Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a hozzászólásokat, amelyekből arra következtetek, hogy a Ház többsége támogatni fogja ezt az előterjesztést. Ezt azért is köszönöm, mert tegnap még nem volt világos számomra, hogy azok, akik a napirendre vétel és a kivételes eljárás ellen szavaztak, azok vajon azért tették-e, mert nem támogatják ezt az előterjesztést, vagy valami más okuk lehetett erre. Alapvetően a Jobbik és a Párbeszéd képviselőiről volt szó. Ők nemmel szavaztak a kivételes eljárásra, ami azt jelentette volna, hogy július 1-jével nem tudjuk ezt a 2 százalékos adócsökkentést végrehajtani, hanem csak később, augusztusban vagy esetleg jövő év elejétől. Most a Jobbik álláspontjából világos lett, hogy ők támogatják ezt az előterjesztést. Köszönjük. A Párbeszédnél továbbra sem tudok értelmezési pontokat találni (Nacsa Lőrinc: Ők sem tudják…), tehát ott nem tudom, hogy most ők támogatni fogják. Nem, majd megvárjuk a szavazást, és akkor ez ki fog derülni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a törvénymódosításnak a beterjesztésére olyan helyzetben kerül sor, amikor a gazdaság növekszik. Nem fogalmaznék úgy, mint ahogy azt Molnár Gyula tette, hogy kiváló vagy jó a helyzet. Én azt gondolom, hogy Magyarország jobb helyzetben van, mint 2010-ben. Messze vagyunk még attól, hogy arról beszéljünk, hogy minden tökéletes és minden nagyon szép, minden nagyon jó, de az elmúlt kilenc évben a magyar cégek, a magyar vállalkozások, a magyar emberek egy olyan teljesítményt értek el, amire nyugodtan mondhatom, hogy abból a helyzetből, amit 2010-ben örököltünk, lényegesen biztonságosabb helyzetbe tudtuk magunkat manőverezni.

5,3 százalékkal növekszik a gazdaság, kíváncsi lettem volna, ha mondjuk, 2008-ban kerül sor egy ilyen vitára, akkor vajon az ellenzéki képviselők mit mondtak volna a gazdaság helyzetéről. Még egyszer megjegyzem halkan, hogy Európában ma az első negyedévben ez volt a legmagasabb gazdasági növekedés. Csehországban 2,5 százalék, Szlovákiában 3,8 százalék, tehát a visegrádi négyek között is, azt gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezni.

(11.30)

A szégyen az volt, amikor 2002 után az élmezőnyből visszacsúsztunk a sereghajtók közé, és a visegrádi országok között is a legutolsók voltunk szinte minden tekintetben. Ez a helyzet szerencsére megváltozott, és nyugodtan mondhatom, hogy nemcsak a gazdasági növekedés terén, hanem például a számunkra nagyon fontos foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben is jelentős eredményt tudtunk elérni.

Ebből a szempontból nem érzem kockázatnak azt, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk beszélt. A külföldi munkavállalók megjelenése korlátozott a magyar gazdaságban.

Azok a munkavállalási engedélyek, amiket a kormány kiad, csak abban az esetben történhetnek meg, ha az adott területen nincs megfelelően képzett magyar munkaerő. Tehát egyetlenegy beruházásról sem vagyunk hajlandók lemondani, egyetlenegy fejlesztést sem akarunk elhalasztani amiatt, mert nem áll rendelkezésre munkaerő. Átmenetileg igenis lehet pótolni ezt a munkaerőt. Azok a célzott intézkedések, amelyekkel ilyen típusú engedélyeket kiadtunk az elmúlt években, ezt tudták elősegíteni. Még egyszer hangsúlyozom   hangsúlyoznám képviselő úr számára, ha itt lenne , hogy ezek olyan átmeneti időszakra kiadott engedélyek, amelyek többségében két évre szólnak, és két év után ezek le is járnak.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a hatéves bérmegállapodás jelentősen tudta segíteni, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Emlékezzenek vissza, 2016 őszén került sor erre a megállapodásra, és 2017-ben még volt olyan gazdaságkutató Magyarországon, aki 2 százalék körüli vagy 2-3 százalék közötti növekedést jósolt. Ehhez képest 2017-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedés valósult meg. Ugyanez a hatás működött a tavalyi évben, 2018-ban. Itt is most tudnék jó néhány olyan intézményt felsorolni, aki pesszimista volt a növekedési kilátások tekintetében, ehhez képest 4,9 százalékos gazdasági növekedést értünk el, ami egyáltalán nem mondható rossznak.

A gazdaságvédelmi akciótervre miért is van szükség, és miért is egy fontos pontja ez a 2 százalékpontos adócsökkentés? Ha büszkék vagyunk arra, hogy milyen eredményeket értünk el, és örülünk annak, hogy 800 ezerrel több embernek van munkája, munkalehetősége, mint 2010-ben, akkor ezeket az eredményeket érdemes megőrizni és megvédeni. A gazdaságvédelmi akcióterv erről szól. Olyan pontokon segítünk a magyar vállalkozásoknak, olyan módon segítünk bizonyos szektoroknak, ágazatoknak, amelyek a gazdasági növekedést magasan tudják tartani, és meg tudják őrizni ezeket a munkahelyeket. Nem véletlen volt, hogy a kormány már korábban is, 2011-12 táján munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg, hiszen nemcsak az a fontos, hogy új munkahelyeket teremtsünk, hanem az is, hogy a meglévő munkahelyeket meg tudjuk őrizni.

Ez legalább olyan fontos cél, azt kell mondanom tehát, hogy ez a gazdaságvédelmi akcióterv az egyik fő irányában arra fog törekedni, hogy a meglévő munkahelyek számát meg tudjuk őrizni. Nem állunk ezen a területen sem rosszul, sokkal jobb a helyzet, mint 2010-ben. Ugye, akkor még majdnem 12 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most 3,5 százalék. Ez a 3,5 százalék azt jelenti, hogy a negyedik legjobb eredményt tudjuk ebben a tekintetben az Európai Unióban felmutatni.

Ami a további képviselői felvetéseket illeti  a Magyar Állampapír Plusz forgalmazása , az MSZP felszólalója, Molnár Gyula képviselő úr arról beszélt, hogy drágán finanszírozzuk az adósságot. Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt állapítsuk meg, hogy az adósságszint ma jóval kisebb, mint 2010-ben  akkor a bruttó hazai termék 83 százaléka volt, most meg 70 százaléknál tartunk , és a következő évi költségvetést is úgy terjesztettük be, hogy év végére 67 százalékra fog csökkenni az adósságrátánk. Tehát egyre kisebb terhet és egyre kisebb kockázatot jelent a magyar gazdaságnak az az államadósság, amit örökül kaptunk az elmúlt évtizedekből.

Másrészt viszont a magyar kormány arra is törekszik, hogy azok a magyar családok, akik megtakarítással rendelkeznek, azok a magyar magánszemélyek, akiknek ilyen típusú megtakarításuk van, és ezt állampapírokra kívánják fordítani, azok megfelelő jövedelmet kapjanak. Tehát egyáltalán nem tekintjük azt az ördögtől valónak, ha egy magyar család is részesül abból a jövedelemből, amit az államadósság kezelése jelent. Miért is gondoljuk azt, hogy ebből csak külföldi intézményi befektetők vagy külföldi bankok részesülhetnek?

Mi azt gondoljuk, hogy ebből a szempontból fontos volt a lakossági megtakarítások felé fordulni. Megjegyzem halkan, csendben, hogy amikor ilyen bérnövekedés van, és a magyar lakosság készpénzállománya több mint 6000 milliárd forint, 6100 milliárd forint, akkor egyáltalán nem haszontalan azon gondolkodni egy kormánynak, hogy hogyan tudja ezt a készpénzmennyiséget a megtakarításokon keresztül is visszaforgatni a gazdaságba. Ezt tesszük most, az első hét eredményeként mondhatom önöknek, hogy 529 milliárd forint értékben jegyeztek magyar magánszemélyek, családok ebből a típusú állampapírból.

Adókérdések és az áfa kérdése. Itt azért hadd jegyezzem meg, hogy 2010 óta következetes adópolitikát folytatunk. Azt mondjuk, hogy a közösségi kiadásainkhoz, tehát az egészségügyhöz, oktatáshoz, közbiztonsághoz, országvédelemhez szükséges forrásokat a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be, és egyébként a munkát, jövedelmet terhelő adók mértékét pedig csökkentjük. Ez az oka annak, hogy Európában a legkisebb vállalati adónk van  9 százalék , és ez az oka annak, hogy a jövedelmet terhelő személyijövedelemadó-szint pedig a harmadik legalacsonyabb Európában – ugye, egységes 15 százalékos kulcsunk van. A fogyasztáson keresztül pedig nyilvánvaló, hogy ezeket a kiadásokat finanszírozzuk. Amikor valaki elkölti a jövedelmét, akkor nyilván saját maga dönt arról, hogy milyen típusú cikkeket vásárol meg és fogyaszt, és milyen mértékben; megtakaríte esetleg, vagy a fogyasztást választja.

Tehát szeretném azt mondani képviselőtársaimnak, hogy az egy illúzió, hogy az árakat csak az áfa mértéke határozza meg. Az árakat nagyon sok minden meghatározza: termelési költség, piaci viszonyok, a termelők vagy éppen a szolgáltatók között lévő verseny. Az áfa ennek egy apró szelete. Emellett pedig azt se felejtsék el, hogy európai uniós tagország vagyunk. Az Európai Unió irányelvekben szabályozza azt, hogy hogyan lehet az áfakulcsokat használni.

Itt szeretném idézni azt, hogy a 2006/112. számú európai közösségi, tanácsi irányelv világosan kimondja, hogy azon termékek, amik egy bizonyos mellékleti körbe tartoznak, azok kulcsát nem lehet kedvezményes módon szabályozni, és sajnos az Európai Unió 2006-ban úgy szabályozott, hogy az áfairányelv nem teszi lehetővé a tagállamok számára például a gyermekek neveléséhez elengedhetetlen cikkek áfakulcsának a csökkentését. Úgyhogy amikor önök arról beszélnek, hogy Brüsszelből minden szép és jó, akkor kérem, hogy támogassák majd a magyar kormányt abban a küzdelmében, amikor, mondjuk, a gyermekek neveléséhez szükséges termékek áfakulcsának a csökkentését fogja javasolni. Itt jegyzem meg egyébként, hogy az elmúlt években ebből a kulcsból is lehetett csökkenteni  tejtermékek áfakulcsának a csökkentése, a csirkehús, a sertéshús vagy a tojás áfájának a csökkentése ebbe tartozott. Éppen a legszükségesebb, alapvető élelmiszerek körében tudtunk áfakulcscsökkentést elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen tehát a felvetéseiket. Bízom abban, hogy majd a szavazáskor támogatni fogják ezt az előterjesztést, mert ez a módosítás hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon, és az elmúlt években elért eredményeinket pedig meg tudjuk védeni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)