Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a hűség napjává december 14-ét, az 1921. évi soproni népszavazás napját azért, hogy Sopron és környéke nyolc településének a magyar nemzethez való hűség történelmi tette a nemzeti összetartozás megerősítésére példaként álljon minden magyar előtt. Mindez a hősi áldozatokat is követelő két ágfalvi csata, az egyébként erdélyi gróf Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai zsenialitása és a Sopron környéki németek, magyarok, horvátok szavazásának közös eredménye volt, ezrek ‑ akár a csatában, akár a tárgyalóasztalnál, akár szavazófülkében kinyilvánított ‑ közös akarata, amely minden más érdeket felülírva a nemzethűségben tette eggyé és erőssé a történelmi próbák idejét megszenvedő magyarságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a nemzetszeretet és hűség nem előzmény és nem példa nélküli a térség történelmében. A trianoni döntést és népszavazást alig néhány évvel megelőzően, 1917 augusztusában a magyar királyi 18-as soproni gyalogezred honvédjei több napon át tartó küzdelemben védték meg az akkori Magyarország legkeletibb részét, a magyar had­történelem egyik legdicsőségesebb csatájában, olyan hősiességgel, amelynek emlékezete máig is élő. Sop­ron ma is büszke a 18-as honvédjaira. A gyalogezred 17 464 hősének Sopronban honvédemlékmű állít emléket; fasor és az eredeti ojtozi honvédkő má­sa hirdeti az ojtozi csata hőseinek tettét. 2007-ben a soproniak állíttatták fel újból az Ojtozi-szorosban az ott évtizedekkel azelőtt lerombolt honvédkövet, és él a soproni 18-asok emlékezete Oj­toz­ban is.

Felemelő érzés volt nekünk, soproniaknak személyesen megtapasztalni ez év augusztusában, amikor az ojtozi csata századik évfordulóján rangos ünnepséget rendezett Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa Bereck település, a csata helyszínén. A 100 éves évforduló ünnepsége volt az ojtozi hősöknek, ünnepsége volt a hazaszeretetnek, és méltó ünnepsége volt a nemzeti összetartozásnak, mint olyan lelki, szellemi értékünknek, amely nemzetépítő és -erősítő munkánk alapja. Sopron, Bereck, Ojtoz szó szerint is országhatárt átívelő kapcsolat, máig élő és eleven összetartozásunk bizonyítéka. Száz évet és nemzetpróbáló történelmi viharokat is kiálló élő bizonyítéka annak, amit az Orbán-kormányok nemzetpolitikája mindig is képviselt, hogy a magyar sorsközösség útjába emberi szándék vagy határ nem állíthat akadályt, mert azt a gondviselés és a hit tartja egyben. Az a hit, amely a nemzetet több mint ezer éven megtartotta Szent István-i szándék, erő és cselekedet szerint.

Ez a nemzet egységének, összetartozásának erőforrása, amely megszünteti a földrajzi távolságot, amely annak biztosítéka, hogy mindig lesznek olyanok, mint Dimény Zoltán, Bereck polgármestere, Tibád Sándor berecki vagy Brummer Krisztián soproni helytörténészek, és mindig leszünk olyanok, akik hagyományaink, hitünk, közös értékeink védelmében küzdeni fogunk. A mi sorsközösségünk alapja kereszténységünk, magyarságunk, a nemzet közössége és annak megerősítését és gyarapodását is szolgáló legnemesebb európaiságunk.

Tisztelt Ház! „Magyarok maradtunk” ‑ hirdette a Sopronvármegye újság különkiadása 1921. december 17-én. Amint Sopron hűséges volt a koronához 1277‑ben, aztán hűséges volt a nemzethez 1921-ben, és hűséges volt a nemzethez 2004. december 5-én, mert térségünkben érvényes és eredményes volt a ket­tős állampolgárság melletti népszavazás, úgy hű­ségesen harcoltak 18-as honvédjaink is a nemzetért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Isten gondviselésében, a magyarok hitében és tetterejében bízva kívánom a nemzetnek Soprontól az Ojtozi-szorosig, hogy nemzetszeretetünket úgy tartsuk meg, hogy évezredek, évszázadok múltán is utódaink büszkén mondhassák el ünnepeinken: magyarok maradtunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és Sopron képviselőjeként talán utoljára tudtam ezeket a gondolatokat megfogalmazni. (Taps a kormánypártok soraiban.)