Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló T/18783. számú törvényjavaslat, úgy vélem, egy nagyon fontos mérföldkő az ország fejlődése szempontjából. Emlékszem, hogy itt, a Ház falai között, közel másfél évtizede fogadtuk el az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, amelynek, úgy hiszem, 14 év elteltével itt az ideje a felülvizsgálatára, mert az eltelt idő és a fejlődés meghaladta ezt az akkor tárgyalt törvényt, meghaladta az akkori területrendezési szabályozást, és a különböző szabályozási szintek között is időszerűvé vált megteremteni az összhangot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönettel tartozunk önnek és a területért felelős Miniszterelnökség munkatársainak, már csak azért is, mert egy olyan javaslatot tettek le a tisztelt Ház asztalára, amely a véleményezési szakasz során tett javaslatok jelentős részét, tehát több mint 90 százalékát befogadta. A területrendezés ugyanis sok-sok érdek összeegyeztetésén alapuló, higgadt, és nyugodtan mondhatom, a jövőbe tekintő olyan tevékenység ‑ a törvény definíciója szerint idézem ‑, ami az országra, illetve a térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A területrendezés korszakváltó megújítása talán abban fogható meg a legjobban, hogy az országos, valamint a budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terveinek az új tervezési rendszerben egy időben történt meg a felülvizsgálata, és az új törvény is egyszerre rendelkezik azokról, hatályon kívül helyezve egyúttal az országos területrendezési tervről szóló törvény mellett a budapesti agglomerációról szóló, úgynevezett 2005. évi LXIV. törvényt, valamint az úgynevezett balatoni, 2000. évi CXII. törvényt. Nos, a nem egyidejűleg elfogadott területrendezési tervek között óhatatlanul kialakulnak ellentmondások, de a legfontosabb érv a szabályozás mellett az, amit államtitkár úr is említett, hogy a kormány nagyon helyesen már hosszabb ideje küzd a bürokráciacsökkentésért, beleértve a felesleges jogszabályok kivezetését is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A területrendezési szabályozás felülvizsgálata egyszerre volt ambiciózus és konzervatív szemléletű. A jelenleg is meglévő védelmi szintek tehát nem csökkennek, illetve a szerzett jogok csorbulása nem fenyeget. Úgy hiszem, ennek a szemléletnek a legkiválóbb példája a Balaton környékére vonatkozó szabályozás: a tavat használók érdekeinek is utat enged például a kisebb csónakkikötők kapcsán, ugyanakkor ügyel a szabályozás arra is, nagyon helyesen, hogy a mostaninál már ne nőjenek jobban össze a települések, és a szőlőterületek beépítés elleni védelme is kiemelt jelentőséggel bír.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyeztetés során zavart okozott, hogy bizonyos infrastruktúra-elemek hiányoztak a jelen törvénytervezetből, például választókerületemben többszöri megkeresés érkezett hozzám amiatt, hogy miért nem szerepel a törvénytervezetben egy-egy útszakasz. Engedjék meg, hogy néhány ilyen, a választókerületemet érintő fontos ügyre is rávilágítsak.

A törvényjavaslat nagyon helyesen tartalmazza például mind a szerencsi, mind pedig a sátoraljaújhelyi elkerülő utakat. Csak szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy mind a két elkerülő út ügye már nagyon hosszú idő óta porondon van és megoldatlan. A korábbi kormányok alatt rendszeresen ígérték, jól emlékszünk, a 37-es út négysávosítását, ám a többi ígérethez hasonlóan ezek sem váltak valóra. A 37-es főút forgalma azonban a szlovákiai irányú nemzetközi forgalom miatt mára már lassan elviselhetetlen, és ezért lenne fontos a két települést, tehát Szerencset és Sátoraljaújhelyet megkímélni a kamionforgalom káros hatásaitól. Ma már csak ez a két település szenvedi el úgymond ezt a helyzetet, a többi térségi települést elkerüli a 37-es főút.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, önmagában véve már az is nagy segítség volna, ha kormányzati szinten magasabb fokozatra emelnék szlovák-magyar viszonylatban a sátoraljaújhelyi elkerülő út ügyét, hiszen északi szomszédjaink nélkül nincs módunk megoldani ezt az ügyet. Információim szerint a szlovák fél részéről megvan a fogadókészség, ezért tehát ideje lenne, tisztelt államtitkár úr, magasabb szintre emelni ezt a kérdést, és várjuk a kormány támogatását.

A fentieken túl az újhelyi elkerülő út jelentőségét tovább hangsúlyozza vagy emeli ki a 381-es számú útvonal vezetése is, ami valójában a 2014 februárjában megváltoztatott útvonal átvezetését jelenti a szabályozásban. Rendkívül fontos, hogy a bodrogközi haránt irányú forgalom megvalósuljon, viszont ez nem vezethet oda, hogy tovább romoljon a sátoraljaújhelyi polgárok életminősége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonlóan fontos kérdést vet fel például a hidak ügye is. Általánosságban azt szeretném elmondani a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy lehetne ambiciózusabb olyan infrastruktúra-elemek tekintetében, amelyek úgymond kulcsszereppel bírnak a különböző hátrányos helyzetű térségek szempontjából. Sajnos, azt kell hogy mondjam, a nagy folyóink nem összekötnek bennünket, hanem elválasztanak, sokkal több hídra volna szükség például a Tiszán és annak mellékfolyóin. Éppen egy példát szeretnék említeni: a Paks II. projekt mutatja meg, hogy híd nélkül sok ezer emberről mondhatunk le, akik potenciális munkaerőként volnának számításba vehetőek hazánk egyik legnagyobb beruházása kapcsán. Választókerületemben a második világháborúban felrobbantott és azóta újjá nem épült kenézlő-balsai híd ügye a legfontosabb példa a fentiekre.

(13.20)

Az elmúlt időszakban több lakossági fórumot is tartottunk, és a választópolgárok és a helyi vállalkozók komoly lehetőségként tekintenek erre az ügyre. Vinnai Győző képviselőtársammal, aki a Szabolcs megyei oldalon élő választópolgárokat képviseli, egyetértés van köztünk abban, hogy a környező térség számára egy valódi kitörési lehetőség volna ez az átkelő. És ezúton is szeretnék köszönetet mondani Perlik Pálnak, a Vissről elszármazott, ott született budapesti polgárnak és Futás Levente vissi vállalkozónak, hogy az elmúlt időszakban is ébren tartották az említett híd ügyét. És a legutóbbi, a szeptember 20-ai vissi lakossági fórumon az illetékes minisztérium részéről elhangzott, hogy kezdésnek már egy 400 millió forintból megfinanszírozhatók volnának a tanulmánytervek. Ez ügyben is kérem, tisztelt államtitkár úr, a kormány támogatását.

Aztán, a híd megépítését követően pedig a Kenézlőre vezető út felújítása révén újabb, úgynevezett haránt irányú összeköttetés jönne létre Zemplén és Szabolcs megye között, ami véleményünk szerint újabb fejlesztéseket indukálna a térségben. De mivel csak Sárospataknál van legközelebb Bodrog-híd, amihez az út a belvároson át, kedvezőtlen vonalvezetéssel visz csak, ezért volna szükség a Sárospatakot elkerülő útra, ami a 37-es főutat kötné össze a Bodrogközzel. Esetleg ‑ alternatívaként ‑ Vámosújfalu alatt épülhetne a híd, ami közvetlen összeköttetést biztosítana Bodrogköz nyugati részével.

Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném azt is jelezni, hogy mind Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terve, mind pedig Sárospatak város településrendezési terve tartalmazza ezeket a lehetőségeket, ezeket az alternatívákat, ugyanis egy fontos kapcsolatot biztosítana a világörökségi védelem alatt álló Tokaj-Hegyalja és Magyarország, nyugodtan mondhatom, legelzártabb vidéke, a Bodrogköz között és a világörökség részét képező és a turizmus terén is meghatározó jelentőséggel bíró kulturális központ, Sárospatak között, amely a 37-es út felől jelenleg csak vasúti sorompókon keresztül közelíthető meg.

A közlekedési problémákat tovább növeli a Bodrogköz felé kapcsolatot biztosító sárospataki Bodrog-híd, amely a város műemléki környezetében csak egy kettős derékszögű kanyarral szabdalt úton közelíthető meg. Nagyon nehezen férnek el ezen az úton a kamionok.

A Bodrogköz legelzártabb része tehát a Bod­rog­zug, és az itt lévő települések majdnem minden oldalról folyókkal és természetvédelmi területekkel vannak körülölelve. A már általam említett, ’930-ban épült balsai Tisza-híd biztosította egykor számukra a kapcsolatot úgymond a világgal, amit a második háborúban felrobbantottak. És a helyzetüket mutatja, hogy a rendszerváltoztatás óta nem épült a térségben új lakóház. Így hát az itteni lakosoknak és vállalkozóknak az utolsó reménye ez a híd. Éppen ezért, tisztelt államtitkár úr, módosító indítványaimban javasolni fogom ezeknek az infrastruktúra-elemeknek a beépítését a szabályozásba, és a rövid és középtávú infrastruktúra-fejlesztéseket felsoroló kormányrendelet bővítését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A területrendezési szabályozás helytállóan számol nagyratörő tervekkel a gyorsforgalmi utak kapcsán, örömteli ezért, hogy ahol megvan a jó együttműködés a szomszédos országok között, ott a tervek mihamarabb valóra válhatnak. Az M30-as út Tornyosnémeti melletti szakaszának befejezése, a közel 2 kilométer út befejezése szerintem január hónapban átadható állapotba kerül (Dr. Varga László: 1,3 kilométer.), és a megyeszékhelyig tartó szakasz építése pedig információim szerint tavasszal megkezdődik. Néhány éven belül tehát Miskolcról autópályán mehetünk Kassára. Én úgy hiszem, hogy ezek nagyon fontos lépések, és úgy vélem, hogy nemcsak a térség, Abaúj és Zemplén vagy éppen a megye fővárosa, Miskolc megközelíthetőségének érdekében, hanem a V4-ek közötti kapcsolatok is javulnak ezáltal, hiszen például ez a szakasz szerves része lesz az úgynevezett Via Carpatia európai útvonalnak, ami a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódik.

De fontosnak tartom még kiemelni azt is, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat komolyan foglalkozik a kerékpáros útvonalakkal is. És arról is be tudok számolni, hogy a választókerületemben mind a megyei TOP-os, az úgynevezett interreges és HUSK-os pályázatoknak köszönhetően 2018-ban jelentős hosszúságú kerékpárút épül Abaújban és Zemplénben és Tokaj-Hegyalja világörökségi részein. Én úgy hiszem, hogy ez is hozzájárul majd a térség turisztikai fejlődéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát úgy látom, hogy választókerületi szintre és a régió szintjére is lebontva egy nagyon fontos törvénnyel állunk itt az Országgyűlésben, és én arra kérem képviselőtársaimat, hogy a megfelelő módosító indítványokkal támogassák, kinek-kinek választókerületi kívánsága szerint, ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)