Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem akarnék abba a vitába belebocsátkozni, hogy kinek kell jobban keresnie, egy tanárnak vagy egy orvosnak. A kormánynak az a szándéka, és az elmúlt években ezt láthatóan meg is tudta valósítani, hogy mindenki jobban keressen, lépjen egyet előre az orvos, lépjen egyet előre az ápoló, lépjen egyet előre a pedagógus, és aki nagyon keveset keres, a minimálbér környékén vagy a szakmunkás-minimálbér környékén, az pedig egy jó nagyot lépjen előre; akik a bértábla legalján vannak, azok pár év alatt duplázzák meg a fizetésüket.

Nyilván ettől az egész bérrendszer változásban van, szerencsére, de azért, mert mindenkinek nő a fizetése. Nem az a probléma, mint ami 2010 előtt volt, hogy ki az, aki megtarthatja az állását, ki az, akit visszavesznek négy órára és csak négyórás fizetést kap, ki az, akitől elvesznek egyhavi bért a közszférában, az oktatásban, az egészségügyben, ki veszít el egyhavi nyugdíjat. Most nem erről szólnak a viták, hanem arról beszélünk, hogy a fizetések már olyan mértékben nőnek, hogy a nyugdíjaknak is kell prémiumot adni, hogy ne maradjanak le a fizetésektől, hogy nő a pedagógusok fizetése, de mellette más ágazatokban is nő a fizetés, és hogy milyen lesz innentől kezdve a pedagógusok relatív helyzete. Ez egy nagyon pozitív helyzet. Egy növekvő gazdaság mellett, egyre bővülő foglalkoztatás mellett mindenkinek nő a fizetése, és csak azt nézi, hogy az egyik fizetésemelkedéshez képest a másik nagyobb, nem nagyobb; így nézi mindenki a relatív helyzetét. Azt hiszem, ez már önmagában egy jó vita, amit az LMP itt elő is hozott, hogy egymással versenyezve nőnek az ágazatokban a fizetések.

A viszont mindenképpen rossz hír a pedagógusoknak, de másoknak is, akik bérből és fizetésből élnek, ami az LMP programjában szerepel, amely megszüntetné az arányos adózási rendszert, ezáltal megnövelné az adókat, és azok a pedagógusok, akik ma már többet keresnek, mint korábban, több adót fizetnének. Tehát lehet, hogy a bruttó fizetésük több lenne, de a nettójuk kevesebbé válna.

Képviselő úr, nézzük meg, hogy miként alakultak a pedagógusbérek, mondjuk, egy általános iskolai tanító vagy tanár esetében. Az ő bruttó bére 2010-ben 204 ezer forint volt, innen indultunk. Ez a 204 ezer forint most 302 ezer forintra emelkedett, tehát közel 100 ezer forinttal emelkedett a fizetése. Nézzünk egy középiskolai tanárt! Ő 2010-ben 238 ezer forintról indult bruttó fizetésben, most ő 313 ezer forintnál tart. Ha pedig átlagosan nézem az egy pedagógusra jutó havi bért, akkor az 2010-ben 217 ezer forint volt, most pedig 306 ezer forint. Tehát ez is közel 90 ezer forinttal több.

Ha azt nézem, hogy mennyit költött a költségvetés 2010-ben és 2016-ban pedagógusbérekre, akkor ez 302 milliárd forint volt 2010-ben, és 419 milliárd forintra emelkedett, azaz most már 117 milliárd forinttal költünk többet pedagógusbérekre, mint amennyit korábban költöttünk. Ez nyilván évről évre adódott hozzá, hiszen évről évre vezettük be a pedagógus-életpálya újabb és újabb lépcsőfokait, és így lett egyre több és több a pedagógusok fizetése. S ehhez azt is hozzáadhatjuk, hogy aki pedagógus II. fokozatba előrelépett ‑ ez körülbelül 40 ezer pedagógus, tehát egy magas szám ‑, az további 30-35 ezer forinttal többet kap, hiszen pedagógus I. fokozatból pedagógus II. fokozatba lépett.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők helyzetét említette képviselő úr. Ők is az idén év elején egy 10 százalékos emelést kaptak. S ha azt nézzük, hogy mindemellett hogyan alakul a pedagógusok száma, miként alakult a gyógypedagógusok száma, hiszen rájuk is célzott képviselő úr a felszólalásában ‑ pontosabban: utalt rá ‑, azt láthatjuk, hogy a pedagógusok száma is 2 ezer fővel nőtt, és emellett a gyógypedagógusok száma is ezres nagyságrendben nőtt Magyarországon. Tehát többen választják ma azt, hogy tanítanak, tanárként dolgoznak, mint ezelőtt hét évvel.

S ha az utánpótlást nézzük, hiszen az is fontos, mindnyájan tudjuk, hogy egész Európában elöregedő a pedagógusok korfája, 30 százalék fölött van az 55 év fölöttiek aránya ‑ egyébként ugyanolyan arányú az 55 év fölöttiek száma Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan ‑, akkor az is fontos adat, hogy míg a pedagógus-életpálya előtt 10 ezren jelentkeztek pedagóguspályára, most már 13 ezren, és míg korábban ebből 6 ezret vettek fel, ők ütötték meg a bejutási küszöböt, ez most már 10 ezer fő, tehát jóval nagyobb a pedagógus-utánpótlás is.

És az is fontos, hogy akik a pedagógusokat képzik, azok is a minél jobbak közül kell hogy kikerüljenek. Ezért fontos a felsőoktatásban bevezetett bérnövekedés is. 2016-ban ez 15 százalék volt, az idén 5 százalék, jövőre újabb 5 százalék, tehát több mint 25 százalékkal fog nőni a felsőoktatásban dolgozók bére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)