Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztett javaslat több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület szabályozási tárgykörét érinti, tükrözi a gazdasági, vagyongazdálkodási viszonyokban és az igazgatási rendszerben végbement változásokat, és ezek kezelésére igyekszik választ adni. A benyújtott javaslatnak a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítására irányuló rendelkezései elsődlegesen a törvénynek a hatósági gyakorlatban jelentkező jogalkalmazási tapasztalatokon alapuló pontosítására irányulnak. Az illegális szerencsejátékokkal szembeni fellépés hatékonyságának növelése a szerencsejáték-felügyeleti tevékenység kiemelt célja. A törvényjavaslat ezzel összhangban tartalmazza a települési önkormányzat jegyzője üzletbezárási jogának, illetve kötelezettségének a kiterjesztését az engedély nélkül üzemeltetett pénznyerő automatákon túl bármilyen módon engedély nélkül szervezett szerencsejátékokra.

Az elkobzás intézménnyel összefüggésben gyakorlati problémaként merült fel, hogy az elkobzással kapcsolatban az állami adóhatóságnál keletkezett költségek mely személyi körre terhelhetőek. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges az elkobzást megelőző tulajdonost meghatározni, azon esetben pedig, amikor a tulajdonos személyét nem sikerül megállapítani, a felmerülő költségeket végső soron az államnak kell viselnie.

A szerencsejáték-törvény az 1991-ben történt elfogadása óta tartalmazza azon rendelkezést, amely szerint a pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított öt éven túli időtartamra nem adható engedély. Az eltelt közel három évtized technikai fejlődésének eredményeként ez a tilalom napjainkra idejétmúlttá vált. A jelenleg üzemeltetett berendezések kialakítása lehetővé teszi a főbb hardverelemek cserélhetőségét, emiatt e berendezések öt év eltelte utáni, hulladéknak történő minősítése már nem indokolt.

Az egységes és koherens jogalkalmazást és szervezői joggyakorlást elősegítő módosítások mellett a törvényjavaslat újraszabályozza a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a szerencsejáték-felügyeleti tevékenységére vonatkozó, a kormány részére történő beszámolási kötelezettségét. A beszámoló tartalmi elemeinek jelentős kibővítése a javaslat elfogadása esetén a szerencsejáték-szektor hatósági felügyeletének az eddiginél komplexebb értékelését teszi majd lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kiszélesíti a Magyar Fejlesztési Bank fejlesztési banki tevékenységi kereteit annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a hazai gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait. A piaci igényekhez igazodva kiegészül azon jogviszonyok köre, amelyekhez kapcsolódóan az MFB Zrt. kezességet, garanciát, illetve egyéb bankári kötelezettséget vállalhat. A törvényjavaslat emellett módosítja a fejlesztési tőkefinanszírozás fogalmát, ezáltal a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrás felhasználásának lehetőségeit is bővíti. Mindez előmozdítja az MFB Zrt. törvényi feladatai ellátása körében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységének hatékonyságát.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak a vasúti törvény módosításáról szóló rendelkezései pontosítják az országos törzshálózati vasúti pálya és tartozékai fogalmát, és meghatározzák a vasúti telekalakítás alapvető szabályait. Tekintettel arra, hogy az országos törzshálózati vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak, létesítésük és működtetésük az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Ezek az országos törzshálózati vasúti pályák kizárólagos állami tulajdonú nemzeti vagyon jellegükre tekintettel forgalomképtelenek, és azon osztott tulajdon nem létesíthető.

A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti vagyon védelme biztosítható legyen, azonban a korlátozásuk csak a legkisebb szükséges mértékre vonatkozzon. A vasúti telekalakításra vonatkozó szabályokkal összefüggésben módosul az ingatlan-nyilvántartásról és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény is.

Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalataira és az államivagyon-gazdálkodás körében felmerült megoldandó feladatokra tekintettel vált szükségessé az állami vagyonról szóló törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása, kiegészítése is. A jogszabály kiegészítése útján megvalósul az állam tulajdonában álló, közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény fogalmának törvényi szintű szabályozása, valamint a központi költségvetési szervek által ellátott feladat és a feladat ellátásához szükséges vagyon gazdasági társaság részére történő átadásához kapcsolódó vagyonjogi szabályok megalkotása.

A hatékony és költségtakarékos államivagyon-gazdálkodás biztosítása érdekében sor kerül továbbá az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásához kapcsolódó alapvető elvárások törvényi szintű meghatározására. Ezen túl az államivagyon-törvény módosítása lehetővé teszi, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a tulajdonosijog-gyakorláshoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó egyes eljárások, valamint egyes kisebb súlyú ügyekben a döntéshozatal.

A nemzeti vagyonról szólót törvény módosításának a jogalkalmazást elősegítő, pontosító rendelkezéseken túl célja a többségi állami tulajdonban álló, a vasúti közlekedésről szóló törvényben foglalt, közfeladatot ellátó vasúti társaság, nevezetesen a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. vagyonkezelői státuszának biztosítása.

A rendelkezések mindezek mellett érintik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a törvény mellékletében nevesítve szereplő vagyonelemek körét. Különösen a folyók, valamint a csatornák szabályozóművei tekintetében, a vízgazdálkodási szakágazat felülvizsgálatának eredményeként pontosítjuk a műtárgyak elnevezését, és új műtárggyal, valamint további árvízvédelmi művekkel bővül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre.

A javaslat több, a vagyonkezelői jogviszonyra és a nemzeti vagyon használatára vonatkozó szabályt is módosít, a módosítással többek között csökkennek a felelős vagyongazdálkodást végző központi költségvetési szervek adminisztratív terhei.

A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kiemelt nemzetgazdasági érdekből az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb harmincéves határozott időre történő megkötéséről döntsön, olyan hosszabb távon megtérülő beruházásoknak teret engedve, melyek hozzájárulnak a nemzeti vagyon gyarapításához, és a befektetői oldalt is érdekeltté teszik a nemzeti vagyon használatbavételére.

Egy további módosítás révén a közvetett és közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaságok is biztosíthatnak versenyeztetés mellőzésével szolgálati lakást a munkavállalóik részére a vagyonkezelésükben lévő állami lakásállományból.

A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a tulajdonosijog-gyakorló olyan személyek vagyonkezelési szerződését is módosítsa a felek megegyezése alapján, a javaslatban meghatározott korlátok figyelembevételével, akik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépése előtt kötött vagyonkezelési szerződéssel rendelkeznek, de a hatályos szabályok alapján már nem lehetnének vagyonkezelők.

A törvényjavaslat módosítja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt annak érdekében, hogy meghatározott körben részvételi jogot biztosítson a kormányzat képviselője számára a prudenciális felügyelet és intézményvédelmi feladatokat ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közgyűlésében, valamint felügyelőbizottságában a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak megvalósítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az említett módosító rendelkezések mellett a törvényjavaslat tartalmaz egy önálló törvényi rendelkezést is. Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló rendelkezés alapján az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a jelenleg is vagyonkezelésében álló állami tulajdonú mádi ingatlanok, a zsinagóga és a rabbiház tulajdonjogát szerzi meg térítésmentesen, az általa ellátott hitéleti és kulturális feladatok segítése érdekében. Az átadandó ingatlanok tekintetében elidegenítési tilalom rögzítése szükséges az ingatlan-nyilvántartásban, a feladatellátás hosszú távú biztosítása és az átadott ingatlanok műemlékvédelmi védettségére tekintettel.

A nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, kiegészítésének, pontosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai hatékonyabban működhetnek közre a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosításában, hasznosulásában.

Összegzésként elmondható, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadásával a közfeladat-ellátás hatékonysága növekszik, a tulajdonosijog-gyakorlók számára a mindennapi jogalkalmazás során alkalmazható egyértelmű szabályok megfogalmazásával eredményesebb vagyongazdálkodás biztosítható.

A törvényjavaslat emellett a fejlesztési banki tevékenység kereteinek kiszélesítésével hozzájárulhat a hazai gazdaságélénkítési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektoron belül tovább erősíti az integráció prudens és átlátható működését.

Mindezekre figyelemmel arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékokat támogatni szíveskedjenek. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)