Készült: 2024.04.30.01:49:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

266. ülésnap (2017.12.12.), 16. felszólalás
Felszólaló Magyar Levente
Beosztás Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezeket a kérdéseket, hiszen a magyar diplomácia napirendjén, azt gondolom, nincs ennél fontosabb és aktuálisabb kérdés, semmint hogy a határon túli magyarok jogait maradéktalanul megvédjük. Büszkén kijelenthetem, és ez a büszkeség nemcsak a kormánynak, hanem a Magyar Országgyűlésnek is szól, az egész országnak szól, hogy sikerült megvédenünk a magyarság jogait határon túl, jelen esetben az ukrán kormány, az ukrán politikai rendszer egésze, az ukrán törvényhozás támadásával szemben.

Hiszen ezt nem tudjuk másképpen értelmezni, mint hogy megtámadták a kisebbségi magyarságot Kárpátalján. Hiszen egy olyan rendelkezést léptettek hatályba, olyan értelemben döntött az ukrán törvényhozás, ami korábban egészen elképzelhetetlen mélységbe vetette volna vissza a magyar kisebbségi jogokat Kárpátalján, amennyiben Magyarország ezzel a döntéssel nem szállt volna szembe.

Büszkén jelenthetem, és még egyszer, az egész nemzet nevében, hogy én nem emlékszem olyan kisebbségi ügyre, határon túli magyar kisebbségek jogait érintő nemzetközi ügyre, amelynek ilyenfajta nemzetközi elfogadottságot, támogatottságot, a nem­zetközi politikai közvélemény részéről ilyen támogatottságot sikerült volna szereznie az elmúlt években, sőt megkockáztatom, az elmúlt évtizedekben. Az, hogy a magyar diplomácia, és még egyszer, az Országgyűlés támogatásával… ‑ hiszen ne feledjük el, hogy amint életbe lépett az ominózus törvény, a Magyar Országgyűlés teljes konszenzussal állt ki az ellen, és határozatban ítélte el az ukrán lépést. Tehát az egész magyar politikai rendszer sikere az, hogy itt tartunk.

(8.40)

Sikerült ezt a kérdést beemelni a nemzetközi politikai vitatérbe, és olyan fontos nemzetközi szereplők támogatását megnyerni, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Ne feledjük a kisebbségi főbiztosnak a törvény egyértelmű elítéléséről szóló szavait, ne feledjük az EBESZ soros elnökségét adó Ausztria kiállását, ne feledjük az Európa Tanács egyértelmű kiállását, az Európa Tanács főtitkárának az egyértelmű állásfoglalását és azt az Európa Tanács parlamenti közgyűlési határozatot, amelyik óriási mértékben marasztalta el Ukrajnát a törvény, egészen pontosan a kisebbségeket diszkrimináló 7. cikkely okán. Ne feledjük, hogy az ENSZ-be is sikerült beemelni ezt a kérdéskört, és az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is állásfoglalást adott ki a törvényről a magyar interpretáció szerint.

És ami a legfontosabb, tisztelt képviselő úr, tisztelt Ház, az az, hogy az Európai Unióba sikerrel beemeltük ezt a kérdést. Több fórum is megnyilatkozott ebben a magyar nézőpont szerint. Az Európai Parlament elnöke levelet fogalmazott meg az ukrán elnök irányába, amelyben aggodalmának ad hangot, és amelyben felhívja az ukrán felet arra, hogy azonnali hatállyal rendezzék el ezt a kérdést, hiszen az nincsen összhangban az európai normákkal. Ne feledjük azt, hogy néhány nappal ezelőtt az Európai Unió külügyi főbiztosságának vezetője, Federica Mogherini egészen egyértelműen fogalmazott, és azt mondta egészen pontosan az ukrán miniszterelnök sze­mébe, hogy a törvényhez hozzá kell nyúlni, hiszen az nincsen összhangban azzal a nemzetközi jogi rezsimmel, amit kialakított Ukrajna és az Európai Unió.

Szintén utalnék arra, amit a képviselő úr említett, a keleti partnerségi csúcstalálkozó záródokumentuma szintén nem megszokott egyértelműséggel fogalmaz. És ami talán a legfontosabb, hiszen a legtöbb kritikát ebből az irányból kaptuk, maga a NATO is kimondja egy dokumentumban, amit korábban Uk­rajnával írt alá, nevezetesen a NATO-Ukrajna ta­nács keretében, hogy nem lehet visszalépni a megszerzett jogok szintjéről, és a kisebbségekkel konzultációban kell kialakítani a rájuk vonatkozó szabályokat.

Mindezeket a diplomáciai erőfeszítéseket koronázta meg a Velencei Bizottság napokban nyilvánosságra hozott állásfoglalása, amelyik szintén összhangban van a kérdés magyar megítélésével, hiszen ez az állásfoglalás teljes egyértelműséggel kimondja, hogy a 7. cikkelyhez hozzá kell nyúlni, ugyanis a Velencei Bizottság szerint a kritikák orvoslására megfelelő megoldást a törvény 7. cikkének módosítása és olyan rendelkezéssel való helyettesítése jelentheti, amelyik kiegyensúlyozottabb és világosabb szövegezést eredményez.

Én azt gondolom, hogy ennél többet nem tudtunk volna elérni. Ez is egy nagyon szép eredmény. Most természetesen a munkának még egy nagyon komoly fázisa hátravan, hiszen az ukránokkal meg kell értetni, hogy amennyiben nem tartják be ezt az iránymutatást, Magyarország továbbra is fenn fogja tartani a további álláspontját, és blokkolni fogjuk Ukrajna közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz.

Reméljük, erre nem kell hogy sor kerüljön, hiszen Ukrajna többször is kinyilvánította, hogy ezt az utat kívánja választani, ennek pedig alapfeltétele, hogy igazodjon a korábban vállalt normákhoz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai