügyeleti hatóság. A cég egyébként  vélhetően a játéktermek 2012. októberi betiltása miatt  tényleges tevékenységet már nem folytat.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvényjavaslatnál a kormány célja az, hogy az állami magasépítési beruházások, pontosabban részben vagy egészben állami forrásokból is megvalósuló beruházások kivitelezései egységes rendszerben valósuljanak meg. A jelen törvényjavaslat az ehhez szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert határozza meg. Az állami magasépítési beruházások új rendszerbe történő előkészítéséhez és megvalósításához nemcsak az állami beruházások új koncepciójának kidolgozására van szükség, hanem egy új szervezet létrehozására is. Egy olyan szervezetre, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett, a központi költségvetési forrásból megvalósuló, mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását.

A jelen törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a kormány egy meghatározott összeghatár felett központi költségvetési forrásból megvalósuló magasépítési beruházásokat új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítsa meg. Legyen kijelölve egy százszázalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, beruházási ügynökség, amely egy önálló költségvetési forrással rendelkezik, közreműködik a beruházások előkészítési folyamatában, és lefolytatja a beruházások kivitelezését.

(17.40)

A beruházási ügynökség feladata elsősorban a magasépítési beruházás megvalósítása a kivitelezők kiválasztásától a beruházás átadásáig. A kivitelezést racionálisan lefolytatni azonban csak kontrollált, műszaki követelményeket és a piaci körülményeket figyelembe vevő felelős tervezési, mérnöki tevékenységet követően lehet. Ezért elengedhetetlen az ügynökség részvételének biztosítása már az előkészítés során is.

A központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásoknál is kiemelt cél, hogy a fejlesztések hatékonyan, a kormány részéről a beruházási ügynökség közreműködése által biztosítottan valósuljanak meg. Az ügynökség megvalósítói: építtetői szerepkörben működő szervezet, amelynek fő feladatai a megvalósítás során a beruházás lebonyolítása, a közbeszerzési szolgáltatói és építési műszaki ellenőri feladatok biztosítása, a szerződésekkel kapcsolatos menedzsment és a beruházásban részt vevők tevékenységének koordinálása.

A kormány célja, hogy a kormányzati magasépítési beruházások során a projektek megvalósításának fedezetének biztosítása érdekében az ügynökség közvetlenül rendelkezzen a kiadási előirányzatok felett, amelynek terhére teljesíti a beruházások pénzügyi kötelezettségeit. A beruházások nyomonkövethetősége érdekében leginkább megfelelő megoldás, ha a beruházási forrásokat önálló költségvetési fejezetbe tervezik a 2019-es átmeneti évet követően 2020-tól.

Mivel ezek a projektek jellemzően több évet érintenek, szükséges, hogy a tárgyévet követő évekre történő kötelezettségvállalási jog álljon az ügynökség rendelkezésére a kötelezettségvállalási keret meghatározásával. Az ügynökség a több évet átfogó kötelezettségvállalási keretét a kormány határozza meg, a költségvetés és az építőipari ágazat teherbíró képessége alapján. A keretet ugyanis alapvetően nem az egyedi projektek forrásigénye, hanem a gazdaság teherbíró képessége és a szakági kapacitások rendelkezésre állása szabja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat rendelkezései garantálják, hogy a kormányzati magasépítési beruházások koordináltan, költséghatékony módon és határidőre valósuljanak meg. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a T/3367. számú törvényjavaslatot megvitatni, a javaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot megtárgyalni, majd támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönetet mondok a hosszú és hasznos vitáért, és egyben kérek mindenkit, hogy akinek javaslata, jobbító észrevétele van, az nyújtson be módosító javaslatot. Engedjék meg, hogy a szakmai kérdésekre válaszoljak elsősorban. Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak kérem átadni, hogy az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter asszony fogja a felügyeletet gyakorolni, mert kérdezte, hogy ki fogja: jelenlegi ismereteim szerint ő. A másik pedig, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára ugyanúgy nyitva vannak a közbeszerzési eljárások, tehát meggyőződésem szerint ebben ez a törvénytervezet az égvilágon semmilyen változást nem hoz.

Ami az ön elöljáróban feltett kérdését illeti, ha visszaemlékszik rá, a tulajdonlás kérdésével kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét a tervezet 9. § (2) bekezdésére, mely azt mondja, hogy a beruházási ügynökség tulajdonosijog-gyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges állami tulajdonú ingatlanokat. Tehát az önkormányzati vagyonok maradnak az önkormányzatnál, ahhoz ez a jogszabály nem nyúl hozzá, tehát semmilyen tulajdonosijog-gyakorlási változás ott nem lesz.

Varju képviselő úrnak egyetlen megjegyzésem van az önkormányzati önállósággal meg azok csorbításával kapcsolatban, hogy azért én arra is visszaemlékszem, hogy 2010-ben az önkormányzatoknak mintegy 1300 milliárd forint adóssága volt. Én úgy gondolom, valamilyen mértékben azért az is korlátozta a mozgásszabadságukat és nem csak a mi tevékenységünk, és azért annak a sara nem a miénk.

Hiszékeny Dezső képviselőtársam, és itt már valaki rosszallóan a szemünkre vetette, Hajdu képviselő úr és Hiszékeny képviselő úr is az én fejemre szórta, hogy itt bólogattunk korunkból eredő visszaemlékezésekre. Valóban azt kell mondjam, hogy annak idején volt egy beruházási kódex, amelyik nagyon szigorúan fogta, és volt egy Építési és Városfejlesztési Minisztérium, ami egyébként egy igen tehetséges vezetővel, Somogyi miniszterrel az élén kőkeményen fogta az állami beruházásokat. Ez nem nosztalgia, hanem ha már az utókor történelmi oktatását itt már kényszerűségből magunkra vállaljuk, akkor ezt azért a történethez el kell mondani.

Egyébként Hiszékeny képviselő úrnak mondom, merthogy nem érti ezt a jogszabályt, hogy én őt nem is kérem, hogy fogadja el ezt a jogszabályt. Ez nem az ön érdekeit képviseli, ne fogadja el, kérem, hogy ne szavazza meg. (Derültség.)

Tordai képviselő úrnak: félreértés, és nem akarom én se félrevinni a vitát, mert késő van, csak itt képviselő kollégáim mindent idehoztak, többek között a kukaholdingot, aminek tényleg számos dolgán kell javítani, de azért, kedves Tordai képviselő úr, kívánom mindkettőnknek, hogy soha nagyobb bajunk ne legyen, mint hogy öt napig nem viszik el a szelektív kukát a ház elől. Ezt bevállalom. (Tordai Bence: Lesz. Van.)

Végezetül, de nem utolsósorban, kedves Csárdi kolléga, azért nevezem így, mert én magam is képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikusként indultam. Én tisztelem az ön bátorságát, és ha végigkísér engem, nagyon szívesen végigmegyek önnel azokon az eredményeken, fejlesztéseken, sikereken, amiket ön produkált. De hogy honnan veszi magának a bátorságot, hogy sok ezer ember munkáját legyalázza a tervezőtől, kivitelezőtől alkotóig, csak azért, mert ebben a nagyon díszes, szép teremben el van ragadtatva a saját maga hangjától, ezt egyszerűen emberileg nem értem! Csodálom az ön bátorságát, de nem értem.

Ennek jegyében ismételten kérem képviselőtársaimat, hogy ha van módosító javaslatuk, adják be, ha meg egyetértenek a javaslattal, azt fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület szabályozási tárgykörét érinti, és tükrözi a gazdasági életviszonyokban tapasztalt változásokat és az azok kezelésére adható válaszokat. A törvényjavaslat egyik legfőbb célkitűzése a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy hatékonyabban láthassa el a hazai fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait. Az MFB Zrt.-nek szűk körben lehetősége nyílik részt venni a vissza nem térítendő európai uniós források nyújtásában is, ami elősegíti az uniós források felhasználásának jobb kihasználását, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez.

A sikeres fejlesztési banki tevékenység érdekében a törvényjavaslat megteremti a szélesebb körű és ezáltal nagyobb garanciát jelentő biztosítéki kör igénybevételének lehetőségét az MFB Zrt. számára. Mindez előmozdítja az MFB Zrt. törvényi feladatai ellátása körében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységek hatékonyságát és az ügyletek minél eredményesebb megvalósítását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat nemzeti vagyont érintő rendelkezései az állami vagyonról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az úgynevezett rakparttörvény módosítására tesznek javaslatot.

Az állami vagyonról szóló törvény módosítása két tárgykört érint, egyfelől a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorlók jogosítványai kerülnek egyértelmű meghatározásra, másfelől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodására vonatkozó szabályokat teszi egyértelművé és illeszti be az államháztartás hatályos jogi szabályozási rendszerébe.

A vagyonszabályozás másik nagy halmazát az önkormányzati vagyongazdálkodást érintő módosító rendelkezések alkotják. A szabályozás irányát az állami vagyongazdálkodással való összhang határozza meg, vagyis hogy az önkormányzatoknak is lehetőségük legyen a vagyonukat térítésmentesen átruházni közfeladatok ellátását segítő célból úgy, hogy közben kötelező önkormányzati feladat ellátása ne sérüljön. A módosítás megállapítja azokat az eseteket, amikor az átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának segítése érdekében az önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel meghozott határozatában dönthet az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek térítésmentes átruházásáról. Az önkormányzati ingyenes vagyonjuttatás kedvezményezettjeinek körében  széles körű közfeladat-ellátási tevékenységükre tekintettel  az egyházak, az egyházi intézmények mellett a köztestületek és a közhasznú civil szervezetek is felvételre kerülnek.

A javaslat harmadik nagyobb szabályozási tárgyköre a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása. A módosító rendelkezések lehetőséget teremtenek arra, hogy az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló vagyontárgyak tulajdoni hányadát a közös tulajdon megszüntetése érdekében a tulajdonos állam, illetve az önkormányzat egymás javára ingyenesen átruházza.

A módosító rendelkezések közül kiemelhető még a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok kiegészítése. A közvagyon védelmét olyan előírások biztosítják a jövőben, amelyek korlátozást állapítanak meg a létesítő okiratok tartalmának meghatározására.

A módosító rendelkezések között említést kell tennem a rakparttörvény módosító rendelkezéséről. A módosítás a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe adott állami tulajdonú rakparti ingatlanok körét bővíti egy olyan ingatlannal, amely a Duna mederszabályozása révén lett szárazföld, s így rakparti ingatlan vált belőle.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes üzleti működésének továbbfejlesztését is szolgálja. Az integráción belüli egységes üzletpolitika megvalósítása a szövetkezeti hitelintézetek központi bankjának feladata. A központi bank a törvényjavaslat alapján jogosulttá válik az egyes szolgáltatások általános szerződési feltételeinek, illetőleg üzletszabályzatainak meghatározására, és kötelező alkalmazásukat előírhatja a szövetkezeti hitelintézetek számára. Ehhez kapcsolódóan szükségessé válhat az ügyfelekkel kötött szerződések egyes elemeinek módosítása, amire a törvényjavaslat szűk körben lehetőséget biztosít.

Az egységes üzleti működést erősíti az a módosítás, amely egyértelművé teszi az integráció tagjai közötti információk átadásának, felhasználásának és módosításának a jogszerűségét. A törvényjavaslat az egységes banki működés részeként lehetővé teszi e körben, hogy az integráció egyetemleges felelősség mellett működő tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló kapcsolt vállalkozások a tevékenységük ellátása érdekében az egységes informatikai rendszerhez hozzáférjenek.

A törvényjavaslat további célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete hatékonyabban láthassa el intézményvédelmi feladatait az integráció tagjainak kapcsolt vállalkozásai tekintetében, ezért a törvényjavaslat az integrációs szervezet részére biztosítja a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát.

A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézet csak olyan kapcsolt vállalkozásban rendelkezzen tulajdonosi részesedéssel, amely megfelel az integrációs szervezet által a működésre, átláthatóságra és a kockázatvállalásra vonatkozó irányelveknek. A hatékonyabb és gyorsabb beavatkozás biztosítása érdekében az integrációs szervezet jogköre bővül, és a folyamatos ellenőrzés mellett folyamatos felügyelés keretében is megteheti a szükséges intézkedéseket az integráción belül tapasztalt nem megfelelő működés észlelése esetén.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító rendelkezések mellett a törvényjavaslat tartalmaz egy önálló törvényi rendelkezést is az önkormányzati tulajdonban álló csornai 1431 helyrajzi számú ingatlan, közismertebb nevén a Premontrei park egyházi tulajdonba adása érdekében. A javaslat felhatalmazza Csorna város önkormányzatának képviselő-testületét arra, hogy a vonatkozó sarkalatos rendelkezésektől eltérve, az önkormányzati parkingatlanokat terhelő elidegenítési tilalom ellenére döntsön az ingatlan egykori tulajdonosának, a csornai Premontrei Prépostság javára történő ingyenes tulajdonba adásáról, gyakorlatilag visszaadásáról. A parkingatlan az államosítás előtt a ma már ismét egyházi tulajdonban álló templomhoz, apátsághoz tartozott. A park jelenleg is a prépostság vagyonkezelésében áll, akinek felügyeletével a területen ökoturisztikai fejlesztés zajlik. A tulajdonba adás az egykori egyházi ingatlanok helyzetének egyébként egységes rendezését szolgálhatja.

A nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, kiegészítésének, pontosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai hatékonyabban működhetnek közre a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosításában, hasznosulásában.

(20.00)

Tisztelt Ház! Összegezésként elmondható, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadásával a közfeladat-ellátás hatékonysága növekszik, a tulajdonosijog-gyakorlók számára a mindennapi jogalkalmazás során alkalmazható egyértelmű szabályok megfogalmazásával biztosítható az eredményes vagyongazdálkodás. A törvényjavaslat emellett a fejlesztési banki tevékenység keretének kiszélesítésével hozzájárul a hazai gazdasági együttműködési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektoron belül pedig az egységes üzleti működés biztosításához, ezáltal a szektor versenyképességének további növeléséhez.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést és tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/3369. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Képviselőtársaim, köszönöm a figyelmüket, elnök úr, önnek a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Hadházy Sándor tapsol.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az ennél a törvényjavaslatnál elhangzott szakmai vitát, és engedjék meg, hogy az elhangzottakra elkezdjek válaszolni. Igyekszem sorrendben mondani. Az állam helytállási kötelezettsége nem szűnik meg. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges forrásokat továbbra is biztosítja a központi költségvetés, így a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez szükséges forrásokat is az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályoknak megfelelően.

(20.50)

Ez a szabályozás nem változott, tehát az állam helytállási kötelezettsége megmaradt.

Felmerült  már nem tudom, talán Varju képviselőtársunk említette  a Balatoni Hajózási Zrt., a Bahart ügye. A Bahart az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona, így a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet vele rendelkezni, kizárólag állam vagy másik helyi önkormányzat javára idegeníthető el, vagy ezeknek 100 százalékos gazdasági társaságába apportálható. Egyébként a nagy értékű ingatlanok jellemzően az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak, így nem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg.

Az önkormányzatok vagyonával, egyáltalán az önkormányzatok vagyonvesztésével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban, engedjék meg, hogy én is visszahivatkozzam az előbbi napirendi pontra, ahol éppen arról volt szó, hogy az önkormányzatok önállóságát csorbítjuk. Most meg képviselőtársaim azon aggódnak, hogy az önkormányzatok képtelenek jól dönteni a saját vagyonuk tekintetében. Kétségtelenül felelősséggel járnak ezek a döntések, s kétségtelenül az önkormányzatok tagjait is felelősség terheli ezekben a döntésekben. A magam részéről nagyon remélem, hogy akik ilyen horderejű döntéseket meghoznak a helyi önkormányzatokban, ezekkel tisztában vannak.

Ugyancsak Varju képviselő úr említette föl  ránk olvasva  az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításait. Én ezt, bevallom, érdemként fogom fel, hogy van egy Állami Számvevőszék, ami egy ilyen nagy rendszerben tapasztalt hibákat feltárja, leírja és számonkéri azok kijavítását. Ez az Állami Számvevőszék dolga, teszi. Én ezt nem írom a rendszer hátrányára.

Csárdi képviselő úr feltette a kérdést, hogy az MFB mit és hogyan finanszíroz. Kérem szépen, a nevektől függetlenül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységeket finanszíroz, az általa feltett kérdésben az idegenforgalmat finanszírozta, és nem X. Y.-t vagy Z.t. Ezek a stratégiai célok.

Egyébként sajnálom, hogy elment, mert ha megengedik, fél percre kalapot váltok, és nem országgyűlési képviselőként és államtitkárként, hanem a magyar Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége alapító elnökeként és örökös elnökeként mondom, 1986-tól ezen a területen dolgozva, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat sehol a világon nem lehet banki feltételek mellett finanszírozni. A mikro-, kis- és középvállalkozásokat a világ minden fejlett gazdaságában, így egyébként Magyarországon is erre a célra létrehozott pénzeszközökből egy erre a célra létrehozott intézményrendszer finanszírozza, nem mi hoztuk létre, 1991-ben hozták létre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, és azoknak a pénzeszközeiből, elsősorban annak a mikrohitelezési rendszeréből történik ezeknek a finanszírozása, egyébként a fővárosban is.

Tordai képviselő úrnak a felvetésére: kérem, engedjen meg egyetlen reagálást. Én sem vagyok egyébként, hogy mondjam, egyetlen hitközségnek, felekezetnek, ennek-annak, templomkörzetnek a tagja, és én is ismerem ezt a számot, ami azt mondja, hogy Magyarországon 13-15 százalék a hívő lakosság aránya, tehát aki kvázi hitéleti tevékenységet folytat. De kérem, képviselő úr, amint ön bizonyára pontosan tudja, ezek az egyházi szervezetek azért messze nemcsak hitéleti tevékenységet végeznek, hanem oktatási, szociális, egyéb feladatokat is ellátnak. Nyilvánvaló, hogy hitéleti feladatokra is esetenként igényelnek vagyonrészeket vagy ingatlanokat, de az elmúlt nyolc évben fejlesztési minisztériumban, jelenleg is egy ilyen tevékenységet végző szervezetben dolgozva, saját tapasztalatom alapján felelősséggel állítom, hogy ezek az intézmények túlnyomórészt például ingatlanokat oktatási célra vagy szociális tevékenységre igényeltek és igényelnek, márpedig ezeket a tevékenységeket messze nem csak ez a 13 százalék igényli. Ha képviselőtársam megnézi, hogy hányan állnak sorban, mondjuk, egy egyház által működtetett szociális intézetben, és hányan az egyébként esetenként valóban joggal kifogással illethető állami ilyen rendszerekben, akkor én úgy gondolom, hogy ha ilyen célokra megy a vagyon, akkor menjen.

S végezetül, ha már ezt felhoztam, engedjék meg, hogy ennek a törvénytervezetnek az indokolását elmondjam. Az elmúlt évek során túlnyomórészt nem az állam kért az önkormányzatoktól vagyonrészt vagy ingatlant, hanem az önkormányzatok kértek az államtól, például MÁV-ingatlanokat, az egyéb nagy, volt állami szervezetek rendeltetésszerű működéséhez átmenetileg vagy véglegesen nem használt ingatlanait, de ideértem például a nagyvárosokban a MÁV volt oktatási céljait szolgáló épületeit, azokat mind-mind önkormányzatok kérték és kapták meg helyi önkormányzati oktatási célokra és hasonló feladatokra. Úgyhogy kérem, hogy ennek a törvénytervezetnek a megítélésénél és elfogadásának, támogatásának mérlegelésénél ezt a gyakorlatot és ezt a tapasztalati ismeretet is figyelembe venni szíveskedjenek.

Ezek elmondása után kérem, hogy akinek van az elmondottakkal kapcsolatban módosítója, azt nyújtsa be, és amennyiben azok befogadásra kerülnek, kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel tájékoztatom önt a mai helyzetről. A települési szilárd hulladék elszállítása szakszerűen és ütemesen történik országszerte, elmaradás ezen a területen, tehát a települési szilárd hulladéknál ma már nincs. Egyes szelektív gyűjtőhelyekről a szállítás valóban jelenleg még kisebb, néhány napos késedelemben van.Egyébként mi történt? A 116 településről szállító Zöldhíd Kft., politikai okokból feszültséget keltve, megkísérelte elszabotálni a hulladékszállítás működtetését, annak ellenére, hogy kiemelt állami támogatásban, állami finanszírozásban részesült. Mindezért a kormányt állítva be felelősként.

A társaság ügyvezető igazgatója  az LMP korábbi képviselőjelöltje  mostanra belátta politikai kurdarcát, és lemondott. Másnap követte őt embere, aki szintén távozott a Zöldhíd éléről.

Szeretném a képviselő urat is és a lehetőséget felhasználva a közvéleményt is megnyugtatni, hogy a kormány korábbi döntésével felmérte a helyzetet, megjelölte a felelősöket, és biztosította a helyzet megoldásához szükséges anyagi forrásokat.

Egyébként az ön által felemlített számlázási módszer alkalmazása során valóban keletkeztek anomáliák, ezek felszámolása folyamatban van. A számlázás teljes rendszerének helyreállítása 2019 első negyedévére várható.

Kérdésére válaszolva tehát, hogy mikor számolják fel a hulladékkal kapcsolatos gondokat, jelentem, hogy az elszállítás tekintetében megoldottuk, számlázásra pedig még néhány hetet várni kell.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. „A munka és tudás pillére tartsa, / Alapja a megértő szeretet / És akkor a jövő munkás magyarja / Vígabban áldoz majd, Baross neked!” Így emlékezett vissza Juhász Gyula arra a Baross Gáborra, aki a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt. A már életében, nem a vasútra, hanem Bismarck kancellárra utalva vasminiszternek nevezett politikusban kortársai Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelték. 1848-ban született a Trencsén megyei Pruzsinán. Egyetemi tanulmányai után Trencsén megyében köztisztviselői pályára lépett, majd 1875-ben került be a parlamentbe, mindössze 27 évesen, és hamarosan a Szabadelvű Párt vezérszónoka lett.

Parlamenti működése során különösen a gazdasági, kereskedelmi és közlekedéspolitikai kérdések foglalkoztatták. Baross Tisza Kálmán, a „generális” szűkebb környezetéhez tartozott, hozzá mindvégig hű maradt. Gyakran saját népszerűségével védte, fedezte pártvezérét, amikor azt ellenzéki támadások érték.

Egy nagyobb nyugat-európai tanulmányutat követően 1883 márciusában államtitkárnak nevezték ki, báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter mellé. Három év múlva a minisztérium élére került.

Baross, ez a rendkívül tehetséges és ambiciózus politikus felismerte, hogy a hazai politikai elit legfőbb célkitűzésének, a kiegyezés továbbfejlesztésének eléréséhez nem elegendő önmagában a szuverenitást kifejező intézményekért vívott küzdelem, hanem az egyenrangúsághoz, akárcsak ma, a gazdaság és legfőképp az infrastruktúra fejlesztése szükséges, az ország haladása a posta, a telefon, az utak, a vasút, a vízi utak, a tágabb értelemben vett infrastruktúra, a pénzügyi és bankrendszer, a szakoktatás fejlesztésétől és annak minőségétől függ.

Baross szerteágazó tevékenysége többek között a posta- és távírószolgálat, az úthálózat, a hajózás fejlesztésére is kiterjedt, leglátványosabb eredményeit azonban a vasúti közlekedés terén érte el. Nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének államosítása, a hálózat kiépítése, a folyami és tengeri hajózás fejlesztése, a fiumei kikötő építése, az Al-Duna szabályozása, a Vaskapu átalakítása, a hírközlés megreformálása a posta és távírda egyesítésével, a Postatakarékpénztár megalapítása.

Az építéssel együtt az országgyűlés elé terjesztette az utak fejlesztéséről szóló törvénytervezetet, melyben megoldotta az út- és hídvámok kérdését, s megszervezte a gyakorlatilag mindmáig működő útügyi igazgatást.

Széchenyihez hasonlóan Baross is az egyik legjelentősebb műszaki feladatának a Vaskapu szabályozását tekintette. A dunai hajózási útvonal megvalósítását nemcsak szorgalmazta, munkálatait szervezte, hanem gyakran személyes jelenlétével is ellenőrizte azt. Ennek során kapott tüdőgyulladást és halt meg fiatalon, 44 évesen, s amit felsoroltam életművet, azt öt év alatt valósította meg.

Személyében a századvég Európájához gyors ütemben felzárkózó magyarországi polgárság kiemelkedő alakját veszítette el az ország. Emlékének az egész ország mély és őszinte gyásszal adózott, Kossuth temetése óta nem volt akkora gyászmenet a fővárosban. A képviselőház felfüggesztette ülését, országszerte megszólaltak a harangok.

A kötelességteljesítést szigorúan megkövetelő, új szellemben jótevője volt nemzetének, méltó tehát mindnyájunk kegyeletes emlékére. Ezt az emléket ma a Keleti pályaudvaron lévő szoborcsoport őrzi.

A kormányzati szakpolitika alakítóiként a magunk helyén és feladatkörében minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy ennek a barossi életműnek méltó örökösei lehessünk.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget, önöknek pedig, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése elsősorban arra irányult, hogy helyes volt-e a kormány 2016. évi döntése. Meggyőződésem szerint igen. Ön pontosan tudja, hogy a hulladékgazdálkodásban a begyűjtés viszi a pénzt, a felhasználás, a feldolgozás, a hasznosítás, ha jól csinálják, hozza a pénzt. 2016 előtt a begyűjtés költségét a lakosság egy nem kontrollált árrendszer keretében, emelkedő árak mellett fedezte, a feldolgozás és a tárolás hasznát pedig külföldi cégek elvitték. Ez az alapszituáció okozta azt, hogy: 1. a kormány a rezsicsökkentés keretében behatárolta a hulladékgyűjtés árait; 2. egy más vállalati struktúrát alakított ki annak érdekében, hogy a begyűjtés és a felhasználás közötti anomáliát felszámoljuk. Ha a képviselő úr kérdése arra irányul, hogy ez simán ment-e, akkor azt kell mondanom, hogy nem. Nem, voltak és vannak ebben zavarok, és nagyon gyorsan hozzá kell tennem, hogy ez a folyamat még nem fejeződött be. A 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. alapvetően ellátja, ellátta és ellátja azt a feladatot, amire létrehozták. Ott, ahol az általa létrehozott szerződési rendszerben a szerződött partnerek korrektek voltak, ott a hulladék begyűjtése zavarmentesen történt. El kell ismernem, és ebben önnek igaza van, hogy voltak olyan szerződő partnerek, akik egyébként rövid távú politikai okok miatt elszabotálták a szerződés teljesítését, és ennek következtében a begyűjtésben néhány napos késedelem mutatkozott  ez egyébként elsősorban a szelektíven gyűjtött hulladék területén történt.

Ugyancsak hosszabb időt vett és vesz igénybe, hogy az elején egyébként informatikai rendszerbeállítási, begyakorlási okok miatt akadozó számlázás okozta kieséseket utolérjük. Ezzel együtt jelenleg is mind a begyűjtés, mind a teljesítményeknek a kiegyenlítése folyamatosan történik, és ahol szükséges volt  ahogy ön is mondta , a kormány beavatkozott, nem 20, 26 milliárd forinttal időlegesen beavatkoztunk, bízva abban, hogy a cég a behajtásokat, a számlázásokat időben biztosítani fogja.

Végezetül a kérdéseire: a közbeszerzéseknél az ajánlattevő kockázata és felelőssége, hogy hogyan írja ki a pályázatot, és hogy annak a követelését vagy teljesítését hogyan tartja be. Tudomásom szerint egyébként ezzel problémája a kiírónak nem volt. Az egyéb kérdéseire pedig: ennek a vállalatnak, mint minden más gazdálkodó szervezetnek az ellenőrzése meghatározott rendben történik, meggyőződésem, hogy amikor a NAV programjában az szerepelni fog, ezt a vállalatot is ellenőrizni fogják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtásával a kormány célja, hogy visszaadja a devizahitelek miatt bajba jutott embereknek a lakásaikat, amelyeket korábban a bankok tőlük elvettek. A 2007-2008. években bekövetkezett gazdasági válság odavezetett, hogy a devizahitellel rendelkező ingatlantulajdonosok jelentős része csapdába került. A balliberális kormány cserben hagyta az embereket, nem fordított figyelmet a devizahitelesek nehéz helyzetére, emiatt sokan elvesztették a lakhatásukat biztosító otthonukat. 2011-ben a Fidesz-KDNP-kormány bejelentette az otthonvédelmi akciótervet, amelyben szerepelt a szociálisan legrászorultabb hiteladósok megsegítése és lakásuk megvásárlása érdekében a Nemzeti Eszközkezelő felállítása. A Fidesz-KDNP-kormány gondoskodott a szociálisan leginkább rászorult személyek lakóingatlanának megvásárlásáról, így mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is otthonában maradhatott, a piaci árakhoz képest rendkívül kedvező mértékű bérleti díj fizetése ellenében.

Az elmúlt időszak gazdasági növekedése eredményeként a kormány számos, a családok és állampolgárok megélhetését javító, munkavállalási lehetőséget erősítő intézkedést vezetett be, amelynek köszönhetően a bérlők többségének helyzete az elmúlt években stabilizálódott. Ez tette lehetővé, hogy a kormány most úgy döntött, hogy a törvényjavaslat kezdeményezésével további segítséget nyújt a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő személyeknek rendkívül kedvező visszavásárlási ajánlat formájában. A javaslat szerint a bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők ismét tulajdonjogot szerezhetnek korábbi ingatlanaikon, tehát otthonukat kedvező feltételek mellett visszavásárolhatják. Az érintettek a bérlőkből ismét tulajdonosokká válhatnak, biztosítva ezzel számukra a hosszú távú otthonteremtés lehetőségét. A tulajdonszerzés érdekében a kormány felajánlja az egyösszegű visszavásárlás lehetőségét, amelynek során a vételárat csökkenti a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összegével, az állam kamatot nem számít fel, és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílik, ha a bérlő azt igényli vagy kéri. E kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek.

A kormány azokra a bérlőkre is gondol, akik anyagi helyzetükre való tekintettel nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, így a részletvétel útján számukra is biztosítja azt, hogy újra tulajdonosok lehessenek. A részletvételt választó bérlők esetén is csökkenti a vételárat a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, és kamat felszámítására sem kerül sor az állam részéről. A részletek havi összegét a jelenleg fizetett bérleti díjaknak megfelelően állapítják meg, amelynek célja, hogy ne növekedjen a családoknak a havonta fizetendő terhe. Annak érdekében, hogy az állam a tulajdonszerzést megkönnyítse, a javaslat szerint a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi- és eljárásiilleték-kötelezettségeket az állam viseli. A törvényjavaslat biztosítja, hogy aki nem kíván élni a kormány ajánlatával, az a jelenlegi bérleti díj megfizetése mellett bérlő maradhasson.

A kormány nem hagyja cserben azokat sem, akik a törvényjavaslat benyújtásáig legalább szándéknyilatkozat formájában jelezték igényüket a programba való bekerülésre. Az ő ingatlanaikat az állam a Nemzeti Eszközkezelő útján még megvásárolja. A törvényjavaslat alapján az érintett bérlők az eddig említett lehetőségekről legkésőbb 2019 március végéig részletes írásbeli ajánlatot kapnak. A kormány az állam tulajdonában maradó megüresedett ingatlanokat elsősorban az egészségügyi ágazat szükségletének megoldása érdekében, szolgálati lakásként történő hasznosítás céljából ajánlja fel. Ha a megüresedett ingatlan e cél megvalósítása érdekében nem szükséges, értékesítésre kerül, továbbá az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak ingyenes tulajdonjoga keletkezhet.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat fentiekben bemutatott rendelkezései által a kormány lehetővé teszi a devizaválság miatt bajba jutott emberek számára, hogy visszakapják a bankok által elvett lakásaikat. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést és képviselőtársaimat, hogy az elmondottak megfontolása és megvitatása mellett a T/3604. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott célt szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm kora reggeli figyelmüket. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.  Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném megköszönni azoknak a frakcióknak és hozzászólóknak, akik a javaslatot ilyen-olyan minősítések mellett, de támogatásra érdemesnek találták, és úgy gondolják, hogy a mai helyzetben ez a javaslat aktuális és elfogadása lehetséges. Egyetértek azokkal a hozzászólókkal is, akik elmondták, hogy ez az előterjesztés „A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról” címet viseli, és lényegében arról az 57 ezer ingatlanról és mintegy 154 ezer családról szól, akik az eszközkezelő elmúlt hétévi működésében érdekeltek voltak és jelenleg is érdekeltek. Ezeknek az embereknek, ennek a több százezer embernek az ismételt otthonteremtését támogatja ez a javaslat.

Nyilvánvaló, és ezt az elhangzott több órás vita is mutatja, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyen téma lehetőséget ad arra, hogy általános gazdaságpolitikai, pénzpolitikai, ingatlanpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozunk, amelyeknek a szakmai tartalmát nem kívánom vitatni, hiszen a feladatom a jelen előterjesztés megtétele és az azokkal kapcsolatban elhangzott kérdésekre a válasz.

Engedjék meg, hogy előrebocsássam, hogy amiről mi most beszélünk, hogy önök ezt pontosan tudják, ez a törvényjavaslat; ennek elfogadása után, remélt elfogadása után lesz egy végrehajtási rendelete, amely számos olyan kérdésre választ ad, és számos olyan szabályozást tartalmaz, ami ma délelőtt is itt elhangzott.

Engedjék meg, hogy itt az egyik alapkérdésre igyekezzem választ adni azzal a megjegyzéssel, hogy amit mondok, az a végrehajtási rendeletnek is csak a tervezete, tehát nyilvánvaló, hogy előbb a törvényt kell elfogadni. E szerint a tervezet és jelenlegi szándékunk szerint az ingatlan bérlő általi megvásárlása esetén az ingatlan vételára a Nemzeti Eszközkezelő által az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg. Tehát nem piaci ár, nem az aktuális ár, hanem a korábbiakban rögzített ár. Tehát nem a piaci érték magyarul.

Úgy gondolom, hogy ez azért beleillik abba a sorba, amit ugyan nyilvánvaló, hogy a parlament különböző oldalain ülők különbözően értékelnek, de azért beleillik abba a sorba, ami a forintosítást, az árfolyamkockázattal, az árfolyamgáttal, a végtörlesztéssel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza.

(11.30)

Nem akarom a törvényjavaslat vitáját ilyen számmágiába elvinni, de azért amikor legalább százezres nagyságrendben…  kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy maradjunk a realitások határai között. Tehát nyilvánvaló, amikor önök is összegeket mondanak, önök sem vitatnak ezen intézkedések, önök által rossznak vagy kevésbé rossznak ítélt vagy elégségesnek vagy elégtelennek ítélt intézkedések közötti számokat, kérem legalább azt ismerjék el, hogy ez az intézkedési sor sok százezer család gondjait enyhítette. Lehet, hogy nem oldotta meg mindegyiknek véglegesen, de alapvetően azt a problémát, ami 2010-ben fennállt, azt jelentős mértékben enyhítette.

Azt a vitát sem szeretném élezni, hogy itt ki miért tehet. Kétségtelen, hogy a politikatörténet ezt majd elemezni fogja, de azért kérem, hogy pár hónapos, az összes esetnek körülbelül 1 százalékára kivetíthető időszakot ne hasonlítsanak össze egy tízéves, annak az időszaknak a mintegy 130-szorosát kitevő következménnyel, tehát hogy ez a szituáció egyáltalában hogy állt be.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet  mert több hozzászóló a felek közötti pozíciókat néha mintha elcsúsztatta volna , hogy amikor az eszközkezelő megvásárolta az ingatlant, akkor a hiteladósok bank felé fennállt tartozása megszűnt. Tehát a felek személyében változás állt be, onnantól a hiteladósnak a bankhoz az égvilágon semmi köze. A bankok ezután semmilyen követeléssel nem élhettek sem az állammal szemben, sem a magánszeméllyel szemben. Tehát a felek személyében bekövetkezett egy változás, amellett, hogy fedél maradt az emberek feje felett.

Ismételten megköszönve azon képviselőtársaim hozzászólását, akik támogatták az előterjesztést, azt szeretném ismételten  már elhangzott itt a kormánypárti képviselőtársaim hozzászólásában , hogy a tervezet kifejezetten rendelkezik arról, hogy azok a hiteladósok, akik a megjelenést követő napig, ez november 21., legalább szándék szintjén bejelentik az eszközkezelőben való részvételi szándékot, azoknak a kérelmét az eszközkezelő még befogadja. Ez a jelenlegi ismereteink szerint valahol 2 ezer körül mozog. Tehát nem puccsszerűen zárjuk le ezt a folyamatot.

Azt itt Korózs képviselő úr is aztán elismerte  csak felírtam , hogy aki azért jelezte menet közben, hogy bajban van, annak segített a kormány. Az eszközkezelő-programnak a szociális bérlakásprogram is része volt, és a mentorlehetőség is benne volt a dolgokban.

Csak azért, hogy néhány kérdés ne maradjon teljesen a levegőben: itt valaki felemlítette, hogy a rezsiköltségek nem segítettek a hátralékokon. A rezsiköltségek körében lévő lakossági hátralék azért az elmúlt években jelentősen csökkent, mind a 90 nap alatti, mind a 90 nap fölötti tartozásoknál.

Nem szeretném az érzelmek felé elvitt hozzászólások sorát folytatni, ezért engedje meg képviselőasszony-társam, hogy két megjegyzést tegyek. Az egyik, hogy amikor személyre szólnak a megjegyzések és mondjuk, az előterjesztő lelkiismeretére apellálnak, ez talán zárószónak is jó: én akkor vettem centrifugát, amikor a mosógép részleteit kifizettem. Tehát ebben a tekintetben az én hitellel kapcsolatos lelkiismeretem tiszta, és tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen konstrukcióban kinek mi az alapvető felelőssége.

Ezzel a zárszóval ismételten megköszönöm a támogató hozzászólásokat. Kérem, akik jelezték, hogy módosítókat kívánnak beadni, azt nyújtsák be, és kérem, hogy ezek bizottsági megtárgyalása után a javaslatot, amit lényegében kiegészítésekkel önök is támogatásra alkalmasnak ítéltek, támogassák. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Pest és Buda története hosszú múltra tekint vissza. Városképének meghatározó jegyei már a XVIII. század végén kialakultak, a XIX. század első felének nagyszabású építkezései pedig a későbbi nagy Budapest kibontakozását jelezték előre. A kiegyezést követően a közlekedés forradalma a vasúthálózat kiépítésével megnövelte a város szerepét az ország gazdasági vérkeringésében, a kereskedelmi tőkefelhalmozás pedig utat nyitott a nagyarányú iparfejlődés előtt. Az 1872-es városegyesítést követően létrejött Budapest az 1890-es évekre modern nagyvárosi formát öltött. A fejlődés következtében a főváros népességvonzó ereje ugrásszerűen megnövekedett, ami alapvetően meghatározta a következő évek városfejlesztési politikáját. Budapest a polgári Magyarország fővárosi követelményeihez igazodva a korszak igényeinek megfelelően kidolgozott tervek alapján fejlődött. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872-ben készítette el a pesti oldal rendezési tervét, amelynek alapján két új főforgalmi út épült, 1874-ben adták át az Andrássy Gyula gróf által is kiemelten kezelt és ma nevét viselő pesti sugárutat, amely ma Andrássy út néven Budapest első európai színvonalú sugárútja lett.

A rendezési terv alapján 1896-ban a Nagykörút is megnyílt a nagyközönség előtt. Az építkezések révén új súlypontok jöttek létre Budapesten, a pesti oldalon kiépült a Dunakorzó palotasora, megépült számos nagyszabású épület. Ezen irányzat képviselőjeként írta be magát Budapest építészetének történetébe az a száz évvel ezelőtt elhunyt Quittner Zsigmond, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács, majd a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökeként oroszlánrészt vállalt a főváros és Magyarország középítkezéseinek irányításában.

Quittner Zsigmond 1857-ben született Budapesten. Tanulmányait a müncheni politechnikumban végezte, az 1880-as évek elején érkezett haza Budapestre, ahol számos tervpályázatot megnyert. Az első jelentős műve a Budapesti Izraelita Hitközség Andrássy út 111. szám alatti fiúárvaháza, amelynek helyén ma egy Hajós Alfréd tervei szerint épült ház áll. Az utókor számára ismertebb, Quittner Zsigmond nevével fémjelzett épületek közül kiemelkedik a VI. kerületi Fasori Gimnázium, fasori szanatórium  ez volt később a belügyi kórház , majd pár hónappal később a magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb helyszíneként számontartott s ma is ezen a néven működő Centrál Kávéház és épülete.

(15.20)

1889-ben tervei alapján adták át az Örökmozgó Filmszínház épületét, majd a Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotáját az Alkotmány utcában. Az építész 1890-ben fejezte be a Budapesti Mentőegyesület székházát a Markó utca 22-24. szám alatt, amely eredeti rendeltetését megtartva ma is az Országos Mentőszolgálat központi épületeként funkcionál.

1891-ben épült fel a jelenleg Budapest VII. kerületi önkormányzatnak otthont adó korabeli Meteor Szálló, amelynek néhány hónapig Ady Endre is vendége volt. Quittner Zsigmond és Alpár Ignác keze nyomán 1905-re készült el Magyarország első bankjának, az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak az új székháza, amely épületben 1950 óta Magyarország Belügyminisztériuma működik.

Quittner Zsigmond és a Vágó-fivérek munkájaként 1907-ben fejeződött be a londoni Gresham Életbiztosító Társaság budapesti székházának építése, amelynek helyén 2004-ben épült fel a Four Seasons Hotel. Földszintjén az egykori híres Gresham Kávéház működött, ahol a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság tartotta összejöveteleit. A Gresham-palota 1987 óta számos más Duna-parti épülettel együtt a világörökség része.

Quittner Zsigmond a millenniumi kiállításra tervezett építészeti alkotásaiért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, majd a közügyek terén szerzett érdemeinek és építőművészetének elismeréseként a zsidó családba született építész magyar nemesi címet kapott, amelyhez a király 1905-ben a Vágfalvi előnevet adományozta. Nyughelye Budapesten a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található, amelynek felújítását jelenleg a kormány elkezdte, s reményeink szerint az elkövetkezendő időszakban Budapest egyik kiemelkedő idegenforgalmi és építőművészeti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) helyeként lesz megtekinthető. Köszönöm a türelmét. (Taps.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felelősségi körébe tartozó szabályozási tárgyköröket érinti, és a nemzeti vagyon, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatások terén megfelelő jogi környezetet teremt. Az állami vagyonról és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása segíti a jogalkalmazást, amelynek eredményeként a jogrendszer egységesebbé válik, növekszik a jogbiztonság, az állampolgárok bizalma erősödik.

A rakparttörvény módosításával biztosítani kívánjuk a Duna-part menti ingatlanok egységes vagyonkezelését. Az önkormányzati törvény módosítása az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodásra vonatkozó rendelkezést igazítja az ingyenes vagyonátruházás tekintetében az állami vagyongazdálkodást szabályozó rendelkezésekhez. Teszi mindezt úgy, hogy a képviselő-testület hatáskörébe utalt vagyonátruházás a kötelező önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti. Az egyházak tevékenységének folytatásához szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása érdekében kerül sor az önkormányzati tulajdonú csornai premontrei park ingyenes egyházi tulajdonba adására.

A törvényjavaslat a parlamenti döntéshozatal során a szövetkezeti hitelintézeti integrációt érintően kiegészült egy további, a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos módosító rendelkezéssel. A javaslat az integrációt, az egységes üzleti továbbfejlődést, a belső prudens működést erősíti. A parlamenti munka eredményeként a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslatot támogatva pontosítottuk az MNB Zrt. tevékenységének szabályozási körében az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket.

A fenti tartalmi módosító indítványokon túl több bizottsági módosító javaslat is megfogalmazódott, amelyek a normaszövegben nyelvi, jogtechnikai pontosításokat tartalmaztak. Köszönöm a tisztelt Ház és a bizottságok támogató munkáját, amellyel hozzájárultak a törvényjavaslat szövegének pontosításához, annak szakmai szempontú kiegészítéséhez.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat által kitűzött szabályozási célok előmozdítják a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás további racionalizálását, valamint hozzájárulnak a nemzeti pénzügyi szolgáltatások fejlesztéséhez. Mindezek alapján kérem önöket, hogy a T/3369. számú törvényjavaslatot és az azt összegző módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, elnök úr, önnek a lehetőséget. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a kormány új állami magasépítési koncepciójának végrehajtásához szükséges szabályozási keretet biztosítsa. A kormány elkötelezett az állami magasépítési beruházások összehangolt megvalósítása mellett, ennek érdekében célul tűzte ki az állami magasépítési beruházások kivitelezésének egységes rendszerét. A javaslat az e célhoz szükséges eszközrendszert és az intézményi rendszert határozza meg. Az állami magasépítési beruházások új rendszerben történő előkészítéséhez és megvalósításához egy olyan szervezet létrehozására is szükség van, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartását, emellett elősegíti a központi költségvetési forrásból megvalósuló, mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását.

A parlamenti munka eredményeként a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatot elfogadva pontosítottuk az állam vonatkozó feladatait. Annak érdekében, hogy a beruházási ügynökség fokozatosan kapcsolódjon be az állami magasépítési beruházások megvalósításába, a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezések későbbi időpontban, 2020-ban lépnek hatályba. Köszönöm a Ház és a bizottságok támogató szakmai munkáját, amellyel hozzájárultak a törvényjavaslat szövegének egyértelműségéhez, pontosításához.

Tisztelt Ház! A kitűzött célok eléréséhez a javaslat elfogadása nagy segítséget nyújt, ezért kérem önöket, hogy a T/3367. számú törvényjavaslatot és az azt összegző módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a kormány által kezdeményezett törvény segítségével a devizahitelek miatt bajba jutott emberek visszakapják lakásaikat, otthonaikat, amelyeket korábban a bankok tőlük elvettek. A javaslat lehetővé teszi, hogy a bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők ismét tulajdonjogot szerezhessenek korábbi otthonaikon. Az ingatlan bérlő általi megvásárlása esetén a kormány rendkívüli kedvező visszavásárlási feltételeket biztosít, az ingatlan vételára pedig a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg. Az egyösszegű visszavásárlás esetén a vételárat csökkenti a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, kamat felszámítására nem kerül sor az állam részéről, és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílik. A visszavásárlásra természetesen részletvétel útján is sor kerülhet.

A kormány további jelentős terhet kíván levenni az emberek válláról azzal, hogy a javaslat szerint a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. A kedvezményes ajánlattal ráadásul a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek. A javaslat biztosítja azt is, hogy aki nem kíván élni a kormány ajánlatával, a jelenlegi bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlő maradhasson az ingatlanban.

A törvényjavaslat elfogadása esetén az előzőekben bemutatott lehetőségekről a bérlők részletes írásbeli ajánlatot kapnak, legkésőbb 2019. év március hónap végéig. Ezúton is kérem a NEP programban részt vevőket akár önökön, képviselőtársaimon keresztül is, hogy felmerülő kérdések esetén forduljanak bizalommal a Nemzeti Eszközkezelőhöz, és határidőben nyújtsák be nyilatkozataikat a kormány ajánlatára.

(17.40)

Tisztelt Ház! A parlamenti munka eredményeként a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatot elfogadva pontosítottuk a bérlőtársak lakásbérleti jogviszonyának fenntartására irányuló nyilatkozat kapcsán a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányuló nyilatkozatot úgy, hogy az abban az esetben is elfogadható, ha a bérlőtársak közül csak az egyik nyilatkozik, a többi bérlőtárs viszont nem nyújt be nyilatkozatot.

A parlamenti döntéshozatal során a törvényjavaslat tekintetében a fenti érdemi módosító indítványon túl több bizottsági módosító javaslat is megfogalmazódott, amelyek a normaszövegben nyelvi, jogtechnikai koherencia megteremtését szolgáló kodifikációs, illetve nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaztak. Köszönöm a bizottságok támogató szakmai munkáját, amellyel hozzájárultak a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához, esetenként szakmai szempontú kiegészítéséhez.

Tisztelt Ház! Megítélésem szerint a törvényjavaslat által kitűzött cél egyrészt előmozdítja a devizahitel miatt bajba jutott emberek problémáinak megoldását azáltal, hogy hozzájárul a NET-programban részt vevők hosszú távú otthonteremtéséhez, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a T/3604. számú törvényjavaslatot és az azt összegző módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket, köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Gondolom, abban egyetértünk, hogy minden közszolgáltatásban  különösen a háztartási hulladéknál, amely 4 millió háztartást érint  alapvetően fontos a szolgáltatás biztonsága; kettő: a megfizethetősége; a harmadik, hogy akik végzik a szolgáltatást, annak az ellenértékét megkapják.

(15.00)

A szolgáltatás biztonságát korábban sok száz szervezet intézte, rendkívül eltérő költségek és rendkívül eltérő díjak mellett. Ez részben társadalmi, részben helyi igazságtalanságokat szült, ezért valóban a kormány úgy döntött, hogy centralizálja ezt a tevékenységet.

A centralizálás az ellátás biztonságát megteremtette, és azt hiszem, ez a legfontosabb, hiszen Nápoly-szindrómára nem került sor, és egy-két, egyébként politikailag orientált szervezet mulasztásától eltekintve a háztartási hulladék elszállítása megtörtént. Ahol nem, ott is elsősorban csak a szelektált hulladék elszállításánál volt fennakadás.

A másik volt a megfizethetőség. Ezt a rezsicsökkentéssel biztosítottuk.

A harmadik pedig, hogy a díjak eljussanak a szolgáltatóhoz. Ezzel valóban voltak zavarok, ezt korábban sem tagadtuk. Ezért került sor arra, hogy átkerült a cég felügyelete máshová, ezért került sor arra, hogy leváltottuk a vezetőséget, és ezért volt szükséges, hogy átmenetileg  hangsúlyozni szeretném: átmenetileg  pénzt tegyünk a cégbe, hogy annak zavartalan működése a múltban, a jelenben és a jövőben is fenntartható legyen.

Jelenleg az ellátás stabil (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a szolgáltatók a pénzüket megkapják. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! A hulladékszállítás heti, legfeljebb kétheti feladat, tehát itt történelmi időhorizontokat, bevallom, nem tudok felvázolni, heti meg kétheti periódusokban gondolkodunk. Ezekben a periódusokban viszont a jelenlegi szervezet, a jelenlegi koordináló szerv teszi a dolgát, és garantálja azt, hogy a hulladék megfizethető áron elszállításra kerüljön.A közszolgáltatási díjak számlázásának helyreállítása megtörtént, tehát itt már múlt időben tudok beszélni. Az elmaradások ledolgozása folyamatos, és meggyőződésem, hogy ez záros határidőn belül befejeződik. Tehát ebből a szempontból, úgy gondolom, hogy nem kell történelmi távlatokban gondolkodni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett abban, hogy a fogyatékkal élő és beteg gyermekek számára preventív, hiánypótló egészségfejlesztő szolgáltatást biztosítson. Célunk, hogy elősegítsük a fiatalok egészségi állapotának javulását, a befogadás és integráció erősítésével pedig későbbi önálló életvitelük kialakítását. Az egészségfejlesztő ellátások közé tartozik a lovasterápia is, amely a hozzá kapcsolódó, egyéb kiegészítő terápiákkal együtt a fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek közel 70-80 százalékának javasolható. Az ennek biztosítása érdekében Harrach Péter képviselőtársam által benyújtott, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló T/5166. számú törvényjavaslatban megfogalmazott célokkal egyetértünk. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az előterjesztő felvezetőjében volt róla szó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület 1990-től nyújt segítséget számos szakmai program keretében többek között fogyatékos vagy sérült gyerekeket nevelő család- és gyermekintézmények részére az általa biztosított lovasterápiás fejlesztési lehetőséggel. Az egyesület a lovasterápiás központ alapjait már 2001-ben megteremtette Fóton. Az épületek felújítása és a központ fejlesztése jelenleg is zajlik, amelyre a kormány 2017-ben jelentős anyagi támogatást is biztosított.

Az egyesület egyébként 2007 óta  ismétlem, 2007 óta  rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel a javaslatban is szereplő, Fót külterületén a 0242 és 0204/1 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében, amelyet még a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kötött a magyar állam képviseletében eljárva. Szeretném megemlíteni, hogy a törvény erre a két helyrajzi számra vonatkozik, más helyrajzi szám tekintetében törvényi rendezésre nincs szükség.

A nemzeti vagyonról szóló törvénynek a vagyonkezelők lehetséges személyére vonatkozó korlátozó rendelkezése, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény állami földterület vagyonkezelésére vonatkozó szabályai nem tették lehetővé a vagyonkezelési szerződés érdemi módosítását. A jelen javaslat ugyanakkor igazodik ahhoz a kormányzati elképzeléshez, miszerint törvényi kijelöléssel kerüljön sor az érintett földrészletek vagyonkezelői helyzetének rendezésére, ezáltal a vagyonkezelési jogviszony a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően megújítható, és a közfeladat-ellátásra tekintettel akár térítésmentessé is alakítható.

Jelen törvényjavaslat alapján mind a korábban vagyonkezelésbe adott, mind a már megindult fejlesztéshez szükséges, további állami tulajdonú földterületek vagyonkezelőjeként húsz év időtartamra az egyesület törvényi úton kerül kijelölésre, amennyiben a tisztelt Ház a javaslatot elfogadja.

A javaslat alapján a fejlesztési célok hatékony és zökkenőmentes megvalósítása érdekében a beruházásokhoz nem kell külön tulajdonosi hozzájárulást kezdeményezni. További javasolt könnyítés, hogy a vagyonkezelő saját maga is értékesítheti a beruházás során a bontásból keletkező, értékkel bíró anyagokat azzal, hogy az így nyert bevételt fejlesztési célokra használhatja fel. A vagyonkezelői jogviszony ilyen módon történő szabályozásával nemcsak az egyesület célja valósul meg, hanem az állam is jelentős vagyonnövekményre számíthat, hiszen a fejlesztés során az egyesület által létrehozott, államivagyon-gyarapító, értéknövelő beruházásokat az államnak nem kell megtérítenie.

Tisztelt Ház! Közfeladat hatékony ellátásában az állam és az önkormányzatok mellett szerepet vállaló civil szektor támogatását szolgálja a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló törvényjavaslat is. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, esetleg jobbító szándékú észrevételeiket megtenni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP-frakció képviselőinek önálló indítványként benyújtott törvényjavaslata a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület 2000-es évek elején, Fóton megkezdett munkáját az általa immáron közel három évtizede használt állami ingatlanok hosszú távon történő biztosításával kívánja segíteni. A kormányzat támogatja a törvényjavaslatban megfogalmazott célok megvalósulását.A most tárgyalt összegző módosító javaslat az eredeti javaslathoz képest az ingatlanok egy kis részét jelenleg használó és az ingatlanok szélén elhelyezkedő lakásban lakó bérlők helyzetének megnyugtató rendezését kívánja szolgálni. Ennek értelmében a törvény hatálybalépésének napján az ingatlanokon fennálló határozatlan időre szóló vagy 2020. szeptember 1. napját követően lejáró szerződések hatályukban fennmaradnak azzal, hogy a szerződést kötő bejegyezett vagyonkezelő jogutódja a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület lesz.

(13.00)

A módosító javaslat egyes rendelkezései az előbbiek mellett az állami vagyongazdálkodás gyakorlati tapasztalataira figyelemmel pontosítják a vagyonkezelő által végzett beruházás, illetve a bontás során keletkező anyagok selejtezésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket.

Az érdemi módosításokon túl a módosító indítvány több kodifikációs, nyelvhelyességi pontosítást is tartalmaz, amelyek a nyelvi és jogtechnikai koherencia megteremtését szolgálják.

Tisztelt Ház! Köszönöm a bizottságok támogató szakmai munkáját, amellyel a szakértői szintű észrevételek mellett maguk is hozzájárultak a törvényjavaslat szövegének pontosításához és a kodifikációs szakmai szempontú kiegészítéshez. Az egyesület által kitűzött nemes célok megvalósításához a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat rendelkezései egyértelműen hozzájárulnak, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5166. számú törvényjavaslatot, valamint a benyújtott összegző módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ismerve az ön érzékenységét, jelzők nélkül igyekszem a választ megadni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) De ön vagy tájékozatlan, vagy megtévesztették. A fóti gyermekvárosnak és a kastélynak az égvilágon semmi köze nincs a Gyermekmentő Szolgálatnak biztosított földekhez. Egymás mellett lévő helyrajzi számok, semmi közük nincs egymáshoz. A két intézménynek legfeljebb annyi köze volt, hogy a fóti gyermekvárosban lakók, ha egészségileg rászorultak, akkor átmehettek a terápiás foglalkoztatásra.A fóti kastély, az ön számára kijegyeztem, a Fót 1565/2. helyrajzi számú ingatlanon van, és 1984 óta áll a Károlyi István Gyermekközpont kezelésében. A Gyermekmentő Szolgálat pedig három, teljesen más helyrajzi számon van, és több mint 20 éve a Gyermekmentő Szolgálat kezelésében áll. Az elmúlt hét héten többször elmondtuk ezt, elmondtuk az általános vitában, elmondtuk a részletes vitában, elmondtuk most, ezért az ön kérdését, ennyi minősítést hadd engedjek meg magamnak, megalapozatlannak kell minősítenem. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület több szabályozási tárgykörét is érinti. Vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezése a Népligetben található Planetárium sorsának hosszú távú rendezését szolgálja, melynek célja, hogy a Planetárium vagyonkezelőjeként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, közismert rövidített nevén a TIT legyen kijelölve. Az ingatlan így ismét annak a szervezetnek a gondozásába kerülhet, amely azt 1975-1977 között felépítette. A Planetárium felújítása jelenleg folyamatban van, ennek során szükséges, hogy a kellő számú szakmai ismerettel rendelkező TIT koordinálja az elvégzendő munkákat. A Planetárium így hamarosan ismét megnyithatja kapuit a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség előtt. A törvényjavaslat a takarékszövetkezeti integrációra vonatkozó szabályozást érintően is tartalmaz módosításokat. A szövetkezeti hitelintézeti integrációt létrehozó, 2013-ban megalkotott törvény egy olyan stabil intézményi és szabályozási környezetet teremtett, amelyben a takarékszövetkezeti szektor fejlődése, egyben hagyományainak megőrzése biztosítottá vált.

Egy európai szinten is ismert és alkalmazott szövetkezeti modell alakult ki, amely megfelel az Európai Unió pénzügyi szervezetekre vonatkozó szabályozásának is. A szabályozás bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai igazolták a 2013-as jogalkotás céljait és irányát, a létrehozott központi szervek szabályozói és üzleti kontrollja képes e fontos piaci szegmens hatékonyságát és biztonságos működését javítani. Az integrációban megvalósult koncentráció nyomán létrejött intézmények jól reagáltak a piaci kihívásokra, megmutatva, hogy a szorosabb együttműködés, a megfelelően összehangolt banküzemi működés a szektort a korszerű szolgáltatók szintjére emelheti.

A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény módosításával biztosítsa az integráció struktúrájának továbbfejlesztését, érintetlenül hagyva azonban a már kiépült és jól működő strukturális elemeket. Az integráció, mint egymással szoros kapcsolatban álló szervezetek alkotta egységes pénzpiaci szereplő jövedelmező és prudens működésének megerősítése érdekében a törvényjavaslat további lépéseket tesz a szövetkezeti hitelintézetek egységes üzleti működésének előmozdítására. (Sic!)

A módosítás célja ezenfelül, hogy az integrációban jelenleg zajló egyesülési folyamatok során is biztosítsa a szövetkezeti elv maradéktalan érvényesülését, és a szövetkezeti hitelintézetek tagjai számára a szövetkezeti részvétel lehetőségét. A törvényjavaslat ezért a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete tagjaként nevesít egy új típusú szereplőt, a holding szövetkezetet. A holding szövetkezet biztosíthatja, hogy a szektor eddigi részjegytulajdonosai továbbra is szövetkezeti keretek között lehessenek az integráció résztvevői, s alkalmas arra, hogy folyamatosan nyitva álljon új belépők előtt.

(22.00)

A holding szövetkezet fő tevékenysége a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedések kezelése, egyéb tevékenységeket csak korlátozottan végezhet, így szerepe egyértelműen a tulajdonosi jogok gyakorlásában valósulhat meg. A törvényjavaslat a szövetkezeti hagyományok megőrzését és erősítését alapvető értéknek tekinti, ezért kiemelt jelentőségű jogokat biztosít az integráció legfőbb irányító szervében a holding szövetkezet, illetve annak természetes személy tagjai számára.

E személyek ugyanis az integrációs szervezet igazgatósági tagjai és felügyelőbizottsági tagjai többségének delegálásában, megválasztásában és visszahívásában meghatározó szerepet kapnak. A holding szövetkezet az integráción belül kiemelt szerepet tölt be, ugyanis szervezeti keretet biztosít a szövetkezeti hitelintézetek természetes személy tulajdonosainak jogaik gyakorlásához, ezért az integrációban való állandó jelenlétéhez jelentős társadalmi érdek fűződik.

A törvényjavaslat ezért rögzíti, hogy kizárt annak a lehetősége, hogy a holding szövetkezet integrációs szervezeti tagsága kilépéssel vagy kizárással megszűnjön. Az integrációs szervezet mint központi szerv megújulásának fontos része, hogy tagjai már nem csupán a szövetkezeti hitelintézetek lehetnek, hanem az ellenőrző befolyásuk alatt működő szervezetek, azaz a kapcsolt vállalkozások közül azok is, melyek a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet végeznek, például lízing- vagy faktoringtevékenységet.

E rendelkezéssel erősödik azon kockázatközösség, amelynek résztvevői egymásra épülő szolgáltatásokat nyújtanak a hazai pénzpiacon. A javaslat további célja, hogy az integrációs szervezet prudens működést biztosító intézményvédelmi, szabályozói, ellenőrzési tevékenysége kiterjedjen valamennyi tagjára, ideértve a holding szövetkezetet is, valamint a kapcsolt vállalkozásokra és az egységes informatikai rendszert működtető központi adatfeldolgozóra. Ezzel tovább erősíthető az integráció szabályos, szabályszerű és biztonságos működése.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megújítja az integráció üzleti irányításáért felelős központi bankra vonatkozó szabályozást is, és a jövőben nem csupán hitelintézeti, hanem más pénzügyi intézményi formában is ellátható ez a jogkör. Ennek megfelelően módosul a szervezet elnevezése is. Központi bank helyett integrációs üzleti irányító szervezetként látja el feladatait. Az integrációs üzleti irányító szervezet már nem kötelezően lát el kereskedelmi banki funkciókat, így elsődleges feladatává válhat az egységes üzleti működést támogató üzleti stratégia kijelölése és az ehhez kapcsolódó szabályozói feladatok ellátása.

Mindez az integráció irányításának további racionalizálásához és egyszerűsödéséhez vezethet. A törvényjavaslat alapján az üzleti irányítási jogkör, mint említettem, a kapcsolt vállalkozásokra is kiterjed. A javaslat lényegesen szigorítja az integráción belüli egyetemlegesség szabályait. Az egyetemleges felelősség kiterjed az integrációs szervezet valamennyi tagjára, és megszűnik az egyes tagokkal szembeni követelések érvényesítésekor az igényérvényesítés sorrendisége, vagyis a jogosult bármilyen taggal szemben érvényesítheti követelését.

A javaslat pontosítja az egyetemlegesség megszűnésének szabályait is, a törvény a tagság megszűnésének valamennyi esetére egységes szabályozást állapít meg. A törvényjavaslat kismértékben pontosítja a szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapjára vonatkozó rendelkezéseket is.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezéseinek kismértékű korrekciói is a törvényjavaslat részét képezik, amelyek a szövetkezeti hitelintézet integrációról szóló törvény módosítására tekintettel szükségesek. A javaslat hatályon kívül helyezi a hitelintézetek szanálási eljárását szabályozó törvénynek az integrációs szervezetre és annak tagjaira vonatkozó egyes speciális rendelkezéseit, amit az integrációs szervezet valamennyi tagjára kiterjedő egyetemleges felelősség szabályai indokolnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat elfogadásával az állami vagyon részét képező Planetárium hozzáértő gazda kezébe kerül. A törvényjavaslat hozzájárul a takarékszövetkezeti szektor versenyképességének további növeléséhez, elősegíti a vidék bankjaként működő integrációban az egységes termékstruktúra és működési modell kialakítását.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést és képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak alapján a T/6352. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és e kései órában a kitartásukat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitát hallgatva helyesnek kell tartanom, hogy a planetáriumi részt beletettük, mert ezzel van benne olyan rész, amit a Jobbik támogatni tud.Ami Varju képviselőtársam  hogy mondjam?  színes és hangulatos elemeket tartalmazó hozzászólását illeti: képviselő úr, 2013-ban én magam voltam a takarékszövetkezeti, annak idején az integrációról szóló törvény előterjesztője, tehát hogy úgy mondjam, a párbeszédünk folyamatos ebben a témában.

(22.30)

Akkor is úgy gondoltam, és ma is meggyőződésem, hogy a takarékszövetkezetek átláthatóságának, működési biztonságának hosszú távú megőrzése és ezen belül a magyar pénzpiac stabilitásának megőrzése egy olyan cél és egy olyan feladat, amely az egész magyar társadalom javára száll.

Képviselő úr, nem fedi a valóságot, hogy bárkinek is elvettük volna a vagyonát, a szövetkezeti vagyonrészek benne vannak ebben az integrációs szervezetben. Az sem igaz vagy nem helytálló, ezt csak azért mondom, hogy ön azt mondja, az „egy tag, egy szavazat” elve nem érvényesül. Érvényesül, hiszen éppen a most előterjesztett javaslat mondja azt, hogy az integrációs szervezet közgyűlésében minden tag egy szavazattal rendelkezik, tehát ez az „egy tag, egy szavazat” elve megvalósul.

Az, hogy önnek és önöknek bizonyos folyamatok nem konveniálnak, nem tetszenek, a parlamenti demokráciába belefér, természetes, hogy nem értünk egyet, de kérem, amikor sommás ítéletet mond a mi szakmai tevékenységünkről, akkor idézze fel saját magában azokat a takarékszövetkezeti csődöket, amelyek ezen időszakot megelőzően jöttek létre, és amelyben bizony az önök politikai kormányzásának az időszaka vastagon benne volt. Úgyhogy azt, hogy itt ki ártott a szövetkezeti mozgalomnak és ki használt, ki bukta el a kisemberek, a reszketős kezű kisemberek pénzét, úgy gondolom, jobb, ha mind a ketten a jelenleg zajló politikai csatározásoknak tudjuk be és nem megalapozott szakmai véleményeknek.

Ezzel együtt rendületlenül e késői órában is kérem, én is elsősorban a jegyzőkönyv útján, a magyar Országgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot a 2013-ban lefektetett elvek következetes végrehajtása és a takarékszövetkezeti integráció további sikere érdekében támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti munka eredményeként a törvényjavaslathoz kapcsolódóan olyan bizottsági módosító javaslat született, amely nyelvi és jogtechnikai koherencia megteremtését biztosító kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat eszközölt. Köszönöm a bizottságok munkáját. Magát a törvényjavaslatot a bizottsági módosítókkal együtt a kormány támogatja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogy a törvényjavaslat expozéjában is, valamint a bizottsági munka során is kifejtettük, a hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapvetően az integráció struktúrájának továbbfejlesztését kívánja biztosítani. A törvényjavaslat megítélésünk szerint hozzájárul ahhoz, hogy az integráció legfőbb irányító szervének, a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetének prudenciális felügyeleti, ellenőrzési jogköre tovább bővüljön, tehát az átláthatósága javuljon. Emellett az üzleti irányításért felelős központi bank is megújul, és működését integrációs üzleti irányító szervezetként folytatja. A jövőben nem csupán hitelintézeti, hanem más pénzügyi intézményi formában is ellátható e jogkör, így a szervezet elsődleges feladatává válhat az egységes üzleti működést támogató üzleti stratégia kijelölése.

A törvényjavaslat, mint ahogy az elmúlt időszakban többször szó volt róla, új tagként nevesíti a holdingszövetkezetet, amely biztosítja, hogy a szektor eddigi részjegytulajdonosai továbbra is e szövetkezet keretei között lehessenek az integráció résztvevői. A törvényjavaslat a szövetkezeti hagyományok erősítése érdekében kiemelt jelentőségű jogokat biztosít a holdingszövetkezetnek, illetve annak természetes személy tagjai számára az integrációs szervezetben az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása során. A vita során egyébként felmerült az „egy tag, egy szavazat” elve, amely itt érvényesülni tud.

Mindezek alapján továbbra is az a szilárd meggyőződésünk, hogy a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy az integrált szervezet átláthatóbban, mind a korábbi széles körű tagság, mind a magyar pénzügyi világ számára átláthatóan, és az ön által is emlegetett, egyébként jelentős állami hozzájárulással biztosított stabilitás alapján működjön.

Mindezek alapján ismételten kérem és javaslom, hogy a tisztelt Ház a javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány politikájának kiemelt, fontos pontja az egészséges környezet megőrzése, valamint az egészséges életmód kialakításának elősegítése. Az életminőség javítását alapvető célnak tekintjük. Különös jelentőséggel bír a fiatalok egészségtudatosságának kialakítása, megerősítése és őrzése. Ezen hosszú távú célok elérésének egyik eszköze a dohánytermékek kiskorúak számára való hozzáférhetőségének korlátozása, továbbá a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett védelem nyújtása a nemdohányzók, a várandós nők, a betegek számára, hiszen az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok biztosítása az állam kötelezettsége.

Mindezek szem előtt tartásával megvizsgáltuk a Lázár János országgyűlési képviselő úr által benyújtott, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6576. számú törvényjavaslatot. Az állampolgárok egészségmegőrzésének támogatása érdekében a piacon 2012 óta megjelenő, dohányzással összefüggő új trendekre válaszul, az irányadó szabályok szigorítását, pontosítását és kiegészítését szorgalmazva egyetértünk a vonatkozó törvényjavaslatban foglaltakkal, és megfontolandónak tartjuk annak támogatását.

A törvényjavaslat a trafiktörvény hatálybalépése óta eltelt hat év gyakorlati tapasztalatainak jogszabályi környezetbe történő átültetését tartalmazza, és számos részlet tekintetében pontosítja a törvény szövegét, egyes helyeken szigorítva azokat. Egyértelműen szigorodnak a bírságolásra vonatkozó rendelkezések, több esetben kötelezővé téve a bírság alkalmazását jogsértések esetén.

A dohánytermékek reklámozása kapcsán a jövőben megszűnne a dohányzással és dohánytermékekkel egybefüggő kiegészítő termékek kiemelt reklámozásának lehetősége, amely szintén a nemdohányzók védelmét szolgálja.

A javaslat kitér a piacon megjelent e-cigaretta szabályozására, amelynek minden formája a jövőben kizárólag dohányboltban lesz értékesíthető. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az e-cigaretta töltőfolyadéka jövedéki termékké alakul, amely a jövedéki adóról szóló törvény módosítását is szükségessé teszi.

A javaslat rögzíti az egyéni vállalkozóból betéti vagy más, korlátlan felelősséggel járó társasági formára való váltást.

Lehetőséget teremt az árukínálat minimális bővítésére, ugyanakkor továbbra is szigorúan elválasztja a trafikokat a vegyesboltok körétől.

A törvényjavaslat a megpályázható koncessziós jogosultságokra vonatkozóan is módosítja az irányadó rendelkezéseket. A kiadható koncesszió küszöbértékét megemeli 3000-ről 4000 főre. Ezek a rendelkezések  mint ahogy a képviselő úr is utalt rá  kizárólag a jövőre nézve alkalmazandók, kiosztott koncessziót a jogszabálytervezet nem tervez elvenni.

A javaslat törvényi erőre emeli az összes korábbi pályázati kiírásban szereplő azon kívánalmakat, melynek értelmében a koncesszió jogosultja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság működéséért, ugyanakkor lehetőséget biztosít a koncessziós szerződés módosítására.

A javaslat orvosolja az elhúzódó hagyatéki eljárások azon hátrányos következményét, hogy az örökösök gyakran önhibájukon kívül nem tudták bejelenteni a koncessziós tevékenység folytatására irányuló szándékukat az egyéves jogvesztő határidőn belül. Erre a jövőben két év áll majd rendelkezésre mint objektív jogvesztő határidő.

A javaslat az egységesítés érdekében a gazdasági társaságokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozó számára sem engedélyezi, hogy a dohány-kiskereskedelmi koncessziós tevékenységgel szorosan össze nem függő tevékenységet végezzen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat egyértelmű célja az állampolgárok egészségmegőrzésének támogatása, annak elősegítése, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot  a képviselő úr által részletesen kifejtett társadalmi és gazdasági indokokat is figyelembe véve  alapos megfontolással megvitatni, majd azt követően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtásával a kormány célja, hogy további segítséget nyújtson az otthonteremtésben, és védelmet biztosítson a Nemzeti Eszközkezelő-programban részt vevő családok számára. A programnak köszönhetően összesen több mint 150 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozástól. A kormány által kezdeményezett és az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő, a NET-programban részt vevő bérlők rendkívül kedvező feltételek mellett kapják vissza a bankok által korábban elvett otthonaikat. A Nemzeti Eszközkezelő érintett ügyfelei idén tavasszal tehettek nyilatkozatot annak érdekében, hogy újra tulajdonosaivá váljanak korábbi ingatlanaiknak.

A sikeres intézkedés keretében a mintegy 32 500-ból 31 900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza. Az állam által biztosított rendkívül kedvezményes visszavásárlási feltételeknek köszönhetően közülük mintegy 28 500 család részletfizetés útján vagy egy összegben vissza kívánja vásárolni a bankok által korábban elvett otthonát.

(10.30)

A most benyújtott javaslat lehetőséget biztosít azok számára, akik bár megfeleltek a törvényi követelményeknek és feltételeknek, határidőn belül nem küldtek visszajelzést a felajánlásra, hogy ők újra nyilatkozatot tegyenek. Ez a teljes ügyfélkörnek ugyan csak 2 százalékát, de ezzel együtt mintegy 650 családot érint, így a most előterjesztett módosítás alapján előttük újra megnyílt a nyilatkozás lehetősége.

A magyar családok kiemelt védelme érdekében a benyújtott törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezményes részletvásárlás útján válnak az ingatlan tulajdonosává, ugyanakkor esetleges más jellegű tartozásuk miatt fennáll a végrehajtás kockázata. A törvénymódosítás alapján esetükben a tulajdonjog bejegyzésétől számított három éven belül ingatlanra vonatkozó végrehajtást nem lehet lefolytatni a visszakapott ingatlanra.

A törvénymódosítás kiterjed azokra is, akik korábban ugyan arról nyilatkoztak, hogy egy összegben vásárolják vissza ingatlanukat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudták teljesíteni. Ők részletfizetéssel törleszthetik az ingatlan vételárát.

A Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, eddigi működtetése során is kizárólag egy cél vezérelt bennünket: a magyar családok védelme. A jelenlegi törvénymódosítás egy újabb bizonyíték arra, hogy a kormány senkit nem hagy magára, elősegítjük, hogy lehetőség szerint mindenki saját otthonában élhessen, és azt hosszú távon meg is tarthassa.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a fentiekben bemutatott rendelkezései által további segítséget nyújt a NET-programban részt vevő családoknak, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján a T/7700. számú törvényjavaslatot megvitatni és a javaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen a kormány képviseletében egyetlen feladatom van: megköszönni a támogató nyilatkozatokat, és örömömet kifejezni a tekintetben, hogy önök megértették a módosító javaslatunk célját és tartalmát. Figyelemmel azonban a személyes attitűdöket is tartalmazó megszólításra, tulajdonképpen át kellene ülnöm a képviselői székbe és nem a kormány soraiból elmondani, de el szeretném mondani, hogy nem mosolygok, képviselő úr. Amíg én önöket itt magam előtt látom (Z. Kárpát Dániel: Nem önre gondoltam, államtitkár úr!), nekem semmi okom nincs mosolygásra. Köszönöm szépen. A másik dolog pedig, hogy nagyon furcsa hallani szocialista képviselőtársaimtól a kritikus szavakat, előrebocsátva, hogy tisztában vagyunk mint kormány és tisztában vagyok személy szerint én is azzal, hogy az elmúlt egy évtized rengeteg embernek, rengeteg családnak rengeteg szenvedést okozott, ez az egész folyamat, amiről itt az elmúlt egy órában szó volt. Tehát nem ezeket az emberi tragédiákat tagadom vagy akarom semmibe venni, sőt.

De akkor, amikor azt pontosan tudjuk és az itt felszólalók is pontosan tudják, hogy ez az egész devizahiteles folyamat hogyan alakult ki, tudom, erre mindig ott van a válasz, hogy a kezdő lehetőséget milyen dátumban hozták, igen, speciális helyzetekre, azok számára, akik arra képesek voltak, és nem arról volt szó, hogy az egyéb lakástámogatástól megfosztott családokat belehajszolják egyébként valóban lelkiismeretlen bankok által nagyon rózsaszínre, nagyon mézesmadzagnak kifestett rendszerbe.

(11.40)

Kedves Szocialista Képviselőtársaim! Ezek az önök kormányzása alatt érték el a tömeges méreteket, és ez a tömeges hatás akkor keletkezett. Ezért kérem, hogy ne hányják a mi szemünkre, hogy mit tettünk vagy mit nem tettünk. Egyébként tettünk: 700 ezer családnak segítettünk a forintosítással, az árfolyamgát rögzítésével 186 ezer családnak, a végtörlesztés intézményével 170 ezer családnak, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával 37 500 családnak. Igenis, segítettünk. A banki elszámoltatás keretében, amikor újra kellett mindent számolni, 30, azaz harminc százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek. Mintegy 1000 milliárd forintnyi hiteltől, ráoktrojált hiteltől, tehertől szabadultak meg a magyar családok.

Az eszközkezelő: 2011-ben azon állami tisztviselők vagy tisztségviselők közé tartoztam, akik az eszközkezelő létrehozásában ott voltunk. Azon meditáltunk, hogy 2500 vagy 5000 lakásig engedjük fel. Több mint 37 ezer lakást vontunk be ebbe a programba. Persze, mindent nem old meg, de ennek a 37 500 családnak igenis segített. Úgyhogy kérem, ezt ne becsüljék le. Ne becsülje le az a Jobbik  csak emlékeztetőül mondom, a történelmi emlékezet kedvéért , amelyik az árfolyamgát bevezetését, a devizahitelesek megsegítését annak idején nem támogatta, vagy amikor a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról volt szó, akkor is csak 9 képviselő szavazta meg önök közül. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Úgyhogy kérem szépen, nézzenek körül a saját maguk háza táján is. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Az elnök csenget.)

Lévén, hogy a szakmaiság álcája mögötti CSOK-javaslat elhangzott, kérem szépen, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt ’17-ben módosították, és az utolsó lakóingatlan árverezését a minimum 100 százalék alatt már nem engedi meg a törvény. Nem azt mondom, hogy ez minden egyéni tragédiát megold, de hogy ezzel nem törődtek, nem figyeltek oda, nem igyekeztünk a lehetőség határain belül lépni, kérem, az egyszerűen nem igaz.

Végezetül engedjenek meg nekem egy megjegyzést; nyilvánvaló, hogy éppen azért, mert ez rengeteg tragédiáról és rengeteg történésről szól, érzelmeket indukál, meg személyes megjegyzéseket. Tordai népképviselő úr elment, és ezért így az üres padoknak kell címezzem a szavaimat: én a két kezemmel építettem fel az első házamat, pontosabban, a barátaim két kezével, ők az enyémet, én meg az övékét, és akkor vettem centrifugát, amikor a mosógéprészletem lejárt. Úgyhogy ő ne oktasson ki engem arról, hogy mit meg hogyan kell felelősen, jól csinálni, nincs abban a helyzetben!

Úgyhogy az indulatos szavak után engedjék meg, hogy ismételten megköszönjem azoknak az ellenzéki pártoknak, akik támogatják ezt a javaslatunkat, és kérem, hogy a szavazatukkal a végszavazásnál ezt fejezzék ki. Köszönöm az egyébként valóban tanulságos vitát és az őszinte szavakat. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A győri polgármester dolga a győrieké. A Fidesz a maga részéről ezt elintézte (Moraj, közbeszólások az ellenzék soraiból.): nevezett honfitársunk már nem a Fidesz tagja. De a buszprobléma felvetése viszont teljesen indokolt. Itt jegyzem meg, hogy ez nem Győr város költségvetésének kérdése, hanem a Volánbuszé.A Volánbusz, a korábban Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ jogutódjaként kiemelt figyelmet fordít a várossal kötött közszolgálati szerződésben vállalt kötelezettségeire, különös figyelemmel arra, hogy az ön által felvetett probléma valós. Győrben jelenleg 103 helyi autóbusz van, amelyből 52 csuklós, 51 darab szóló kivitelű. Ezek egyébként magyar gyártású buszok, átlagéletkoruk változó, műszaki állapotuk azonban megfelelő a folyamatos felülvizsgálat alapján.

Ami a problémát okozza, az valóban az autóbusz-vezetők hiánya. A Volánbusz a probléma akuttá válásakor azonnal intézkedett, november 2-ától az ország számos pontjáról fognak átvezényelt gépkocsivezetők a városi közlekedésben részt venni.

Ezzel remélhetőleg néhány nap alatt helyreáll a megszokott közlekedési rend. Jelenleg is mintegy 5-10 fő más megyékből átvezényelt autóbusz-vezető segíti a munkát.

A megfelelő létszám biztosítása érdekében a társaság jelentősen növeli a toborzási aktivitást, valamint emelt létszámmal indít a térségben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) autóbusz-vezetői képzést. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem pusztán bérkérdés, hanem effektív meglévő alkalmas munkaerő kérdése is. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy figyelemmel kíséri a MÁV munkáját. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ön egy-egy rossz példát említett. (Dr. Vadai Ágnes: Nem egy-egy rosszat, rendszeresen előfordul!) Engedje meg, hogy én is elmondjam, hogy naponta 3900 vonat indul el és 32 500 darab autóbusz. Ön egy-egy rossz példát mondott, én több tízezer jobb példát tudok mondani.

Abban is egyetértek önnel, hogy nincs az a használt szőnyeg, amit ne lehetne még tisztábbra kitisztítani. (Arató Gergely: Jöjjön egyszer a lajosmizsei vonalon, bármikor!) Önt már sajnos nem tudom túlüvölteni, arra én már nem vagyok alkalmas, de megpróbálok a képviselő asszonynak választ adni. Az elvégzett kárpittisztítások száma 25 százalékkal több, mint korábban, mondom az ön észrevételeire, és ebben az évben már majdnem kétszer annyi, mint három évvel ezelőtt. Tehát az, hogy a dologban lépegetünk előre, vitathatatlan, javult a járművek belső tisztasága.

Egyébként általános kérdésére, hogy mikor javul a helyzet: az elkövetkezendő években, 2024-ig 1700 milliárd forintot költünk a MÁV-ra; 2014 és 2016 között 63 darab új Flirt motorvonatot szereztünk be; az IC+ kocsik gyártásának eredményeként 20 darab új IC-kocsi állt be; 2020 elejétől 11 darab nagy kapacitású, 600 férőhelyes motorvonat áll be.

Az utazóközönség, a síró gyermekekkel együtt, nem osztja az ön tragikus nézetét. 2015-től a mai napig 4 millióval nőtt a vasúton utazók száma, ellentétben a korábbi évtizedekkel, amikor folyamatosan csökkent. Az elmúlt években megváltozott a trend, és növekszik a vonaton utazók száma. A tavaly év végi adatok alapján a Budapest-Tatabánya útvonalon 24 százalékkal választották többen a vonatközlekedést. Az esztergomi és székesfehérvári vonatokon 22-22 százalékkal volt magasabb a növekedés.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az elmúlt három évben több mint 30 százalékos, hogy egészen konkrét legyek, 35 százalékos bérnövekedés volt a MÁV-nál. Egyébként a fluktuáció lényegesen kisebb, mint a népgazdaság többi ágazatában, úgyhogy kérem, ne keltsen ön pánikot azzal, hogy nincs munkaerő. Vannak létszámgondok, mint mindenütt az európai gazdaságban (Dr. Vadai Ágnes: Koszosak a kocsik, büdösek!), itt is vannak, de a vasút a biztonságos közlekedéshez szükséges létszámot tudja biztosítani; ez így volt tegnap, így volt ma, és így lesz holnap is. Kérem, hogy válassza ön is a vasútat, utazzon vonattal! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Készültem, igyekszem a kérdéseinek megfelelő dimenziókat megtalálni. (Derültség az MSZP soraiból.) Idén az ön által is említett napi alapadatból kiszámíthatóan mintegy 802 ezer személyszállító vonat közlekedési ideje 159 év volt, az összes vonat összesített késése 2,9 év volt, ergo 9 másodperc híján egy vonatra 2 perc késés jutott. Én tudom, hogy amikor egy-egy vonat késik, akkor nem ennyit késik, csak amikor ön káoszt emleget és az egész magyar államvasút helyzetéről mutat be tragikus képet, akkor szeretném azt mondani, hogy aki pusztán a számokkal játszik, az nem tudja a valós képet láttatni sem az Országgyűléssel, sem az ország közvéleményével.

(14.00)

Egy pillanatig nem vitatom, hogy a vasutak tíz-egynéhány százaléka késik. Az elmúlt időszakban ez évről évre csökkent. Nem vagyunk elégedettek a csökkenés mértékével, jobb lenne, ha sokkal kevesebb vasútjárat késne.

Kérem, ennél azért vegye figyelembe, hogy Magyarország Közép-Európa egyik legsűrűbb vasúthálózatával rendelkezik, valóban vannak olyan vonalak, ahol több évtizede nem volt meg a felújítás, és van olyan villamos vezeték, amelyre 30 éve, a feltétele óta a karbantartó  mert nem volt rá szükség  nem nézett rá. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De összességében a Magyar Államvasutak biztonságosan közlekedik, a Magyar Államvasutak biztonsággal szolgálja az utasok érdekeit. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Jelentem, hogy Budapest 11 elővárosi vonata közül az egyiken én hetente legalább háromszor vagy négyszer utazom, úgyhogy a személyre szóló  hogy mondjam?  rosszallást kérem negligálni. De a lényeg nem ez. A lényeg az, hogy ma már vannak olyan járataink  az esztergomi, a váci, a székesfehérvári , ahol európai csúcsszínvonalat tudunk adni. Tisztelt Képviselő Asszony! A közszolgáltatás fejlesztése és ezen belül a vasúti infrastruktúra fejlesztése egy nagyon drága dolog; drága dolog, ha európai fejlesztésből csináljuk, és drága, ha hazaiból. 1700 milliárd forintot költünk rá, ma ez már számos vonalon látszódik. Van összehasonlítás, van, ahol kiválót tudunk, van, ahol igen, az elkövetkezendő évek feladata, annak az 1700 milliárdnak, amit most fogunk a vasútra költeni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Remélem, hogy pár év múlva más lesz a véleménye. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem volt szándékomban, hogy megismételjem a bizottsági előadó által elmondottakat, de az elhangzott vélemények alapján úgy gondolom, hogy néhány tény és a történelmi emlékezet felfrissítése talán nem árt. Elöljáróban szeretném megköszönni az ellenzéki pártoknak is a részletes vitában nyilvánított és a bizottsági szavazásban is megnyilvánuló támogatást, amiben, gondolom, az nyilvánul meg, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondott, hogy itt valóban sok százezer ember sorsáról van szó. Én úgy gondolom, hogy az a nem is szakmai, inkább politikai diskurzus, ami ennek kapcsán most elhangzott és elhangzik, az inkább a hely szelleméből adódik, és nem az ezekért a családokért érzett felelősségünk.

Csak az emlékezet miatt mondom, mert képviselőtársam utalt rá, talán azt mondta, hogy 2001-ben indultak itt a folyamatok. 2001-ben az első Fidesz-kormány igen jelentős lakástámogatási rendszert működtetett, mely lakástámogatási rendszer kiterjedt a hiteltámogatásra, a lakáshoz jutásra, kedvezményes feltételekkel a fiatal ingatlanszerzők megkülönböztetett támogatására. Úgyhogy ez a folyamat nem akkor indult. Az akkori és az első Fidesz-kormánynak az otthonteremtési, egyébként ma is, de már akkor is nagyon fontosnak tartott otthonteremtési szándéka nyilvánvalóan hasznos és nagyon sok fiatal család számára eredményes volt.

Ezért is tartom furcsának Mesterházy képviselőtársam szemrehányását, mert ugyan kétségtelen, hogy a devizahitelezés, az erre alkalmas személyek devizahitelezési lehetőségének a megnyitása ugyan a naptár szerint hozzánk kötődik, de azzal, hogy annak idején a szocialista kormány megszüntette ezeket a kedvező lakástámogatási lehetőségeket, megszüntette a kamattámogatást, megszüntette a fiatal házaspárok ingatlanszerzésének a támogatását, valóban belehajszolta az embereket ezekbe a számukra, mint utóbb kiderült, kedvezőtlen konstrukciókba.

Ami az érzelmeket illeti, tudom, hogy ilyen késői órában nem illik képviselőtársaimat feltartani ezzel, de képviselőtársam is utalt rá, s engedjék meg, hogy én is megismételjem, hogy amikor 2011 nyarán vagy 2012 kora tavaszán az államtitkár kolléganőmmel ültünk ott és ennek az eszközkezelőnek az alapjait próbáltuk ott magunk között, négy-hat szem között meghányni, akkor emlékszem, azon meditáltunk, hogy 2500 vagy 5000 lakásra mint plafonra terjesszük ki ezt a lehetőséget.

(21.00)

Ahhoz képest az eszközkezelő közel 38 ezer ingatlant váltott magához, ebből a 38 ezerből maradt az idei és a most tárgyalt törvénymódosítás tárgyát képező mintegy 32 500 család, amelyből 31 900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza. Csárdi képviselőtársamnak mondom, hogy ebből a 31 900-ból 28 500 család mondta azt, hogy részletfizetés útján vagy egy összegben kívánja visszavásárolni az ingatlanát  azt nem tudom, hogy harmadszor-e. Kétségtelen, hogy egy szerencsétlen hitelkonstrukció után fennáll annak a veszélye, hogy valaki rosszul jár, ezzel együtt úgy gondolom, hogy a kormánynak ez a lépése igen kedvező lehetőséget biztosít a valóban nagyon nehéz körülmények közé került családok otthonának visszaszerzésére és visszaadására.

Anélkül, hogy a részletes vitát itt a zárszó címén megnyitnám, csak emlékeztetőül mondom, hogy előtörlesztés lehetséges, tehát a harminc év futamidő nem kötelező. Hogyha lehetőség van, akkor természetesen élhetnek ezzel az érintettek.

Amihez most a módosító javaslat visszanyúl, az gyakorlatilag annak az ügyfélkörnek a mintegy 2 százalékát kitevő 650 családot érinti, amelyek egyébként jogosultak lettek volna rá vagy lennének rá, hiszen az előfeltételeknek megfelelnek, de bármilyen oknál fogva nem jeleztek vissza, rossz volt a cím, nem kapták meg, nem voltak itthon és a többi, ezeket, tulajdonképpen ezeket célozza ez a törvényjavaslat. Ezt egyébként mind a részletes vita során, mind a bizottsági tárgyalás során ellenzéki képviselőtársaim is elismerték vagy elfogadták.

A módosításnak egy nagyon jelentős része az a korábban, a részletes vita során egyébként ellenzéki sorokból is elhangzott javaslat  mindezt az „elolvastuk, nem olvastuk el” történethez mondom , amely azt mondta, hogy ugye, itt egyéb tartozások is fennállnak, és ne teremtsünk egy olyan helyzetet, hogy valaki visszavásárolja urambocsá, tényleg másodszor a lakását, és akkor egy következő végrehajtásnak van kitéve. Ezért azt mondtuk, hogy ezek három évig további védettséget élveznek, ebben benne vannak az itt a parlamentben elhangzott vélemények is.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Maga a törvényjavaslat egyébként több bizottsági módosító javaslatot is befogadott, amelyek a nyelvi, jogtechnikai koherencia megteremtését szolgálták, tehát kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak.

Ismételten szeretném megköszönni a bizottságok támogató szakmai munkáját, amely hozzájárult a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához és  ismétlem  szakmai szempontú kiegészítéséhez. Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy a szavazás során a javaslatot a bizottsági álláspontnak megfelelően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Varga-Damm Andrea és Csárdi Antal tapsol.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztett javaslat több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület szabályozási tárgykörét érinti, tükrözi a gazdasági, vagyongazdálkodási viszonyokban és az igazgatási rendszerben végbement változásokat, és ezek kezelésére igyekszik választ adni. A benyújtott javaslatnak a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítására irányuló rendelkezései elsődlegesen a törvénynek a hatósági gyakorlatban jelentkező jogalkalmazási tapasztalatokon alapuló pontosítására irányulnak. Az illegális szerencsejátékokkal szembeni fellépés hatékonyságának növelése a szerencsejáték-felügyeleti tevékenység kiemelt célja. A törvényjavaslat ezzel összhangban tartalmazza a települési önkormányzat jegyzője üzletbezárási jogának, illetve kötelezettségének a kiterjesztését az engedély nélkül üzemeltetett pénznyerő automatákon túl bármilyen módon engedély nélkül szervezett szerencsejátékokra.

Az elkobzás intézménnyel összefüggésben gyakorlati problémaként merült fel, hogy az elkobzással kapcsolatban az állami adóhatóságnál keletkezett költségek mely személyi körre terhelhetőek. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges az elkobzást megelőző tulajdonost meghatározni, azon esetben pedig, amikor a tulajdonos személyét nem sikerül megállapítani, a felmerülő költségeket végső soron az államnak kell viselnie.

A szerencsejáték-törvény az 1991-ben történt elfogadása óta tartalmazza azon rendelkezést, amely szerint a pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított öt éven túli időtartamra nem adható engedély. Az eltelt közel három évtized technikai fejlődésének eredményeként ez a tilalom napjainkra idejétmúlttá vált. A jelenleg üzemeltetett berendezések kialakítása lehetővé teszi a főbb hardverelemek cserélhetőségét, emiatt e berendezések öt év eltelte utáni, hulladéknak történő minősítése már nem indokolt.

Az egységes és koherens jogalkalmazást és szervezői joggyakorlást elősegítő módosítások mellett a törvényjavaslat újraszabályozza a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a szerencsejáték-felügyeleti tevékenységére vonatkozó, a kormány részére történő beszámolási kötelezettségét. A beszámoló tartalmi elemeinek jelentős kibővítése a javaslat elfogadása esetén a szerencsejáték-szektor hatósági felügyeletének az eddiginél komplexebb értékelését teszi majd lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kiszélesíti a Magyar Fejlesztési Bank fejlesztési banki tevékenységi kereteit annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a hazai gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait. A piaci igényekhez igazodva kiegészül azon jogviszonyok köre, amelyekhez kapcsolódóan az MFB Zrt. kezességet, garanciát, illetve egyéb bankári kötelezettséget vállalhat. A törvényjavaslat emellett módosítja a fejlesztési tőkefinanszírozás fogalmát, ezáltal a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrás felhasználásának lehetőségeit is bővíti. Mindez előmozdítja az MFB Zrt. törvényi feladatai ellátása körében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységének hatékonyságát.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak a vasúti törvény módosításáról szóló rendelkezései pontosítják az országos törzshálózati vasúti pálya és tartozékai fogalmát, és meghatározzák a vasúti telekalakítás alapvető szabályait. Tekintettel arra, hogy az országos törzshálózati vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak, létesítésük és működtetésük az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Ezek az országos törzshálózati vasúti pályák kizárólagos állami tulajdonú nemzeti vagyon jellegükre tekintettel forgalomképtelenek, és azon osztott tulajdon nem létesíthető.

A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti vagyon védelme biztosítható legyen, azonban a korlátozásuk csak a legkisebb szükséges mértékre vonatkozzon. A vasúti telekalakításra vonatkozó szabályokkal összefüggésben módosul az ingatlan-nyilvántartásról és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény is.

Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalataira és az államivagyon-gazdálkodás körében felmerült megoldandó feladatokra tekintettel vált szükségessé az állami vagyonról szóló törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása, kiegészítése is. A jogszabály kiegészítése útján megvalósul az állam tulajdonában álló, közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény fogalmának törvényi szintű szabályozása, valamint a központi költségvetési szervek által ellátott feladat és a feladat ellátásához szükséges vagyon gazdasági társaság részére történő átadásához kapcsolódó vagyonjogi szabályok megalkotása.

A hatékony és költségtakarékos államivagyon-gazdálkodás biztosítása érdekében sor kerül továbbá az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásához kapcsolódó alapvető elvárások törvényi szintű meghatározására. Ezen túl az államivagyon-törvény módosítása lehetővé teszi, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a tulajdonosijog-gyakorláshoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó egyes eljárások, valamint egyes kisebb súlyú ügyekben a döntéshozatal.

A nemzeti vagyonról szólót törvény módosításának a jogalkalmazást elősegítő, pontosító rendelkezéseken túl célja a többségi állami tulajdonban álló, a vasúti közlekedésről szóló törvényben foglalt, közfeladatot ellátó vasúti társaság, nevezetesen a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. vagyonkezelői státuszának biztosítása.

A rendelkezések mindezek mellett érintik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a törvény mellékletében nevesítve szereplő vagyonelemek körét. Különösen a folyók, valamint a csatornák szabályozóművei tekintetében, a vízgazdálkodási szakágazat felülvizsgálatának eredményeként pontosítjuk a műtárgyak elnevezését, és új műtárggyal, valamint további árvízvédelmi művekkel bővül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre.

A javaslat több, a vagyonkezelői jogviszonyra és a nemzeti vagyon használatára vonatkozó szabályt is módosít, a módosítással többek között csökkennek a felelős vagyongazdálkodást végző központi költségvetési szervek adminisztratív terhei.

A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kiemelt nemzetgazdasági érdekből az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb harmincéves határozott időre történő megkötéséről döntsön, olyan hosszabb távon megtérülő beruházásoknak teret engedve, melyek hozzájárulnak a nemzeti vagyon gyarapításához, és a befektetői oldalt is érdekeltté teszik a nemzeti vagyon használatbavételére.

Egy további módosítás révén a közvetett és közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaságok is biztosíthatnak versenyeztetés mellőzésével szolgálati lakást a munkavállalóik részére a vagyonkezelésükben lévő állami lakásállományból.

A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a tulajdonosijog-gyakorló olyan személyek vagyonkezelési szerződését is módosítsa a felek megegyezése alapján, a javaslatban meghatározott korlátok figyelembevételével, akik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépése előtt kötött vagyonkezelési szerződéssel rendelkeznek, de a hatályos szabályok alapján már nem lehetnének vagyonkezelők.

A törvényjavaslat módosítja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt annak érdekében, hogy meghatározott körben részvételi jogot biztosítson a kormányzat képviselője számára a prudenciális felügyelet és intézményvédelmi feladatokat ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közgyűlésében, valamint felügyelőbizottságában a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak megvalósítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az említett módosító rendelkezések mellett a törvényjavaslat tartalmaz egy önálló törvényi rendelkezést is. Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló rendelkezés alapján az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a jelenleg is vagyonkezelésében álló állami tulajdonú mádi ingatlanok, a zsinagóga és a rabbiház tulajdonjogát szerzi meg térítésmentesen, az általa ellátott hitéleti és kulturális feladatok segítése érdekében. Az átadandó ingatlanok tekintetében elidegenítési tilalom rögzítése szükséges az ingatlan-nyilvántartásban, a feladatellátás hosszú távú biztosítása és az átadott ingatlanok műemlékvédelmi védettségére tekintettel.

A nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, kiegészítésének, pontosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai hatékonyabban működhetnek közre a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosításában, hasznosulásában.

Összegzésként elmondható, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadásával a közfeladat-ellátás hatékonysága növekszik, a tulajdonosijog-gyakorlók számára a mindennapi jogalkalmazás során alkalmazható egyértelmű szabályok megfogalmazásával eredményesebb vagyongazdálkodás biztosítható.

A törvényjavaslat emellett a fejlesztési banki tevékenység kereteinek kiszélesítésével hozzájárulhat a hazai gazdaságélénkítési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektoron belül tovább erősíti az integráció prudens és átlátható működését.

Mindezekre figyelemmel arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékokat támogatni szíveskedjenek. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban engedjék meg, hogy megköszönjem azt a szinte minden ellenzéki képviselőtársam beszédének egy részét is képező véleménynyilvánítást, mely szerint azt mondták, hogy ebben a valóban több, meggyőződésem szerint egyébként összefüggő elemeket tartalmazó csomagban találtak olyan elemeket, amelyeket támogatni tudnak. Ezért engedjék meg, hogy talán a szokottnál kicsit hosszabban válaszoljak, bízva abban, hogy az itt felmerült kérdésekre tudok olyan választ adni, amely most, a vitának ebben a szakaszában is meggyőzi képviselőtársaimat arról, hogy ezt a javaslatcsomagot érdemes támogatni. Magának a csomagnak az összeállítását, mint ahogy itt a vezérszónok kollégám el is mondta, alapvetően az indokolja, hogy egy miniszter felügyelete alá tartozó, alapvetően az állami vagyonnal való gazdálkodás ilyen-olyan vagy amolyan elemét érintő kérdésről van szó. Tehát azok az aggályok, hogy ezek  már én is ezt a salátatörvény-kifejezést használom  kerültek össze, ennek azért megvan a maga belső kohéziója és a maga belső összetartása.

Igyekszem, és elnézést kérek, hogy nem nevenként válaszolok, hanem témánként, mert több hasonló felvetés volt. Elsősorban Z. Kárpát Dániel képviselőtársam említette, de többen a vagyonleltárt. Előre szeretném bocsátani, hogy az állami vagyon kimutatása  nagyon bízom, hogy ebben önök is egyetértenek  nem egy statikus állapot, az állandóan változik, jön hozzá és megy tőle, tehát egy-egy pillanatban ugyan ki lehet merevíteni ezt az állapotot. Abban tökéletesen igaza van képviselőtársamnak, hogy itt pontos fogalmi meghatározásokat kell alkalmazni, mert más az állami vagyonnak az a fogalmi köre, amelybe az ingatlanok tartoznak, hiszen nemcsak ingatlanok vannak benne, hanem ingóságok, gazdasági üzletrészek, vagyoni értékű jogok és számos más dolog, ezeknek az elemeknek önmagában a vagyoni értéke is adott pillanatban változik, hiszen más árfolyamon kerülnek nyilvántartásra, vagy a piaci értéke, mondjuk, egy-egy ingatlannak változik.

Egyébként országleltár van, diktálom: orszagleltar.gov.hu, mindenki számára hozzáférhető, megvan, az egy iránymutatást mond. Meggyőződésem, hogy ez mind az állampolgárok, mind képviselőtársaim számára azért alapvetően és reményeim szerint egy naprakész információt nyújt az állami vagyon nyilvántartásával, illetve a vagyonnal kapcsolatos kérdésben.

A másik ilyen, többek által felvetett kérdés, de elsősorban Hajdu képviselő úrnak mondom  az MFB-vel kapcsolatban többen szóltak , hogy az MFB eddig is jogosult volt kezesség és garancia vállalására meghatározott szerződésekben, a törvényjavaslat csupán bővíti ezeknek a jogviszonyoknak a körét az adásvételi szerződéssel és a pénzügyi lízinggel kapcsolatban. Mind a kettőt a piaci igények vetették fel. Tehát egy meglévő jogintézményt, egy meglévő lehetőséget bővítünk.

Varga-Damm Andrea képviselő asszony felvetésére ugyanebben a témában, hogy az MFB-törvény módosításával a befektetési alapok hitel- és tőkefinanszírozására nyújt lehetőséget a befektetési alapok erősödő piaci jelenlétére tekintettel. Ami pedig, és itt hadd mondjam, azt hiszem, én megelőztem önt ügyvédi praxis tekintetében  nem egy öröm és nem egy dicsőség , ezért emlékszem arra, hogy azok a bankcsődök, amikről ön is beszélt, azok nem hozzánk fűződtek, azokat nem mi idéztük elő, nem mi találtuk ki, azok a rendszerváltás előtt, alatt, után keletkeztek.

Kétségtelen, hogy minden banki tevékenységben ezek a lehetőségek benne vannak, és kérem, hogy a magyar törvényhozás ne vegyen a vállára olyan púpot, ami nem minket illet. Kérem, emlékezzenek az amerikai ingatlancsődre, ahol egy állítólag kétszáz éve piaci feltételek mellett működő polgári társadalom úgy bebukott a bankjaival együtt, hogy annak a füstje és a lángja egészen Európáig elcsapott, úgyhogy ez nem egy hazai specialitás. A banki tevékenység egyébként sok száz éve magában hordja a spekuláció és az ezzel kapcsolatos bukás lehetőségét.

Nem akarok, képviselőtársaim is nagyon óvatosan fogalmaztak, kérem szépen, a mádi zsinagóga és rabbiházzal az a helyzet, hogy az kétszáz évig egyházi tulajdonban volt, tehát itt nem az állami vagyon eladásáról, hanem az egyházi vagyon visszaadásáról van szó. Egyébként az, hogy ebbe a csomagba beletettük, annak egyetlenegy oka van, hogy a mádi zsinagóga mint műemlék az állami vagyonról szóló törvény mellékletében szerepel, így nem lehet kormánydöntéssel átadni, hasonlóan ahhoz a többi, egyébként számos egyháziingatlan-átruházáshoz, amely az elmúlt évek során sorra került számos más egyház részére akár egyházi, akár szociális, akár egészségügyi célokból juttatott ingatlanként. Egyedül az, hogy ez az államivagyon-törvény, ha jól emlékszem, 2. számú mellékletében szerepel mint ingatlan, ezért kellett törvényi módosítással hozni, de nem győzöm mondani, hogy itt nem állami vagyon átadásáról, hanem egyházi vagyon visszaadásáról van szó.

Felmerült több képviselőtársam részéről a 15 évnek a 30 éves határozott időre történő módosítása. Ennek egy nagyon gyakorlati célja van. A beruházásoknak egyre jelentősebb költségigénye van, és a befektetők a 15 éves hasznosítási lehetőségnél nem látják a befektetett pénzük megtérülését, ezért a 30 éves törvényi futamidőt kell biztosítani. Egyébként én is visszatérek vagy megemlítem a vasutat: például a vasúti pályaudvarok sok milliárdos fejlesztésénél nincs lehetőség arra, hogy befektetőt találjunk 15 éves hasznosítási idővel.

Szinte minden képviselőtársam foglalkozott, és meg kell mondjam, hogy támogatólag, a vasúti ingatlanok kérdésével. Annak érdekében, hogy meggyőzzem önöket, engedjék meg, hogy ennek a nagyon gyakorlati és alapkérdését is tisztázzam. Magyarán, ez azt jelenti, hogy a vasúti tengelytől számított 8-8 méter az, ami védett, és ami elidegeníthetetlen – ugye, a törzsvagyonról, a vasúti törzsvagyonról beszélünk , ami forgalomképtelen.

(14.30)

Számos olyan ingatlan van, amely ezen kívül esik. A miniszterelnök úr engem huszonvalahány évvel ezelőtt közlekedési miniszter koromban egyszer helikopterrel felvitt, és végigmutatta azokat az önök által is elhanyagoltnak ítélt területeket, amelyeket szerinte már 25 évvel ezelőtt hasznosítania kellett volna a vasútnak.

Benne van az, amit a képviselő úr, polgármester úr mondott, hogy a vasút nagyon őrizte ezeket a területeket, és amíg a közép- és hosszú távú fejlesztési tervei nem alakultak ki, igyekezett ezeket a területeket szakmai szempontból teljesen érthető módon védeni.

Meggyőződésem, hogy mára a magyar vasút, egyáltalában a magyar közösségi közlekedés eljutott oda, hogy olyan közép- és hosszú távú tervei vannak, amelyek képesek lehatárolni az elkövetkezendő évtizedekben fejlesztési területként számba jöhető területeket, és akkor, amikor a forgalomképtelen sávból való kisorolás törvényi lehetőségének a megszavazását kérjük, akkor az azt jelenti, hogy ezeknek a meglévő terveknek az alapján  ön is utalt rá, hogy az elővárosi vonalaknál engedélyezett vonal, nem is egy, több vonalvariáció van, tehát ezek a tervek rendelkezésre állnak  a szakma és a mindenkori kormány képes lesz arra, hogy ezeket a ma elhanyagolt, önök által is elhanyagoltnak ítélt területeket a köz javára hasznosítsa, tekintet nélkül arra, hogy az belterület vagy külterület, vagy hol fekszik, tehát ilyetén elhatárolásokat a javaslat nem tartalmaz. Bocsánat, egy pillanat!

Igen, még mindig Hajdu képviselő úrnak: ennél volt, csak itt is meg szeretném jegyezni, bár a képviselőtársaim is igyekeztek a vitát  hogy mondjam?  szakmai körben tartani, de azért hadd jegyezzem meg, hogy annak idején, 30-40-50 évvel ezelőtt elődeink okosak voltak, és Budapest külső peremén kijelöltek P+R parkolókat, majd ki tudja, miért  önök is ismerik az évszámokat, én is ismerem, önök is ismerik az akkor regnáló miniszterelnökök és miniszterek nevét, én is ismerem  beépítették ezeket bevásárlócsarnokokkal, mindegyiket, az Örs vezér teret, sorban mindegyiket. Tessék megnézni Budapest negyven évvel ezelőtti távlati fejlesztési tervét, az mind P+R parkoló volt, úgyhogy ez nem a mi sarunk. Ezzel együtt tökéletesen egyetértek azzal, hogy ha már ezeket beépítették, akkor újakat kell  akár ezeken a területeken is  kijelölni.

Hogy mennyire időszerű, hogy ezt megtegyük, feladatomat képezi az egységes közösségi közlekedési menetrendnek az összeállítása, amelynek alapvető feltétele a vasút- és autóbusz-közlekedés összehangolása, ergo ezeknek a megállóinak az egy helyre tétele. Ma egy nagyon gyakorlati probléma, hogy buszparkolókat, buszfordulókat általában vasúti területen tudunk megvalósítani, hiszen a vasútnak vannak olyan volt rakodási területei, tárolóhelyei, amelyek más, egyéb más célra is jól hasznosítható területek megóvása érdekében például autóbuszok tárolására, autóbusz-megállók létesítésére, autóbusz-fordulók létrehozására alkalmasak.

Még egy: az örökség  és itt azért egy 150 éves örökség van. A képviselő úr bizonyára emlékszik, bár ez kőbányai dolog volt, kérem, emlékezzen arra, hogy a Jancsi-telep ügyében, ahol 300 szolgálati lakás volt, mit kínlódtunk közösen, pártállásra tekintet nélkül, hogy az ott lakó sok száz, egyébként nyugdíjas, kispénzű nyugdíjas ember számára a jövőre nézve is egy élhető, normális lakást, egyébként saját tulajdonában lévő lakás helyzetét megteremtsük.

Vagyonleltár, országleltár, korábbi bankcsődök…  még egy dolog utoljára. Azért a vagyonleltár és a vagyon…  ön hivatkozott itt korai sajtócikkekre, engedje meg, én ilyen konkrétumokat nem tudok felhozni, azt viszont tudom, hogy az elmúlt tíz év alatt ez a kormány jellemzően visszavásárolt államivagyon-elemeket, visszavásároltuk az erőműveket, visszavásároltuk a szolgáltatókat, visszavásároltuk a tárolókat (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), esetenként igen drága pénzért vásároltuk vissza, amit az elődeink elkótyavetyéltek. Úgy gondolom tehát, hogy az elmúlt kilenc évben alapvetően a közös, az állami vagyon igenis gyarapodott, és  a korábbi gyakorlattól eltérően  nem csökkent. Reményeim szerint ezt a jövőben is így fogjuk végezni.

Ezért ismételten megköszönöm a támogató észrevételeket, nagyon remélem, hogy nem maradtak önökben kétségek, ezért kérem, hogy a tervezetet a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A korábban e témában feltett kérdésére adott válaszom továbbra is aktuális. A Club Aligát alkotó, állami tulajdonban álló ingatlanok és a vagyonkezelési szerződés kérdése tekintetében a magyar állam részéről még nem született döntés. Az állami tulajdonú vagyonkezelt ingatlanok azon részére vonatkozó vagyonkezelői jog megszüntetése tárgyában, amelyre Balatonvilágos község önkormányzata ingyenes tulajdonba adási kérelmet nyújtott be, még zajlanak a tárgyalások a terület vagyonkezelőjével. Itt szeretném ideidézni önnek a vagyonkezelőnek, a Pro-Mot Hungária Kft. nevű cégnek a kezemben lévő írásbeli nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy engedély nélküli beruházásba nem kezdett, valamint nem tervezi a zöldfelületek rovására parkoló, illetve egyéb létesítmény építését.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Biztosíthatom, képviselő asszony, hogy bármilyen intézkedésre is kerülne sor akár a területi vagyonkezelő, akár a kikötőt bérlő vállalkozás részéről, azt az érintettek kizárólag a szabályokat betartva, a vonatkozó előírások szerint tehetik meg.

Tájékoztatom, hogy az önkormányzat ingyenes tulajdonba adási igényén kívül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél ezen területet érintően nincs folyamatban egyéb egyeztetés vagy eljárás, tehát egyelőre csak az önkormányzati kérelem van kézben. Továbbá építési tevékenység vagyonkezelési szerződés szerinti engedélyezésére sem érkezett a tulajdonosijog-gyakorlóhoz kérelem.

Reméljük a legjobbakat! Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az Opus Global tájékoztatása szerint a társaság, valamint a Status Energy Magántőkealap 2019. november 19-én szándéknyilatkozatot írtak alá a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel. Ebben a felek kijelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek a Mátrai Erőmű 72,66 százalékos közvetett tulajdoni hányadának a társaság és a Status Energy Magántőkealap által történő értékesítése és az MVM által megtörténő megvásárlása tárgyában.Az ön által hivatkozott társasági tranzakció kapcsán folyamatban van a céltársaság átvilágítása. Tőzsdei értintettségű társaság lévén a szigorú kommunikációs szabályok betartására nekem is figyelemmel kell lennem. ’18 márciusától az Opus Global többségi irányítása alá tartozó Mátra Holding Energy Zrt. 72,66 százalékos, az MVM-csoport 26,15 százalékos részesedéssel rendelkezik a Mátrai Erőműben.

Az erőmű Magyarország egyetlen, jelentős hazai primer energiaforrására, a lignitre alapozott erőműve, hazánk második legnagyobb villamosenergia-előállítója, második legfontosabb alaperőműve, összesen 966 megawatt beépített kapacitással. Termelése a hazai villamosenergia-előállítás 18 százalékát adja, még ha ma az igények miatt ez alacsonyabb is. A lignitvagyonra tekintettel, amely rendkívüli helyzetben energiatartalékot jelent Magyarország számára, az erőműre mindenképpen szükség van; egyébként jelenleg mintegy 2100 embernek ad munkát.

A hazai fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása érdekében meggyőződésünk és meggyőződésem, hogy a Mátrai Erőműre alapvetően szükség van a jövőben is, ezért esetleges állami tulajdonba történő visszavásárlása indokolt.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti vagyonra, ezen belül elsődlegesen az állami vagyonra, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási körben létrejöjjön az állami feladatok ellátása során és a gazdasági-társadalmi viszonyok keretében jelentkező szabályozási igényeknek megfelelő jogi környezet. A törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során a következő módosító indítványokat fogalmazták meg képviselőtársaim. A benyújtott törvényjavaslatnak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt érintő módosító rendelkezései közül elhagyandók a jegyzői hatáskörbe tartozó, üzletbezárást érintő szabályok, ugyanakkor a jegyzők a hatályos rendelkezések alapján továbbra is jogosultak lesznek a Szerencsejáték Felügyelet erre vonatkozó jelzése alapján az engedély nélkül pénznyerő automatákat üzemeltető üzletek bezárására.

A törvényjavaslatnak a vasúti közlekedésről szóló törvényt érintő rendelkezései, konkrétan az idegen ingatlan használatáról szóló módosító rendelkezések köréből elhagyandó a termőföldet érintő szabályozás, mely módosítás a termőföld Alaptörvényben biztosított, kiemelt védelmét szolgálja.

A bizottsági módosító javaslatok között megfogalmazott módosító pontok érintik a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és az egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvénymódosító egyes rendelkezéseket is. E pontosítások célja alapvetően a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmének fokozott biztosítása. Az intézményvédelem megvalósulásának előmozdítása érdekében indokolt, hogy a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy részt vegyen az integrációs szervezet közgyűlésén, továbbá ezen személyek jóváhagyásához kötött az integrációs szervezet közgyűlésének a törvényben meghatározott valamennyi döntése, ami az állami kontrollt biztosítja az integrációs szervezet vonatkozásában az állam által rendelkezésre bocsátott vagyonra tekintettel.

A módosítás emellett az integrációs szervezet felügyelőbizottságának üléséről történő értesítésre vonatkozó szabályokat is egyértelműsíti. A törvényjavaslat a parlamenti döntéshozatal során kiegészült egy, az állam tulajdonában álló érdi ingatlan önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó rendelkezéssel. Ez a tulajdonátruházás segítheti majd a kedvezményezett önkormányzat településüzemeltetési és víziközmű-szolgáltatási feladatainak az ellátását, valamint a helyi lakosok tekintetében megnyugtató módon rendezhetők lesznek a tulajdonviszonyok a fennálló birtokviszonyoknak megfelelően.

Az érdemi módosító indítványokon túl több, a normaszövegben nyelvi és jogtechnikai koherencia megteremtését szolgáló kodifikációs, nyelvhelyességi pontosításokat is befogadott az előterjesztő. Ezúton is köszönöm a bizottságok szakmai támogató munkáját, mellyel hozzájárultak a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához s annak szakmai szempontú kiegészítéséhez.

A képviselő úr most elhangzott kérdésére válaszolva engedje meg, hogy rámutassak arra, és egy további konzultáció lehetőségét is felkínáljam, ugyanis a vagyonleltár és az országleltár fogalma között van hosszú évek óta egy egymás mellett való elbeszélés. Az országleltárra vonatkozóan van normaalapja ennek, míg a vagyonleltár létrehozására vonatkozóan szóbeli ígéretek, meghallgatáskori nyilatkozatok hangzottak el, de annak norma szerinti alapja nincs.

Megítélésem szerint az országleltár az, aminek a folyamatos vezetése, lehetőség szerint a szakmai adottságoknak megfelelően naprakész nyilvántartása, hiszen abban a képviselő úr, gondolom, egyetért, hogy ez nem egy statikus rendszer, ez egy folyamatos rendszer, ahol mindig az előző évi tényadatoknak a tárgyévet követő folyóévbe való beépítése nyilvánvalóan időt vesz igénybe, és ez több hónapos időbeli elcsúszást jelent. Tehát a lényeg az, hogy az országleltár egyébként a honlapon megtekinthető, de én úgy gondolom, hogy a kormánynak is érdeke, hogy a két fogalom használatából fakadó polémiát elkerüljük, úgyhogy ennek a megvitatására én készen állok, és alkalomadtán konzultációs lehetőséget is felkínálok.

Ami az előterjesztést illeti: meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat által kitűzött szabályozási célok egyrészt előmozdítják a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás további racionalizálását, hozzájárulnak a nemzeti pénzügyi szolgáltatások fejlesztéséhez. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a T/8033. számú törvényjavaslatot és az azt összegző módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. Figyelmüket köszönöm. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által bemutatott előzmények után 2010-től napjainkig 52 százalékkal, azaz 6000 milliárd forinttal növekedett az állami vagyon, a 2010 évi 11 650 milliárdról elérte idén a 17 743 milliárd forintot.Az állami vagyon növekedése mögött elsősorban az ön által is említett… - és a rablóprivatizáció során magánkézbe, jelentős számban külföldi kézbe kerültek azok a közszolgáltatást biztosító vállalatok, azok a stratégiai cégek, amelyek a magyar társadalom alapvető működését, a magyar emberek mindennapjait szolgálták. Gondolok a villanyra, a gázra, az egyéb alapvető szolgáltatásokra.

Az elmúlt tíz évben dinamikusan gyarapodó állami vagyon összetételében 62 százalék az ingatlan, 21 százalék a társasági részesedés, a fennmaradó rész pedig egyéb vagyonelemek, például ingóságok. A visszavásárolt állami vagyon jelentős része, mint említettem, tehát az alapvető közszolgáltatásokat… - másodsorban az állam, a társadalom és az ország gazdagodását célozza és célozta.

Ki kell emelnem az energiaszektorban végrehajtott akvizíciókat. A célzott vállalatfelvásárlásokkal létrehoztuk a nemzeti közműszolgáltatás villamosenergia-, földgáz- és távhőüzletágait működtető Nemzeti Közműveket is. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. A következő egy percben folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Tisztelt Ház! Kérem, ejtsünk egypár szót az energiaszolgáltatók mellett az egyéb stratégiai ágazatokról. Visszavásároltuk a Mol-részvényeket, az Antenna Hungáriát; a visszavásárolt vagyonnal biztosítottuk 2013-tól a rezsicsökkentést, amely eredményének megőrzéséhez továbbra is szükséges egy tudatos, célzott és az egész társadalom céljait szolgáló állami vagyongazdálkodás. Az állami vagyongazdálkodás változását mi sem bizonyítja jobban, hogy nemcsak vásárolunk, hanem az előbb említett alapvető célokhoz nem szükséges vagyonelemeket értékesítjük. Ennek átlátható, transzparens végrehajtása céljából 2015-ben létrehoztuk az elektronikus aukciós rendszert, amelynek indulása óta mintegy 60 milliárd forint bevételt értünk el átláthatóan, transzparensen és a legszélesebb vevői kör elérésének biztosításával. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)